Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
T977. január 30,, vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Harminc vállalat együttműködésével Js! Italul az acélgyártás fejlesztése Ózé AZ EGYKE NÖVEKVŐ acéligény kielégítésé érdekében már korábban, de most az ötödik ötéves tervidőszakban még inkább szükségessé vált országosan is az acélgyártó kapacitás bővítése. A három nagy acélgyártó üzem acélművének fejlesztése közül -az Ózdi Kohászati Üzemekben voltak, illetve vannak meg az adottságok, a leggyorsabban végrehajtható kapacitásnövelésre. Ezért, a Gazdasági Bizottság, valamint az Állami Tervbizottság 1973-as, valamint 1974-es határozatai alapján az Ózdi Kohászati Üzemek acéltermelését 1.4 millió tonnára kell növelni. Ezáltal a korábban említett oi-szágos acélhiány mérséklésében ennek a löbbletacél- mennyiségnck igen nagy jelentősége van. Az Ózdi Kohászati Üzemek acélmű gyáregységének rekonstrukciója a hatvanas évek elején lezajlott. A rekonstrukción kívül számos vállalati intézkedéssel Inár 1972-ben több mint egymillió tonna acélt gyártottak. Az említett határozatok alapján az acélmű, az acélgyártás további fejlesztésére volt szükség, amelynek kivitelezési munkálatait' 1974 végén kezdték meg. Időközben, 1976 közepén az Állami Tervbizottság a beruházás gyorsított ütemű megvalósítását írta elő annak érdekében, hogy a termelőüzemek az eredetileg jóváhagyott határidőnél korábban, már 1977 szeptemberében megkezdjék munkájukat. A gyorsítási program alapján a beruházás kivitelezésének teljes befejezési határideje 1978 június vége. Az acélgyártás fejlesztésének gyorsított ütemű munka- programjáról dr. Fürjes Emil műszaki igazgatótól kértünk tájékoztatást. Eszerint a kétmilliárd 230 millió forint költségelőirányzattal rendelkező .acél.cvártási fejlesztési program, illetve ennek gyorsított ütemű megvalósítása jól halad. — Az elért eredmények — mondotta a műszaki igazgató —, kisebb eltérésekkel összhangban vannak a gyorsítási program ütemtervével és megteremtették az 1977. évi előirányzatok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Az eddigi előrehaladás, és a program tejesítése jónak ítélhető. Az 1976. december 3-i államtitkári ellenőrző értekezlet alapján határozat született a kivitelező vállalatok legiontosab.b feladatairól. A határozat végrehajtását a felelősök és az ágazati irányítás megbízottai- nak bevonásával rendszeresen \ ellenőrzik. A beruházás megvalósításához 25 belföldi es 5 külföldi vállalat szoros, jó együttműködésére van szükség. A beruházás generáltervezője, a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat, valamint a generálkivitelező, az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat, a Borsod megyei Állami Építőipari Vál- lalat, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Ganz-MAVAG. és a Kohászati Gyárépítő Vállalat külön szocialista szerződésekben rögzítették feladataik összehangolt megvalósítását. Eszerint az új, óránként 10 ezer normálköbméter teljesítményű oxigéngyár, az elektromos porleválasztó berendezések, az üstfalazó műhely, valamint az oxigénes felhasználás létesítményei 1977 szeptemberére készülnek el, állíthatók munkába. Ez év végére elkészül a hozag- anyag-tároló és a körkeverő kemence, 1978 első hónapjában birtokba vehetik a dolgozók a 300 fős új szociális épületet és 1978 június végére befejeződik az ű.iabb öt elektromos porleválasztó berendezés. valamint az öntecs- és bugatároló-raktár építése. A FEJLESZTÉS eredményeképpen az Ózdi Kohászati Üzemek acéltermelése évenként 300 ezer tonnával növekszik. Ez úgynevezett vállalati szűk keresztmetszetei old fel. A megnövekvő acéltermeléshez a gyár megfelelő mennyiségű nyersvasat tud biztosítani, a megtermeli többletacélt pedig 1 a blokksoron és a folyamatos acélöntőművön csaknem teljes egészeben lel tudjak dolgozni. A műszaki igazgató tájékoztatójából megtudtuk, hogy az úgynevezett oxigénes acél- gyártási technológiát fogják alkalmazni, amely Ozdori nem ismeretlen, hiszen 1963- ban már bevezették. Az új berendezések, az időközben módosított technológia megismertetése érdekében azonban tanfolyamokat szerveztek, a kísérleti kampány során az olvasztárok effektiv munka végzésével gyakorlatot. is szerezhettek, de a már jelzett technológia gyors és alapos megismerése céljából, hazai és külföldi tapasztalatcserékre is sor kerül. A most előkészítés alatt levő. végle. ges oxigénes technológiai utasítás kiadására az illetékes személyekkel,, a művezetőkkel, brigádvezetőkkel való megismertetése is folyamatban van. Az acélgyártás fejlesztésével párhuzamosan sor kerül a dolgozok munka- és szociális körülményeinek nagymértékű javítására is. Az acélgyártás-fejlesztés keretében megvalósuló létesítmények a többlettermelés, u termelékenység-növelés és a gazdaságosság-javítás mellett számottevő mértékben szolgálják az embert, és javítják a munkakörülményeket. Százmilliókban mérhető az az anyagi ráfordítás, amelyet a gépesítésre, a nehéz fizikai munka csökkentésére, a munkavédelem javítására, a szociális és egészségügyi fejlesztésre és a közvetlen környezetvédelem javítására használnak fel. Üj fekete- fehér rendszerű öltöző-fürdő épül, amely nemcsak a jelenlegi zsúfoltságot szünteti majd meg, hanem minőségileg is új körülményeket teremt. ÖTSZÁZMILLIÓ forintot fordítanak az acélgyártás fejlesztése kapcsán környezetvédelemre. A martinkemencék kéményein jelenleg is látható, hogy milyen nagy a porképződés. Az acélgyártás fejlesztésével tovább növekedne a város szennyezettsége. Ezt azonban mind a kilenc martinkémencénél porleválasztó berendezések felszerelésével meg fogják akadályozni. A műszaki megoldásnál — mint befejezésül dr. Fürjes Emil elmondotta —, a legkorszerűbb száraz elektrot’ilteres porleválasztókat választották ki. A berendezéseket szállító Lurgl- cég az egész világon a legjobb eredményeket ért cl ezen a területen. A porleválasztó teljesítménye a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak is megfelel. O. J. A TIGÄZ javítóműhelyében gyorsan elkészülnek a meghibásodott készülékek. lók lakásépítésre A Lenin Kohászati Művek szocialista kötelezettségvállalásaiban fokozott figyelmet fordít a vállalat dolgozóinak és családtagjainak jobb élet- körülményeire is. Ebben az évben az LKM 6 millió forinttal járul hozzá a lakás- helyzet javításához. A magánerőből folyó építkezéshez 30 dolgozó részére biztosit kamatmentes kölcsönt, a mun- káslakás-akció keretén belül pedig 60 fő részére. A nagycsaládos es a gyermekeiket egyedül nevelő dolgozók közül 400 dolgozo térítésmentes üdültetését biztosítja a vállalat. E célkitűzések inegvalósí Búsához alapot és biztosítékot nyújtanak a dolgozók elmúlt évi sikerei, amelyekhez a feltételeket idén is megteremti az LKM. Elemző, jövőbe mutató zárszámadás Nehéz eszleiih is nvszení eredménveii az tolnait Isz-h Tegnap, január 29-én, szombaton délelőtt tartotta meg zárszámadó közgyűlését megyénk évek óta példamutatóan gazdálkodó mezőgazda- sági nagyüzeme, a hatezer hektáros, hat település határát művelő edelényi -Alkotmány Termelőszövetkezet. A közös gazdaság ünnepszámba menő, egy szorgos esztendő munkáját értékelő, s egyben a jövőbe mutató eseményén részt vett Demo László, a megyei pártbizottság titkára és Szaniszló Gyula, az ede- lényi járási pártbizottság első titkára. Már a meghívón közölt fontosabb „mutatók”, a fejlődést, a tervek teljesítését, sőt túlteljesítését bizonyító számok is jelezték, hogy az ifién nehéz esztendőben, a viszontagságos időjárás ellenére is nagyszerű eredmények számvetéséi vitathatja meg a Isz-nclc ez a fóruma. Ale Károly párttitkár megnyitója után a vezetőség beszámolója, amelvet Hartman Bálint, a tsz elnöke ismertetett, tömören, világosan értékelte az címé" év munkáját, s ágazatonként érzékeltette, hogy hol. miben vannak azok a tartalékok, amelyek még naevnbb eredményekhez vezetnek. A beszámolóból kiderült, hogy a szorgalom, a hozzáértés, a szívügyként kezelt szocialista munstaverseny, a szocialista brigádmozgalom eredményeként 1976-ban szinte minden ágazatban növekedett a termelés. A szövetkezet, amely teljes egészében mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, nincsenek úgynevezett melléküzemágai, 90 millió forint feletti termelési értéket állított elő, 11 százalékkal magasabbat, mint az előző esztendőben. Mindezt annak ellenére, hogy k uk or iea termésüknek zömét „civillé” az időjárás. A növénytermesztés termelési értéke 1975-höz viszonyítva 113 százalékra, az állattenyésztésé pedig • 108 százalékra növekedett. A minden egyes dolgozóra jutó halmozott termelési érték 34 ezer forinttal haladta meg az előző évit. Teljesen megérdemelten nőtt a tsz dolgozóinak jövedelme is. Az egy tagra jutó havi állagkeresel 3112 volt az előző évi 2900 forinttal szemben. ‘ Az Alkotmány Tsz erősödését. egyre nagyobb vonzóereiét bizonyítja, hogy az elmúlt gazdasági övben 49 új taggal, zömmel fiatalokkal gyarapodtak. A legutóbbi vezetőségi ülésen is tíz 30 éven aluli fiatalt vettek fel a tagok soraiba. Az eredményes elmúlt esztendőben további 4 millióval, 75 millió forint fölé emelkedett a tsz tiszta vagyonának értéke, s csaknem 7,2 millió forint tiszta nyereséggel zárták a mérleget, amiből több, mint 4,2 millió forint a fejlesztési alapot gyarapítja. öröm volt hallani a beszámolóból, hogy milyen nagy gondot fordít a vezetés a tagság szociális, kulturális ellátására. Üzemi konyhát működtetnek, a legtöbb munkahelyen megépültek a mosdó- öltöző helyiségek, kétszázan voltak üdülni, támogatják a községi kulturális intézményeket, saját klubjuk is működik. Körültekintően foglalkoznak a tagság képzésével, továbbképzésével. Az. elmúlt évben például 47-en vettek részt szakmai továbbképzésben. Abban, ogy 1976-ban az előző évhez viszonyítva csaknem tízmillió forinttal több mezőgazdasági terméket, élelmiszert adtak az országnál,', igen nagy esze van szocialista brigádjaik, o nagyszerű kollektívák munkájának. Az állandó dolgozók jóval több. mint harmada található már a 12 szocialista brigád soraiban. A beszámoló nem állt meg a fényképezésnél, hanem elemző munkát is végzett, feltárta a gondokat, a tennivalókat, a jó eredmények mellett a még jobbakhoz vezető utat is megmutatta. És a jovobe mutatás legfontosabb megállapítása az volt, hogy teljesíteni tudjak és teljesíteni is fogjak az idei elvárást, a termelés 9—10 százalékos növelését. A beszámolót követő vita- ban Deine László, a megyei pártbizottság titkára a megyei pártvezetés elismerését tolmácsolta az 1976-ban végzett jó munkáért, az elért ered mény éké rl: Hangsúly ózta. hogy 'bben a gazdaságban. ahol igen jól gazdálkodtak az i976-os esztendőben, itt is adottak a feltételei a termelés további növelésének. A beszámoló is pontosan érzékeltette, hogy hol vannak a tartalékok. A negye mezőgazdaságának idei megnövekedőit feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy potolm kell az előző év időjárás okozta lemaradásai. Ez mindenkitől odaadást, gondos, jő munkai követet. Az'edelényi Alko'mány T<z zárszámadó közgyűlésen elfogadott határozat, a csépeli munkásoknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított muvkaversenyéUez való lelkes csatlakozás, határozott inéret arra. hogy ebben n közös nazdasánbati teljesítik, sőt túlteljesítik 1977. évi terveiket. (P. &•) A Vadász völgyében Övón takarja, rejtegeti a kiváncsi tekintet elöl a hó, a hegyoldal repedéseit. Csak olvadáskor tűnik elő a természetromboló munka ..bizonyítványa”, a néhol már szakadékká mélyülő vízmosásokban örvénylő, az útjában álló cserjéket, fákat elsodró. a mélyben kanyargó Vadasz patakba ömlő víztömeg. Hány éves község Hom- rogd? Akik megpróbálkoztak a válasszal, évszázadokban számollak. Sőt, valaki pontosan megfelelt: — Amikor az első idetelepült ember a hegynek fordította ekéje szarvát, hogy megtörve az ősgyepet, a barázda „ösvényeken” utat nyisson a viharok lezúduló vizének. Megindult a termőtalaj lemosodása és lassan szakadékká mélyültek a kezdeti vizerek ... Könnyű kitalálni, szakember fogalmazott ilyen gondosan. Bukszar Jánosnak, az Uj Elet Termelőszövetkezet föagronómusának szavai voltak ezek. Ilyentájt másról, mint a tervezésről nem igen beszélnek, hiszen akárhol kopogtatok, mindenhol a készülő tervek mellől szólítják el a szakembereket. Az első kérdés mindenül! ugyanaz, mással nem Is lehetne tálán kezdeni. Adottságok? — Amit mar mondtam: leromlott, erodált talajok, vízmosások határolta táblák, meredélyes domboldalak. A keséi utódok ezt kapták őseiktől, s mit tehetnénk must, ezen gazdálkodunk. Es a kedvezőtlen adottság behatárolja fejlődésünket. Gyengébb terméseredmények, nagyobb előállítási költségek. Tömören igy foglalhatnánk össze a föagrouómus fejtegetését. És a tsz mit tesz azért, hogy ezen változtasson? Idézhetnénk néhány megállapítást: a műtrágya adagokat lehetetlen emelni, mert a hatékonyság csökken, eleve számolni , kényszerülnek a betakarítási veszteségekkel. Es sorolhatnám igy tovább. De nem teszem, mert ezek részkérdések. A tíz növényből álló indokolatlanul ,,tág” vetésszerkezet — sót a pillangós kultúrák szétbontásával együtt 13 — mindent megmagyaráz. Amióta megalakult a termelőszövetkezet, ezen nem sokat változtattak. — Mi is érezzük, hogy sokat markolunk. De a tagjainknak munkát kell adnunk. És ha mögéje nézünk, akkor van a vetésszerkezetünknek jó oldala is, hiszen ha valamelyik növényünk termése kiesik, nincs nagy veszteség az éves jövedelmünkben. Első hallásra az. érvelés igaznak hat. Pedig mesterkélt. mert ebben az 1400 hektár szántót birtokló kis'termelőszövetkezetben — amelyet a nagyüzemi méretekhez es módszerekhez lehetetlen hasonlítani — úgy tűnik, elmaradtak. Egy helyben toporognak. A 120 hektár kukoricát eddig hagyományosan kézzel termesztették, kapálták, törték, és csak nemregiben vásároltak egy betakarító adaptert az. SZK—5-ös kombánjhoz. Ember) kezek egyelik tavaszonként a mákot. a dohányt, és kapálják a dohány sorközeit. Igaz, összesen csak 24 hektáron. De az önköltségét a kézi munkaerő növeli, s így. csak cáfolni lehet, hogy jövede- lemteremtő kultúrák ezek. A lagok — s ezt a föagronó- ntus is beismeri — ma mér nem szívesen vállaljuk a nehéz fizikai munkát. Viszont a növények számának csökkentése. a megmaradtak teljes gépesítése nemcsak elvben. hanem a gyakorlatban is lehetővé tesz egyetlen olyan kultúra termesztését, amelyet csak kézi erővel lehet művelni. Így a népgazdasági lag fontos növényeknek — mint a dohány és a cukorrépa — területe a jövőben is biztosított lehetne. — Persze, ahol tudunk, változtatunk. Készülünk vásárolni egy 150 lóerős szov- . jel gyártmányú erőgépet, a régi helyett korszerű juhho- dalyt építünk, s ha fejlesztési támogatást kapunk, akkor egy terményszárító berendezést is létesítünk. És milyen változást hozna a tsz életében, ha ezeket a terveket megvalósítanák? A gazdaságban még nem történt meg a táblásítás, a dűlők 10—80 hektár között vannak. Ilyen kis földdarabok esetén pedig kockázatos vállalkozásnak tűnik megvásárolni egy nagy teljesítményű traktort, mert — dolgozni a vezetők még sehol nem latiak — a kis láblahatárok befolyásolják az erőgép kihasználtságát. És nem kedvező irányban. A homrogdi hatart, az alsó- es felsővadász! szövetkezetek szántói ölelik körül Mindkét termelőszövetkezet rendelkezik terményszárítóval, de ennek ellenére itt is tervezik létesítését. Az üzem éves kihasználtságát Bukszái Janos igy számította: — Hatvan napon at fog majd nálunk dolgozni. A lobbin áll. Mibe kerül? Ha jól emlékszem, hárommillióba ,.. Mivel a szomszédban. Felsővadászon nagy teljesítményű berendezés üzemel, a felesleges beruházás helyett talán egy együttműködési szerződés is megtelelnc, amelynek alapján — mint most is — oda szállítanák szárítani a homrogdiak termését. Az egyező érési időpontokat eltérő tenyészidejű kukorica- hibridek vetésével, illetve arányuk helyes megállapításával kiküszöbölhetik. Ha ezek a nagyobb beruházások ésszerűtlennek tűnnek, akkor milyen módon juthat el a gazdaság a jövedelem fokozásához? A beszélgetés során a főugronómus erre így megválaszolt: — Régebben felmerült hogy 50 hektáron gyepet telepítsünk, s ehhez kérjünk állami támogatást. Mivel nagy szarvasmarha-állománnyal rendelkezünk, az olcsóbb takarmányalap megteremtése érdekében a ráldr- ditas mindenképpen indokolt Viszont már a telepítési ten elkészítése sem olcsó mulatság, s így a magam részéről szívesebben választanám a másik utat. a 300 hektárnyi ösgyepünk felújítását. Nos. igy. Kis lépésekkel, önerőből. A vezetői munka színvonalának javításával. Mert Homrogdon elismerik az ésszerűséget, s az ebből fakadó nagyobb jövedelmet. Tudják, hogy az öt növényből álló vetésszerkezet kevesebb gondot jelent, az állatállomány termelését pedig egyszerű technológiaváltással is nyereségesebbé lehetne „varázsolni”. De a felisme-» rést még nem követte tett. S ezen most kellene változtatni. most. amikor készülnek a tervek. Karmait István
