Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

1977, január 5., szerda

ESZAK-MAG'. ARORSZÁG 3

;

I

:

f

5

1

'

I

t

I

I

f

/

I

i

;

:

£Í

i

i

A Lenin Kohászati Müvek tapasztalataiból

A szervezettség, és annak növelése a mindennapi élet nélkülözhetetlen követelménye. Ezt igényli a közlekedés. a mezőgazdaság, a kereskedelem. a közigazgatás minden ága, és nem utolsósorban az ipar is. A gazdasági élet különböző területén természetszerűen eltérőek a működő szervezetek de találhatunk olyan alapeive- ket, amelyek közösek és amelyek megkönnyítik a különböző szervezeteket formáló szervezők munkáját. A specializálódás, a heterogeni- tás azonban okvetlenül re szervezési módszerek továbbfejlődését kívánja meg.

A cél: az eltérő módszerek ellenére is azonos: a különböző elgondolások, tervek, feladatok, gazdaságilag egyre hatékonyabb megoldása. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Sebők Zoltánnal az LKM szervezési »és ellenőrzési főosztály vezetőjével.

— A Lenin Kohászati Művekben a Központi Bizottság 1971. decemberi határozata után fokozott gondot fordítottunk a munka- és üzemszervezési tevékenység fejlesztésére. Alapvetően ezt szolgálta az 1973—75. évre szóló szervezési intézkedési terv, amelynek végrehajtása során — három év alatt — 114 millió forint, számításokkal bizonyított költségmegtakarítás mutatkozott.

Ennyi, ami számszerűleg is kimutatható volt. Am köztudott, hogy re szervezési tevékenység sok-sok eleme közül mindegyik — átfutási idők rövidítése, segédüzemek szolgál tatásainak fejlesztése, a helyes anyaggazdálkodás, a pontosabb ügyvitel — eredménye nem számszerűsíthető. Mindenesetre az elért eredmények megbízható alapul szolgálnak a további szervezésfejlesztési és számítás- technikai koncepciós tervek lebontására és megoldására.

— A.középtávú —, az átfedett operatív —, és a gyáregységi tervek biztosítják a tevékenységek összefüggéseinek felismerését, a folyamatok. cselei»vések analízisét, és szintézisét, azaz a rendszerszemléletű szervezési tevékenység elterjedését. A szervezési munka az LKM- ben az 1960-as évekhez képest különösén két tényezőben mutat fejlődést. Kedvezően változott a dolgozók szemlélete, mind többen igénylik a szervezési tevékenységet. felismerve az abban rejlő lehetőségeket és erőforrásokat.

Ebből adódóan a dolgozók nem ..szenvedő alanyai’" az átszervezéseknek. Erre ösztönöz az anyagi érdekeltség rendszere is. hiszen az életszínvonal alakulása minő a közvetlen munkahelyen,

mind társadalmi méretekben elválaszthatatlan kapcsolatban van a termelőmunka racionalizálásával.

— Másik jellemző, hogy a szervezés a vállalat életében nem kampányfeladat, hanem folyamatos munka, a tartalékok felismerésétől azok kiaknázásáig. A szervezési programok végrehajtása 1976-ban jól segítette a gazdálkodást, a tervek túlteljesítését. így: vas- és acéláruból közel 70 ezer tonnával. szállítottunk többet az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Nőtt. javult a programszerű termelés az 1975. évi 95,4 százalékról 98,5 százalékra.

Az állóeszközök az ipar termelését szolgáló eszközöknek közel 70 százalékai teszik ki. Igen jelentős '■észét adják tehát a nemzeti vagyonnak is. A termelőeszközök. berendezések tervszerű elosztása és kihasználása gazdaságpolitikánk igen fontos célkitűzése. A Lenin Kohászati Művekben a karbantartási és felújítási munkák rövidítésével az állóeszközök fenntartása területén jelentős eredményeket értek el. Csökkentek az üzemzavaros állásidők.

A munkaerőforrások korlátozottsága és a termelés intenzív szakaszára való áttérés egyaránt szükségessé teszi a teljesítménykövetelmények kiterjesztését és a normák karbantartását E téren különösen kedvező eredmények az LKM csavargyárában születtek.

A hatékonyabb gazdálkodás nagyon fontos része az üzem- és munkaszervezés. Erre van határozat, de a végrehajtását gyakorlatilag úgyszólván még el sem kezdtük. Ez azt jelenti, hogy irányítási rendszerünknek

hiányzik a vége. Ez olyan, mint amikor egy gépegységnek az alkatrészei Háromnegyed részben korszerűek, de a legvégén egy fabankó van. Az irányítási rendszer nélkülözhetetlen része a közvetlen üzemi irányítás és munkaszervezés. És e tekintetben még a középkorban élünk.

Azóta persze már sok helyen megtették a továbbfejlődéshez szükséges lépéseket. Nem egy helyen külföldi. ...sőt” hazai szakemberek intenzív foglalkoztatásával példás eredmények születtek. Az LKM-ben 1976 1—

III. negyedévében 35 millió forintos költségcsökkentést értek el, ami jó alapot, teremtett. hogy az eredetileg tervezett 40 millió forintos éves megtakarítást 25—28 százalékkal túlteljesíthessék.

Ezek mellett az LKM a szervezési tevékenység során előre lépett a költséggazdálkodás terén is. Sok átfedést és párhuzamosságot szűrtek ki az irányítási ügyvitel területén és a tervezés, a műszaki fejlesztés és a beruházási tevékenységek indokolt szétválasztásával, a feladatkörök és hatáskörök kellő elhatárolásával.

Összességében tehát az LKM-ben a szervezés már eddig is számottevő eredményeket mutathat fel. Ezeket azonban még csak kezdeti lépéseknek tekintik, mert a tartalékok feltárásában és mozgósításában kiaknázásában még jócskán van tennivaló. A további munka, az igényes erőfeszítés összhangban van a Központi Bizottság 1976. december 1-i határozatával is. Hiszen minden vó’lalal alapvető feladata. hogy: „Tegyenek konkrét intézkedéseket a qazdas*ni hatékonyság gyorsabb növeléséért. a munkaszervezés javításáért, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználásáért.”

Ez az egyik, és nem is a legutolsó, mondhatnánk alapvető forrása az 1977-0» évi gazdasági épftőmunKa ered-1 ményességén ok.

Buciiért Miklós

lzíi§g a Kazincbarcikai Kézműipari Váiiaiaí

A Farkaslyuki Bányaüzem vasszerkezeti műhelyében SNEIOFIX típusú félautoma- tikus autogén vágóberendezés segítségével készítik az üzeni részére a csökanicrá- kat

Fotó: Kozák Péter

Léghajókkal ánt szállítani

Kanadában szakemberek annak lehetőségét tanulmányozzák, hogy kormányozható léghajót használnak lel áruszállításra. Annak lehetőségét is tárgyalják, hogy földgázt is — a levegőnél köny- nyebb szállítóeszközökkel továbbítsanak. A kormányozható léghajók kereskedelmi felhasználásra vonalkozó tervekkel a Szovjetunió. Amerika. Anglia és az NSZK is foglalkozik.

Az üzemek küldötteinek és a törzsgárdalagoknak a részvéteiével ünnepelte alapitár sának tizedik évfordulóját a Borsod megyei Kézműipari Vállalat.

A megyei tanács 1966. szeptember 14-i ülésén hozott határozatot a kézműipari vállalat megalapításáról. Az új vállalat létesítésénél a tanácsot e sődl égésén az a oél vezérelte, hogy a nők számára munkaalkalmat teremtsen a nené/ipari üzemekkel rendelkező megyénkben.

A vállalat többszöri profil- változás utón, a kezdeti nehézségeket leküzdve, a gyors fejlődés útjára lépett. Erre jellemző, hogy az — induló — 1967. évben elért 6 millió forint. értékű termeléssel szemben, a másod'k évben 22 millió, 1976-ban pedig már több mint 170 mili ő forint termelési értéket realizált, és tíz év alatt összesen 860 millió forint értékű árut adott néogazdaságunk- nak. Az alapvető cél: a minél több nő foglalkoztatása érdekében — élve a/Aúj gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségekkel — a vállalat állandóan kereste a piaci lehetőségeket. Ennek eredményeként termékei ma már nemcsak belföldön ismertek, hanem a nyugati országokkal kiépült, és egyre bővülő kapcsolataik is jól szolgálják népgazdaságunk gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását.

A termelés szerkezetének kedvező átalakítása, az indulás éveiben használt korszerűtlen lermelőberendezé- sek — döntően saját erős beruházás útján történt — kicserélése, a hatékonyság fokozására irányuló műszaki

fejlesztés tette lehetővé, hogy az 1907. évi i millió forintos veszteség már a következő évben „eltűnt”. Az évről évre javuló termelési és gazdálkodási ereamenvek tíz év alatt közel 90 millió forint nyereség realizálását biztosították. Ez több mint a vállalat termelési értékének 10 százaléka.

A jó eredmények forrása elsősorban az a nag\ szerű, vállalati dolgozó kollektíva, amely évről évre növekvő száma mellett szorgalmas, lelkiismeretes munkájával — olykor rendkívül mostoha körülmények között — segítette a feladatok eredményes végrehajtását. A vállala; jelenlegi munkajogi létszáma meghaladja az 1200 főt, amelynek több mint 80 százaléka nő. A dolgozó nők 17 százaléka van jelenleg gyermekgondozási és szülési szabadságon.

A vállalat gyors ütemű, töretlen fejlődését eredményesen segítették a párt- és tömegszervezetek, a kommunisták, az aktivisták. A területi elv alapján — a különböző településeken működő üzemekben — szervezett pártalapszervezetek politikai, gazdaságpolitikai, irányító és szervező munkájuk mellett a szakszervezeti és KlSZ-bizottságok hatékonyan segítették a gazdasági vezetést a termelési, gazdálkodási feladatainak jó végrehajtásában.

A termelés extenzív tartalékainak csökkenésével, fokozott mértékben előtérbe kerültek az intenzív fejlesztés módszerei. A termelés intenzív úton történő növelését a jelentős gépi beruházások mellett, már az indulás első éveiben eredményesen segítette a kibontakozó munkavei seny-mozgalom, különösen a brigádmozgalom. 1968- ban alakult öt Konfekcióüzemi brigáddal szemben ma már a telj'es munhaidöhen foglalkoztatott dolgozók közel 80 százaléka szocialista brigádokban dolgozik, s jelenleg 30 brigád küzd a szocialista brigád címért, illetve a magasabb kitüntetési fokozatokért. A szocialista brigádok 1969 óta több mint 60 ezer "társadalmi munkaórát dolgoztak a közösségi célok valóra váltásáért.

A dolgozók szociális, egészség- és balesetvédelmi ■-««''•zetének állandó javítása mellett — ami a kezdeti alacsony színvonal miatt jelentős anyagi ráfordítást igényelt — évenként rendszeresen és dinamikusan fejlődött az ótlagbérszínvonal, a dolgozók személyi jövedelme. Az átlagbérszín vonal 10 ev alatt 64, az egy főre eső személyi jövedelem 81 százalékkal nőtt.

A vállalat eredményes működését mindennél ékesebben igazolja az a tény, hogy 10 év alatt háromszor érdemelte ki a „Kiváló Vállalat” kitüntető címet, és egy alkalommal a Borsod megyei Tanács elnökének és az SZMT-nek dicsérő oklevelét.

Az eltelt 10 év munkájának eredményei azt bizonyítják, hogy azok jó alapokon, szívós, kitartó munkával születtek. Minden remény megvan rá, hogy a munkában összekovácsolódott vállalati kollektíva eredményesen oldja meg a XI. kongresszus határozataiból reá háruló, V. ötéves tervben előirányzott feladatokat.

Kiss Albert

o.

Ésszerűbben, hatékonyabban — felelősséggel (II.)

„A szocialista társadalom további menete szempontjából elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövője.”

..A korszerű eszközök mind tömegesebb bevezetésével, a ■munka magasabb színvonalú megszervezésével, a szocialista mezőgazdaság képes a gyors fejlődésre, s még nagyok a tartalékai” — állapította meg Kádár János, pártunk első titkára a termelő- s zö ve tUeze lek ko n g ressz usá n.

Gépek, eszközök, szervezés ... Egyik tényező sem választható el az emoertöl. Mint ahogy az emoer sem tudna előbbre lépni korszerű gépek, nagy hatásfokú eszközök. jó szervezeti tormák nélkül. Függnek egymástól, kapcsolatuk milyensége határozza meg a célt: a termelést.

A mezőgazdasági munka rendkívül bonyolult, összetett tevékenység. Az embernek mindenekelőtt szembe kell néznie objektiv tényezőkkel, akadályokkal. Ilyen »például az időjárás, a talajadottsőg, a domborzat. az eszkfzelin- toltság. A felmerült akadályokkal minden gazda megküzd. de a jó gazda megváltoztatja. ami megváltoztatható, és alkalmazkodik ahhoz. amit ielenleg még nem tud mQová'toztatni. Ennek pedig or vei len módja van: mindig tudni a lehető legjobb megoldást, és aszerint cselekedni. A sokai emlegetett gazdasági hatékonyságnak — mint belső tartaléknak — ez az egyik legfontosabb receptje.

Belső tartalékok — összefoglalva így emlegetjük a gazdálkodás azon területeit, ahol még van javítanivalónk, ahol még tudunk előbbre lépni. Mindez persze nem könnyű feladat. Mezőgazdaságunk — sportból vett példával élve —, olyan, mint az a magasugró, aki eljutott a 211) centiméterig. Ha tovább akar jutni, a további centikért még alaposabban, még lelkiismeretesebben kell dolgoznia.

Mezőgazdaságunk is eljutott egy szintre. Ez a szint nem is alacsony. Az. hogy ma húsból 50 százalékkal, tojásból 70 százalékkal, cukorból 45 százalékkal, zöldségből 15—20 százalékkal többet fogyaszt az ország lakossága. mint 15 évvel ezelőtt. elsősorban ennek az eredménye. Nem véletlenül mondjuk: mezőgazdaságunk jelentősen hozzájárult élet- színvonalunk emeléséhez.

Ezekre az eredményekre méltán lehetünk büszkék, de ezen a szinten nem állhatunk meg. Továbblépni nem könnyű, de nem is lehetetlen. Melyek azok a lépcsők, amelyeken feljebb leplie- tünk? Melyek azok — a cím szavaival élve — önmagunkban rejlő lehetőségek?

A mezőgazdasági termelés közös, kollektív munka Egymillió ember csoportos munkájú. Az előbbrelépéshez először is közös, kollektív akarat kell. Mondhatnánk úgy

is. egy húrra hangolódás. Ennek legfőbb tényezője, a közös cél. dolgozó népűnk életszínvonalának javítása, biztosított. A megoldás, a kivitelezés hogyanja során rejlenek azok a belső tartalékok, amelyek kiaknázásával egy- egy lépcsőfokot feljebb léphetünk.

..Még mindig van olyan szövetkezel, amelyne/c gyenge eredményei nem n mostoha tájra, a szomszédtol semmiben sem különböző időjárásra, és más külső adottságokra vezethetők vissza, hanem a gyenge vezetesre — mondotta Kádár János, majd így folytatta: — De a fordítottja is tapasztalható: az értelmes gazdálkodás kedvezőtlen adottságok közepette is szinte új életet képes varázsolni.”

Jó példa erre megyénkben a fancsali Egyetértés Tsz, ahol teljesen hasznavehetetlennel» tartott területeken évek óta kiváló minőségű, exportképes alma terem bőségben.

Az adottságok felmérése és a profilok hosszú távra történő kialakítása az egyik legfontosabb ..önmagunkban rejlő lehetőség”. Borsodban számos gazdaság — éppen ezeket az adottságokat felmérve — fejlesztette, illetve fejleszti juhászaiét, s szakosodik erre a jelentős bevételt biztosító állattenyésztési ágazatra. Ugyancsak ló példaként említhetjük hogv a szőlőtermesztésre kiváló adottságú dél-borsodi tsz- ekben az utóbbi években a

nem éppen kedvező közgazdasági szabályzók ellenére is, jelentős az a terület, amelyet szőlővel telepítettek be.

Álljon itt igazolásul még egy idézet. Dr. Bereczki László, a rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Tsz elnöke mondotta a kongresszuson: — ..Nincs két egyforma szövetkezet. de mindegyik tsz képes arra. hogy a tevékenység valamelyik területén kiemelkedőt nyújtson. Ezt a lehetőséget azonban mindenütt helyben keli megkeresni és kihasználni.”

A termelő gazdaságok önellátó berendezkedése csaknem valamennyi me'óaazda- sági tevékenységre mai a múlté. Helyette társulásokban. közös vállalkozásokban valósítják meg elképzeléseiket. Megyénkben »s épüllek már közös vállalkozásban szárítóberendezések, sertés- kombinát. nemrég lapunkban is beszámoltunk arról, hogy a mezőkövesdi Matyó Tsz vezetésével több dél-borsodi gazdaság agrokémiai centrumot. hozott létre. Ezek.a példák követésre méltóak, mind-mind azt szolgálják, amit a kongresszus igy summázott: a mezőgazdaságban a legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése.

Az agrártudomány, és - az agrárgazdaságot segítő cgvéb tudományok jelenlegi fejlettségi fokán rendelkezünk mindazokkal a feltételekkel, mellek alkalmazásával növelhető a mezőgazdasági termelés összproduktüma, A szocialista nagvüzemi mezőgazdaság másfél évtizede alatt a termelés színvonalának emelkedésével egviitt. fejlődött a közgondolkodás is. A mezőgazdaságban dolgozók már nagyon sokat hajlandók tenni a szűkebb és a tágabb közösségért. És ez a/ állandóan gazdagodó szemlélet egvike a legértékesebo belső tartalékainknak hiszen sorsún k akként alakú menpvit és hogvan cselekszünk, önmagunkért. az országért

llajdu Imre