Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

1976. november 2T.; vasárnap ÉSZAtC-MAGYARORSZÁG 7. Kisvonat helyett Ikarusok „Sínen” a bodrngközi utak Az elmúlt három évben, 1974-Löl kezdődően a KPM Miskolci Közúti Igazgató­sága több, mint 100 millió forintot költött a bodrog­közi utak javítására, fel­újítására. Az utak henger­lésével, szélesítésével mint­egy 110 kilométeres hosz- szúságban kapott itt a köz­úti közlekedés „egyene­sebb", biztonságosabb pá­lyát. A fentiek hirüladását most egy másik, a közeljö­vőben hírül a'dandó ese­mény indokolja: a bodrog­közi kisvasút 1077 január­jában megszűnik a sze­mély- és teherszállítást szolgálni. A közlekedési koncepció megvalósítása során az or­szágban eddig, 1968-tól, ezer kilométeren „terelték ál" a forgalmat a gazda­ságtalanul működő kisvas­úinkról a közútra. A bod­rogközi forgalomátterelés- röl 1973-ban döntöttek az illetékesek. Ezt követően kezdődött meg az a mun­ka, amellyel a közúton le­bonyolítandó személy- és teherszállítás feltételeit meg kellett teremteni. — Befutott a bodrogközi expressz — adandó bosz- szúsággal is tréfásan, be­cézve emlegették az itt la­kók ezt a kisvonatot. Meg­szokták, elnevezték, min­dennapi életükhöz tartozó­nak tudták. Évek, évtize­dek során meg is szeret­ték, számítottak rá. Isme­rik már előnyeit és hátrá­nyait az így-ulazásnak, érthető hát, ha kérdések sokaságát szegezik a jö­vendő újjal szembe ... Utat nézni indultunk a Bodrogközbe, az utat látni, amelyen majd az aulóbusz- és egyéb személyforgalom zajlik. Az utat persze nézni és látni kevés. Érezni kell — utazás közben megta-' pasztáin i milyenségét. Sá­rospatakról gördültünk ne­ki kocsinkkal, hogy „test­közelből” szerezzünk ta­pasztalatot. Még simán mentünk, Patakot elhagy­va, a laikus utazót egyelő­re nem késztette semmi, hogy jegyzetfüzete után ' nyúljon. Utazásunk házi­gazdájának, Dávid Tiva­darnak, a közúti igazgató­ság osztályvezetőjének azonban akadt mondani­valója: — Nagyon kedvezőtlen itt az altalaj. Kéregszin­ten. vagy annál alacso­nyabban fut az útpályu, aminek a szerkezete egyéb­ként jó, de a „vastagítás” ráférne. \ Továbbhaladva, Dorkó- tanyánál, bizonyára emel­kedtünk egy kicsit, már elégedett a szakember is: — Itt már láthatóan jobb az út, ki is emelkedik a környezetből . .. Amit mondott, s még hozzá az útfelújítás szám­adatait is, úgy-ahogy ké­nyelmesen leírhattam ott a kocsiban. Csak később kez­dett rakoncátlankodni a toll és a jegyzetfüzei, ami­kor rátértünk a Tiszakará- dig vezető bekötő útra. — Hát azért vannak még rossz részek — éktelen­kednek egy mondat szavai a füzetben, a gidres-gödrös út emlékétől megviselten. Megjegyzésként — nem fe­lejtendő! — Íródott e mon­dat akkor a tájékoztatásra, miszerint itt két éve hen­gerléses útmegerősítés volt, négyméteres szélességben. Bizony, most már két jár­mű találkozásakor kötelező az óvatos manőverezés. És itt járnak a tsz nagy testű gépjármüvei, erőgépei is. Nyugtatnak a kocsiban, de — nézzük csak „autóbusz- ablakon” a helyzetet... Ebben maradunk a köz­ségi tanács titkárával foly­tatott beszélgetés után is. Meg abban, amit Dávid Ti­vadar osztályvezető mon­dott: Az igazgatóság terveiben 1977—78-ra ütemezték a tiszakarádi bekötő út fel­újítását, szélesítését, addig is folyamatosan figyelem­mel kísérik ezen a szaka­szon az út állapotát. A közúti igazgatóságnak nemcsak az utakat kellett megerősíteni, felújítani itt, a Bodrogközben, meg kel­lett építeniük az autóbusz- fordulókat és a megállók­ban az autóbuszvárókat is. E célra 3 millió 810 ezer forintot kaptak a közleke­dési alapból. Tiszakarádon két autóbuszváró és egy -forduló van. Körbejárjuk — elégedetten, feljegyezni sem kell, megállapítható: ez rendben. És rendben áll, szolgá­latra, a többi is végig a Zemplénagárdig vezető út mentén. Magára az útra, e tájon, nem lehet panasz, egy öt kilométeres szakaszt kivéve. — Ennek az útszakasz­nak a javítását, szélesíté­sét már a jövő év első munkái sorában elvégez­zük — előzi meg Dávid Tivadar a jegyzetfüzettel és tollal bemutatandó „súlytalansági” gyakorlato­mat. Nos, mondhatom: ígé­rete azon a rövid szaka­szon jól „belerázódott” az emlékezetbe is ... — Milyen volt az út? — szoktuk kérdezni az utazás után. Zemplénagárdtól Miskolc felé jövet már magát for­málja a kérdés, az elmúlt órák tapasztalásai is vá­lasszá rakódnak. — Jó volt az út, meg­nyugtatóak az utak . .. Ha ebből az írásból egy- egy, nem ezt igazoló rész­let mégis erősebben hang­zik ki. az nem az okvetet- lenkedés hangjából táplál­kozik. Nem a vasútpótló közlekedési utak előkészí­tését, túlnyomó többségben megfelelő állapotát garan­táló közúti igazgatóság munkáját kisebbíti, kérdő­jelezi meg. És persze, nem is kérdőjelek ezek! Az említett úton egyéb­ként egy nappal korábban, Sárospataktól Zemplén­agárdig. a megyei koordi­nációs bizottság szakembe­rei is végigutaztak. Megál­lapították. nincs akadálya a jövő évi forgalomáttere­lésnek. „Sínen” vannak a bod­rogközi utak ... Ten agy József Visz a vonat i A Lil'lll/ kedvesen hdlUUÍ tessékel .fá­radjak be a kocsiba, any- nyi a hely. aludni is lehet. Megköszönöm az invitá­lást. jobb. a peron ülésén, itt csak a saját dohányfüs­töm szennyezi a környeze­tet. Azt nem köthetem az orrára, mi végre ez a ma­kacs elvonultság — fáradt szemem pihentetem a szü­lőföldi tájon, a Hernád menti lapályon, mely va­lóban érdek nélkül tetszik, hiszen se eleimnek, se ma­gamnak ... szóval, zsíros földjéből nem jutott. Más­ból jutott. A munkából. Persze, eleimnek inkább, mint nekem. Mire, sorsom­ban megbékélve, megszok­hattam volna — megszök­tem előle. A novemberi Nap ke­gyes a mezei szorgosko- dókhoz, még a mezgeré- lökhöz is (errefelé így ne­vezik a betakarítás után szedegetöket), akik nem szántottak, nem vetetlek, mégis aratnak — a telő műanyagzsákok sárgán vi­rítanak a kukoricától. De hát ne vesszen kárba sem­mi. Az ablaküvegen úgy árad be a . fénj’, napozni lehet mellette. Nem, csep­pet sem tartom rendhagyó esetnek, hogy — talán az ináncsi határban — egy csupa ősz bácsi derékon ra­gad egy nénit, táncra rán­gatja tréfás jókedvében, hadd lássák a vonatozók. erejéből még bolondozásra is futja. A cukorrépacso­mókon pihenők benne van­nak a mókában, kacagnak önfeledten, szájuk mozgá­sából nótát olvasok ki, ösz- szecsapódó tenyerükből taktust. Tűnődöm, üzene­tük miféle értelmet takar, mit akarnak mondani a munkáért vonatozóknak? Találgatásra vagyunk utal­va. „Látjátok, innen is meg lehet élni, nem is rok­kanunk bele, még táncolni is szottyan kedvünk.. .” Méregetem az állomások cukorrépahegyeit, egyben- egyben hány vagonnal le­het, száz—kétszáz.—ezer? Szemre nem tudom megbe­csülni. Tier/íá linn vaey°k ve­I lbAldUan le mennyi vesződséggel jár, amíg' mokkakockaként „fekete levesünkbe” csobban. De ha elgondolom, nincs egy darabja se a répahegyek­nek, amelyet ne fogott vol­na meg emberkéz, igazgat­va. hogy a kés lehetőleg egyetlen csapással elvégez­ze dolgát, bizony mondom, nem gyerekjáték. Csinál­tam magam is hajdanán, tudom tehát, meg is kell tisztogatni a földtől — a répákon jól látni a tiszto­gató kés nyomait. Az egyik állomáson szemtanúja va­gyok. amint a behemót „bil- lencs” lezúdítja terhét. Rög­vest ott terem egy „kacsa­csőrű emlős”, azaz egy markológép, és nyomás: nőjön az a hegy! Ez még nem minden. Amikor a markoló elvégezte dolgát, öt-hat idősebb asszony ug­rik fel egy gerendáról — ők a répapiramis szakmun­kásai. ők visznek rendet az ömlesztett formátlanságba. akárha téglát raknának egymásra, répából húznak „falat”, hogy mennél több férjen a hegy gyomrába. Bár a vonat kicsallog az állomásról, lelki szemeim­mel látni vélem, az asszo­nyok tekintete jólesően megpihen a közös művön. Mert amihez az ember hozzáér, formába igazodik, s ami forrpás, nemcsak cél­szerű, szép is. Miképp a tengernyi bú­zatábla a szikszói határ­ban. Ha ősszel kis nyúl lenne, már elbújhatna ben­ne, nehogy észrevegye a réti sas. Annak nézem leg­alábbis. Kényelmes, mond­hatni, ráérős szárnycsapá­sokkal úszik a zöld tenger felett, mintha most, e ki­vételesen szép őszi verő- fényben nem megszokás­ból. a maga örömére vi­torlázna. A lomfej avesztett akác mélyen meghajlik alatta, mintha üdvözölné a mezei madaraknak e vé­dettséget élvező királyát. Későre maradt tarlót tör az ötös eke. Nem tudom, mi okból, szomorúság fog el. A néhai pásztorgyerek bánata az enyém. Hogy' is szól az a nóta, ami önkén­telenül nyelvemre tolult, ha a kiégett legelőre néz­tem ? Kiszáradt a tóból mind a viz, mind a sár. A szegény barom is csak felém kandikál. Én islenem-uram, adjál csendes esőt, A szegény baromnak jó legelöt-mezőt. A tarlót felverte a gyom, az elpergeti magvakból bú­zaszálak regimentje nőtt, a vadrepce bokrai másodvi­rágzásról álmodoznak. Nem mondom, jól jön a földnek a zöldtrágya, de azért még­is .. . őrizvén a jószágot, a nyálam elcsurrant ilyen le­gelő láttán. Meglehet, az én gyomrom korgott, még­is kimondhatatlan örömet éreztem, hogy a tehenek beesett hasa szemlátomást duzzadl-telt, s bár az őszi alkony hamar beköszöntött, dugig jóllakott állatokat tereltem haza. Bérünkre ugyan nem lettek egy sza­kajtóval se többet érte. úgy éreztem, „én vagyok a nap hőse”, a teli zsajtárok lát­tán gazdasszony és gazda nevemet motyogja hálál- kodón, s talán azt mondo­gatják: „ezt a pásztort ér­demes jövőre is megtarta­ni ...” Valahol Ongánál kiter­melt cukorrépa tábláját szántja a traktor. Látom, az otthagyott répalevéí csomója kihajítja az ekét. A traktoros leszáll. Csóvál a fején. Aztán vissza a gépre, megfordul és teli gázzal neki. Sikerült! Száz meg száz ilyen le­vélcsomó a hatalmas táb­lán. A szakemberek nálam jobban tudják, kitűnő ta­karmány ez, s értékét csak növeli ez a takarmányszű- kös esztendő, frissen vagy silóként szívesen fogyaszt­ja ■ a jószág. Ha mégis be­szántják, nyomós okuk van rá, s arra is alapos magya­rázattal szolgálnának, mért nem szórják szét, jusson mindenüvé — nincs hozzá se gép, se munkaerő, a szántással pedig nem lehet várni. \ Mire befutunk az ongai állomásra, a peronon is vágni lehet a füstöt — a délutáni műszakra viszi a munkásokat. Ebéd után vannak, kedély'esek, ki is alhatták magukat, pihen­teknek látszanak- A vonat ugyan mezöségen halad még, de utastársaim sza- - vai már jóval a szerelvény előtt szállnak-csapongnak — gondolatban már vasat csapolnak, bugákat henge­relnek, kivert biztosítékot hoznak rendbe, mozdonyt vezetnek, sőt. egyikük ép­penséggel kenyeret süt... Fiilnn it)ari mun~ 1 rt,1IU kások ők. Hiá­nyuk még érződik a Her­nád menti lapályon, de. hi­szem, nem sokáig. Több és még jobb gépek lépnek he­lyükre, hogy amit a föld megadhat, adja meg, s amit megadott, veszteség nélkül kerüljön fedél alá. mindnyájunk hasznára. Gulyás Mihály Vállalunk. Érdeklődni egész nap telefonon. a 16-580-as y Gyermek mély ko- ti— esi eladó Erdélyi, se­Csabavezér 62. Tel ai­31-408. eladó. ‘koltozcsser eiaoo. 1UB " ­deklódni lehet: Papír Erzsébet-kornal? u. 18. lett, igényesnek cl­—.............. ..........................—• adó. Közületitek is. S zövetkezeti gar- Minden megoldás órde- zonlakás eladó. Er- kel. Érdeklődni: 16-849 deklódni; Hutás u. 19. lel. Wartburg 312-es ^ bességvaltó. hűtő——--------­10 ős futómű üvegrá- Erd.: Miskolq Ludanyi kcr.. Eper u. opapi. Kertészeti a7~7~^t ma eladó., asekévcl cl­Zoltftn, Het*zió, Fő u. 1. IJEL T FE hé________________________ a dó BÉTÁN 1THATO BÉRMU NK AT KERESÜNK 30 fö csökkeni munkaképességű dolgozó számára. Szociális Foglalkoztató, Miskolc, 1., Blaskovics u. 22. Tel.: 36-127. Nagy választékban kaphatók különböző színű csempék a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi V. 101. sz. vasboitjában Miskolc III., Marx K. u. 37. Telefon: 73-514 NOVEMBER 22-30-IG 3IV-bütorok sm utalója D DOMUS LAKBERENDEZESI ÁRUHÁZBAN, BEN KAPHATÓ ÉS AZ 1976-OS BNV-N BEMUTATOTT EGYES TERMÉKEKBŐL EfciEfgqn» <fítu>u IvVlAtA\ f ndent egy helyen ison/i játékv ÍSZ-székházban i r f ­r t; t ü; b A s; ec I\ r fi 1 i ­! t i 1 i > I nyolcról beszélünk, nem fe­lejthetjük el említést tenni a mintegy húszféle babáról. A magyar babák mellett r h NDK-beli, román, szovjet sH babák között válogathatnak jiCÍ az érdeklődök, a 34 forintos árutól a 600 forintos beszó­ló babáig. Nem volt még ekkora vá-‘ lasztélc plüs játékokból sem. Színben, nagyságban, árban mindenki megtalálja a gyer­mekének leginkább tetsző plüslcutyust, -macit. Tavaly nem volt, most kapható a plüsjegesmedve és a 420 fo­rintos kutyus is. Az elmúlt évben ugyancsak sokan ke- ‘ resték a pirosruhás Télapót, • most elegendő érkezeit, s I ára is mindössze 80 forint. A fiús szülők tucatnyi ele­mes autó, versenypályák, sok-sok repülőmodell, hold- l autó között választhatják ki i az idei ajándékot. Minden 1 bizonnyal az idén is sokan ‘ vásárolnák a fiúk műszaki < érzékét, kézügyességét fej- 1 lesztő fémópítőket, PIKO- ' vonatokat, szerszámkcszlcte- s két. i Nem maradnak játék nél­kül a legkisebbek sem. Szá­mukra elsősorban müanyag- I játékokat, műanyag macit, ■ műanyag autókat, műanyag I építőkockákat kínálnak, r A társasjátékok között most sláger lesz a Takaré­koskodj és a Gazdálkodj okosan 1 Hiszen melyik szü­lő nem szeretné, ha gyerme­ke felnőtté válván, otthon lenne a család pénzbevéte­leinek legcélszerűbb felhasz­nálásában. s ezek a játékok erre tanítják a gyermekeket. Természetesen számos egyéb társasjáték is megvásárolha­tó az MHSZ-székház játék­országában, a rulettül a fo­cijátékokig. Szóljunk néhány szót a ki- állítás és vásár könyvárusitó részlegéről is. A legkiseb­bektől a nagyobbakig min­den gyereknek vásárolhat­nak ilt a szülök könyvet. Különösen a nagyobb gyere­kek szüleinek figyelmébe ajánljuk Gyenes István: Mi illik, mi nem illik című rendhagyó illemtanát. Szá­mos Verne-könyv. Defoe Ro­binsonja, a Tom Sawyer ka­landjai, a Képes történelem sorozat egyes könyvei kí­nálják magukat mellette a polcokon. — A karácsonyi játékvá­sár december 24-ig naponta 10 órától este 18 óráig, szombaton 10-töl 14 óráig tart nyitva — mondják is­mét a vállalat képviselői. — Ezüst- és aranyvasárnap is nyitva tartunk majd. De­cember 6-ig érvényben van itt is az ajándékutalvány­akció. Vagyis: aki 200—400 forint érték közölt vásárol játékot 50 forint, 400—800 forint közölt 100 forint, aki 800 forint fölött, az pedig 200 forint értékű ajándék­utalványt kap. Közületek ré­szére december 6-ig 2000 fo­rint értékű vásárláson felül 5 százalékos kedvezményt ad a BIK. Az MHSZ-székházban meg­nyílt karácsonyi játékvásár már az első, napokban nagy sikert aratott. A BIK dolgo­zói továbbra is szeretettel várnak minden érdeklődőt, ahol kényelmesen válogathat és vásárolhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom