Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

7976. december T., szerda ESZMrMAGYARORSZÁG 3 Vendégségben Százhalombattán (II.) Ü.isáííhir: tovább bővítik Lcninvárosban ax oleftnmü- vct. A határozat szerint olyan üzemet kell létre­hozni, amely a natty meny- nyisegü pirohenzinből lti tudja választani az olyan fontos vegyipari alapanya­got, mint az izoprén cs a benzol. A tiszta benzolt je­lenleg a Dunai Kőolajipari Vállalat gyártja. Ha a TVK- ban elkészül az új üzem, a DKV évente SO ezer tonna nagy tisztaságú, úgynevezett Kristálybenzolt állít elő ... A vezeték, ami ezt a fon­tos alapanyagot — a piro- benzint — a Duna menti gyárba — a DKV-ba — to­vábbítja majd, 1978-ra épül meg. A munkálatok szerve­sen illeszkednek abba a táv­lati tervbe, amely ennek a világviszonylatban is jelen­tős vegyipari bázisnak a to­vábbi fejlesztését írja elő. Százhalombatta — ugyan­úgy, mint Kazincbarcika, vagy Leninváros — egy kis települése volt az országnak, a fővárostól 35 kilométerre, délre a Duna mentén. Tör­ténete, fejlődése sok minden­ben egyezik Borsod vegyipa­rának történetével. Mint ahogy Barcikán és Leninvá- rosban, a BVK-ban, illetve a TVK-ban, a DKV-nál is azt tanúsítja a krónika, hogy az egykori szántóföldek helyén olyan üzemek épültek, ame­lyeknek a termékeit ma már nemcsak a. hazai, de a kül­földi piacokon is igénylik és jegyzik. A Duna menti óriás építé­se 630 hektárnyi területen, lí)61-ben kezdődött. — A cél az volt, hogy a DKV évi 3 millió tonna ka­pacitással motorhajtó, fűtő- és kenőolaj gyártására ren­dezkedjen be — mondják a vállalat vezetői. Az elmúlt 15 esztendő alatt azonban módosullak a ter­vek és elképzelések. Alig kezdték meg az ere­deti tervek valóra váltását — később — egyre nyilván­valóbbá vált, hogy népgaz­dasági szinten tovább növek­szik a mennyiségi igény ben­zinre, gázolajra, fűtőolajra és kenőolajokra. Ugyanakkor a vegyipar is új. kőolajból elő­állítható termékekre támaszt igényt. Mindemellett, a mi­nőségi követelmények foko­zódásával is számolni kel­lett. Így történt aztán, hogy újabb tanulmányokat végez­tek a kőolajtermékek fel- használásának várható ala­kulásáról. Sokoldalú mérle­gelés után aztán megszületett a határozat a DKV bővíté­sére. E szerint a feladat az volt. hogy 197G. végéig évi 9 millió tonnára növeljék a kapacitást. i Ezt a szintet már elérték. A vállalat 35 üzemében tel­jes termeléssel dolgoznak, és több mint 100 féle terméket gyártanak. Olyan gyártmá­nyokat, ami a hazai igények kielégítése mellett a világ­piacon is keresett áru. Ál­landóan bővül ez expört, ezen belül is számottevően a tőkés export. Készül itt bi­tumen és parafin, kenőolaj és toluol, kén'és fenol, gud- ron és gázolaj, egyszóval, annyi és olyan termék, ame­lyek mindegyike iránt nagy a kereslet. Az exportáruk ér­tékesítésében ebben az esz­tendőben érik el az egymil- liárd forintot. A vállalat termelési érlé­ke 21 milliárd forint. Köte­lezettségeiknek szigorú köve­telmények mellett tesznek eleget. Ennek is köszönhető, hogy mint azt a vállalat egyik vezetője megfogalmaz­ta: — A világszínvonalnak egészen a közelében vagyunk. Ez a tény önmagában is ta­núsítja; a DKV kollektívá­ja — helyesen — arra tö­rekszik, hogy — mint azt a borsodi vegyipari üzemek­ben is teszik — minden pia­con értékesíthető termékeket gyártsanak. A színvonal — természete­sen — nemcsak minőséget, hanem mindenekelőtt haté- konyságot jelent. Ennek je­gyében — ebben az új és legalább még 15 évig épülő gyárban — új éri új utakat, lehetőséget keresnek és ta­lálnak is. Ónálló kutatógár­dájuk van, akik jól felsze­relt laboratóriumban dolgoz­nak. Ebben az üzemben he­lye van minden kezdemé­nyezésnek, ötletnek, ami a korszerűséget célozza. A DKV nagyfogyasztó. Az alapanyagot a Barátság I. és II. vezetéken a Szovjetunió­ból kapja. De feldolgozzák az Algyőn kitermelt olajat is. Mindehhez a szomszédban épült hőerőműtől kapják az energiát. Csak elektromos energiából 250 ezer kilowat­tot fogyasztanak naponta. A recirkuláló berendezésekben éjféltől éjfélig 300 ezer köb­méter víz kering. Ehhez a Dunából mindennap 50 ezer köbmétert emelnek ki a vesz­teségek pótlására. A százhalombattai gyár Közép-Európa egyik legna­gyobb üzeme. Az elkövetke­zendő években újabb és újabb fejlődés jelzi majd életútját, a vállalat dolgozói­nak otthont adó várossal együtt. Éppúgy, mint itthon, nálunk, Borsodban, Kazinc­barcikán és Leninvárosban. Megyénk e két vegyipari bázisa is hihetetlenül nagy fejlődés előtt áll. Tudvalévő­én Kazincbarcikán épül az új PVC-gyár, amelynek költ­ségeire 11 , milliárd forintot fordít az ország. Leninváros­ban pedig valóra válik az olefinprogram. A három nagy vegyipari üzem, a DKV, a BVK és a TVK együttműkö­dése elengedhetetlen feltéte­le annak, hogy vegyiparunk dinamikus fejlődése töretlen legyen és termékeivel újabb és újabb elismerést és hír­nevet szerezzen mind a ha­zai, mind a világpiacon. Tóth Ferenc Ünnepség a MÁV Miskolci Igazgatóságán Nyugdíjasokat köszöntöttek Családias ünnepség szín­helye volt tegnap a MÁV Miskolci Igazgatósága. Régi hagyomány már. hogy az igazgatóság köszönti azokat a volt vasutasdolgozókat, akik a MÁV-tól mentek nyugdíj­ba. Tegnap délután 4 óra­kor 63 nyugdíjas vett részt ezen az ünnepségen. Kollár Sándorné KISZ-titkár beszé­dében köszöntötte a volt vasutasdolgozókat, majd az igazgatóság tagjai beszélget­tek el velük. A vacsora után kulturális programmal szó­rakoztatták az idős embere­ket. Új termékcsalád. Fejlesztések az öntödében Ebben az ötéves tervben az LKM vasöntő üzemegysé­gének fejlesztésére mintegy 45 millió forintot költ a di­ósgyőri nagyvállalat. Ezál­tal lehetővé válik, hogy az itt gyártott szivattyúcsalád a nagy kopásállúságú ötvözött vasból készüljön. Az új ter­mékcsalád iránt már most is több ország érdeklődik, ezért a beruházást végzők igye­keznek minél jobban meg­gyorsítani a munkálatokat. Az Észak-magyarországi Vegyiművek intermedier üzeme Védősáv a HCM körül Korszerű teclmika, keresett tériéit Ki gondolta volna öt-hat évvel ezelőtt, hogy a Hej 6- csabai Cement- és Mészmű­vek Miskolc, de az egész or­szág egyik büszkesége lesz. Sokat panaszkodtak akkori­ban a környék lakói a ce­mentgyárra. Hihetetlen meny- nyiségű port, naponta 30 ton­nát „füstölt” a levegőbe. Évi teljesítménye 400 ezer tonna rossz minőségű cement volt. A környezet szennyezettsége már szinte elviselhetetlenné vált, s az építőipar legfon­tosabb anyaga, a cement, egyre inkább hiánycikk lett. 1968-ban fogant a gondo­lat, s 1971-ben „rögzítődött”, hogy milyen legyen az új gyár. Azóta eltelt egy kis idő. A 4,7 milliárd forintos beruházásból már csak bizo­nyos utólagos és garanciális munkák vannak hátra. A kezdeti nehézségek miatt akadtak „tamáskodók” is. ..Ez is úgy porol, mint a régi” — mondogatták. Ma már a 200 millió forintos portala- nító berendezés kifogástala­nul működik. A 96 méter magas acélkémények elekt- rófilterei a megengedettnek csak 10—15 százalékával szennyezik a hejőcsabaiak házait, kertjeit. A gyár zöldövezetének ki­alakítása is megkezdődött. Októberben, novemberben 130 ezer fát, illetve bokrot ültet­tek el. Ezáltal szintenkénti természetes védősávot hoz­nak létre. A por, a hejöcsa- bai por, tehát „porrá” lett. Es a cement? A gyár napi termelése 4 ezer tonna, mégis szeptember közepétől napjainkig a mis­kolci TÜZÉP-telepeken ritka vendég volt a hejőcsabai ce­ment. November végére idő­arányosan 6—7 vagonnal ke­vesebb cement jut el a vá­sárlókhoz. Sajnos, a MÁV őszi csúcs- forgalmi gondjai a cement- szállításra is hatottak. Agyár vezetői már a klinker malom leállításának gondolatával foglalkoztak, mert a silók „dugig” megteltek, s a to­vábbi tárolást nem lehetett megoldani. A tárcaközi ope­ratív bizottság határozata azonban —, amely kimondta, hogy a cementszállítást előnyben kell részesíteni — enyhített a gondokon. De jön a tél, s a cement sze­zonideje lassan lejár. Ma te­hát ott tartunk, hogy van cement, csak nem mindig akkor, amikpr kellene. Érdemes azonban szót ej­teni arról is, hogy mennyire nem tudunk bánni a ce­menttel. Egy-egy víkendház, családi ház alapozásánál ..hadd kössön” jelszóval igen nagy mennyiségű cement ..vész kárba”. A becslések szerint magánszemélyek ugyanolyan szilárdságú be­tonhoz kétszer annyi cemen­tet használnak fel, mint az építőipar ... Az országban talán a he­jőcsabai az egyetlen olyan cementgyár, ahol nincs mun­kaerőhiány, s a fluktuáció is minimális. A korszerű technika eredményeként megszűnt a nehéz fizikai munka. S mit tesz az előze­tes széles körű szakmai fel­készülés: eddig a kezelősze­mélyzet hibájából egyetlen egyszer sem következett be üzemzavar. Oktober 13-ún az ENSZ Építési és Környezetvédelmi Bizottsága 12 tagországának képviselői is megtekintették a Hejőcsabai Cement- és Mészmű veket. Mind annyiunk büszkeségére, elismerően nyilatkoztak a gyárról, Kö­zép-Európa egyik legkorsze­rűbb cementgyáráról. Karosi Imre Ahogy megkezdődött az őszi vadászati szezon, meg­nőtt a Nimród bolt forgalma is. Igaz, sörétes lőszert szin­te egész évben alig lehetett kapni. Most úgy biztathatják már a vadászokat, hogy de­cember elején megoldódik a lőszerhiány, ugyanis nagyobb mennyiséget várnak külföld­ről. A vadászati idény alatt nemcsak töltényt keresnek a boltban, hanem különböző vadászati felszereléseket, szakkönyveket is — és ebből jó az ellátás. Mint ahogy az utóbbi időben jó a választék a vadászfegyverekből is. A kétezer forintnál alig drá­gább puskáktól a hat-hétezer forintos drága fegyverekig találni sörétes puskát, de mauser-rendszerűt is. A tél eleji időszakban je­lentős mennyiségű szörpöt adnak el málnából, ribrzli- ből, vadkörte szörpből. A boltban már a tavaszi idényre is készülnek, a kö­vetkező évben ugyanis a Nimród is árusít horgász- felszereléseket, orsót, botot, csalikat. Halmaji számvetés Az ilei tapasztalatokra alapnak a jöüá év tennivalóit Még egy nehéz, sok erőfe­szítést, kemény helytállást követelő hónap van hátra az idei esztendőből, de a halma­ji Aranykalász Termelőszö­vetkezetben már körvonalaz­ták az idei év gazdálkodá­sának eredményeit. A felmé­rés számszerű adatai némi­leg" még módosulhatnak, de a tapasztalatok már össze­gezhetők. — Ha jól akarjuk alapoz­ni, meghatározni a követke­ző év tennivalóit, ahhoz nemcsak összegeznünk, ha­nem elemeznünk is kell eze­ket a tapasztalatokat. Tud­nunk kell, hogy mit lehet, és mit kell változtatni, fejlesz­teni, javítani... — Borii Ist­ván, az Aranykalász Tsz el­nöke ehhez még azt is hoz­zátette. hogy a legutóbbi ve­zetőségi ülésen, amikor ezt a számvetést készítették, az 1976-os év gazdálkodásának tapasztalatait értékelték, el­sősorban az volt a céljuk, hogy feltárják a tartalékokat. * A halmajiak idei eredmé­nyeiről elmondható, hogy az elvárt átlagok körül mozog­nak, néhány növénynél, de főleg az állattenyésztés egyik­másik ágazatában jobbak is a tervezettnél. És azon a számvetést, készítő vezetőségi ülésen mégis úgy fogalmaz­tak: lehet nének ezek az ered­mények kedvezőbbek is. •— Nem vagyunk elégedet­lenek, de megelégedet tek sem lehetünk — magyarázza az elnök. — Azzal a sokszor hangoztatott „kicsit többel”, „kicsit jobbal”, nagyobb oda­figyeléssel, több felelősségér­zettel, jobb munkaszervezés­sel ebben a mostoha időjá­rású esztendőben is gazdál­kodhattunk volna még ered­ményesebben. A számvetés „példatára” a tapasztalatok most már ren­delkezésre . állnak ahhoz az Aranykalász Tsz-ben. hogy jól alapozzák a jövő év és évek tennivalóit, hogy meg­határozzák a lehetséges és szükséges változtatást, fej­lesztést. * Kezdjük az aszály, majd a betakarítás, az érés szem­pontjából kedvezőtlen ősz miatt „gyengébb” növényter­mesztés legfontosabb tapasz­talataival. Egyedül a búza hektáron­kénti 36 mázsás átlagtermé­sével voltuk elégedettek. De a jövő évet már úgy „ala­pozták". hogy a kenyérgabo­na ennél is többet teremjen.' (Jobb magágyba, minden ed­digi esztendőnél korábban, a legoptimálisabb időben ve­tettek, javult a talajerő-után­pótlás és nagyobb, valamint jobb gépparkkal csökkennie kell jövőre a kombájnolási veszteségnek is.) A másik két főnövény, a kukorica és a cukorrépa el­múlt évben elért 50, illetve 400 mázsás átlagtermése bi­zonyítja, hogy már „megta­nulták” ezeknek a termesz­tését. Az idén az időjárás sajnos „elvitte” a tervezett termésátlagokat. A részletei­ben még kidolgozásra váró, de már elhatározott tenni­való: az időjárási tényezők­kel jobban számolva, többet, tenni e növények termelési biztonságáért. Annyi már bi­zonyos. hogy a talajmunkák minősége javulni fog. Ennek j biztosítéka a most vásárolt I K—700-as erőgép. A Bársonyos mentén, ön­tözhető területen folytatott zöldségkertészkedés tapaszta­latait röviden így összegez­ték: ..Nemcsak joggal vár­ják el ezt tőlünk, de érde- . mes is vele foglalkozni.” Nemcsak a tsz-hez tartozó községek szükségletét ter­melték meg paprikából, pa­radicsomból, káposztából, hanem a járás más részein is sokat értékesítettek. Ká­posztából például 20 vagon­nal. Ez arra is ösztönöz, hogy a 10 hektáros zöldség- kertészetet valamivel növel­jék jövőre. A tervezettnél legalább másfél millió forinttal vár­nak magasabb árutermelést az állattenyésztéstől, de a „mércét” jövőre itt is jóval magasabbra teszik. A tehe­nészeti telepen több, mint 400 tehénnél az elmúlt évhez viszonyítva, mintegy 200 li­terrel növekszik az átlagos tejtermelés. Az adottságokat, a jó takarmányellátást, a megfelelő állategészségügyi helyzetet, a minimálisra csökkent borjúelhullást fi­gyelembe véve, keveslik a javulást. A hízómarha-termelés mind mennyiségben, mind minő­ségben javult. Az év végéig összesen csaknem 500 darab hízómarhát értékesítenek. Itt az egyedüli gondot egy „kül­ső” tényező okozza: az új, hízómarha-istálló rossz. Té­len hideg, sínylődik benne a jószág, rossz a trágyalé el­vezetése. stb. stb. A várt jó eredménnyel zárja az évet a tsz baromfi­telepe. A törzsállomány „ter­melése”: kétmillió — zöm­mel tenyész — tojás, a hiz­laldáké: húszezer — a ház­táji számára — előnevelt csirke és 120 ezer darab. * húsellátást javító pecsenye­csirke. A cél itt is az: jö­vőre valamivel többet! U». sj

Next

/
Oldalképek
Tartalom