Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-05 / 288. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. december 5., vasárnap WTDVILAGHIRADO Koszorúzásí ünnepség Rózsa Ferenc születésének évforüulíja alkalmából o • Az ír Köztársaság újonnan megválasztott elnöke, dr. l’at- riek Hillery és felesége, az ország hatodik államfője Miért hívtak össze rendkí­vüli közgyűlési ülésszakot az ENSZ-ben a leszerelés kér­déseinek megtárgyalására? Ha a fegyverkezési hajsza megállítása, de legalábbis mérséklése az egyik köz­ponti feladat, akkor különle­ges figyelmet érdemel a New York-i bejelentés, amely sze­rint összehívják az ENSZ- közgyűlés rendkívüli üléssza­kát a leszerelési kérdések megvitatására. A leszerelés természetesen nem új téma a világszervezetben, sőt a nemhivatalos statisztikák tudni vélik: eddig 27 millió szót ejtettek róla az üveg­palotában. A szocialista or­szágok éppen e túlságosan is megszokott kerékvágásból akarták kiragadni a kiemel­kedő fontosságú nemzetközi problémát.' mikor leszerelési világértekezlet megtartását indítványozták. Az ENSZ- szel szorosan együttműköd­ve, de nem szigorúan annak keretei között, hogy azok az államok is részt vehessenek tanácskozásain, amelyek kü­lönböző okok következtében nem tagjai a szervezetnek. (Angola a 146., és a felvéte­lét előterjesztő Nyugat-Sza- moa a világszervezet 147. tagállama lesz, de hiányzik még a padsorokból az ame­rikai vétóval távol tartott Vietnam, valamint a KNDK és néhány más ország.) A leszerelési világértekez­let nem került le a napi­rendről, de közbeeső állo­másként felvetődött a rend­kívüli ülésszak összehívása. Az ilyen „egyközpontos” ta­nácskozás azzal az előnnyel járna, hogy minden eddigi­nél nagyobb erővel irányíta­ná rá a közvélemény figyel­mét a leszerelés sokrétű kér­déscsoportjára. Lehetőséget adna különféle indítványok együttes, összefüggő és komplex megvitatására, hi­szen gyakran előfordul, hogy valamelyik ország egyetlen leszerelési témát, valódi vagy vélt okokból hátrányosnak tart a maga számára. Így vi­szont alkalom kínálkozhat a kiegyenlítődésre, a biztonsá­gi szempontok és a leszerelé­si követelmények összeegyez­tetésére. Az ói forma segít­hetné, hogy olyan országok, amelvek kivonták magukat az eddigi tárgyalásokból (a genfi leszerelési megbeszélé­seken például üresen ma­radnak a francia delegáció székei!), a presztízsokok ki­zárásával, „arcuk megóvásá­val” visszataláljanak a meg­beszélésekhez. Igaz, az érem­nek két oldala van, s azok az országok, amelyek nem kí­vánnak építő szándékkal hozzájárulni a várható ENSZ- vitához, végső soron önma­gukat szigetelik el. Eiiiunyt Benjamin Britten Szombaton reggel rövid szenvedés után elhunyt ko­runk egyik legnagyobb zene­szerzője, Benjamin Britten. Néhány napja töltötte be 63. életévét. Suffolki otthonában halálos ágyánál olt állt Peter Peers, a kiváló angol énekes, aki a Britten-operák több szerepének nagyszerű tolmá­csolja volt. Britten életműve a zene szinte valamennyi műfaját átfogta — a kamaradarabok­tól a szimfonikus versenymű­vekig, de tehetsége az operá­ban bontakozott ki a legjob­ban. Purcell óta ó lett az el­ső, európai rangra emelke­dett angol zeneszerző. Ifjúsági páriámén! a OlGtP-üen Jogaikat és kötelességeiket vitatták meg tegnap, decem­ber 4-én reggel a Diósgyőri Gépgyár fiataljai a vállalat nagy-előadótermében. Az if­júsági parlamenten részt ve­vő 183 küldött mintegy 3300 fiatal dolgozót képviselt. Tóth László lakatos, a par­lament levezető elnöke kö­szöntötte a 25 területi par­lament küldötteit, valamint a meghívott vendégeket, köz­tük Novak Józsefet, a városi pártbizottság titkárát 'és Tö­rök Lászlói, a megyei KISZ- bizottság első titkárát. A fiatalok helyzetével, s az ifjúsági törvény vállalati végrehajtásval kapcsolatos beszámolót Dojcsák János, a DIGÉP vezérigazgatója tar­totta meg. Elmondotta, hogy az ifjúság száma meghatáro­zó a vállalatnál: a dolgozók egyharmada 30 évesnél fia­talabb. A legutóbbi ifjúsági parlament óta. eltelt időszak alatt felmérték a fiatalok helyzetét.^^__ vaslat ér jú dóig vitással vettek reszt a fiata­lok az üzemrészenként meg­rendezett parlamenteken is. A legtöbb hozzászóló köz­érdekű kérdésekkel foglalko­zott: különösen sok észrevé­tel hangzott el a termeléssel kapcsolatosan. A beszámoló ismertette továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeket a szakember-utánpótlás bizto­sítására. a pályakezdő fiata­lok beilleszkedésére, a fiata­lok lakásgondjainak megol­dására. s egyéb, a fiatalokat közvetlenül érintő problémák megoldására tettek. A gon­doskodást a fiatalok becsüle­tes Ugivi állással viszonozzák — jó példa erre az ifjúsági verseny mozgalom A beszámolót követően Varga Barnabas szb-titkár ás Csollálc Gábor KISZ-titkár ismertette korreferátumát, majd a területi parlamentek küldöttei kértek szót. Az if­júsági páriáméul a KGM r'innvnfi mnnl \r l »1 rí r\i tüí _ Rózsa Ferencnek, a Sza­bad Nép első szerkesztője születésének 70. évfordulója alkalmából szombaton, a Ke­repesi úti temető Munkás- mozgalmi panteonjában ko­szorúzás! ünnepséget tartot­tak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében dr. Orbán László és dr. Várkonyi Pé­ter, a Központi Bizottság tagjai; a Népszabadság szer­kesztő bizottsága nevében Katona István főszerkesztő és Rényi Péter tőszerkesztő­helyettes; a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége képviseletében dr. Pálfy Jó­zsef elnök és Király András főtitkár koszorúzott. A mártír urnájánál koszorút helyezett el testvére, Rózsa Irén, vala­mint a Rózsa Ferenc nevét viselő szocialista brigád és úttörőcsapat képviselője. A koszorúzásí ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Megkoszorúzták Rózsa Fe­renc emléktábláját a II. ke­rületi Mártírok útja 26. sz. alatti épületen is. Scares nyilatkozata Mario Soares portugál kor­mányfő, a Szocialista Párt főtitkára pénteken este egy­órás tv-beszédet mondott, majd kérdésekre válaszolt. Közölte: kormánya csak akkor marad hivatalában, ha élvezi a portugálok több­ségének támogatását és a köztársasági elnök bizalmát. ..A szocialista párti kabinet­nek elvileg négy évig kelle­ne kormányoznia” — jelen-' tette ki. Elutasította a kom­munista párttal való össze­fogás gondolatát, s közölte, hogy véleménye • szerint nincs mód a baloldali több­ség megteremtésére. A PSZP a jobboldallal sem fog ösz­sze, hiszen ezzel „csak a kommunistákat erősítené” — fűzte hozzá. Kormánya 33 millió dolláros kölcsönt vett fel az Európa Tanácstól és további .amerikai—nyugat- európai hiteleket készül igénybe venni, jóllehet az állam 3 milliárd dollárral adós a külföldnek — mond­ta Soares. Soares elismerte ugyan, hogy „bizonyos elégedetlen­ség” tapasztalható az élet- színvonal és az árak alaku­lása miatt, a gazdasági sta­bilitás megteremtése érdeké­ben mégis a fogyasztás kor; látozását javasolta. Üdvözlő távirat FideE Castrónak DR. FIDEL CASTRO RUZ ELVTÁRSNAK, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága e! titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnök nek, a forradalmi kormány elnökének Havanna Kedves Castro Elvtárs! . Elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságaiul küldjük önnek a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnöké történt megválasztása alkalmából. A Kubai Köztársaság forradalmi nemzetgyűlésének e: döntése kifejezésre juttatja a kubai népnek az ön szemel iránti őszinte tiszteletét és szerctelét. ­Jó egészséget és további sikereket kívánunk önnek a s> cializmust építő kubai nép, a magyar—kubai barátság tóvá bi erősítésében, a szocialista országok és a forradalmi er egysége, a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében fejtendő sokoldalú tevékenységében.' Budapest, 1976. december 4. KÁDÁIt JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságána első titkára LOSONCZI PÁL. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Arafat BeEgrádban Az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakának közel-keleti vi­tájában pénteken felszólalt Hazem Nuszeibeh, Jordánia állandó ENSZ-képviselöje. Sürgette Izraelt és a töboi közel-keleti országot, hogy a múlt béklyóit lerázva, ülje­nek össze Géniben békekon­ferenciára. Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke szombaton hivatalos jugoszláviai látogatásra Bel- grádba érkezett — jelentette a Reuter. uMMá III. longni A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 1976. de­cember 14—15-re hívta össze a termelőszövetkezeti mozga­lom legfőbb fórumát, a kong­resszust. ■ Az egymilliós ter­melőszövetkezeti parasztság képviseletében 500 küldött vesz részt a tanácskozáson. Elkészült már a kongresz- szusi küldöttek összetételét tükröző gyors-statisztika is. Az előző kongresszushoz ké­pest a szövetkezetek lénye­gesen több fizikai dolgozót választottak az érdekképvi­seleti szervekbe, így a leg­főbb fórumra, a kongresz­szusra is. Javult a fiatal a nők és a képzett középé nyitó szakemberek képvisc fenek aránya. Kedvezően a kuli a kongresszusi küldőt1 képzettség szerinti összeté le. A küldöttek 47 százak egyetemi, vagy főiskolai v< zettségű. A TOT illetékes veze nyomatékosan hangsúlyod a kongresszus munkaértek1 let jellegét. Ezt tükrözi kongresszus munkaprogra jának tervezete is, amely fő hangsúlyt az érdemi tára -helyezi. Konzultáció A LEGUTÓBBI években a szocialista oiozágok kommu­nista és munkáspártjainak kongresszusain fokozott fi­gyelmet szenteltek az élet­mód, különösen a szocialista életmód kérdésének. Ennek lehetünk tanúi pártunk éle­tében is. Azért került napjainkban előtérbe a szocialista élet­mód kérdése, mert társadal­munk tagjainak szocialista tudatossága, erkölcsisége és annak tettekre váltása a hét­köznapi cselekvés gyakorla­tában, a fejlett szocialista társadalom felépítése prog­ramjának szerves része. A fejlett szocialista társadalom ugvanis nemcsak korszerű és erős népgazdaságot, maga­sabb életszínvonalat és ja­vuló életkörülményeket je­lent, hanem szocialista szem­léletet. erkölcsöt és életmó­dot is. A fejlett szocialista társadalom felépítésének bo­nyolult tennivalóival csak a munkájukat lelkiismeretesen és mind felkészülteiben vég­ző. közéleliles aktív, rend­szeresen művelődő, szocialis­ta szemléletű és erkölcsű, igényes, szocialista életmó­dot követő emberek birkóz­hatnak meg. Az életmódnak fontos sze­reire van a két társadalmi rendszer küzdelmében. a nemzetközi méretű ideológiai o=ztálvharcban is. Ez ma a két rendszer versenyének ós eszmei párharcának egyik központi kérdése. Az ideoló­giai erőviszonyokat, a szem­benálló r/mók vonzásköré­nek alakulását ugyanis nagv mórtóifhw befolyásolja. hogv-----------------------halmi rendszer asabb és igé­nyesebb életmódot az embe­riségnek. A tőkésországokban foko­zódik a fogyasztói társadalom eszmélyeiből történő kiáb­rándulás, az agyonreklámo­zott nyugati életforma iránti bizalmatlanság. Az emberek egyre inkább felismerik, hogy a tőkés társadalom nem tud igazán tartalmas életcélt állítani az emberek elé. Ennek tulajdonítható, hogy szerte a világon milli­ók figyelik, hogy a szocia­lista országok miként ala­kítják ki a kapitalizmus „fo­gyasztói életmódja” pozitív ellenpéldájaként a magasabb rendű szocialista életmód modelljét. AZ ÉLETMÓD elméleti es gyakorlati kérdéseinek feltá­rása visszanyúlik a marxiz­mus—leninizmus klassziku­sainak munkásságához. Azt. hogy a történelem egyes kor­szakaiban milyen — és mi­ért nem másmilyen — élet­módot folytattak az embe­rek különböző csoportjai, társadalmi osztályai, rétegei, azt a marxizmus—leninizmus alaptételeiben már általáno­san me" fogalmazva megta­láljuk. Marx és Engels első jelentős művükben. A német ideo!ó"iában. a történelmi materializmus számos alap­fogalmat feltárták. Neveze­tesen: a termelési mód. a termelési viszonyok, az alap és a felépítmény, a társadal­mi tudat, az ideológia, az ál­lamrend fogalmait. A Kom­munista Párt Kiáltványában már bemutatták a hurzsoá társadalom élei mód formái­nak alapvető oldalait és utal­nak a leendő szocialista tár­sadalomra. mely lehetővé te­szi az emberi lényeg sokol­dalú kibontakozását. Engels egyik fiatalkori munkája — A munkásosztály helyzete Angliában című mű — a marxista életmódkutatás klasszikus alkotása. Lenin a születő szocialista életmód­ról tett az utókor számára rendkívül becses megállapí­tásokat. A marxizmus—leninizmus klasszikusai az életmódot osztálytartalmú fogalomnak tekintették, melyet végső so­ron a termelési mód, az adott társadalmi-gazdasági alakulat jellege, továbbá a társadalmi osztály és réteg helyzete határoz meg. A marxizmus—leninizmus az életmódot komplex mó­don fogja fel. Nem szűkíti azt le csupán anyagi-gazda­sági elemekre, vagy pusztán a 'szabad idő eltöltésére, vagy a magánéletre. Az életmód marxista felfogása szerint a fogalom rendkívül összetett. Magába foglalja az életmód­ra ható anyagi és szellemi, gazdasági, kulturális és er- líölcsi tényezőket, kiemeli az embert legjobban jellemző élettevékenységet, a munkát, de ide érti a szellemi tevé­kenységet, a közösségi, a csa­ládi és baráti érintkezést is. Az életmód általános »fo­galmát a. klasszikusok taní­tásaira támaszkodva igv fo­galmazhatjuk meg: életmód­nak nevezzük az emberek szokásosan ismétlődő éjetle- vékenysésének jellegzetes szerkezetét (struktúráját), el­sősorban azt a módot, aho­gyan alaovető tevékenysé­geiket. azaz a gazdasági-ter­melő (munka), a közéleti-po­litikai, a kulturális-szellemi, továbbá egvéb, vagyis csalá­di és személyes kapcsolatai­kat, szőkébb létszükséglet kielégítését, a regenerálót sukat, az anyagi és széllé javak közvetlen fogyasztói val összefüggő ténykedés két szervezik, tartalomé megtöltik és végzik. Az emberek életmódja Ó ténelmileg változik a tár dalmi rendszerek változói val, fejlődésével együtt. í runkban egy új típusú él mód születik, a szocialr életmód. A szocializmus a komir nizmus alsó foka. A két kot nem választja el egyrrii tói kínai fal. közöttük sol< azonos vonás. A szocial musban azonban, mivel „n( a saját alapján fejlődik k sok a kapitalizmusból őrölt elem. Ám létének első pil patától kezdve már jelle zik a kommunizmus bi nyos sajátosságai is. A szocializmus átméri tái-sadalom a kapitalizm1 ból a kommunizmusba, igaz. De ha a szocialista él mód kialakításán tárat zunk. akkor a hangsúlyt ra kell tenni, hogy a fej szocializmus építése átmér a kommunizmusba, és cS másodsorban jön számítás1 hogy a kapitalizmusból lent átmenetet. Vagyis el1 sorban azt kell hangsúlyt nunk. hogy merre tartunk csak másodsorban azt. IiC n;m "11 un!" EZÉRT a szocialista él1] mód fogalmának meghatói zásánál mai életmódé progresszív és előremuh jegyeit tárjuk fel, jól tud' hogv társadalmunk kőnk egvedeinek és csoportjaié mindennapi viselkedése rrf feltétlenül vág eevbe azzé követelményrendszerrel, aé; lyet a zocialista életmód írása tartalmaz. Hangsúlyt zuk. hogv a szocialista éh mód fogalma elérendő hogy a fogalom eszméi követelményei é« a valód közötti ellentmondás c* társadalmunk fejlődésé' együtt csökkenhet és oldW meg. (FolyluljukJ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom