Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-14 / 270. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. november 14., vasárnap 1TESZOV kongresszusi ÉKiítwfÉsg (Folytatás az 1. oldalról) ve, hangsúlyozta, hogy a me­gyei szövetség tevékenysége megfelelt a párt politikájá­nak. az állami rendelkezé­seknek, működése valós tár­sadalmi szükségletet elégít ki. A kongresszusi küldöttgyű­lés délután folytatta munká­ját. Előbb a jelölőbizottság jelentését, a titkosan meg­választandó kongresszusi küldöttekre és TOT-tagokra lett javaslatot fogadták el a küldöttek, majd folytatódott a beszámoló feletti- vita. Eb­ben többek között Megai Ok­táv, harcsai. Saláta Jánosné, bódvaszilasi és Ribárszki Pál, sajópüspöki küldöttek érté­kes javaslatokat is tartalma­zó felszólalása hangzott el, majd Moharos József, a TOT elnökhelyettese az országos tanács elnökségének elisme rését tolmácsolta a III. kongresszus megyénkben tör­tént gondos előkészítéséért A TOT elnökhelyettese „Kiváló szövetkezeti mun káért” kitüntető jelvényeket nyújtott át. majd a mádi Rákóczi Szakszövetkezet Aciy Endre és a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz Gagarin szocialista brigádjának átad­ta az Országos Béketanács elnökségének emléklapját. A küldöttgyűlés egyhan­gúlag elfogadta a beszámolót, a határozati javaslatot, majd titkos szavazással megvá­lasztották a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresz- szusán megyénket képviselő 33 kongresszusi küldöttet, köztük a TOT hal új tagját. SZOT-küldöttségünk Osfravában A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának küldöttsége, amelyet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtit­kára vezet, csehszlovákiai tartózkodása során pénteken és szombaton a nagy Észak- Morvaországi ipari központ­ban, Ostravában ismerkedett a csehszlovák szakszerveze­tek tevékenységével. A de­legációt, amelyet útjára el­elkísért Karel Hoffmann, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke és Viliam Kozik, a tanács titkára is, a megyei szak- szervezeti vezetők tájékoz­tatták a tömegszervezet mun­kájának tapasztalatairól, a dolgozók munkaverseny-kez- deményezéseiről, a helyi szakszervezeti bizottságok feladatairól. A dolgozók szo­ciális problémáinak megöl dúsában áttekintést adtak ar ról is, hogyan készülnek a szervezett dolgozók a cseh­szlovák szakszervezetek so­ron következő kongresszusá­ra. Küldöttségünk látogatást tett az «Észak-Morva kerület pártbizottságán is, a pártbi­zottság titkára adott tájé koztatást a pártszervezetek eredményeiről. Á SZOT-küldöttség Ostra- vából Pozsonyba, majd in­nen Dunaszerdahelyre láto­gatott. A járási pártbizottság vezető titkára és a helyi szakszervezeti vezetők tájé­koztatták a delegációt, a já­rás életéről, feladatairól. TüÉiiiíips lés November 9-től 12-ig Szó­fiában tudományos üléssza­kot tartott az európai biz­tonság és együttműködés problémáival foglalkozó ál­landó bizottság, amely Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország. Magyarország, az NDK és a Szovjetunió nem zetközi kapcsolatokkal fog­lalkozó intézeteiből alakult. Az ülésszakon áttekintet­ték az európai enyhülés es békés egymás mellett élés fejlődésének időszerű prob­lémáit. A tanácskozás alko­tó. elvtársi légkörben, a tel­jes nézetazonosság .legyében zajlott le. A küldöttségek vezetői aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét. Borisz Cvet­kov bolgár külügyminiszter­helyettes az aláírás után koktélt adott az ülésszak résztvevői tiszteletére. BI-víía Viel« ENSZ­A Biztonsági Tanács foly­tatta a vitát a Vietnami Szocialista Köztársaság ' ENSZ-íel vételéről. Mihail Harlamov a Szov­jetunió képviselője, a hatá­rozattervezet hivatalos elő­terjesztésekor elhangzott fel­szólalásában kifejtette a Szovjetunió álláspontját. Hangoztatta, hogy a Szov- iej.unió a múlthoz hasonlóan * .cím: 3501 Miskolc, pt. 178. a jövőben is szilárdan es határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztár­saság ENSZ-felvételét. Hollai Imre nagykövet ki­fejtette azokat az okokat, amelyek miatt Magyarország kormánya és népe határo­zottan Vietnam ENSK-felvé. tele mellett van. A magyar kormány csat­lakozik azokhoz, akik köve­telik. hogy Vietnam végre [ tagjai között. Az ENSZ 31. közgyűlése 94 szavazattal. 1 ellenszavazat­tal és 27 tartózkodással,- pén­tek este elfogadta azt a ha­tározati javaslatot, amelyet öt ország — Algéria. Guyana, India, Mali és Jugoszlávia — terjesztett be a ciprusi prob­léma megoldásáról. A hatá­rozati javaslat ellen egyedül Törökország szavazott. A határozat leszögezi, hogy a ciprusi válság változatla­nul ' veszélyezteti a nemzet­közi békét és biztonságot. Megerősíti az ENSZ 1974- ben és 1975-ben hozott Cip­russal kapcsolatos határoza­tait; követeli a határozatok sürgős megvalósítását; fel­szólítja az érintett feleket, hogy működjenek együtt az ENSZ-főtitkárral. Felkéri Waldheim főtitkárt, hogy folytassa közvetítését a két közösség tárgyalásainak érde­kében. Kifejezi azt a re­ményt. hogy a Biztonsági Tanács megfelelő lépéseket fog tenni az 1974-es BT-ha- tánozat megvalósítása érde­kében. A ciprusi kérdés fontossá­gára külön is felhívta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár fi­gyelmét Zénón Rosszidesz. a Ciprusi Köztársaság állandó ENSZ képviselője. A főtit­kárhoz intézett felhívásában a Ciprusi diplomata arra kér­te az ENSZ-et. hogy szava­tolja a sziget nemzetközi biz­tonságát. Ugyanakkor leszö­gezi : A Ciprusi Köztársaság továbbra is a görög és a tö­rök közösség közti tárgyalá­sok folytatásának híve ab­ban a meggyőződésben, hogy ezáltal kell biztosítani az or­szág függetlenségét, szuvere­nitásál. területi egységét, és el nem kötelezettségi politi­kájának folytatását. VILAGHIRÁDG Francia—angol csúcstalálkozó. Giscard d’Estaing francia el­nök és James Callaghan brit miniszterelnök a Párizs mel­letti Rambouillel-bcn találkoztak. A csúcstalálkozót közös sajtóértekezlet zárta be, amelyet a két államférfi a kisváros tanácsházában tartott. Tizenöt hónappal vagyunk Helsinki után. ám úgy tűnik, hogy záróokmányának gya­korlattá válása nem kevés huzavonával a vártnál vala­melyest lassabban megy végbe. Közrejátszik ebben a sok értelmezési és félreértel- mezési kísérlet, amelyeknek a nyugati oldalon tanúi lehe­tünk, de fékezőleg hat a po­litikai bizonytalanság is. Washingtonban még csak találgatnak Carter új csapa­táról, egyelőre az őrségváltás bonyolítóit jelölik ki, akik átadják és átveszik az egyes tárcák ügyeit. Belső viták szülési fájdalmával vajúdik Bonnban az NSZK megcsap­pant többségű koalíciója is, a kormány megújítása előtt. Rómában az olasz miniszter- elnök gazdasági szükségin­tézkedéseihez toboroz híve­ket. A libanoni harcok csende- sedése nem az általános ren­dezésnek, hanem Libanon ki vérzésének és az arab bé­kefenntartó elrettentő erők túlsúlyának tulajdonítható. A zöldsisakosok létszáma — az arabközi erőkbe felvett Szí­riái csapatokkal együtt — duplája a libanoni hadsereg 14 ezres állományának, így nem okozott különösebb ne­hézséget szoros gyűrűt von­ni a főváros. Bejrút körül, s végrehajtani az országon be­lüli „csapatszétválasztást”. Amin el Hadzs ezredes, az arabközi alakulatok parancs­noka nyíltan fogalmazott: „bársonykesztyűbe bújtatott vasmarokkal” kíván eljárni. A kérdés most csupán az, hogy a fegyvernyugvás több lesz-e átmeneti lélegzetvé­telnél? A biztonsági terv előírásai eddig lényegében megvalósultak, de vajon az arab államok segédletével a „régi” ellentmondásoktól ter­hes Libanont kívánják-e fel­támasztani, vagy megpróbál­nak egy új, kiegyensúlyo­zottabb Libanont teremteni. Ha nem történik meg a szembesítés az igazi libano­ni problémákkal, akkor fenn­áll annak veszélye, hogy a parazsat nem oltják ki, csak a hamu alá nyomják, s a tűz újra feltámadhat. Annál inkább, mert a válságtól gyötört közel-keleti térség­ben olyan sokan vannak, akik szívesen szítják a ha­mu alatt izzó parazsat. A spanyol polgárháború óta ezen a héten robbant ki az első általános sztrájk Spanyolországban. Nehéz kö­rülmények között, részben illegalitásban, részben fél illegalitásban, a rendőri szervek önkényével dacolva léplek akcióba a spanyol munkásosztály harcos szer­vezetei, s fellépésük — jól­lehet közvetlen, gazdasági célokért történt — egyúttal a rendszerváltozás szüksé­gességét is hirdette. Az Ibériai-félsziget másik országában. Portugáliában, a kommunista párt tartja kong­resszusát. A könyvalakban megjelentetett tézisek, ame­lyek a párt legfontosabb fel­adatait foglalják össze és ér­tékelik az 1974 áprilisa óta eltelt időszakot, valamint a tanácskozáson elhangzó ki­egészítések a demokratikus erők összefogását, egy hala­dó alternatíva felrajzolását sürgetik. Portugáliában ter­mészetesen más a helyzet, mint Spanyolországban, de az itt zajló folyamatok sem mentesek az ellentmondások­tól. Haladó alkotmány, je­lentős vívmányok és refor­mok az útjelzők az egyik oldalon, a másikon viszont reakciós ellengöz, törekvé­sek a haladó erők szövetsé­gének megbontásra. A Búgtól az Oderáig (III.) Utolért a lengve! rr arany ősz Amikor a varsói repülőié- , ren kiszálltunk a gépből, : ugyancsak vacogtunk, s most '■ íme itt a Lengyel-Szudéták- ban, a. Karkonosze hegyei. völgyei közölt utolért az arany ősz, ahogy a Lengye­í .V. ­lek nevezik az október vé-i gél, a vénasszonyok n .rátI A Karkonosze nagyobb ré j|­• szében ezer méter alatti kö­zéphegység. Csak a leg ma «­gasabb csúcsai a Szrenica éf, s a SnieV.ka emelkednek ezeí r .méter fölé. A táj kedvessé! !­gével. szelídségével a r Ii # % Mátránkra emlékeztet. ,[ ’ /, i P“'" I le 7 i V É §§ti*ÍÉ li fi Karpaczban. a Hotel Slca.i !- nyban veröfényes reggelre e ébredünk. A völgyben meg!r- liúzódó üdülőközpontot itgi^éj ölelik körül a hegyek, mini^ßt anyja gyermekét Nem kell hozzá sok idő,- hogy megállapítsuk, valósá- , gos üdülőparadicsom ez a ' vidék. Tölgyesek, fenyvesek, kötélpályák, nyaralók, mű­emlékek, hangulatos város­kák. — itt csak áprilisban és novemberben esik vissza némikénp a turistaforgalom — közük az erre lakók. Nyá­ron az erdő. a gyönyörű vi A lengyel táj kellemes színfoltja a szélmalom. beli lábasházak veszik kö­rül. középen a 17. század végéről származó városházá­val és egy szép Neptun-kút- k>!§ tál. A téren művészi értéicü fafaragások egész sora. ame­luristá­ron az ercio. a gyönyörű vi- laiaragasuK egesz soia. aine dék. télen a sportolási lehe- lyek egyben legkedvesebb .iá f|| tékái a városban élő apró­it«, Ságoknak, |íf| Jelenia Gorától (i kilomé­tőségek vonzzák a kát. A vidék központja a mint­egy (iü ezer lakosú városka Jelenia Gora. ..Sétáló” utcái­val. gazdag kirakataival számos építészeti emlékével az első pillanatban rabul ejti az ide látogató vendé- ( ........... ,, g et. Lengyelországban több Pai munkások képzési ideje 3 csodálatos piacteret volt . *Wét\ Aki technikusi oklevelet módunkban látni, de nekem Ku akar szerezni, annak újabb legszebb a Jelenia Gorádéi;; három év a tanulmányi idő. I Rvnck7‘ztS?AstíT&d- Az 1900-as évek elején ala­lerre Ceplicében felkeressük b azt a ráüvészeli középisko- ffát. ahol ezek a fafaragások "^készültek. Az, iskolái ban 700 m “szakmunkás- és 500 tech­nikusjelölt tanul. A szak­pitoli alma materben bútor-' asztalosokat. fafaragókat, üvegcsiszolókai és szönyeg- készitöket képeznek ki. Itt u német és cseh határ szomszédságában se szeri.se száma a látnivalónak. Jag- niatkówban megnézzük Ger­hart Hauptmann Nobel-dijas Író házát, amelyben most gyermeknyaraló és iskola működik. Hal hetet töltenek itt a gyéreitek az országnak azon részeiről, ahol a levegő füstös, szennyezett. A be­utalt gyerekek kristálytiszta levegőjű tájon, orvosi ellen­őrzés mellett nyaralnak és tanulttal;. A nagy iró emlé­két emléktábla és az épület naív hatású freskói őrzik. Elhaladunk a ChojmK várrom tövében, amit a lf században épített II. Bolt herceg. Festői a szírien áll1 kőhalom, s órai Kunigund történetét, aki kevélységéi* ráfizetve a várfalról a mély be vetette magát. Bierutowicében van cg! norvég fatemplom. Wang' templomnak nevezik az itte- niek. IV. Frigyes porosz ki' rály vásárolta meg a norvéf Wang-tó partján álló mini aturát, lebontatta, áthozalt a tengeren és ajándékul vof Reden grófnőnek, a Czarnf Gorán, a Fekete-hegyen, tengerszint felelt 800 méter­re építette fel. Csak a/.1 mondhatom róla, látni kell Mint azt a panorámát is lát­ni kell. ami a templomo övező kis temetőből tárul aí idelátogató szeme elé. Sok mindenről keilen* még írnom, legalább táviraj ti stílusban. A helyszűk* azonban már csak egy él ményről enged említést ten ni. A Szklarska Poréba kö zelében levő Kamienc/vl* vízesésről. Sebes folyású he gyi patak mellett ballagunk völgyben, jobbról-balról me­redek sziklafalakkal tűzdel' ve. Némelyiket emberfőt'' májúra koptatta a természet Az egyikről például azt tart' ják. hogy magának a hegt széllé mének az arcképe. Mi ttél beljebb érünk a völgy' be, annál erősebb a zúgáS’ A szurdokból „kirekedt" 0 nap, legfeljebb déltájban síit' hét be a zuzmókkal, mo­hákkal borított kőfalak kö' zé. Kis fahíd ível ál a lisZ' lavízű patakon, s máris elöl■ tünk a vízesés, amely V' alakban hull alá., aztán fut tovább a sziklaié öcsökön at< sebes folyásit patakként. Le­nyűgöző látvány! Sok iriá azonban nincs a beleteled kezésre. tovább kell men­nünk. újabb, még ismeret­len élmények várnak ránk­Hajdú Imre (folytatjuk) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom