Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1976. november 23., kedd A képernyő előtt A Kentaur, meg; A csendháborító Az elmúlt hel nem lebecsülendő számú folytatásos adásai között ismét jelen volt a Századunk és a Kántor. Ezek sugár­zása nagyjából egy időben ér majd véget, akkor értékeljük, annyi azonban már most is megjegyzendő, hogy míg az elsőt egyre növekvő izgalommal várjuk, a másodiknak fordulatait növekvő csüggedéssel nézzük. ■& , A Palotai Boris novellája alapján készült A szürkezakós és a mama sugárzását a kritikai jegyzet írója más elfoglaltsága miatt nem láthatta, így az irodalmi és drámai főosztály új műsorai közül most csak a Nyitott könyv sorozatot tudja ki­emelni. Már a műsor előzetes megismerésénél felötlött: Ka­rinthy Ferenc éppen harminc esztendeje írta a most dramati- záltan bemutatott Kentaur című regényét. Nagyszerű kis­regény, érdekes, szórakoztató, izgalmas olvasmány napjaink­ban is, még ha nem is tömegek’ érdeklődésével találkozik; érzékletes képet ad a harmincas évek egyetemi diákságának mindennapjairól, egyfajta filoszi magatartásról, bepillantást az egyetemi politizálásba, s elsősorban talán a kortársaknak szolgál emlékidézőül; mi indokolhatta vajon ennek a könyv­nek Nyitott könyv keretében történő bemutatását, még akkor is, ha az év első felében a Szépirodalmi Zsebkönyvtár soro­zatban újra kiadták. Nem adódott bemutatásra érdemes fris­sebb, maibb mű? Akár éppen Karinthy Ferenc terméséből? Nem tudni. Ezt sugározták, erről kell írni. A dramatizált regény bemutatását követő beszélgetés — Szabó György író volt a szerző partnere — utalt a regény részbeni önéletrajzi vonatkozásaira, de enélkül is nyilvánvaló Karinthy Ferenc ismerői előtt, hogy a Kentaur hőse, Ősi Iván úgy szerelmes a kangrez szó megfejtésébe, amilyen szenvedélyesen ragaszkodik ő is a nyelvészethez. De éppen mert ennyire észrevehető a rokonság a szerző és a regény hőse között, inkább számon kérhető az adaptálóiétól — Gaál Albert rendezte — az a markánsabb korkép, amit az alapmű megadott, Ősi Iván szent megszállottsága, amiből itt jóval kevesebb érződött. Igaz, volt benne szerelem, ruhátlan lokál- műsor (a regényben hét táncoslány, itt öt). Nagyon tetszett Sinkó László Tibóld Menyhért alakjában, Bálint András Ősi Ivánja is fedte a regényalakot. Krisztina megszemélyesítője, Harmat Andrea halvány volt mellettük. Ha ezt az adást — mint a Nyitott könyv sorozat darabját — elsősorban nem tévéjátéknak, hanem egy regényhez, annak elolvasásához kedvet keltő produkciónak fogjuk fel, úgy ezt a célt kitünően szolgálta. Érdemes a Kentaurt a tévéadás után is elolvasni.-K­Karinthy Ferenc egyébként még egyszer szerepelt a héten. A Filmszem című szombati műsorban ő volt a hónap nézője, s — többek között — arról beszélt, mennyire szereti Huszárik Zoltán Szitidbád című filmjét, le is vetítettek belőle egy cso­dás jelenetet, Szindbád — Latinovits — híres ebédjét, s nem bántuk, hogy az új filmek között most egy öt év előttire hívta fel figyelmünket a Filmszem. (Úgy látszik, e héten Ka- rinthynak a visszatekintés jutott.) Az értékes új filmek be­mutatása, különösen a csepeli munkás-filmnapok vitájának részlete jól szolgálta az adássorozat célját, az új filmek kri­tikai értékeléssel egybekötött bemutatását, a jó értelmű fi­gyelemfelhívást. Sikerült a három új filmet három különböző megközelítéssel nézőközeibe hozni. •w­Szombaton este a roppant szellemes, nem kevés pikantériát is kínáló, Ilf—Petrov 12 szék című regényének ötletére épülő J?Xl című francia—olasz film kellemesen szórakoztatott, s most azért említjük meg külön, mert főszereplőnőjének, a csodaszép szőke Sharon 7’ate-nek ez volt az utolsó filmje. Nem sokkal ennek elkészülte után áldozatául esett a „híres” lí)89-es Los Angeles-i vérengzésnek. E film után zenés ma­gyar játékot láthattunk. A csendháborító — Jékely Zoltán átköltésében, Ránki György zenéjével és Vámos László ren­dezésében — Szolovjev—Vitkoyics vígjátékából nagyon kelle­mes, bár kicsit elnyúlt musicallé lelt. Megérte, hogy későn este is a képernyőit előtt üljünk. Naszreddih és társainak ka­landjait szívesen élveztük ebben a változatban is. Különösen tetszett Harsányi Gábor, Garas Dezső, Márkus László és Békés Itala játéka. "K* Befejeződött az Aki mer, az nyer vetélkedő elnyúló soro­zata. Egri János ötletessége, néhány versenyző felkészültsége kellemes emléket hagyott bennünk, de a sorozat egésze egy­ben erősítette is azt a tudatot, hogy általában kevesebben tudnak, mint mernek — de azok is mindig nyernek. Benedek Miklós Lenkey Zoltán rézkarca A dy Endre vers- és prózamondó- verseny A költő születésének 101). évfordulója alkalmából or­szágos Adv Endre vers- és prózamondóversenyl hirdet a Kulturális Minisztérium, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa,; a Honvédel­mi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Nép­művelési Intézet, a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsa. A versenyben részt vehet minden — 14. életévét betöl­tött — amatőr versmondó. Nevezni egyénileg lehet. 1977. február 1-ig, a megyei mű­velődési központokban (néo- művelési tanácsadóknál), Budapesten a kerüléti taná­csok népműveié: 1 csoportjai­nál, az ott kapható nevezési lap kitöltésével. A fegyveres testületek vtersmondói szol­gálati helyük szerint nevez­hetnek. A jelentkezés feltételei: 10 Ady-vers vagy rövid próza, és 10 egyéb vers ismereté, amelyeket a versenyzők hét évszázad magyar költészeté­ből, illetve a századforduló c; a XX. század európai köl­tészetéből válogathatnak. A versenv helyi selejte­zőkkel kezdődik, amelyeket a megyei — Budapesten pe­dig az összevont kerületi — versenyek követnek. Minden megyei, illetve összevont ke­rületi elődöntőből legfeljebb 10—10 versmondó jut tovább a középdöntőbe. A közép­döntők hat-hat legjobbja ke­rül a rádiós, illetve a televí­ziós adásokba. Az elődöntök 1977. máju­sától szeptemberig tartanak. A rádió és a televízió az or­szág hat különböző városá­ból. 1977. október íi-lól egye­nes adásban közvetíti a kö­zépdöntőket, illetve novem­ber végén Debrecenből a döntőt. Közvetlen meghívást kap­nak a lakóhely szerinti terü­leti középdöntőkbe, több ed­digi szavalóvérseny emlék­érmesei, valamint első há­rom-három helyezettjei, il­letve az 1977. évi „Ki mit tud?” döntőbe jutott vers- mondói, amennyiben a ki­írás feltételeinek megfelel­nek. Nem vehet részt a ver­senyben, aki valamelyik színházi stúdió tagja, előfel- vételis a Színművészeti Fő­iskolán, vagy a Filharmónia működési engedélyével ren­delkezik. PÉBEGÁZ-FELHASZNÁLÓINK FIGYELMÉBE! Kérjük T. fogyasztóinkat — különösen a tartalék palack­kal rendelkezőket — arra, hogy a karácsonyi és újévi ünnepek előtt várható torlódások elkerülése érdekében, decemíisr 10-ig IjeiiBli o fjázcsereif Tiszántúli Gázszolgáltató cs Szerelő Vállalat Jeleiezés mmim íccíiÉiisiÉisífö vizsgára A MÉM 3/1972. sz. rendelete alapján mezőgazdasági technikusminősítő vizsgát teltetnek azok, akik — mezőgazdasági szakközépiskolában érettségiztek, vagy — bármilyen érettségivel és mezőgazdasági szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkeznek, ha kétéves szakmai gyakorlatot szereztek A Putnoki Növénytermesztő és Állattenyésztő Szakközépiskolában NŐVÉN YTERMESZTÖ SZAKON lehet technikusminősítő vizsgát tenni Jelentkezési határidő: 1977. január 31. Növénytermesztő és Állattenyésztő Szakközépiskola, Putnok „Művei, mint a fáklyák V) Tiszteletadás Vándor Sándornak­Hetvenöt évvel ezelőtt, Miskolcon született Vándor Sándor, kommunista zene­szerző és karmester, a lei- szabadulás előtti magyar ze­nei élet egyik kimagaslóan nagy ■ vezéralakja. A „Mis- kolczi Kir. Kath. Főgimná­zium” diákja, volt, első zene- tanítója pedig Hollósy Kor­nél, a „Zenepalota” művész­tanára. Adózva emlékének, a „Főgimnázium” jogutódja, a mai Földes Ferenc Gimná­zium emlékülést tartott szom­baton délután két órakor az intézményben. Ezen részt vett Vándor Sándor özvegye, testvérhuga, és tizenketlen a régi, harcos-dalostársak kö­zül. A rendkívül meleg han­gú összejövetelen zenével is idézték az 1945. januárjában mártírhalált halt Vándor Sándor emlékét. Az emlék­ülés után került sor a zene­szerző emléktáblájának le­leplezésére, amely az egykori szülőház falán, a Tanácsház tér 22. szám alatt kapott he­lyet. Vándor Sándor 1926-ban, Budapesten megalapította a „Vándor Sándor tanítványai" elnevezésű munkásmozgalmi énekkart. De a kórus nem­csak a munkásmozgalomban tett szert nagy tekintélyre, hanem a magyar zenei élet egyik reprezentánsa lett. „Vándor Sándor kórusmüvei, mini a fáklyák világítottak abban a vészterhes kor­ban..." — mondotta Varga Gáborné, a KÓTA megyei elnöke, aki a szombat esti ünnepi hangverseny meanvi- tó beszédét tartotta a Diós­győri Vasas Művelődési Köz­pontban. Nem véletlen, hogy éppen a Vasas Művelődési Köz­pontban rendezték az ünne­pi hangversenyt. Hiszen ép­pen itt alakult meg 1924-ben az a munkáskórus, amelyik elsőként szólaltatta meg Ván­dor Sándor gyújlóhangulatú m üveit. Az ünnepi hangversenyen fellépett a 114-cs Szakmun­kásképző Intézet fiúkórusa, Vidinszky László vezetésé- ; vei, a Munkásőrség miskolci | kórusa, Schirger Antal és j Fehér Károly vezetésével, a i iVíAV Miskolci Járműjavító i Férfikara, Engi Zsuzsa veze­tésével, a Diósgyőri Vasas Vegyeskar, Juhász Tibor és Páfrány Ferenc vezetésével, valamint a Vándor kórus. A Vándor Sándor énekkar j alakulása óta, tehát 1936-tól I szinte megszakítás nélkül j énekel. Csupán a német meg- i szállás alatt hallgatott az : énekszó, de abban az időben is ők voltak, akik dalaikkal ébren tartották a lángot. Haladó világnézetű műsora­ik mindenkor nagyon nép­szerűek voltak. Az énekkar ; tagjai nemcsak a kórusban ; tevékenykedtek, hanem aktív j munkásmozgalmi munkát is I végeztek. A Vándor Sándor kórus a | felszabadulás után újjáala­kult, és ma is a magyar j énekkari mozgalom egyik i legkitűnőbb, példát mutató < énekkara. Vezetője Révész ■ László, Liszt-díjas karnagy, Szombat esti műsorunk Székely Endre 1936-ban kom­ponált Ifjúmunkás indulójá­val, és József Attila—Ván­dor Sándor: Tiszta szívvel című megzenésített költemé­nyével kezdődött. Ez a mű a felszabadulás óta most hang­zott el először előadásukban. Az igényes program egy észt kórusművel, a finn monda­világot idéző. A vas clálko- zása című nagyszabású kom­pozícióval folytatódon, majd Kodály Zoltán: Jézus és a kufárok című művét hall­hattuk nagyszerű tolmóeso- ' lásban. ( > (varsányi) vrű/^iuanPEST A CSŐSZER 1. sz. Üzeme azonnali belépéssel felvesz: minősített, minősítés nélküli hegesztőkéi. j lakatosokat, / csőszerelőket, gépipari szakközépiskolát végzetteket, segédmunkásokat. j ■ 1 í Minden héten szabad szombat, munkásszállást, különélési pótlékot biztosítunk. Jelentkezni lehet: Özd. Vasgyár CSÖSZER-kiréndeltség, Kazincbarcika, PVC—111. beruházás, CSÖSZER-kirendeltség Miskolc. Kabar úi 16. / Leninváros, (Üi Erőmű) CSŐSZER 1. sz. Üzem munkaerőgazdálkodás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom