Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-19 / 300. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1976. december 19., vasárnap Víz-sivatagban 0® Ha az olvasó a címek alapján tengerre gyanakszik, nem téved, mert állítólag valamikor tenger borította a tájat. Hullámai a tokaji hegység lankáit mosták. A víz sok százezer évvel ezelőtt visszahúzódott, s egykori medrébe vágta kanyargós útját a Tisza és a Takta. Az öbölszerű bemélyedés a tarcali magaslatról ma is jól kivehető, és aki a víz. nyomát keresi, meglepődve „csodálja” a kisebb-nagyobb tavak láncának mozdúlatlan víztükrét. De hogyan kerül ide víz? A Tiszától elhódított, gátakkal őrzött területre. Igaz, az 1800-as évek elején lóként halászok lakták Tárcái vezér, boráról híres faluját. Az akkori névjegyzék 106 halaszcso- portot tartott számon, amelyben 600' ember járta a kanyargó folyó náddal borított holtágainak, csak általuk ismert ösvényeit. Rá pár évre megkezdődött a hatalmas tiszai vízszabályozás. Vásárhelyi Pál és mérnökei egyenesítették ki előbb papíron, majd kubikosok ezreinek keze által a lekervényes folyó ágait. De az erős gátak őrizte Tisza innenső oldalán ott maradtak a holtágak tucatjai. A környék legnagyobb „víztulajdonosa” a tarcali To- kaj-hegyaljai Egyesült Termelőszövetkezet. Főmezőgazdásza Stramszky Dezső: — Amióta a Tiszalöki Erőmű duzzaszt, a Tisza vízszintje magasabban van part menti földjeinknél. A talajvizet a felszíntől fél méter választj'a el. Tárcái alsó házainak pincéjét víz borítja. A nemrégiben megépült tokaj-hegyaljai főcsatorna tovább rontotta a helyzetet. Szántóterületünk felén — több mint ezer hektár — az elveteti, növényállomány kipusztul. Ha a hegyről körülnézek, mindenütt vizet látok, több száz tavat, amelyből ? egy- egy szárazabb vízdarab szinte „segítségért kiált”. A tőmondatok, amelyekben a főagronómus ismertette a helyzetet, úgy tűnik, szívesen használná az S. O. S. jelzést. Idén az Állami Biztosító a kipusztult kultúrákban keletkezett belvízkárt 15—20 millió forintx'a becsülte. Mezözombor és Tárcái közös gazdaságai két évvel ezelőtt egyesültek. Az így kialakult termelőszövetkezet rögtön „nagy fába” vágta a fejszéjét. Elhatározta, hogy az évtizedfordulóig erőteljesen fejleszti növénytermesztését, belép a nádudvari KITE rendszerébe, és ezen a jól jövedelmező alapon megteremtheti majd a nyereséggel kecsegtető állattenyésztő ágazatot. Ennyit röviden arról a tervről, amely úgv néz ki, „kártyavárként” omlik ösz- sze. Az elnök, Bénvi János a termelőszövetkezet árbevételét hozza fel példának: — Nyolcmillió forintunk ragadt a sárban. Ennyi bevételtől estünk cl az idén az 1973-as gazdálkodási évünkhöz viszonyítva. A nagy teljesítményű rendszergépek és a nagyfokú műtrágyázás ellenére évről évre esünk vissza. Az elmúlt két évben a sokéves csapadék átlagának másfél- szeresét kaptuk, s így szó ' szerint elborít minket a Víz. Ősszel a - Rába-Steiger traktor csak 20 napot tudott dolgozni. Kilencszáz hektáron nincs megforgatva a talaj'. Nyáron, a legnagyobb aszályban beszakadt a nehéz ei'őgép alatt a megkérgesedelt talajfelszín. Évente 3—4 millió forint értékű kiszórt műtrágya nem hasznosul. A riasztó adatok után illik megkérdezni : nem látták ezt előre? Behozzák-e a nagy teljesítményű gépek az árukat, ha egyszer nem tudják kihasználni őket? — Mindkét esetben a válaszom: nem — mondja határozottan az elnök. — Ma már elmondhatom, vagyis inkább érzem, elsiettük a rendszerbe lépést. A sok eső, a belvíz elúsztatta a határt, és ezt yi- szont nem láthattuk előre. Ha az egész országban mindent kiéget az aszály, nálunk akkor volnának a legnagyobb termések. Bényi János kárvallottnak érzi magát: — Fia megmaradtunk volna a régi technológia mellett, és lánctalpasokra alapoztuk volna a talajmű- velést, akkor nem itt tartanánk. Így viszont sárba ragadt milliókról beszélnek, amelyet nemcsak az árbevételből kieső nyolcmillió forint jelent.. És a megalapozatlan tervre a pontot feltette a Tárcái felett elvonuló sok zivatar, amely az emberekben, vezetőkben egyaránt vihart kavart. A vezetők dolga napjainkban és a jövőben: megtalálni az utat, amelyre a közös gazdaság megrekedt szekerét kigóíüítsék. Nekik kell választ találniuk arra a kérdésre, fi°gy érdemes-e növénytermesztést folytatniuk és ha igen, akkor azt miként tegyék. A terület vízmentesítése, csatornahálózat kiépítésé, szivattyútelepek üzembe állítása jóval meghaladja az üzem pénzügyi erejét. Viszont a jelenlegi lecsapoló rendszer — a tsz vezetői szerint — rosszul működik. Különben sem elég a belvízmentesítéshez. A megoldás sokkal inkább a lehetőségek kihasználásában mutatkozik. — Mint minden rossznak, a belvíznek is van jó oldala. Igaz, csekély^ viszont az elzsombékosodó legelőkön, szántókon, ha művelési ág változást kérnénk, külterjes viszonyok között tarthatnánk juhot. Ez a terület akár tízezer anyát is elbír, mert a juh igénytelen állat, még a savanyú füvet is legeli, hasznosítja. Így a takarmány nem? kerül pénzbe. A növénytermesztést pedig azokon a területeken folytatnánk, ahol a reményen kívül garancia is van a sikerre. Elsősorban kalászosokkal foglalkoznánk, hiszen azok betakarítási vagy talajmunkái megelőzik az esőket., És építenünk kellene egy szőlőfeldolgozót, mert a mustért többet kapunk. Amit a főagronómus felsorolt, az mind kiút, mert megszünteti a termelési bizonytalanságot. A mezőgazdaság legnagyobb, ki nem számolható kockázatát, az időjárás kedve/.ötlenségél csökkenteni képesek. Hogy mennyire, az a megváltozott tervek alaposságától függ, a talajviszonyok beszámításától kezdve a köz- gazdasági vonzatokig. De ha a vágyak valósággá válnak, nem kell naponta fürkésző szemmel figyelni az eget, s akkor a jövedelem, az eddigi csökkenés helyett, nőne. (kármán) s, álfán és gépjárműszereies A SZERENCSI Bocskai István Gimnáziumban 1974 szeptemberében indult először gép- és gyorsíró osztály. Az akkori harmadikosok közül most már jó né- bányan gép- és gyorsíróként dolgoznak a különböző munkahelyeken, sőt az egyik tanulójuk magyar— gépírás' szakon tanul a nyíregyházi főiskolán, , Né- gyessy István igazgató nem mulasztja el, hogy felhívja a figyelmet az iskola díszudvarán az egyik tablóra, a rajta látható három kislány a gimnazisták részére szervezett országos gyors- és gépíró versenyben első helyezést hozott az iskolának. A gyors- és gépíró osztály megszervezésével indult be a gimnáziumban 1974-ben a fakultatív oktatás. Idén már államigazgatási ismeretekből is, valamint gépjármüszerelésből és -vezetésből is érettségizhetnek diákok. Az állam- igazgatási osztály bizonyítványának „minősítése” ugyan még nem rendezett — a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának feladata lesz annak eldöntése, hogy milyen képesítésnek számít majd az így végzett tanulmány —, de igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a tanácsok részéről. A gépjárműszerelés és -vezetés pedig sikeres vizsga után hivatásos vezetői engedélyt jelent maj'd: ami a tovább nem tanulóknál kenyérkereső szakma is lehet. Jóllehet, még igen kevés tapasztalat van az iskola- vezetés mögött a fakultatív oktatást illetően, Négyessy István igazgató kedvező eredményekről számolhat be. Ebben persze az Is benne van, hogy az iskolában a fakultatív tárgyak tanításához jó feltételeket teremtettek. A gép- és gyorsíróteremben például teljesnek tekinthető a felszereltség. A tanulók — egy ilyen csoportban 25-en vannak — szalagról kapják az anyagot, a tanár hangszórón keresztül adja az utasításait a diákoknak. Érdekes tapasztalat — legalábbis gimnázium viszonylatban —, hogy a jobb elsajátítást és begyakorlást ritmikus zenére végűk a diákok. A tapasztalat szerint így 25—30 százalékkal csökken a vétett hibák száma, javul a teljesítmény. Végső soron azonban az a legfontosabb, hogy a leánytanulók az érettségi bizonyítvánnyal együtt speciális ismereteket is szereznek, ami elhelyezkedésüket, munkába állásukat előnyösen befolyásolja. Az igazgató is ezt húzta alá, s ismételte meg a gépjárműszereléssel és -vezetéssel kapcsolatban is. A műhelyterem mellett — ami igen jól felszerelt — saját tanpályát építettek ki, s az Autóközlekedési Tanintézettel közösen történik a vezetés gyakorlati oktatása. Az elméleti ismereteket mérnöktanár adja át a gyerekeknek. A fakultatív oktatás bevezetésének egyik fő oka az volt, hogy a gimnázium elvégzése után tovább nem Csupa figyelem a lányok arca. A billentyűkön egyszerre — ritmikus zenére — kell leütni, hogy hibát no vétsenek. W. . .. , j .mmmtwmm mmxúíiüA makettek is az alaposabb ismeretszerzést segítik tanuló fiatalok elhelyezkedése — különösen a lányoknál — szakismeret hiányában elég nehéz volt. A fakultatív oktatás bevezetése azonban az iskolai élet megszervezésére nagy feladatokat ró. Hiszen azt jelenti, hogy a második osztály elvégzése után felbomlik a hagyományos osztályközösség, érdeklődés és választás szerint szerveződnek részben új , osztályok. Hiszen az a fiatal, aki valamelyik fakultatív tárgy tanulása mellett dönt, felhagy a második idegen nyelv tanulásával, eggyel kevesebb biológiaórát kap, negyedikben nem tanul pszichológiát, és mentesül — természetesen — a gyakorlati foglalkozás alól, amely az első és a második osztályban ebben az iskolában szabás-varrásból, illetve műszaki ismeretekből tevődik össze. Az általános gimnáziumi tananyagot így csak azok tanulják végig, akik valamelyik felsőfokú oktatási intézményben kívánnak továbbtanulni. Egyébként a gimnáziumban tervezik a műszaki rajznak, mint fakultatív tárgynak a bevezetését, részint, hogy segítsék a műszaki jellegű felsőoktatásban tovább tanulni szándékozókat, részint, mert a műszaki rajzra általánosan igény van. S az iskola tapasztalatai szerint a fakultatív oktatás előnyéit igen jól felmérték és felmérik az üzemek és a különböző szervek. A gép- és gyorsíróterem berendezéséhez például több mint 150 ezer forint segítséget kaptak különböző szervektől, üzemektől. A FAKULTATÍV oktatás bevezetésének — kipróbálásának — általában voltak ellenzői is. A szerencsi Bocskai István Gimnázium eddigi tapasztalatai a bevezetés mellett szólnak. $ ez — mostanában aktuális — a pályaválasztást is megkönnyíti. Csutorás Annamária GALYÓ GÉZA Külvárosi este Sötét villanypóznák merednek fel, vakon tapogatják az eget, csak a hatalmas telihold világol, ragyogó cintányér, csendítik ágak, mintha dobverők, átütve ícllcgct. A madár most eltévedne, jajongana fészkét keresve, de c világszéli külvárosban ilyenkor á madár se jár, lustsárkányok szállnak, királylányt rejtegetnek a házak, tévétől kékhomályú szobáikban gondokhoz gyűlik gondja a világnak. Vonatfiitlyel sikongja el magát a távol, csak a hatalmas telihold világol, és magára hagyva csikorog a táj. BENCZE JÓZSEF ERDŐ Csupa csont-bőr az erdő, szarvasok nyoma berzenkedik csak, tüskök oltárán fejszeszertartás bedagadt ágak dongáján a jégcsap. Piros orruk, mint a paprika, alagúlján pára-páva sürög át, délre a hóból kikel egy rőzseláng, s a kupac ember süti a szalonnát. KALÁSZ LÁSZLÓ Ég nő fölöttünk: ritka látszat! mióta már: eltűri Földünk ívelését a szivárványnak! mert bclé-belékapkodunk keressük elejét: felszívna! színei közt válogatunk s pehelyként hull százszínű szirma 1
