Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

ÉSZAK-MAGYAR0R5ZAG 2 * ®» 1977. január 23., vasárnap Carter f Rendkívül mozgalmas volt Jimmy Carternek, az Egye­sült Államok uj elnökének pénteki első hivatali napja. Első intézkedéseként, mint ismeretes, az elnök kegyel­met adott a vietnami háború több százezer katonaszöke­vényének. Nem sokkal ezt követően, a Fehér Házban rendkívüli tanácskozás zaj­lott le Carter energiaügyi ta­nácsadói. valamint 29 föld­gázszállítással foglalkozó na­gyobb társaság képviselőinek részvételével. A találkozón megvitatták, milyen eszköz­zel lehet megoldást találni, a hosszú idő óta leghidegebb tél következtében kialakult rendkívül súlyos tüzelőanyag- válságra. Pénteken az amerikai kül­ügyminisztérium azzal a szo­katlannak számító kéréssel fordult a kongresszushoz, hogy egyelőre ne foglalkoz­zon a török—amerikai fá- . maszpont-szerzödéssel. Fre­derick Brown, a külügymi­nisztérium szóvivője annak a nézetének adott hangot, hogy az öt évre szóló egyezményt Gerald Ford elnök, az új A forgalom Az elmúlt hónapokban a Volánnál 30 év óta először nem növekedett az utasállo­mány Borsodban. így most nagyobb gondot tud fordí­tani a személyszállítás szín­vonalának, szolgáltatásainak további javítására. Ezt szol­gálja. és gyorsítani fogja a forgalmat is, a Volán kisgé­se napja kormány képviselőivel foly­tatott tanácskozás nélkül ter­jesztette a képviselőház elé. Külügyminisztérium! for­rások szerint, a Carler-kor- mány csak akkor tervezi a Törökországgal kötendő meg­állapodás előterjesztését, ha hasonló egyezményt Görög­országgal is létrejön. Washingtoni források pén­teken közölték: Jimmy Car­ter azt tervezi, hogy dél-af­rikai tárgyaló körútra küldi Andrew Youngot, az Egyesült Államok kijelölt ENSZ-nagy- követét. Az Egyesült Álla­mok elnöke mindazonáltal véglegesen csak akkor dönt, az új adminisztráció egyetlen néger tagjának tervezett lá­togatásáról, ha Walter Mon. dale visszatér nyugat-euró­pai körútjáról. Ugyancsak hátra van még Andrew Yong hivatali meg­erősítése is. A szenátus kül­ügyi bizottsága, január 25-én dönt, a kijelölt új ENSZ- nagykövet megerősítéséről. gyorsításáért pesitési programja. A ter­vek szerint országszerte 1500 menetjegykiadó-gépet szerez, nek be, ellátják velük a ki­emelt városok valamennyi helyi járatát, a lobbi gépet pedig néhány megyeszékhe­lyen közlekedő csuklós autó­buszokra szerelik fel. Milyen tesz a világ a XIX. században ? z utóbbi evekben a geológiai és geofizi­kai kutatások az űr­kutatások, az oceanográfia, a klimatológia kutatásai sok új adattal gazdagítot­ták a Földdel kapcsolatos tudásunkat, amelyele alap­ján ma már reális képet tudunk alkotni a Föld jö­vőjét alakító folyamatokról. A legelterjedtebb hipotézis ezzel kapcsolatban, a glo­bális réteg-tektonizmus el­mélete, amely szerint a földkéreg 9—15 mozgó, egy­máshoz viszonyítva ponto­san meghatározott irá­nyokban eltolódó rétegek­ből áll. A rétegeltolódások irányait és gyorsaságát ma már pontosan meg tudják állapítani, és így kísérletet tehetünk arra is, hogy meg­rajzoljuk a föld feltételezett jövőbeli képét. A következő 50 millió év alatt, a Föld mostani arcu­lata teljesen átalakul. Ausztrália északi irányban tolódik el, Üj-Guinea, Ka­limantan, Jáva és Szumát- ra Ázsia délkeleti partja felé. India ugyancsak észa­ki irányban tolódik el. Az Atlanti-óceán, Európát to­vábbra is kb. évi 2 cm-rel távolitva el Észak-Ameri­kától, 50 millió év múlva, 500—1000 lcm-rel lesz széle­sebb. Dél-Amerika kissé északnyugat felé tolódik, és közeledik Észak-Ameriká­hoz. Lényeges átalakulások játszódnak le az afrikai kontinensen is: az afrikai tábla északi irányú mozgá­sa következtében, a Föld­közi-tenger szinte teljesen eltűnik, a tenger fenekén gyűrődések keletkeznek, amelyekből hegygerincek nőnek ki. Megnő az Alpok és az Atlasz-hegység ma­gassága. Nagy a valószínűsége an­nak, hogy a Vörös-tenger és az Adani-öböl méretei lényegesen megnagyobbod­nak. Ugyancsak kiszélesül az Atlanti-óceán és az In­diai-óceán is. A Csendes­óceán területe viszont meg­fogyatkozik. Egyes klimatológusok vé­leménye szerint, a XX. század vége felé, a S0—90- es években melegedés vár­ható, ami a XXX. század második feléig tart. Akkor Grönland, Üj-Zóland és Skandinávia jégmezői in­tenzíven olvadni kezdenek, ami megnöveli az óceán vízszintjét. A maximális felmelegedés a 2300—2400- as években következik be, ami után a hőmérséklet görbéje lefelé fordul, ez­után pedig a XXX. század második, felében ismét meg­kezdődik a lehűlés. ugyanis egy azonos szintű „plafont”, felső határt szab­na.) A folyamatosság igénye érződött az SZKP főtitkárá­nak magatartásában is. ami­kor a héten érintkezésbe lé­pett a lelépő Forddal. akivel aláírták az előzetes vlagyi- vosztoki keretegyezményt, de tulai szavait már az új amerikai adminisztrációhoz intézte, amellyel érzékelteti: a véglegesen kidolgozott egyez­ményt kell tető alá hoznia. Ml A HÁTTERE AZ EGYIPTOMI TÜNTETÉSEKNEK? A közvetlen ok, hogy az évek óla tartó vágtató inflá­ció a bejelentett áremelé­sekkel még gyorsabb sebes­ségfokozatra jutott, s az idén 40—50 százalékkal emelke­dett volna a megélhetési költségek szintje. Mondhatná bárki: az árak felfelé kúszá­sa többé-kevésbé világjelen­ség, s ez így igaz. Csakhogy az egyiptomi helyzetnek több sajátossága van. Először: nem egyszerűen áremelkedés megy végbe, hanem együtt- jár vele egy gyors és' éles polarizáció: a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lesznek. A tervezett majd visszavont ár­Az 1972-ben megkötött \ SALT-egyezmény az idén ok­tóberben lejár. Természete­sen nem arról van szó. hogy ha nem történik megújítás, akkor itt a „világvége", hi­szen azok a nemzetközi erő­viszonyok. amelvek a korlá­tozó megállapodáshoz vezet­tek. változatlanul jelen van­nak és hatnak. Mégis elő­nyösebb lenne és sok időt nyerhetnénk vele, ha meg­maradna a folvamatosság, a SALT—I. után rögtön a SALT—II. következne, s meg­indulnának a tárgyalások a SALT—III-ról: hiszen hosz- ázú út vezet a nukleáris fegyverrendszerek tényleges korlátozásához. (A SALT—II. A Magyar Tudományos Akadémia szovjet tudósokat vá­lasztott tiszteletbeli tagjává. Marjai József moszkvai ma­gyar nagykövet (jobbról) átnyújtotta a tudósoknak a tag­ságukat igazoló oklevelet. A hűvös-havas Washingtonban megtörténtek immár a hi­vatalos formaságok is: James Carter, miután lezárta es gondosan „víztelenítette’’ plainsi házát, az Egyesült Államok 39. elnöke, s a Fehér Ház lakója lett. Az elnökváltás kap­csán fontos nyilatkozatok hangzottak el mind a Szovjetunió­ban, mind az Egyesült Államokban a két ország viszonyáról, a nemzetközi politika kétségkívül legjelentősebb témájáról. Figyelemreméltó fejlemények zajlanak az afrikai kontinen­sen, igaz a tudósítások nem annyira Richardnak, a brit Rhodesia-közvetítőnek második nekifutásáról szóltak, mint az egyiptomi, illetve a benini eseményekről. HOGYAN ALAKULNAK A SZOVJET-AMERIKAI KAPCSOLATOK? Carter beiktatási program- beszédében — a SÁLT-pár- beszédre célozva — a nuk­leáris fegyverrendszerek kor­látozásának szükségességéről szólt, s az amerikai lapok arról írnak, hogy Vance, az új külügyminiszter rövidesen Moszkvába repül. A kérdés­ben Leonyid Brezsnyev is véleményt nyilvánított, ami­kor tulai beszédében a szov­jet —amerikai kapcsolatok je­lentős megjavításának lehe­tőségeit és szükségességét húzta alá naev nyomatékkal. emelések éppen a leginkább nélkülöző tömegeket érintet­ték volna. így sok egyipto­miban olyan érzés alakul ki, hogy a nasszeri rendszer vívmányainak megmaradt elemeit fenyegeti veszély. Másodszor: a hivatalos Kai­ró nagy reményeket keltéit az „infitah”, vagyis a nyitott ajtók politikája iránt, ez a nyugati töke beözönlését je­lentette. A távlati elgondo­lások helyett azonban lénye­gében rövid lejáratú kölcsö­nökből történő máról-hol­napra élés valósult meg, gazdasági és politikai ki­szolgáltatottsággal. A nagy kérdés: mit Lesz a hivatalos Kairó a követke­zőkben. Megpróbál bűnbakot keresni másokban vagy az igazi okokat kutatja? KI TAMADT A BENIN NÉPI KÖZTÁRSASÁGRA? Cotonou, a Benin Népi Köztársaság gazdasági és közigazgatási központja (hi­vatalosan Porto Novo a fő­város) visszanyerte megszo­kott arculatát, csupán az épületeken látható golyó­nyomok árulkodnak a hét- elejei véres eseményekről. Egy DC 8-as repülőgépen zsoldosok csoportja szállt le a repülőtéren és a városba hatolva, megpróbálta elfog­lalni az elnöki palotát. A ro­hamot azonban visszaverték, s a Kerekou elnök vezette kormány néhány óra alatt ura lett a helyzetnek. Benint nyilván jobban is­merik korábbi nevén: az egykori Dahomey keresztelő­dön át, s nemcsak protokol­láris jelleggel. A népi köz­társaság megjelölés arra utalt, hogy a benini vezetés a fejlődés nem kapitalista út­ját választotta, egyike Afri­ka haladó államainak. A Be­nin elleni zsoldosroham te­hát beleillik a szélesebb kép­be, hiszen a reakció erő i nem egy afrikai országban kísérellek meg a kibontako­zás akadályozását. A telt legyen az értékiéri Egy szatirikus lapban ol­vastam. hogy „értekezletek mindig voltak és örökké lesznek. Míg a világ, világ lesz, míg a földön ember él, addig a folyamatos értekezés sem hal ki”. Tehát ezek sze­rint egy olyan dologgal ál­lunk szemben, aminek óriá­si múltja van, de ugyanak­kor biztos jövője, fényes kar­rierje is. Nem tudom, így van-e, de annyi biztos, hogy az utóbbi időben ismételten kezdenek elszaporodni, el- burjánzani a felesleges érte­kezletek. A furcsa ebben az, hogy éppen akkor, amikor különböző szervek és intéz­mények erőteljesen kezdenek fellépni a fölösleges értekez­letek, a párhuzamos, sem­mitmondó tanácskozások el­len. Sőt! Olyan rendelkezést is hoztak, amely szerint munkaidőben mindennemű értekezlet és tanácskozás ti­los! De úgylátszik, itt is áll a mondás, miszerint, ha va­lamit tiltanak, annál inkább terjed, annál inkább tért hó­dít és divattá válik ... És ha már értekezletek és tanácskozások vannak, ter­mészetesen felszólalásoknak, hozzászólásoknak is kell len­niük, mert csak így válik kerekké, egésszé az összejö­vetel. Tanácskozás, felszóla­lás: e fogalmak egymás nél­kül nem léteznek, nem is létezhetnek. Egymást szülik, táplálják, eleiben tartják, nö­velik. elválaszthatatlan iker­testvérek. Hogy ez mennyire így van, az is bizonyítja: ha egy értekezletről hallunk, azon nyomban arról érdek­lődünk, azt kérdezzük, meny­nyire volt aktív, hányán szóltak hozzá, kik szólaltak fel? Mintha az aktivitást ki­zárólag a hozzászólók száma jelentené. Az már talán ke­vésbé érdekel bennünket, va­jon mit is mondtak, inkább az, „hogyan” mondták? Félreértés ne essék, nem a szükséges és nélkülözhetet­len értekezletek ellen szó­lok. Értekezletekre, megbe­szélésekre, tanácskozásokra szükség van, s a jövőben is szükség lesz. Szóból ért az ember. Egyeztetés, összehan­golás nélkül pedig aligha le­hetne előrejutni. Tehát nem ezek ellen emelek szót, csak azt teszem szóvá, hogy az utóbbi időben mértéktelenül sok van belőlük, és egyesek retorikai előadói készségüket itt próbálják kiélni. Beszél­nek, s ha van mondanivaló­juk, ez eddig rendjén is van, de beszélnek akkor is, ha nincs mondanivalójuk. Ez már kevésbé van rendjén. Némelyek beszélnek mindig, mert szereplési vágyban és mániában szenvednek: sze­retik hallani saját hangju­kat. Hányszor, de hányszor hal­lunk felszólalásokat, amelyek valahogy így kezdődnek: „Elöljáróban meg kell mon­danom, hogy a szóban forgó kérdésnek nem vagyok szak­embere, a témával behatóan sohasem foglalkoztam, min­dig kiesett az érdeklődési kö­römből, szakmailag is távi áll tőlem, de azért mindez« ellenére el kell mondanod hogy”... Es aztán mondj: mondja a végtelenségig, ami meg nem győz mindet kit arról, hogy a szóban ío gó témáról valóban fogalrt sincs. Aztán van egy más* veszélyes típus, amelyik b<j le sem néz az írásos előtej jesztésbe, teljesen lelkészt! leljenül megy el az értekei leire, de két-három hoz®] szólás után megsejti, mirj is van szó és máris jelen1 kezik szólásra. Igazat ad í előtte szólóknak, egyetért V« lük, csatlakozik hozzájut majd elmondja a szokást közhelyeket. Minden fémár1 és minden értekezlete ugyanazt. Ez a felszólaló ® pus az, akiből úgy folyik szó, mint szerzetes barátbt húsvétkor az alleluja. Szí net nélkül, megállás nélkij lélegzetvétel nélkül ínindi ugyanaz az értelmetlen « tartalmatlan szöveg. , Némelyek az értekezletek« stílusgyakorlatnak tekinti) és beszédkészségük csiszol« sára használják. Ezek a ho» zászólások aztán az ,.ígazi! szépen hangzó semmitmoí dások. De igazságtalanok leb nénlc,1 ha csak az elféle ho2 zászólókat ítélnék el. A b»; a torzulás valószínű abból' adódhat, hogy némely h« lyen nem a munkájuk, ha nem a felszólalásuk alapja1 ítélik meg az emberek®* Hányszor, de hányszor hal* juk X-ről, vagy Y-róI, hog! értelmesen, okosan tud f®*' szólalni, szépen beszél, gy& nyörűen kerekíti a mondat®) kát, de arról már kevés sz* esik, vajon a munkáját W gyan végzi el? Pedig az iga' zi értékmérő csakis ez leli®*' Bár az sem lebecsülendő tel' jesítmény, órák hosszat b®' Kzélni úgy, hogy az illető seb1' mit se mondjon, senkit meg i>® bántson, senkit meg ne sért' sen és állást se foglaljon.- Mégis úgy gondolom, ne" ezen keresztül kell az emb®' rekel megítélni, hanem a lel' telken, a munkájukon, adói'; gos hétköznapokban valí helytálláson. Mindenekelőtt { munkát, a munkához való vi­szonyt kell értékelni; az1 hogy ki mennyit lesz a tár' sadalom asztalára: ki milyet mértékben járul hozzá a ké’ zös vagyon gyarapításához mindennapi életünk javítási' hoz. Ha mindenütt ez le®* a mérce, s mindenütt essz®' rint ítélünk, értékelünk env bereket, akkor anélkül ** csökkennek az értekezlet®*' és a felesleges, szóesépl* hozzászólások, hogy azé*’! visszaszorítására rendelet®' két hoznának. W. L. Az ipari szövetkezetek l » * na r Január 21-én Miskolcon, a K1SZÖV székhazában — Szép József né elnökletével — — tanácskozott a Borsod megyei KISZÖV küldöttköz­gyűlése. A tanácskozáson a szövetkezetek küldöttéin kí­vül jelen voltak: Kovács Zoltán, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lyának munkatársa; Magyar Ernő. a megyei tanács ipari osztályának vezetője és a lársszövetségek képviselői is. Az írásban előre megkül­dött napirendi pontokhoz Holtai Zoltán, a KISZÖV el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést. Ennek során értékelte megyénk ipari szövetkezetei­nek 1976. évi munkáját, és vázolta az 1977. évi legfontQ* sabb feladataikat. A beszámolót vita követi®- amelyben 14 felszólal"5 hangzott el. Felszólalt -) többek között — a megy®1 pártbizottság és a megyei la' nács jelen levő képviselői® is. A küldöttközgyűlés a b®' terjesztett témákat — köt' tűk a szövetség 1977. év* gazdasági és mozgalmi fel' adataira kidolgozott munka' tervet, a szövetség és intéz'| ményeinek 1977. évi költség' vetését, a küldöttközgyűlés idei első félévi munkatervéti a revizori iroda tevékenysé' géről szóló 'jelentést — ellő' gadta, illetőleg' jóváhagyta. (CSC.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom