Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. november 9., kedd A képernyő előtt Októberre emlékezve Az elmúlt műsorhét végén a Nagy Októberi Szocialista For­radalomra emlékeztetett több műsor. Az ünnepi köszöntőkön kívül elhozta lakásunkba a televízió a hagyományos dísz­szemlét. a moszkvai Vörös térről, megelőzőleg riportfilmet is láttunk a nagy hírű térről. Megismerhettük a Pravda szerkesz­tőségét, illetve a nagy világlap szerkesztésének néhány moz­zanatát, egy-két munkatársát. S láthattuk vasárnap este Vis- nyevszkij Optimista tragédiájának magyar tévéváltozatát. Vszevolod Vitaljevics Visnyevszkij 1932-ben írta az első tengerészezrednek emléket állító Optimista tragédia című drámáját. Magyarországon 1957-ben játszották először, de az­óta több színház is bemulatta. Miskolcon először 1962. tava­szán, majd éppen egy évvel ezelőtt. 1975. november 7-re mu­tatták be. A két bemutató között, valami öt—hat évvel ezelőtt láthattuk a mozikban a dráma szovjet film­változatát, s most képernyőnkön megjelent a leg­újabb adaptáció, a Sándor Pál rendezte magyar tévéjáték­változat. A tévéfeldolgozásban a játék a végénél kezdődik, azaz a komiszár halálával. Előre tudhatja hát a néző, hogy a köz­ponti hős sorsa tragédiába torkoll, előre halljuk az utókor­nak szóló üzenetét — „Vigyázzatok a flotta becsületére!” —, de a fejlemények ismeretében ez az „előrejelzés” nem lehet zavaró, egyébként is a két narrátor, —- a szípadon: az őr­mesterek — szinte mozzanatonként előre tájékoztatnak. Több- rendbeli színpadi bemutatás és egy tilmíeldolgozás ismereté, ben milyennek is tűnik hát az Optimista tragédia újabb meg­jelenítése? A színpad szűk határt szabó keretei közül ugyan kiszaba­dult a játék, de a rendező nem élt eléggé ezzel a lehetőség­gel. A hajódíszleten kívül egy raktárféle. egy vasúti kocsi, meg egy TÜZÉP-telep koksz- és briketthalmai jelentették a csatateret, az ezred mozgásterét, a játék kamara jellegű ma­radt. Nem pusztán a látványosabb tömeg- és csatajeleneteket hiányolhatjuk, hanem a túlzott visszafogottságot is felróhat- juk. Tudjuk, hogy nem kell az anarchista vezetőnek okvet­lenül dölyfösen nagyhangúnak is lennie, de ez a megértő hallgatagság, csendesség szintén végletnek tűnhet. Hasonló­an csendesek voltak a matrózok háborgásai, tömegjelenetei (például a bugyellárisát kereső öregasszony kivégzésénél). A televíziós feldolgozás természetszerűen kerüli a harsányságot, a nagyobb tablókat. A hangsúly a gondolatiságra tevődik, de éppen az indulatnélküliség, a tömegek hangulata markánsabb megmutatásának hiánya teszi kevésbé meggyőzővé a ko­miszár győzelmét az anarchista vezető és az anarchia felett. A történeti szál nagyon erőtlenül rajzolódik fel, igen hal­vány például a Rekedt árulása, hogy a finn matróz megölésé­vel utat nyitott a németeknek az ezred hátbatámadásához. Általában keményebb, élesebb vonásokkal jelentkező feldol­gozás elvárásával ülhettünk a képernyők előtt. Sándor Pál a csendesebb rekviem megoldását választotta. Ebben a felfo­gásban igen jó volt Garas Dezső anarchista vezetője; nem tudta maradéktalanul érzékeltetni a komisszár keménységét Kútvölgyi Erzsébet, bár több szép részletmegoldással tette emlékezetessé szerepét, s erőtlennek, vázlatosnak érződött Kern András Vájnonnen finn matróza. A rendező felfogása ez esetben eltéri a mű korábbi ismere­téből fakadó elvárásainktól. Vitatható a kritikus igaza, elvárá­sának jogossága is. Az ünnepi sorozat zárómüsoraként je­lentkező Optimista tragédiát a látott formában túlzottan le- hiegadtnak, forradalmi tüzet immár kevésbé lángolónak érez­tük, de még így is méltónak az ünnephez. * Két szombati műsorról kell még szólnom. Az egyik tartalmi­lag kapcsolható november 7-hez. A Sacco ésVanzetti c. olasz —francia film, amely a történelmi nevezetességű bostoni pert és kettős kivégzést idézte — a mozivászon után — a képer­nyőn is roppant nagy hatású, értékes művészeti alkotásnak bizonyult. Az amerikai államapparátus félt, rettegett attól, ami 1917-ben Oroszországban valósággá lett. s az 1921-es bostoni halálos ítéletek ezt a félelmet bizonyították. Giuliano Montaldo nagyszerű filmje ezt a hivatalos rettegést mutatta meg igen plasztikusan, kitűnő színészi erőkkel, és a Joan Baez énekelte balladával. A másik említendő adás a Hétvé­gén a hétköznapokról című tatabányai riportműsor, illetve annak az a része, amelyben a két szovjet árvát nevelő csa­ládokat ismerhettük meg. s tanúi leheltünk a nevelök%cs a felnőtté lelt árvák meghitt találkozásának. Benedek Miklós November 11-én. csütörtökön reggel kezdődik meg a gyógyí­tás a Megyei Kórház Hendelöin- tézei szentpéteri kapu 7». szám alalti fő telephelyén elkészült, és november 5-én átadott új gyer­mek egészségügyi központban. November íl-től kezdve vala­mennyi gyermekgyógyászati kór­házi beteg ellátása már az új osztályokon történik. A jelenleg még Csabai kapu ti. szám alatti i. Gyermekosztályon és a Petőfi u, 23. szám alatti 11. Gyermekosztályon ápolt beleg csecsemőket és gyermekeket csü­törtökön délelőtt lógják átszállí­tani a korszerű új kórtermekbe. Csütörtöktől kezdődően a syer- mekszakorvosi tanácsadások (szív-, vese-, asthma- és egyéb konzultációs rendelések) a Szent­be len kapui gyeimekesészseg­ügyi központ földszintjén kiala­kított rendelőkben történik. E naptól kezdve a Csabai ka­pui és 'Petőfi utcai gyermekosz­tályokon u gyermek-betegellátás megszűnik. A miskolci gyermek­szakorvosi ügyelet azonban vál­tozatlanul a Petőfi utca 23. szám atatt marad. A Petőfi utca 23. szám alatti vidéki betegeket ellátó gyermek- szakrendelés a Megyei Kórház Ilendelűlnté/et löépületének föld­szintjén kialakított rendelőkben történik. A gyermeksebészeti osztály várhatóan még néhány hétig változatlanul U Semmelweis Kór­házban (Csabai kapu 0.). régi helyén működik. A gyermekse­bészeti osztály, a gyermeksebé­szeti szakrendelés és a gyermek fül-orr-gégészeti osztály munká­jának megkezdéséről kellő idő­ben fogunk tájékoztatást adni. Czinkc Ferenc munkája '/ÍÍCAr- 7? • Régóta óhajtott Módszer és szemlélet Az új követelményrendszerek más ütemet diktálnak A hogy közeledik az 1978- as esztendő, amikor uz 1972-es oktatáspolitikai" párthatározat szellemében be kell lépnie az új (tantervek­nek az általános iskola első osztályában —, s ami ezzel egyet jelent, az új tanköny­veknek is a gyerekek kezébe kell kerülnie —, úgy soka­sodnak a híradások az elő­készületekről. Most már, valóban a finis időszakába érkeztünk; a tantervi válto­zások előkészítése jószerével utolsó stációjába érkezett. Nem véletlen, hogy az Okta­tási Minisztérium „nyilatko­zatai” egyre gyakrabban szól­nak a készülő — nem pedig a tervezett — tantervi vál­toztatásokról, tankönyvekről. Legutóbb például arról sze­rezhetett tudomást az. ország nyilvánossága, — a nyilvá­nosság egyébként is fő jel­lemzője oktatáspolitikánknak —, hogy az anyanyelvi ne­velést olyan tankönyv segíti majd, amelyet két évig — sőt több osztályban is! — forgathatnak a diákok. S a tankönyvet kiegészítő példa­tár. gyakorlófüzet külön ké­szül osztott és osztatlan osz­tályokban tanuló diákoknak. E híradás kapcsán bizo­nyára sokan elgondolkodtak azon, hogy miért van szük­ség erre. Pedig a magyará­zat roppant egyszerű. Végre hivatalosan is eljutottunk odáig, hogy az iskolahálózat­ban még mindig meglevő, s a körzetesítéssel csak lassan oldódó ellentmondásokat a maguk valóságában vesszük tudomásul, s a nehezebb kö­rülmények között tanító és tanuló pedagógusokat, diáko­kat határozottabban és ha­tékonyabban segítjük. De az új, esetenként több évfolyamon át is hűségesen szolgáló tankönyvek hallatán óhatatlanul az is eszünkbe jut, hogy mindez már annak a törekvésnek a kitapintható es észlelhető megnyilvánulá­sa, kifejezése, amely az ok­tatandó tananyag komplexi­tását helyezte előtérbe. S ha figyelembe vesszük, hogy a már a gyakorlatban is élő, az oktatási munkában haszná­latos, előrehozott új tanter­vekben — például a mate­matikáéban — milyen erős a logikai szál, akkor azt hi­szem előlegezhetjük az új tanterveknek azt a megálla­pításunkat, hogy a szükséges alapvető ismeretanyag elsa­játíttatása mellett a gondol­kodásra, a logikai összefüg­gések keresésére ösztönzi a tanulókat. A z oktató-nevelő munka ilyen irányú erősítése régóta óhajtott és sür­getett követelménye volt ok­tatáspolitikánknak, s tágabb értelemben a korszerű mű­veltségnek. Ez azonban —, s az utóbbi időben sajnálatos módon sok ellentétes tapasz­talatot szereztünk! — eleve feltételezi a pedagógiai szem­lélet változását is, ami álta­lában a pedagógiai módsze­rek Változását is követeli. Pontosabban; nem egyetlen módszer alkalmazása mellett tör lándzsái, hanem mindig a konkrét közösséghez, a konkrét - anyaghoz „idomuló” módszerek mellett. De egy valami elengedhetetlen; a pedagógiai szemlélet azono­sulása. Ami pedig azt jelenti, hogy az új tantervek új kö­vetelményrendszeréhez kell alkalmazkodniuk majd a pe­dagógusoknak. Az új köve­telményrendszerek pedig —, mint például a már a kipró­bálás alatt levő matemati­káé — más ütemet diktál­nak. S egében másfajta meg­közelítést 'is kívánnak. Nos, épp a matematika esetében .tapasztaltuk, hogy a régi számtantanítás megrögzött és megrögződött követel­ményrendszerét sokan átmen­tik. Ami önmagában még nem baj. De jelzi azt, hogy a régi vonzása még az újat követelő pedagógusokban is eléggé erős. Ha viszont fel­tételezzük —, s miért ne ten­nénk —, hogy az egymásra épülő új tantervek saját lo­gikájuk szerint kapcsolódnak egymáshoz, s így alkotnak egészet, akkor nem fölösleges kívánalom — épp a gyerekek túlterhelésének megakadá­lyozására —. hogy ezt a szem­léletet érvényesítsük. T udjuk, a pedagógusok felkészítése folyamato­san történik meg. Ügy véljük azonban, nem lesz elég csak az új tantervi kö­vetelmények megismertetése, a szemléletbeli változtatások szükségességére is fel kell majd hívni a figyelmet. Mert oktatáspolitikánk változásai csak ígv érvényesülhetnek teljes egészében. Cs. A. Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó új* donsúgai közül említést él“ demel az európai kommir nista és munkáspártok 1971). június 29—30-i berlini kon­ferenciájának dokumentuma; it tartalmazó füzei; ez közli Erich Honecker megnyitóbe­szédét, valamint Leonyiól Brezsnyev és Kádár Jánosi felszólalását. „Mit kell tudni a szövetkezetekről?” — ez *| címe a Csekő Ágoston tollú"! ból megjelent kis kötetnek.1, a kiadó népszerű Mit kell} tudni...? sorozatában. Jói összefoglaló kézikönyv -*| szovjet szerzőktől — „A pol-j gári filozófia a XX. század' ban”. A marxizmus—lenin- izmus klasszikusai szerkesz­tőségének gondozásában lá­tott napvilágot Marx és En' gels Művei sorában a 35. kö­tet, amely az 1881 —1883 kö' zötti leveleket tartalmazza. Lenin Összes Művei második kiadásában a 48. kötet kerüli a könyvesboltokba, az 1910' novembere és 1914. júliusa között írt levelekkel. Megje- lent az 1977. 'étvi évfordulók kötete is, Gárdos Miklós ősz- szeállításában. Az olasz Enzo Santarelli érdeklődésre szá' mot tartó könyve a „Fasiz- mus és újfasizmus”. „Az ideo­lógia vége, vagy a vég ideo­lógiája” című tanulmánykö'i tét Kiril D. Darkovszki bol-j gár szerző munkája. Üjabb. bővített kiadásban látott nap') világot a „Politikai kisszó­tár’’. Az Akadémiai Könyvkiadói gondozásában jelent meg Dolmányos István tanul) mánykötete, „A koalíció ázj 1905—1906. évi kormányzati válság idején”. A Magyafj Történelmi Társulat gondoi zásában megjelent az Életek! és korok sorozat újabb hatj kötete, közös tokban. A né­met történelem hat jelleg'! zetes figuráját mutatják W a kötetek; Hindenburgot Far-j kas Márton, Bismarckot Gon-i da Imre. Barbarossa Frigyest} és V. Károlyt Gunst Péter,! Jakob Puggert Hermann Zsu­zsa, Nagy Frigyest Nieder-; hauser Emil. Jókai Mór ősz- szes művei sorozatában nap­világot - látott a kisregények újabb kötele, „Egy ember, aki mindent tud” címmel. Üjabb kiadás az „Idegen sza­vak és kifejezések szótára".! Bakos Ferenc munkája. A Corvina Kiadó gondozó'} sábah jelent; meg Mihail Al­patov munkája, ..A Drezdai! Képtár”, melynek gazdag! anyagából az album a régi; mestereket mutatja be. Üjabb kiadásban került a könyves-) boltokba — beragasztott szí­nes képekkel — a magvar származású Vasarely életmű'! vét szemléltető album. Gas­ton Diehl értő tolmácsolásá­ban. A Maavar népművészet) sorozat ötödik köteteként Iá-, tntt napvilágot a „Magvar I násztnrta.-a "ások”; Manga Já-} nos tollából. / . ' FELVÉTELRE keresünk szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező boltvezetőket ■ és boltvezető- helyetteseket j félmilliós és 1 millión felüli havi forgalmú élelmiszer- t csemege boltjainkba. Erkölcsi és működési bizonyít­vány szükséges. Jelentkezés: AGROKONZUM SZKV. személyügyi osztály. Miskolc, Baross G. 15. sz._ A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK közlekedési gyáregysége éleire keres a belső vasúti forgalomhoz K ÖCSIKEN DEZŐKÉT . i 1 1 valamint 15 tonnás emelővillás targoncákhoz GÉPKEZELŐKET Bérezés a kollektív szerződés szerint. A dolgozók és családtagjaik részére MAVAG vasúti igazolványt biztosi tu n k. Jelentkezés: LENIN KOHÁSZATI MÜVEK munkacrőgazdáikodási osztályán (III. sz. hivatalhoz) L

Next

/
Oldalképek
Tartalom