Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-29 / 24. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MCNKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 24. szám Ara: SO fillér Szombat, 1977. január 29. Új városok: Bonyhád, Dunakeszi, Marcali és Siklós A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács elrendelte Bonyhád, Dunakeszi, Marcali és Siklós nagyközségek várossá nyilvánítását; határozatot hozott községek egyesítéséről és községi közös tanácsok megalakításáról. A területszervezési intézkedések következtében — amelyeket 1977. április 1-én kell végrehajtani — városaink száma 87-re emelkedik, és a jelenleg működő 1628 községi tanács szá. ma 1472-re csökken. Az Elnöki Tanács a Tanácsakadémia továbbfejlesztését határozta el és törvényerejű rendeletet hozott államigazgatási főiskola létesítéséről. Á főiskola igazgatási szakembereket képez tanácsi és más államigazgatási munkakörök ellátására. A Nógrád megyei 5. számú választókerületben 1977. március ö-ra időközi ország- gyűlési képviselői választást tűzött ki az Elnöki Tanács, miután a képviselői hely elhalálozás következtében megüresedett. Megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanács a belügyminiszternek az állampolgársági ügyek, valamint az igazságügy-minisz. térnék a kegyelmi ügyek 1976. évi intézin..’,éséről szóló jelentését. Az Elnöl Tanács Fazekas László ezredest, Tóth Tibor ezredest és Török Mihály ezredest vezérőrnaggyá kinevezte. Végül az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. Magyar-nii közös közlemény Púja Frigyes külügyminiszter meghívására 1977. január 26—28. között hivatalos látogatást tett Magyarországon Charles Samba Cis- sokho, a Mali Köztársaság külügyminisztere. A külügyminiszterek a megbeszélések során áttekintették a két ország kapcsolatainak helyzetét, és véleményt cseréltek a nemzetközi elet időszerű kérdéseiről különös tekintettel az európai és az afrikai témákra. A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve a külügyminiszterek megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Mali Köztársaság között az előző években kialakult kapcsolatok jó alapokat biztosi, tanak az együttműködés bővítéséhez. Megállapodtak abban. hogy mindkét fél tanul, mányozni fogja a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fej. leszlésének gazdasági, kereskedelmi, kulturális és műszaki-tudományos téren még feltáratlan lehetőségeit, s ennek érdekében szakdelegációkat cserélnek. A külügyminiszteri megbeszélések baráti légkörben zajlottak le. Charles Samba Cissokho meghívta Púja Frigyest, hogy látogasson el a Mali Köztársaságba. A magyar külügyminiszter a meghívást elfogadta. A látogatás időpontját később határozzák meg. Pénteken elutazott Charles Samba Cissokho, a Mali Köz. társaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes és Garai Köbért; külügyminiszter-helyet, tes búcsúztatta. A Palesztin Felszabadítási Szervezet úgy döntött, hogy részt vesz a genfi konferencián, palesztin kormányt állít fel a száműzetésben, és ki fogja kiáltani a palesztin államot — nyilatkozta Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, a kairói A1 Ahram című lapnak. Arafat az interjúban azt mondotta: „Igaz az hogy a palesztin mozgalmat Libanonban nagy csapás érte, nem igaz viszont az. hogy ezzel megszűnt volna a palesztin ellenállás”. A PFSZ genfi részvételével kapcsolatban Arafat egyik közvetlen munkatársa ugyan, csak az A1 Ahram-ban ügy nyilatkozott, hogy a PFSZ nem megy el Genfbe, ha a konferencia alapjául a Biztonsági Tanács 242. számú határozata szolgál. A UPI amerikai hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a PFSZ azért vonja kétségbe a 242. számú határozatot, mivel a palesztin problémát a határozat „menekültproblémára” szűkíti le. Mai szájuktól A szolnoki és budapesti pcteiral (2. oldal) (5. oldal) Michael Blumenthal amerikai pénzügyminiszter (szivarral), a törvényhozás költségvetési bizottságával megvitatja Carter elnök tervét, a 31,9 milliárd dollár folyósítását a gazdasági élet serkentésére. Lánctalpas vontatóval húzatják a szerelőműhelybe a nagy teljesítményű traktort a felsővadászi Rákóczi Tsz gépműhelyében. szántő« Megkezdődtek megyénkben a zárszámadó közgyűlések Jól gazdálkodtak a kenézlői Dózsa Tsz-ben Tegnap, január 28-án, pénteken délelőtt ünnepélyes külsőségek között tartották meg megyénkben az első idei zárszámadó közgyűlést. A csaknem négyezer hektáros kenézlői Dózsa Tsz félezer tagja vitatta meg az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit, tapasztalatait, s vonta le az idei évre vonatkozó következtetéseket. A zárszámadó, s egyben tervtárgyaló közgyűlést Kincses Mihály, a pártszervezet titkára nyitotta meg, majd Kecskeméti Gyula tsz-etnök tolmácsolta a vezetőség beszámolóját. Az amúgy is kedvezőtlen adottságú tsz egy rendkívül mostoha időjárású esztendő gazdálkodását értékelte. Előbb fagykár, majd homokverés, a mélyebb határrészekben belvíz, később aszály tizedelte növényeik zömét. A 650 hektárnyi búza-vetésterületből például 206 hektárt, a- homokverés, 158 hektárt a belvíz tett tönkre. A növénytermesztés jelentős kiesései ellenére, a jó gazdálkodás, a szorgalmas munka eredményeként nyereséggel zárták az évet, s árbevételi tervüket sikerült túlteljesíteni. 1975-ben 50 millió forint, volt az összes árbevételük. s 1976-ban a tervezett 62.3 millió helyett 65.3 millió forint árbevételt értek el. A szövetkezeti bruttó jövedelem az előző évi 18.3 millióról 24,5 millióra, az egynani részesedés értéke 109 forintról — a tervezett 114 helvett — 121 forintra növekedett. A legeredményesebb, legtöbb forintot hozó ágazat a zöldség- és gyümölcskertészet, valamint az állattenyésztésen belül a juhászat Volt. A beszámolóból kiderült, hogy a tervezett 42 hektárról „menet közben” 48 hektárra növelt zöldségkertészet árbevétele 2,8 millió forint volt, a tervezettnek pont a duplája. Az ellátást 134 vagon zöldáruval segítették. Az almáskert 270 vagon, hektáronként 225 mázsa jó minőségű almát termett. Eredményeikre meghatározó volt a kertészet és a gyümölcsös nyeresége. A káposzta kilóját például 1 forint 21 filléres önköltséggel termelték és 2.56-ért értékesítettek. Az alma kilójának önköltsége 2 forint 60 fillér volt, értékesítési átlagára pedig 4 forint 40 fillér. A beszámolóban a szerénység jellemezte az eredmények bemutatását, annál több szó esett a további tennivalókról, a továbbfejlődés még meglevő akadályairól. Helyet kaptak a beszámolóban a munka- és életkörülmények javítása és a háztáji termelés fejlesztése érdekében tett intézkedések. Az utóbbiak eredményét jelzi, hogy <i háztájiból 378 ezer liter tejet, 178 hízósertést, 112 hizómar- hát, sok e')rójószágot, zöldséget, gyümölcsöt vásárollak tel az elmúlt érben. A gazdálkodás 1977. évi elfogadásra ajánlott terveit Ruskó László főkönyvelő ismertette. Az adottságokat figyelembe vevő tervek fő jellemzője, hogy az elmúlt esztendő kieséseit minden növényféleségnél, s a szarvasmarha-tenyésztésben is pótolni kívánják. Mindezt úgy, hogy az V. ötéves terv második évének eredeti előirányzatát minden vonatkozásban elérjék, sőt inkább túlszárnyalják. Idei árbevételük „mércéje’’ már a 70 millió forint. Keveslik a tejtermelésben tavaly elért 300 literes pluszt, s az idén tehenenként 470 literrel növelik a fejési átlagot. Fejlesztik a juhászától. Az anyajuhok számát 380- nal 1850-re növelik. 1200 tejes bárányt, 700 expressz pecsenyebárányt, 130 vágójuhot, 100 tenyészkost és több mint 100 mázsa gyapjút értékesít idén juhászatuk. A kertészet területét 50 hektárra növelik, s 5000 négyzetméternyi, fűthető fóliasátor alatt primőr zöldárut is termelnek. A zárszámadó és ten'tárgy aló közgyűlés munkáját, eredményességét az előző brigádmegbeszéléseken már 65 dolgozó segítette felszólalásával, javaslataival. Ezúttal is több mint tízen vettek részt a vitában, amely a mérleg és a terv egyhangú elfogadásával ért véget. A zárszámadáson a jelenlevő vendégek részéről Szűcs István, a megvei pártbizottság taaia. az AGROTCONZUM igazgatója köszöntötte a Dózsa Tsz Kenézlő; Zalkod és Viss határát eredménvesen művelő tagságát, s a megvei pártvezetés nevében az idei magas, de megalapozott tervek teljesítésében kívánt újabb munkasikercke* <p. s.) Huszonötéves a MEDOSZ A Mezőgazdasági. Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete pénteken ünnepi központi vezetőségi ülést tar. tolt a szakszervezet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Hunya István, a MEDOSZ elnöke megnyitójában a 300 ezer tagot tömörítő szakszer, vezet elmúlt negyedszázados munkájáról beszélt. Az elnöki megnyitó után Micsuch László titkár tartott beszámolót a MEDOSZ elmúlt évi eredményeiről, s vázolta a feladatokat. Utalt ar. ra, hogy a mezőgazdaság termelésének az 1975. évihez vi. szonyítva az idén 7—8 százalékos növekedést kell elérnie, az állami gazdaságok ennek kétszeresével számolnak. A tervek teljesítéséhez a szak- szervezeti mozgalom sajátos eszközeivel nyújt segítséget. A megalapozottabb felkészülést szolgálja, hogy a MÉM és az OVH az előző évekhez képest korábban adta ki az irányelveket a vállalati tervek elkészítéséhez. A szakszervezet örömmel támogatja azokat a kezdeményezéseket. verseny vállalásokat, amelyek most vannak kibontakozóban a Nagy Októ. béri Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére. A dolgozók, szocialista brigádok — például a Bólyi, az Agárdi, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a Dél-alfÖl di Erdőgazdaság és más vállalatok — kollektívái ver. senyvállalásaikkal és azok teljesítésével részt kívánnak venni a több és jobb minőségű termék előállításában, s így az életszínvonal további növelésében, — hangoztatta befejezésül a MEDOSZ titka, ra. (8. oldal)
