Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-09 / 291. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1976. december 9., csütörtök Közlemény Kádár Jánosnak az Osztrák Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja, dr. Bruno Kreiskyneic, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellárjának a meg­hívására 197ö. december 6. és 8. közölt hivatalos láto­gatást tett az Osztrák Köz­társaságban. Ausztriai látogatása során Kádár Jánost fogadta dr. Ru­dolf Kirchschläger, az Oszt­rák Köztársaság elnöke. Ezt követően Kádár János láto­gatást tett Anion Banyánál, a Nemzeti Tanács elnökénél. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken Kádár Já­nos és dr. Bruno Kreisky beható véleménycserét foly­tatott a magyar—osztrák kapcsolatok fejlődéséről, va­lamint a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kér­désekről. A tárgyaló felek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és az Osztrák Köztársa­ság jószomszédi kapcsolatai az utóbbi években eredmé­nyesen fejlődtek. A két ország viszonya kü­lönböző táisadalmi berendez­kedésű államok békés egy­más mellett élésének jó pél­dája. A felek kifejezésre juttat­ták eltökéltségüket, hogy a jövőben is minden erőfeszí­tést megtesznek népeik ba­rátságának elmélyítéséért, or­szágaik együttműködésének fejlesztéséért a két nép javára. Ezzel kapcsolat­ban megerősítették azt az egyetértést, amely a magyar és az osztrák kormányfő ez év május 17. és 19. közötti ta­lálkozóján a konkrét teen­dőkre vonatkozóan létrejött. Mindkét fél üdvözölte a gazdasági együttműködésben eddig elért eredményeket. Hangsúlyozták, hogy a gaz­dasági kapcsolatok kiegyen­súlyozott fejlesztése mindkét ország számára előnyös, és síkra szálltak amellett, hogy a jövőben is kihasználják a gazdasági kapcsolatok továb­bi elmélyítését szolgáló ösz- ■szes lehetőségeket. Tovább vizsgálják, milyen lépéseket kell tenni a jószomszédi vi­szonnyal összhangban annak érdekében, hogy intenzíveb­bé tegyék az együttműködést a kölcsönös gazdasági kap­csolatok minden területén és megszüntessék az olyan ad­minisztratív és kereskede­lempolitikai akadályokat, amelyek gátolják a gazda­sági együttműködés fejlesz­tését. Aláhúzták az ipari kooperáció és a harmadik piacon való együttműködés jelentőségét. Előirányozták új hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködési egyezmény előkészíté­sét. Kádár János és dr. Bruno Kreisky megelégedéssel szólt a közelmúltban megkötött kulturális és ■ tudományos együttműködési egyezmény­ről, és kifejezte reményét, hogy ez az egyezmény a kul­turális kapcsolatok élénkíté­sének alkalmas eszköze lesz. Kádár János és dr. Bruno Kreisky síkra szállt az eny­hülés folytatásáért és azért, hogy tovább szélesedjék az államok együttműködése, te­kintet nélkül társadalmi és gazdasági rendszerükre. Ha­tározott szándékuk, hogy a jövőben is sokoldalúan elő­segítik ezt a folyamatot. A tárgyaló felek kifejezték eltökéltségüket. hogy ' az, európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát egészében, fenntartás nélkül végrehajtják, hogy biztosítsák az értekezlet eredményeinek teljes haté­konyságát, és ezáltal előse­gítsék a biztonság erősítésé­nek és az együttműködés fej­lesztésének folyamatát Euró­pában. Ennek megfelelően nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a helsinki záróok­mányban 1977-re előirányzott belgrádi találkozónak. A felek megelégedéssel vették tudomásul, hogy a magyar—osztrák általános vegyes bizottság tevékenysé­ge során szintén foglalkozik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának alkalmazá­sával a magyar—osztrák kap­csolatokban. A felek üdvö­zölték a két ország lakosai­nak találkozásait, különös tekintettel a határ menti te­rületek lakosaira, és meg­erősítették, hogy a záróok­mány szellemében a kölcsö­nös bizalom és jószomszéd­ság alapján, közös, egyezte­tett lépések útján elősegítik e közvetlen kapcsolatokat. Támogatják az ifjúsági, a sport- és a turisztikai kap­csolatok fejlesztését, vala­mint az információ átfogóbb terjesztését. A felek véleménye szerint a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása érdekében a po­litikai enyhülést katonai eny­hülésnek kell kísérnie. Szük­ségesnek tartják a különböző leszerelési tárgyalások meg­gyorsítását. Remélik, hogy a stratégiai fegyverek korláto­zásáról folyó szovjet—ameri­kai tárgyalások, a genfi le­szerelési bizottság munkája, valamint a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zet kölcsönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intéz­kedésekről Bécsben folyó tárgyalások — annak az alapelvnek a megtartása j mellett, hogy azok egyik fél biztonságát sem károsíthatják — mielőbb eredményre ve­zetnek. Azt a véleményt kép­viselték, hogy a leszerelési törekvésekben fdntos szerep hárul az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Támogatják a leszerelési világértekezlet összehívását. Nagy jelentősé­get tulajdonítanak az ENSZ- közgyülés leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának. Mindkét fél megerősítette hűségét az Egyesült Nemze­tek alapokmányának céljai­hoz és alapelveihez és kije­lentette, hogy különböző ENSZ-szervezetek és igazga­tási egységek elhelyezése szempontjából Bécs városa jó előfeltételekkel rendelkezik. A feleknek az a meggyő­ződése. hogy a biztonság megszilárdulása nem korlá­tozódhat Európára. Kifejez­ték aggodalmukat amiatt, hogy a világ különböző te­rületein még számos feszült­séggóc van. amely veszé­lyezteti a békét. Ebből a szempontból is különös fi­gyelmet igényel a Közel- Keleten kialakult helyzet. Hangsúlyozták, hogy a tar­tós és igazságos békét a Kö­zel-Keleten az Egyesült Nemzetek Szervezete Bizton­sági Tanácsának 242. és 338. számú határozatai alapján és a közel-keleti válság rende­zésével foglalkozó genfi kon­ferencia összehívásával, tár­gyalások útján kell megva­lósítani. Mindkét fél hatá­rozottan állást foglalt amel­lett, hogy szavatolják e tér­ség minden állama és min­den népe biztonságát és jo­gos érdekeinek elismerését. A felek megelégedéssel ál­lapították meg. hogy állás­pontjuk számos megtárgyalt kérdésben egyezik, vagy ha­sonló. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa , tagjának ausztriai lá­togatása a magyar—osztrák kapcsolatok újabb fontos ál­lomása, amely jelentős mér­tékben hozzájárult Magyar- ország és Ausztria barátsá­gának elmélyítéséhez, és hasznos együttműködésének továbbfejlesztéséhez, az euró­pai béke és biztonság erősí­téséhez. Kádár János magyarorszá­gi látogatásra hívta meg dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára a Kremlben fogadta Moamcr el-Kadhafi ezredest, a Líbiai Forradalmi Parancsnokság Tanácsa elnökét. Három alkalommal 6 téma izíplas® síÉii«®» A TIT Borsod megyei Szervezetének mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi szakosz­tálya már az elmúlt eszten­dők téli hónapjaiban is ren­dezett megyénkben mezőgaz­dasági szabadegyetemi elő­adásokat. Az 1970—77-es té­li idényben a Magyar Agrár- tudományi Egyesület megyei szervezete is bekapcsolódott e szabadegyetem szervezésé­be. Megyénk termelőszövet­kezeti, állami gazdasági szakvezetői, szakemberei ré­szére három alkalommal rendeznek két-két témakör­ben a legújabb kutatásokat, hazai és külföldi eredmé­nyeket, újdonságokat ismer­tető szabadegyetemi előadá­sokat.. A mezőgazdasági szabad- egyetem első „foglalkozásá­ra” a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban került sor. Csaknem száz érdeklődő előtt dr. Helmeczi Balázs, tanszékvezető egyetemi ta­nár a mezőgazdaság kemizá- lásának jelentőségéről, lehe­tőségeiről és a mezőgazda­ság, valamint a környezet­védelem összefüggéseiről tar­tott előadást. Januárban a növényter­mesztés, februárban pedig az állattenyésztés fejlesztését segítő legújabb termelés­technológiai, növény nemesí- tési, illetve tenyésztési kér­désekkel foglalkoznak majd a szabadegyelem előadásai. Oolnliililiii L Imiikéi Leonyid Brezsnyev szülő­városában, az ukrajnai Dnyeprodzerzsinszkben meg­tartották az SZKP KB főtit­kára életút járói szóló új do­kumentumfilm nyilvános be­mutatóiét. A Moszkvai Köz­ponti Dokumentum Filmstú­dióban készült alkotás bemu­tatja azt az utat, amelyet Leonyid Brezsnyev a néppel és a párttal együtt lett meg. December 19., Leonyid Brezsnyev közelgő, 71). szüle­tésnapja alkalmából a moszk­vai Planéta könyvkiadó, ju­bileumi fotóalbumot jelente­tett meg. A könyv tartalmaz­za az SZKP KB főtitkárának életrajzát, valamint Leonyid Brezsnyev életével és tevé­kenységével kapcsolatos sok fotódokumentumot közöl. Bolgár vendég Szerdán Budapestre érke­zett Makó Dakov, a bolgár Minisztertanács elnökhelyet­tese. A magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság bolgár tagozatának elnö­ke, hogy tárgyalásokat foly­tasson a két ország közötti együttműködés fejlesztéséről. A bolgár kormány elnökhe- i lyettesét a Ferihegyi repülő- I téren Havasi Ferenc, á Mi- ! nisztertanács elnökhelyettese, | az együttműködési bizottság j társelnöke fogadta. I Ifjúságvédelmi munksériekezlet Tegnap Miskolcon, a vá­rosi tanácson gyermek- és ifjúságvédelmi munkaérte­kezletet tartottak. Első napi­rendi pontként a Miskolc Városi és Járási Rendőrka­pitányság ifjúságvédelmi munkájáról, valamint a gyer­mek- és fiatalkorú bűnözés megelőzéséről tájékoztatták a megjelenteket. A kiadott írá­sos tájékoztatót a résztvevők hozzászólásokkal egészítették ki. Minden felszólaló a meg­előzés fontosságát hangsú­lyozta. Annál is inkább szük­ség van erre, mert 1974-hez viszonyítva emelkedett a gyermekkorú bűnözök szá­ma. Ugyancsak ehhez az év­hez viszonyítva több mint 10 százalékos emelkedés volt a fiatalkorúak. által elkövetett ! bűncselekményekben is. Bár Miskolc területén 1975- i ben a rendőrség három ga- j lerit felszámolt, az eddigiek- j nél is nagyobb figyelmet kell I fordítani a rendszeres meg­előző tevékenységre, vala­mint a folyamatos ellenőr­zésre. Szintén elsődleges fel­adat a fiatalkorúak bűnözé­sének megelőzése érdekében az úgynevezett utógondozott fiatalok és a család nélkül élők részére a megfelelő if- i júsági otthonok létrehozása. | Második napirendi pont- I ként a fiatalkorúak ügyészei­nek gyermek- és ifjúságvé­delmi tevékenységét tárgyal­ták meg a gyermek- és ifjú­ság védelmi munkaértekezlet résztvevői. Konzultáció A szocialista életmódról ói.) A teljesség igénye nélkül a szocialista életmód fogal­mát a következőképpen ha­tározhatjuk meg: A szocia­lista életmód az új társada­lom emberének és közössé­geinek az a magas rendű és tudatos életvitele, amelyet a szocialista termelési mód. a szocialista társadalmi-gazda­sági alakulat jellemzői for­málnak, a marxizmus—leni- nizmus eszméi; a szocialista erkölcs elvei és normái vezé­relnek. Ez az új -típusú élet­mód középpontba helyezi a társadalmi-közösségi, ezen belül a munka- és közéleti kötelezettségeket, a rendsze­res művelődést, feloldja a közélet és a magánélet ko­rábbi elszakadoltságát. A szocialista életmód megha­ladja a történelemből ismert korábbi életmódok szélsősé­ges eltéréseit, azok torzult - ságait, egyoldalúságait és uniforiVüzáltságdt. Biztosítja a szocialista közösségnek har­monikus, sokoldalú fejlődé­sét. A szocialista életmódnak kitüntetett vonása a tevé­kenységek tartalmi gazdagsá­ga, sokszínűsége és egészsé­ges aránya, továbbá az, hogy helyes egyensúlyt teremt a közösségi és személyi, az anyagi és szellemi értékek megbecsülésében. A szocialista típusú életvi­tel megkívánja, hogy az egyén, a kisebb és nagyobb közösségek: — társadalmi felelősségtu­dattól áthatva, alkotó módon, személyiségük és belső ké­pességeik teljes kibontakoz­tatására törekedve, a mun­kájuk feletti áttekintés és rendelkezés igényével végez­zék munkájukat; — mindennapi tevékenysé­güket jellemezze igazi szo­cialista közéletiség, tanúsít­sanak magasíokú politikai érdeklődést és aktivitást, ma- radéktalanul azonosuljanak a szocializmus magasztos cél­jaival és ezt tettekben is fe­jezzék ki; — valósítsanak meg igé­nyes és rendszeres szocialis­ta tartalmú művelődést, for­dítsanak megfelelő gondot politikai, szakmai és általá­nos ismereteik gyarapítására, a kultúra és a tudomány igazi értékeinek megismeré­sére és élvezésére; — a mindennapi élet egyéb területeihez hasonlóan csalá­di, baráti és személyi kap­csolataik terén is éljenek a szocialista erkölcs szellemé­ben; a pihenésben, a szóra­kozásban és szükségleteik kielégítésében legyenek igé­nyesek, de mértéktartók; — egész életvezetésüket szervezzék úgy. hogy min­dennapjaikban megfelelő he­lyet kapjanak és harmonikus egységet alkossanak a sze­mélyiség és a közösség sok­oldalú fejlődésében döntő szerepet játszó , alapvető élettevékenységek, nevezete­sen a munka, a közéleti-po­litikai tevékenység, a műve­lődés, valamint az egyéb te­vékenységek. Az új életmód kifejlődése társadalmunkban törvénysze­rű folyamat, amelynek meg­vannak a maga objektív és szubjektív feltételei. Ezek az előfeltételek a szocialista építés három évtizedében ér­lelődtek. szükségszerűen ve­zettek el az-új típusú élet­mód fokozatos kibontakozá­sához. Az objektív tényezők so­rában döntő jelentőségű volt. hogy hazánkban a felszaba­dulás után megkezdődött, majd 1948, a fordulat éve. a munkáshatalom létrejötte után kiteljesedett a termelé­si eszközök kapitalista ma­gántulajdonának felszámolá­sa. Az 1900-as évek elején a mezőgazdaság szocialista átszervezésével általánossá váltak hazánkban a szocia­lista tulajdonviszonyok, lét­rejött a szocialista társadal- , mi rend. A szocialista tulaj­donviszonyok létrehozása le­hetővé tette társadalmunk szocialista fejlődését, a ter­melőerők gyors ütemű nö­velését. Az aktív keresők több mint fele városban la­kik. Jelentősen javultak népünk közvetlen anyagi életkörül­ményei. A reáljövedelmek 1975-re az 1950. évinek a há­romszorosára emelkedtek, 1975-ben száz háztartásra már 00 hűtőgép, 70 mosó­gép, 08 televízió és 15 sze­mélykocsi jutott. A szélesen kibontakozó kulturális forradalom nyo­mán szocialista értelemben lett műveltebb, szélesebb lá­tókörű és ismeretekben ösz- szehasonlilhatatlanabbul gaz­dagabb dolgozó népünk. Az' elmúlt 30 esztendőben munkások százezrei tanultak meg korszerű' termelőberen­dezésekkel dolgozni, miköz­ben megszerezték a kezelé­sükhöz szükséges szakismere­teket. Tegnapi parasztok százezrei áramlottak át az iparba és cserélték fel a földművelés egyszerű mun­kaműveleteit a korszerű munkagépek kezelésével. Termelőszövetkezeti paraszt­ságunk birtokába vette a me­zőgazdasági termelés modern eszközeit és eljárásait. Egy­kori munkások és parasztok, illetve gyermekeik lettek párt- és állami vezetők, mér- | nökök, közgazdászok vagy katonatisztek. Tegnapi házi­asszonyok kerültek felelős munkakörökbe es végeznek közhasznú tevékenységet. Korábbi falusi vagy tanyasi lakosok százezrei költöztek városokba és cserélték fel a falusit városi életformával. Dolgozó népünk milliói éb­redtek politikai öntudatra és folytatnak rendszeres köz- j életi tevékenységet, akiket a ! felszabadulás előtt igyekez- I lek tudatosan kirekeszteni a j politikai életből. Országunkban az elmúlt j három évtizedben valóban közüggyé, össztársadalmi mé- j retűvé vált a rendszeres mű- ! velödés. A felismerhetetlen- ! ségig megváltoztak az ember | rek családi keretű és egyéb munkán kívüli tevékenysé- ! gei. A lakások ma komforto- J sabbak, megtalálhatjuk ben- j nük a tájékozódás és a mű- [ velödés legfontosabb kellé­keit. A párt XI. kongresszusa megállapította, hogy a leg- | utóbbi évek jelentős és ör- | vendetes társadalmi változó- j sa volt a termelési, a köz- ; életi és politikai aktivitás to- | vábbi. növekedése, a közmű- j velödési tevékenység széle- í sedése. Mindennél fontosabb és ígéretesebb, hogy a dolgozó nép életkörülményeinek, min­dennapos tevékenységének e ! roppant változásai közepette I kifejlődtek és megerősödtek i hazánkban az életmód új, szocialista vonásai. Százezrek váltak a mar­xizmus—leninizmus tudatos követőivé, milliók a szocia- j 1 izmus ügyének meggyőződé- 1 ses híveivé. Életigényükké i lett a rendszeres politikai tá- j jékozódás és eszmecsere, a I cselekvő közéleti magatar- j tás. Népes serege van az ön- j zetlen társadalmi munkások­nak, a köz dolgaiért bármi- j kor tettre kész állampolgá- j foknak. (Folytatjuk) I F s; T b k K ki b k ki le b Vl te Ct N Üi d te id ki ti ét Iá m ki 83 la n to lé ni te ki fc ni te fo 8.\ u hl se sa ti« Pe SÍI lö ni 8c sz Vt ez n k; >v A S ta 'á ki ki te >n ni sz ki k >■( k ni A te Sj a b, ki V, íi 8 éi Z( h e; n te b Cl S: k 8 t; S lj te 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom