Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

1976. november 24., sierdo ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Egy vizsgálat tanulságai 99 LKM válaszlevele nem soká­ig késett. Ebben kifejezlek egyetértésüket a felvetett ja­vaslatokkal. Azóta csaknem egy fél év telt el. Jogos u kérdés: a vállalat milyen konkrét intézkedéseket tett a kötőelem-ellátásban a n eiy - zet javítására? A kérdésre, mit lettek a vevőkör szűkítése érdekében. Bánvölgyi Károly, értékest le­si főosztályvezető válaszol: — Vevőkörünk kialakításá­hoz, pontosabban szűkítésé­hez támpontot ad az oisízií- gos hatáskörű szervek nalá- rozott állásfoglalása is. Ko­rábban százon felül volt megrendelőink száma, Ezzel szemben most vevőkörünket öt nagyvállalatra redukáltuk Igv jelenleg a MÁV-nak. a szénbányászati trösztnek, a BKV-nak, a kohászati üze­meknek. az Országos Kőolaj­ipari Vállalatnak, valamint a kiemelt beruházásokhoz gyár­tunk kötőelemet. Sőt. a csa- varszükségletek kielégítése érdekében egyéb csavargyári gyártmányaink volumenét is csökkentettük, és a kapaci­tást a munkaigényesebb ter­mékek előállítására használ­tuk fel. — Az idei gyártási naptár­ból hiányoztak a csavargyári gyártmányok ... — A jövő évre készülő naptárunkban már az egész csavargyári termékválaszté­kot szerepeltetjük. így való­ban határozottabb támpontot nyújthatunk a vállalati anyagbeszerzőknek. A naptá­rakat ugyanis szétküldjük vevőkörünkhöz... — Az elmúlt tervidőszak­ban, a nehézségek ellenére i„, 4 százalékkal növekedett a csavargyár termelése. , Mit mond erről Lovász Ti­vadar, a csavargyár vezető­je? — Átérezve a népgazdasá­gi helyzetet, az V. ötéves terv eÍ6ő évében — a 4 szá­zalékos növekedéssel szem­ben — 8—10 százalékos nö­vekedést értünk el a terme­lésben. Ennek forrása, hogy bizonyos gyártmányokat el­hagytunk a munkaigényeseb­bek javára. Ez — természe­tesen áldozatot is követelt: a munkaigényesebb termékek | készítése nem növeli a nye­reséget ... — A csavarhiány teljes megszüntetéséhez azonban az elavult gyártóhelyek korsze­rűsítése. nagyarányú fejlesz­tés szükséges. A KNEB — vizsgálatai alapján — felkér­te a kohó- és gépipari mi­nisztert, hogy biztosítsa a kö- tőeiemgyártás fejlesztését szolgáló beruházásoknál a korszerű és nagy teljesítmé­nyű gépek beszerzését és op­timális kihasználását. — Jóllehet, még nem kap­tuk meg a költségvetési tá­mogatást a lvGM-től. a szük­séges fejlesztésre azonban már készülünk — mondja Pogány Gyula műszaki-fej­lesztési osztályvezető. — Ez annál is inkább szükséges, mivel gyakran a tervezési idő elhúzódása hátráltatja a beruházások megkezdését. Je­lenleg egy úgynevezett „mi­ni” fejlesztési program ki­alakításán dolgozunk. A konkrét célunk a MÁV igé­nyeinek kielégítése. Éppen ezért kértük a MÁV-ot. hogy arányosan járuljon hozzá a beruházás költségeihez. Erre ez ideig még nem kaptunk választ. A beruházás egyéb­ként 40 százalékos termelés­növekedést tesz lehetöve .. . — A megyei NEB vizsgá­lata megállapította azt is. hogy sürgető a csavargyári dolgozók szakmai továbbkép­zése. — Az idén a melegüzemi sajtolok részére szerveztünk cgv továbbképző tanfolyamot — mondja a gyáregység ve­zetője. — Ezen a tanfolya­mon sajtolóink teljes lét­számban részt vesznek. A létszámgondok enyhítésére pedig felülvizsgáltuk az itt dolgozók bérét. A módosítá­sok eredményeként a bérek már nagyjából megfelelnek a kohászati ágazatok bérszín­vonalának. Ocvaid Hedvig Ií:»W ■ * I í> SVÉVA O ,,s r ' v.'y •; é L Nfc ; Kép a Bodroglccresztúri Ke­rámiaipari Szövetkezetből tanácskozása Kát szocialista ország meteorológusainak részvéte­lévé' tudományos tanácsko­zás kezdődött kedden az Or­szágos Meteorológiai Szolga, lat székhazában. A szocialista országok me­teorológusai az előrejelzések­nél, az adatszolgáltatásoknál eddig is szorosan együttmű­ködtek, s a közelmúltban el­határozták, hogy a közös munkát á kutatásokra is ki­terjesztik. A jelenlegi ta­nácskozás napirendjén a me­teorológiai szolgáltatás gaz. dasági hatásának becslése és az ezzel kapcsolatos tudo­mányos munkák továbbfej­lesztése szerepel. A gond, azaz a kötőele­mek, a különböző csavarok hiánya még az ötvenes évek­ben keletkezett. A helyzet azóta inkább negatív érte­lemben változott: a legegy­szerűbb kötőelemekből ugyan­is évről évre növekvő meny- ! nyiségű importra szorulunk. Hazánk csavargyártó üzemei a hatásosaknak tűnő intéz­kedések ellenére sem tudták termelésüket kellően növel- ' ni. Ez indokolta azt az or­szágos vizsgálatot, amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ez év tavaszán a kötőelem-gyártás és -ellátás helyzetének felmérésére in­dított. A központi vizsgálat, ért­hetően, közvetlenül érintene I megyénket is. A megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság a Csavaripari Vállalat 2. szá­mú, Ongai Gyárában és a Lenin Kohászati Müvek csa­vargyártó gyáregységében mérte fel a kötőelem-ellátás helyzetét. Ez utóbbinál vég­zett vizsgálat alapján a NEB hat főbb pontban foglalta össze javaslatait. Szükséges, hogy például, az LKM érté­kesítési főosztálya intézked­jen a jelenlegi csavargyári gyártmányok vevőkörének szűkítése érdekében. Felvető­dött továbbá, hogy a vállalat a korábbi gyakorlatnak meg­felelően részletesen szerepel- i tesse csavargyári gyártmá- ! nyait a jövő évi gyártási naptárban. A vizsgálat meg­állapította azt is, hogy az LKM nem rendelkezik meg­felelő felhasználó informá­ciókkal a kötőelem-gyártmá­nyok tekintetében. Minden­képpen szükséges tehát, hogy megfelelő piackutatással fel­mérjék — középtávon — a profiljukra vonatkozó igé­nyeket. A gyáregységben nagy a munkaerő-fluktuáció is. Ennek csökkentésére felül kell vizsgálni a kötőelem- gyártásban közvetlenül részt Vevő fizikai munkások bére­zését. A NEB javasolta to­vábbá, hogy a vállalat töre­kedjen a gyáregység betaní­tott munkásainál a szakmá- sitás megteremtésére. Eddig a jegyzőkönyvben foglalt javaslatok... Az Mintegy 160 millió forintos költséggel intenzifikálják a kazincbarcikai Borsodi Ve­gyikombinát műtrágyagyárá­ban az ammóniagyártást. A munkálatok során a teenno- •ógiai berendezések jelenlegi évi 160 ezer tonnás névle­ges teljesítményét 190 ezer tonnára növelik. A nitrogén­műtrágya előállításához szükséges ammónia-alap­anyag gyártásának fokozásá­hoz elsősorban a folyamai eddigi „szűk keresztmetsze­tén” kell változtatni. így egyrészt az atmoszférikus földgázbontó teljesítményét növelik, másrészt az úgyne­vezett szintézisüzemben egy. óránként 22 ezer köbméteres teljesítményű. NDK-gyárl- mányú komp őrt építe­nek be. A teljesítmény-növe­lő beruházás mellett a régi ammónia-körök mélyhűtőjét felújítják. Kazincbarcikán az amrnó- niugyártás növelését lehető­vé tevő intenzifikáíás már megkezdődött, és a terve!: I szerint 1977-ben oefejezödik Ez mintegy 20 ezer 'onna többlet-ammónia gyártását teszi .lehetővé. Az intenzifi- káiás után lehetővé válik hogy a BVK-ban a követke­ző években további rekonst­rukciókkal fokozzák majd a több mint húsz éve üzemelő technológiai berendezésekkel a nitrogén-műtrágya gyártá­sát. A Tiszai Vegyikombinát­ban vállalati szintű tanács­kozást tartottak a szocialista brigádok vezetői. Ezen részt vett: dr. Kiss Mihály, a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetének osztályvezetője, Kovács Gabriella, a NIM igazgatási főosztályának mun­katársa. Mészáros Jánosnak, a TVK szakszervezeti bizott­sága titkárának megnyitója után Sólya László, termelési igazgatóhelyettes tartott vi­taindító előadást. Elmondta, hogy a kombinát dolgozói 1978-ban is nagy erőfeszíté­seket tettek a termelés, az export és a munka haté­konyságának fokozásáért. Szólott róla. hogy a válhdat kollektívája október 21-ig 102.8 százalékra teljesítet1 e időarányos termelési tervét. Ebben nagy része van a TVK-ban dolgozó kétszázöt­ven szocialista brigádnak, a melyei: kimagasló sikereket értek el a szocialista munka- versonyben. Az ő érdemük egyebek között az is. hogy az első háromnegyedévben mint­egy 30 millió forint értékű anyagot és energiát takarí­tottak meg a vállalatnál. A brigádok a tanulásban is élen járnak: négyszázan ké­pezik magukat jelenleg kö­zép- és felsőfokú oktatási in­tézményben. és csaknem há­romezren gyarapítók politi­kai ismereteiket. Az előadó kitért rá, hogy a szocialista brigádok eddig 50 ezer ót'a társadalmi munkát végez­tek: zömmel a városfejlesz­tési célkitűzések megvalósí­tását segítették. A jövő évi feladatokat érintve az igazgatóhelyettes hangsúlyozta: az anyaggal és energiával továbbra is a jó gazda módjára kell gazdál­kodni. A vállalat igazgatósá­ga már összeállította a jövő évre vonatkozó előzetes terv- javaslatot. amelyet rövidesen vitára bocsátanak a gyár va­lamennyi üzemében, lóosz­tályán. Eszerint a TVK 1977. évi termelési előirányzata meghaladja a 7.1 milliárd fo­rintot amely félmilliarddnl több. mint az ez évi volt Nagy erőfeszítéseket igényel az exportterv teljesítése L. Arról van ugyanis szó. hogy jövőre közel kétmilliárd fo­rint értékű terméket kell szocialista és tőkés reláció­ban értékesíteni. A vitában tizenöten ker­tek szót. A brigád vezetők beszámoltak eddigi munká­jukról és terveikről. Tőzséi István, a beruházási igazga­tóságon dolgozó szocialista brigádok képviseletében ar­ról beszélt, hol tart most a polioropiléngyár beruházása, s mit kell tenniük a létesít­mény határidőre történő megvalósításáért. Megemlí­tette. hogy ,ió együttműködés alakult ki több borsodi gyár­tó és szállító vállalattal. Pél­daként említette az Ózdi Ko­hászati Üzemeket, amely — a TVK szakszervezeti bizott­ságának közremüködéséveí — legutóbb 80 tonna, a beru­házáshoz nélkülözhetetlen hengerelt áru soronkívüli le­gyártását vállalta el. A ör- gádvezetn beszélt a gondos­ról is. Többek között arról, hogy kevés az építőipari munkás a beruházáson. Bár a technológiai szerelés a 11! negyedévben meg kezdőd ölt.. több szerelővállalat, mun­katerület hiánya miatt, nem tud program szerint dolgozni. A tanácskozás további ré­szében a résztvevők megvá­lasztották a vállalati brigád- vezetői tanács elnökét és tagjait, valamint azt a 11 küldöttet, akik az ágazati brigád vezetői tanácskozásán képviselik a Tiszai 1 Vegjl- kombinát brigádjait. Ezt kö­vetően Sólya László kit tinié léseket nyújtott át. Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést kapott az olefingyár Egyet­értés szocialista brigádja. Két brigádvezelőt a Válla.ut Kiváló Dolgozója kitüntetés­ben részesítettek, többen pe­riig elismerő oklevelet kap tak. L. L. m. Hogyan tovább? rr öregek mondják, hogy va­laha ez a löld volt éléskam­rája a régi Zemplénnek. Ku­bikosok szazai ásták ki a Bodrog és a Tisza között ka­nyargó csatornákat, hogy vi­zet vezessenek a szomjas föl­dekre. vagy az áradások ..ta­vaitól” és a záporok tócsáitól megszabadítsák a növénye­ket. Ilyenkor, ősz végén a partokon vég nélküli sorban álltai: a szekerek, s nem győzték dobálni ráj'uk a sár­tól csúszós répát, a nap fé­nyét őrző tengerit. A lápi ta­laj, a folyók szülte harmat, a Kárpátokból lezúduló szél különleges termőhelyet ala­kított ki a Bodrogközben. Ennek a vidéknek hajdan es napjainkban is egyik legna­gyobb települése az ötez-n- lelket számláló nagyközség, Cigánd. Hétszáz hektár nem terem Valamikor, a hatvanas évek elején négy termelőszövetke­zet kezdett egyszerre dolgoz­ni a falut övező határban. Ahogy múltak az évek, foko­zatosan egymásba olvadlak, és két évvel ezelőtt már ki­alakult napjaink közös gaz­dasága, amelynek neve — mi is lehetne más — Egyesült Tsz. Az egyesülést kimondó közgyűlésre György Károly az elnök, így - emlékezett vissza: — Olyan dolog volt, ame­lyet nem kellett erőltetni. Az emberek szinte érezték az egymásra utaltságoi, azt, hogy közösen jobban megy. A vezetőket sürgette a köz­hangulat, úton-útfélen meg­állították őket, kérdezve, mi újság, és mindkét „tábor” hajtogatta, ezt az egyesülést bűn lenne halogatni. — Égető kérdés volt, hogy minél előbb megvalósítsuk — vetette közbe Bállá János párttitkár. — A köztudatban, ha jól sejtem, a Bodrogközt még mindig éléskamrának tartják, és nem a múlt időt használják. Tudja, mi ho- hogyan nevezzük? Vízkóz- nek. Miért? Mert a legjobb földjeinket foglalta vissza a víz. Tavaszonként 700 hektáron keletkezik tenger. Jön az ár­víz, s ahogy emelkedik a gát túloldalán a terepszint fölé a Tisza vize, olyan magasság­ban borítja a viz a földeket. És — sajnos — ez csak a ke­serűség egyik oldala. A tisza- karádi főcsatorna úgy fel- iszapolódott, hogy a vízgyűj­tő mellékcsatronákban ára­dáskor visszafelé folyik a víz. — A szemünk láttára la­posodott el a terület egy ré­szé — folytatta az elnök. — A legjobb kotu talajainkon vált uralkodóvá a zsömlék és a sás. A melioráció, a bel­vízrendezés hihetetlen összeg­be kerülne. így azt lehetet­len önerőből megvalósít« nunk. Viszont megígértek, hogy a főcsatornát jövőre ki kotortatják. s ez már belví mentes területet jelent. A kitűzött célok ' Olvashattam az asztalra kiterített középtávú tervet, amely 1980-ig szol. És natl­Hattam az év termelési ered­ményeit. Bevallom, felkap­tam a fejem, mert szinte ugyanazon adatokat láttam, mint amit az. idei átlagokról elmondtak. Egy gazdálkodási év alatt elérték az. évtized- fordulóra várt eredménye­ket? Nem alacsony a kitű­zött cél? — A kérdések jogosak, de ha újból kellene tervezni, ak­kor sem engedhetnénk meg magunknak a mérce emelé­sét. Elrugaszkodnánk a föld­iöl és légvárakat építenénk A kedvezőtlen adottság, amelyet oly gyakran emlege­tünk. gépparkunk állapotára is rányomja bélyegét. Kor­szerűtlen. elavult. A 34 má­zsás búza-, vagy. a 300 rrja- zsás cukorrépaterméssel nincs szégyellnivalónk, de attól többet nem tudunk. És 4 ev múlva sem tudunk. 10 millió forint szükséges ahhoz, hogy a rendszerek fejlettségi szint­jét megközelítsük. Pedig, amit tehettek a ter­melés korszerűsítéséért, azt mind elvégezték. Csökkenlet- lék a termesztett kultúrák számát, már csak tényleg azokkal a növényekkel fog­lalkoznak. amelyek jövedel- mezőek. A jövőben az állat­tenyésztés veszi át a főszere­pet. De nagyobb anyagi rá­fordítás hiányában, a fejlő­dés. és egyben a bővített új­ratermelés elképzelhetetlen. A kömény birodalma Aki ezt a tájat ismeri, az tud a „penzes növények” le­térői. A paradicsom, a sárga­répa és a konyhakömény igazi hazájáról, hiszen ezek legszebben itt a íolyóközben díszlenek. Harmatos hajna­lok, - napfény és pára, a hoz­záértő emberi kéz — a így termés három teltétele — mind helyben van. És a ter­melőszövetkezet 850 tagjának ezek a növények jelentik a biztos ..kenyeret”. — Ügy termeljük, hogy a pénz két évig elég legyen —• nevetett fel az elnök. — Hi­szen a kömény és a sárga­répa a második évben hoz­za a magot. Idén a kömény nem sikerült, az aszály „ki­égette”, de a dugványrépa megtréfált minket. Az egész tagság a határban dolgozott, alig győztük a, munkát. A végén derült ki, hogy 700 mázsát ástunk fel hektáron­ként, Ekkora termésünk még soha nem volt. Kényes növények a pénzes növények. Nem is olyan ré­gen 900 mázsa kömény ter­mett itt 120 hektáron. Rá két évre viszont az egész termes „füstbe” megy. De. amíg munkaerő van. termesztésük így is megéri. Sőt .. — Elmondhatjuk, hogy a zöldségtermesztés nálunk nem ráfizetéses. Pedig száz asz- szony dolgozik a 80 hektáros kertészetben. Igaz. a java pa­radicsom. Ezt már a legkor­szerűbb eljárás szerint nely- revetjük. és nem pala utaz­zuk. A jelentős költségmeg­takarítás. a nagyon jó. 150 mázsás hektáronkénti termes­sel párosulva, kimagasló jö­vedelmet jelent. A paradi­csom vetésterületét jövőre száz hektárra emeljük. A Nyíregvházi Konzervgyár pe­dig léüzemet létesít Cigán- rion. Átbeszéltünk néhány órát, és sok mindent megtudtam a hajdani éléskamráról. Meg­értettem az egyesülés szük­ségszerűségét. a fejlődés kényszerét, amellyel lépés*, akar tartani a termelőszövet­kezet. És végül feleletet kap­tam a „hogyan tovább?” kérdésére is. Kármán isivau

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom