Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
.ÉSZAK-MAGYARORSZAG *, i*:197Ó. november 28.,' vasárnap AS bán évforduló A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából az alábbi táviratot intézte az .Albán Népköztársaság Népi Gyűlése elnökségéhez: • Albánia felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, és az albán népnek. Hazájuk nemzeti ünnepén sikereket kívánunk az Albán Népköztársaság dolgozóinak a szocializmus építésében. rn ében Ünnepi tanácsülés Miskolcon Miskolc város felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából az MSZMP Miskolc városi Bizottsága, Miskolc megyei város Tanácsa, a KISZ városi bizottsága és a . Hazafias Népfront városi elnöksége együttes ünnepi ülést tart december 1-én 8 órai kezdettel a városi párt- bizottság nagy tanácstermében. Pártmegb ízatás az úttörőknek Szombaton plenáris üléssel véget ért Zalaegerszegen a VI. országos úttörőparla- ment. A vidámsággal, sok tánccal, dallal, játékkal zajló gyermektanácskozás befejező aktusán megjelent Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Szűcs Istvánná, a Magyar Üttörők Országos Szövetségének főtitkára, Varga Gyula, a Zala megyei Pártbizottság első titkára, az MSZMP KB tagjai, dr. Hanga Mária, oktatási miniszterhelyettes. Nádor" György; az Állami Ifjúsági Bizottság titkára. s ott voltak Zala megye és Zalaegerszeg párt- és állami vezetői. A parlament záróülésén felszólalt Jakab Sándor, aki elöljáróban átadta az MSZMP Központi Bizottsága, és Kádár János, a Központi Bizottság első titkára személyes üdvözletét a magyar úttörőknek. Jakab Sándor felszólalásában többek között a következőket mondotta: — A párt két és fél évvel ezelőtt hozott határozatot az Üttörőszövetség munkájának továbbfejlesztésére. Megállapította, hogy szövetségetek eredményes munkát végez, és a társadalom elismert, s a gyermekek kedvelt szervezete. Munkátokat jelentősnek, szövetségeteket hasznosnak és szükségesnek ítélte meg. De arra is rámutatott, hogy az úttörőcsapatok programját jobban a gyerekek érdekeinek, igényeinek figyelem- bevételével kell készíteni. A párt felkérte az úttörőcsapatokat, hogy gazdagítsák tovább az úttörőmunka módszereit, adjanak nagyobb teret a szép és hasznos játéknak, vigyék közelebb a szövetség programját az egyes gyermekek érdeklődéséhez. — Az országos parlament azért jött össze, hogy megtárgyaljátok saját dolgaitokat. és ezáltal az ügyes-bajos kérdésekben jobban eligazodhassatok. Iránytűt keres- , tetek, amely megmutatja a helyes utat a még jobb, a még érdekesebb úttörőélethez. Ez nemes törekvés. — Még sok mindenről beszélhetnék. Bizonnyal nektek is sok mondanivalótok volna számunkra, de vár a munka, vár a tanulás. Ezért csak még egv dologra, az őszinte szó fontosságára térek ki. Az őszinte szó az. amit mindenki megért. Az igazság az. amire mindenki fogékony. Ti ne fogadjatok el semmit, csak az igazat. De magatok is mindig így szóljatok. Elismerem. hogy nem könnyű az igazságért miieden körülmények között kiállni, a hanyagság ellen szót emelni. Néha kényelmesebb lenne közömbösen vállat rántani, Jegyinteni a rossz munkára, hallgatni, amikor szembe kell mondani az igazságot. Mégis mi az őszinteséget kérjük tőletek. akik tiszta szívyel, meggyőződéssel daloljátok: ..Szólj, szólj, ha kell. A csend az nem felel”. Tőletek, akik szívesen harcoltok azért, hogy komolyan vegyenek benneteket, hogy ál-tennivalók helyett komoly feladatokat bízzanak rátok, akik több munkát kértek, mert erőtökhöz képest részt akartok venni a haza építésében. Maradjatok őszinték, bátrak, igazak felnőttként is. Egy feladatot hoztam a magyar úttörőknek, a párt megbízatását, amely így hangzik: Kisdobosok, úttörők! ..A világ haladó népei 1977-ben ünnepük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A jövő év novemberében arról a világtörténelmi jelentőségű eseményről emlékezünk meg, amely új korszakot nyitott az emberiség történeté- I ben. s megmutatta a szabadság és a társadalmi felemelkedés felé vezető utat. A Magyar Szocialista Munkáspárt, ismerve az Üttörőszövetség nagyszerű eredményeit. látva tagjainak lelkesedését, a következő feladatok megvalósítását várja tőletek: Készüljetek a nagy ünnepre úttörőkhöz méltóan. Köszöntsétek az évfordulót a hétköznapok értékes tetteivel. becsületes munkával és tanulással, a közösséggel, s a közösségért végzett tettekkel. Tegyetek meg mindent azért, hogy minden társatok évismétlés nélkül veletek együtt végezhesse el az általános iskolát. Segítsetek abban, hogy közösségeteknek minden tagja megtalálja a közösségért végzett munka örömét. Mindehhez merítsetek példát a forradalom, a kommunisták harcaiból, küzdelmes életéből. Ez nemcsak elhatározás kérdése. Ez tetteket és erős, edzett fiatalokat kíván. Csatlakozzatok az Edzett ifjúságért országos mozgalomhoz. Szervezzétek meg minden kisdobos- és úttörőőrsben a rendszeres testedzést. rendezze meg minden úttörőcsapat az üevesség-bá- tcság soortiátéko* Szervezzetek a KTSZ-esek- kel együtt felfedező túrákat a történelmi emlékhelyekre, az illegális munkásmozgalom tál álkozóhelyeire. Pajtások! Dolgozzátok ki a végrehajtás módszereit, valósítsátok meg. számoljatok el a feladatok teljesítéséről a következő úttörőparlamenten. Munkátokhoz sok sikert kívánunk”. Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke egyebek között azokról az intézkedésekről tájékoztatta a parlament küldötteit, 'amelyeket a két parlamenti ülés közötti időben hoztak az ifjúság érdekében, majd a különböző állami szervek terveiről. elgondolásairól szólt. A VI. országos úttörőparlament munkáját Szűcs Istvánná. az Üttörőszövetség főtitkára értékelte, és bejelentette az Országos Úttörőelnökség határozatát, amely szerint a VII. országos úttörőparlament fnegrendezésére Hajdú-Bihar megye kapott megbízást. Tehát: Viszontlátásra 1978-ban Debrecenben! lödé javf Pető János grafikája kozc~ Szinyei Merse Pál meg- ette. hogy évente csak egy kák)eí fessen■ az kristály- :la legyen, tiszta érték. A . .. művésze sokfelé elköte- ,,'ett. Részt vesz a közmü- unődési munkában, szakkört zet, kiállításra dolgozik :onyos mértékig közéletet ,él, ráadásul kereső ember ... élni is kell valamiből ancs lehetősége egy eszten- vagy akár rövidebb ide rjv is csak egy alkotásra koncentrálni. Sok a munkájában ve párhuzamosság, nem tölt u]'eti ki tudatvilágát egyet- Píín munka. S így a titokban mihordott témák, az így tervezett munkák maradnak Vhindig a tendőlc sorának a égére. Üjabb képek kerülnek elő. Pneg átrendezi a már eddig kirakottakat. Érdekes, hogy 1(níg grafikáin mindig az alkotás centrumában állt az Grober, festményein alig találkozunk vele. A falusi tűzhely melletti két emberalakon, meg az egyik tájképen látható egy alakon kívül nincs is több a most látható képeken. — Az ember hiánya nem tudatos nálam. Valahogy véletlenül így adódott ezeken z képeken, de hogy mennyire emberben is gondolkodom, mutatja ez a falusi tűzhely, két emberalakkal. Meg más a festményben való gondolkodás, az így történő komponálás, s a kompozícióba az ember beillesztését még próbálgatom. Sok mindent, amit grafikában már évek óta csináltam, a festészetben újra kell tanulnom. ki kell kísérleteznem. Hiszem, hogy menni fog. Ebben egyetértünk. És nagyon örülünk, hogy Pető János önmaga megújítása mellett a régi énjét sem hagyja el, születendő festményein xívül továbbra is gazdagítani úkar minket értékes grafikáival. < 1 Benedek Miklós BÁBA MIHÁLY: Meditáció Hajnalban az eső" eleredt, cérnaszálaival a földhöz kötötte a ícllcget. A csatorna-szájak, mint tikkadt vándorok, nyelték az ég vizét. JUHÁSZ JÓZSEF: Megállapodás Indulnék, de köt a lábam. Megállnék, de visz a fejem. Itt maradok c világban és hiányom lesz a helyem. KALÁSZ LÁSZLÓ: Oly rég nem írtam verseket golyóstollam belércpedt festéke is bcszáradt és gondjaim (be-) tűkön állnak szürke dolgom: tenni szivárványt! márthatok én tarka tintákba! de minden tervem: tiszta márvány SALLAI FERENC: Torzó íme hát kész (szerelmi torzó) Viszi a szél (akár a porhó) Torzó emlék Régészeti feltárás Befejeződött a pusztaszent lászlói, XI—XII, századbeli temető régészeti feltárása. A sírokban meglepő nagy számban találtak úgynevezett „S”-végű karikaékszerei két, amelyeket ezüstből, bronzból, illetve ólomból'-ón- ból készítettek, s ezüstöztek. Ezeket a fejdíszeket textilre, bőrzsinórra fűzve a nők viselték. A régészeknek is meglepetést okozott hat darab rovásgyűrű: ezeknek a nemesfémből kéczült gyűrűknek az oldalát eddig még meg nem fejtett rovásírás díszíti. Az ábrák megfejtésével foglalkozó tudósok egy része a jelek eredetét töröknek véli. Más feltételezések szerint az írásjelek egy Baranya megyei kazár lelethez kötődnek. A sírokból szép számmal kerültek elő egykorú pénzdarabok is. Egy hajdan volt színésznő szeméről Laborfalvi Róza Kék assy Csaba rézkarca A szeme! Egybehangzó vélemények szerint a szeme volt a legcsodálatosabb. Ezt a mélytüzű tekintetét észrevette páholyából Széchenyi István is! S még hányán... Azoknak kell hinnünk, akik tanúként írnak, beszélnek róla, mert a reánk maradt képek nem eléggé elhitető erejűek. Lapozzuk hót fel a Magyar Polgár (1371) kritikáját. „jWe- lyilc az a toll, amely a szem varázsát visszaadhatja? Azt a szemet, amely a szeretet, fájdalom, megdöbbenés, a nemes harag és a hősi elszántság tükre, s nem szorul reá a szóra, mert magában is ékesen szóló?’’ Ezek a szemek ejtették egy életre rabul a fiatal, a szinte gyermeki szelídségű Jókai Mórt 1848. március 15-én. A találkozást a leghitelesebb források egyformán örökítik meg. Legszebben azonban Mikszáth írja le. (Az olvasónak nem kell mondani, hogy ama csodálatos március 15-e estéjén vagyunk a Nemzeti Színházban ) „ ... Mindenki beszéli, mindenki dühvei követelte Táncsicsot, többen a padot verték és lábaikkal dobogtak... Ekkor Jókainak az az ötlete támadt, hogy fölszalad a színpadra és onnan szól a néphez. Ügy amint volt rohant,fel karbo- nari köpönyegében, s erősen horpadt cilinder kalapja mellett egy óriási veres tollal, de egyszerre meghökkent, a lába legyökerezett. Egy tünemény állt előtte. A forradalmár előtt egy királyné. Gertrűdis. A legszebb Gertrudis Magyarországon. Laborfalvi Róza levett a saját kebléről egy nemzeti szíryií kokárdát és a Jókai szíve fölé tűzte, aztán a szeme közé nézett mélán, édesen, rejtelmesen .. Ki volt ez az asszony, akinek írók állítottak1 emléket, aki történelmi és színházi korszakváltások idején töretlen erővel szolgálta Thóliát, s aki megtartotta és megőrizte számunkra derűs teremtő kedélyében a legnagyobb magyar mesélőt. Egy volt a magyar színházművészet nagyasszonyai közül, de egyikhez sem fogható. Életrajzírója — Vajda György Mihály — tollából idézzük: „ __ az első nagy n emzedék korában indult és még a modern időkben is tündökölt. Fáy András mustrálta meg először, mint színpadra kívánkozó 16 éves lánykát, ravatala fölött pedig Paulay Ede. a modern magyar színház első úttörője mondott búcsúztatót... Vö- rösmarty, Toldy, Erdélyi János nevelték és nemzedékek tanultak tőle ...” Benke Judit (a család elő- neve laborfalvi) Miskolcon született 1817-ben. Benke József lánya. Ez az utóbbi tény, már önmagában is sokat sejtet. „Benke atyus” (így emlegeti Déryné őt naplójában) 1820-ig vándorszínészkedelt, nemsokára azonban visszavonult a színészeitől, s mint leányiskolái tanító élt Miskolcon. A nagy műveltségű ember — tanulmányainak fakszimile kiadását éppen most tette közzé a Magyar Színházi Intézet — nem sokat adott át műveltségéből Rózának. Legalábbis egyes források szerint, mert mások énpen az ellenkezőjét írják. Tény azonban, hogy süldő- lányát ..alakja és beszéde szerint” alkalmasnak találta a színészi pályára. A fiatal lány a korszak nagy tragikájához. Kántoráéhoz került, tehetsége azonban nem mutatkozott meg azonnal. Neve 1833. október 27-én szerepel először a budai színház színlapjón. (Benjámin Lengyelországból, vagy a nyolc garasos atyafi.) Egy szobalányt alakít. A sikertelenség oly nagy, hogy egy időre hátat is fordít a pályának. Egy évvel később azonban már így ír a Honművész: „Benke Rozália kellemes jelenés volt, s több ízben megtapsolták.” Három évvel később: „Laborfalvi Róza, mint színészi pályájának tökélyes- bitesére vezérül veit példányát (Kántorné) némely helyeken szerencsésen követte. Haladjon hát célbavett útján.” Keményen kellett megküzdenie, amíg magára ölthette a Bánk bán Gertrudiszának jelmezét. (Furcsa módon az is előbbre juttatta, hogy Kántorné nem került be a Kolozsvár, Miskolc, és Balaton- füred után megnyíló Pesti Magyar Színház társulatába.) De senki nem a szerencséjét, hanem a kemény akaratát dicsérte. Mert az elszántságra, keménységre nagy szüksége volt. S nemcsak a színházban! Képzeljük el mit je- . lentett akkoriban egy leányasszonynak gyereket szülni. Laboríalvi Róza nem tagadta meg kislányát; maga nevelte saját házában. Micsoda botránykő ez a gyerek a Jókaival való házasság bejelentése idején. De hát Jókai — a korábban mindig engedelmes fiú szembeszáll még kardos édesanyjával, ezzel az „asszony viceispánnal” is Rózáért. S feladja Petőfi barátságául) a szerelemért, a házasságért. A regényt azonban már megírták előttünk... És talán fontosabb is a regénynél, hogy mivel és mennyivel öregbítette a magyar színházkultúra rangját ez a nagy tragika. Szerepeinek listája minden szaklexikonban meg található. Legkitűnőbb alakításai: Lady Machbeth, Vo- lumnia (Coríolanus). Az utóbbi — öregkori — szerepében lépett fel utoljára szülővárosában, Miskolcon is. Már említettük a Bánk bán Gertru disát, s okvetlenül ide kívánkozik még Predzlava (Szigli geti: Trónkereső), s a felső rolhatatlanul sok kedélyes anyaszerep. De kevesebbet beszélnek arról, hogy milyen nagy művésze volt Laborfalvi a pódiumnak is. „Úgy beszólt pá- tosszal, hogy mégsem sza vált”. Versmondásának szépségét — főleg Vörösmarty verseket és Arany-balladákat mondott — Gyulai Pál és Greguss Ágost is dicséri Milyen könnyű lenne most — halála után 90 évvel —- , szobrot emelni neki: d i cső rój szavakból, szép emlékekből! , Hiszen már életében szobor-! ként magasodott pályatársaf , fölé. Jókai pedig még író ként is meghajolt előtte „ ... bírálóim legelsőjét is tisztelem az én asszonyom- ban. Az ő ítélete ne keá oráculum." Mi mégis az „örök színes nőre” szeretnénk befejezésül figyelni. Arra, aki „JókainC Róza”-ként írta alá leveleit aki nem sajnálta, a bársonyt brokátot és csipkét, hog)' tündökölhessen a színpadon aki öreg .hölgyekből dicsérő udvart tartott maga körül. S aki imigyen utasította vissz!1 a nem kívánatos szerepet; „Tessék vissza szolgáltat v[ oda, ahol eddig voll!... Üi osztályt nem fogok most ia nulmányozni... Próbára pedig különben sem menteni volna, mert ma és holnap még rosszul vagyok .. Az embernek mosolyogn1 volna kedve. Száz-százhúsz év alatt csak a levelek hangneme változik, a színésznői in dulatok nem. S ha a lent sorokhoz elképzeljük méí szeme villanását is... Bara bús Miklós festménye őrzi, : persze fényképek is. De hál ez kevés ahhoz, hogy felépít' síik magunkban emberalak jót. Ügy hiszem jobban meí kellene ismerni. Itt Miskol con különösen ... (gyarmat p
