Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-19 / 274. szám

1976. november 19., péntek

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

I«

^ Délután íél 4 felé Jár az Idő.

Röpke ideig állok a Tiszai pályaudvar előtt, a végállomási indító mellett. A nagy forgalom minden figyelmét leköti, szinte minden idegszálát idegsejtjét igénybe veszi. A város különböző pontjairól szinte szédítő áradatban zúdulnak a Tiszaihoz a szóló és a csuklós autóbuszok, s emberfolyamokat öntenek ki, amelyet elnyel az állomás be- és lejárója. A fiatal, de a túlfeszített figyelemtől, munkától fárad- tas arcú asszonyka sűrűn mondogatja:

— Kérem, 'tessék vigyázni! A kocsi betolat!

Betolat, ha van hová. A Tiszainál a megnövekedett forgalom, a több jármű révén már kicsi a parkírozó- hely. Valami ötletes megoldással ezt bővíteni kell.

| — Figyelem! Maguk ketten indulnak, úgy álljanak {a megállóhoz, hogy mindkét (jármű elférjen!

A két gépkocsivezető bó- ! lint, felzúgnak a motorok, s i néhány pillanat múlva a járművek — telítetten — indulnak a belváros télé.

— Az utasok száma állandóan nő — állapítja meg Csono Lajos autóbuszvezető. — Az a fő, hogy a 620-as kocsikat kezdik leselejtezni. A 180-as kocsik nem is olyan régen a „megváltó” szerepét játszották. Ma már kicsik, s a 280-asok felelnek meg, a négyajtós csuklósok. Amúgy? Elégedett vagyok. Megtalálom a számításom. S az a jó, hogy mi négy napot dolgozunk, az ötödik mindig szabad. Ez nálunk, a Leonov brigádnál igen jól bevált'.

Az indító Csonót szólítja. Vass Kálmánnal váltunk pár szót. A nyúlánk ember alig 6 éve van az MKV-nái. Korábban a 14-esen járt, most, a november 1-én életbe lépő téli menetrend szerint 3 napon át az 1-essel i jár, a negyedik nap a 14- ! essel.

— Nagyon nehéz az 1-es vonala — magyarázza. — Naponta, ha minden jói megy, akkor is 1800—1900 kuplung. De ha a Széchenyi ulca zsúfolt, az üzletek előtt éppen csúcsforgalomban állnak a teherkocsik, csak lépésben halad az ember. Kuplung kuplung után. az ember lába belefájdul, s a szem úgy elfárad, hogy amikor vége a szolgálatnak, jólesik a szemet akár két órán at is lehunyva tartani.

A kérdés önmagából adódik: milyen arányban nő az utasforgalom, mit akar, s mi(, tud tenni a közlekedési gondok enyhítéséért az MKV? Barna József frrgal- mi osztályvezető érdekes, a nagy iparvárosra jellemző adatokat ismertet.

Miskolcon — immár bn- ö'ományosan — tovább nőtt az utasok száma. Ez év 9 hónapjában 4.G százalékkal több ember utazott, mint a múlt év azonos időszakában. Szinte érthetetlen módon az autóbuszon utazók száma 8 millióval tovább nőtt, s 1 millió 700 ezerrel csökkent a villamoson utazók száma. Ez azért érthetetlen, mert olykor az autóbuszokban úgy vannak az emberek, mint a heringek a hordóban, s ugyanakkor a villamoson ülőhely is van.

Javultak a kulturáltabb utazás feltételei. A múlt évihez viszonyítva a kapacitás utaskilométerben 7.7 százalékkal nőtt, a kihasználás pedig 6,6 százalékkal.

— A november 1-én életbe lépő téli menetrend szerint egy sor változtatást léptettünk életbe — rpondja Barna József. — E szerint a város kelet—nyugati fővonalán több járművet közlekedtetünk. Igv az 1-es. 101-es. 1A, 1D, lói B vonalon naponta — a nyári menetrendihez viszonyítva — 3500— 4000-rel több ember utazhat. Az avasi lakónegyed növekedése révén az észak—déli vonalon nagyon megnőttek

az igények. Itt újabb csuklós autóbuszok beállításával naponta 4000—5000-rel több ember számára biztosítottuk az utazási lehetőséget.

A Miskolci Közlekedési Vállalatnál azt is elmondták, hogy tovább gyarapszik Járművekben a város. Még ez évben 14 csuklós, s 25 szólóautóbusz érkezésével számolnak. Kétségtelen, hogy ezekkel az öreg járműveket váltják fel. minőségi cserét szolgái, emellett utastérbővítést is jelent. Az IK 620-as szólón például 62 ember terel az utastéren, az új szólóautóbuszon 75 szentély fér el. S nagyobb befogadóképességűéit az új csuklós autóbuszok is.

Az új menetrend jelzi a város közlekedési gondjait is. Az egyik gond: a Majális parki új végállomás nem készült el, így a menetrendi változás „gerince” nem sikerült. Ügy számolnak vele, hogy az új végállomást az építés előrehaladása nyomán részlegesen veszik át, s úgy helyezik oda az 5-ős 15-ös. végállomását a Marx térről.

Közismert, hogy a Gömö- ri pályaudvarnál készülő felüljáró építése miatt túlzottan terhelt a Bajcsy-Zs. és a Széchenyi utca. A zsúfoltság miatt olykor a járművek csak lépésben tudnak haladni. Az új menetrend figyelembe veszi ezt; így csökkentették a járművek előirt sebességét.

Sok-sok fórumon szerepelt már. bogy a közlekedés ,.leg- feszitettebb” részén, az Ady- híd és a Tanácsház tér között sok üzletnél éppen a csúcsforgalomban állnak tehergépkocsik, ekkor rakodnak. A hasznos javaslatok egész sora hangzott el, de valójában semmi, vagy igen kevés történt. Ennek következménye. hogy csúcsforgalomban három-négy villamos, vagy autóbusz akad össze egy ponton, s ez befolyásolja az egész közlekedési vérkeringést.

Csorba Barnabás

A mezőgazdaságot lehetetlen függetleníteni az időjá- ; rástói. Az egy hete állandóan szitáló eső a telephelyekre kényszerítette a határban j dolgozó gépeket. A nehézségek fokozódnak, hiszen a kukorica érése jelentősen késett és a csapadékos napok előbb köszöntöttek be. mielőtt az utolsó táblán is letörték volna a csöveket a kombájnok. Nagy erőfeszítésre van szükség, hogy az őszutó két legnagyobb munkáját, a betakarítást és a mélyszántást be tudják fejezni. Szlrmabe- senyőn, a Bükkalja Termelőszövetkezetben meglepő látványban volt részünk.

— Tengelyig sárban — mutatta Harcén László elnökhelyettes — dolgozunk, mert szorít az idő. A múlt évben ilyentájt már el is felejtettük a kukoricabetaka- í'ítást. Most meg küszködünk. A 70U hektárnyi vetésterületből még háromszáz hátra van. Sajnos, tavaly sok területünkön elmaradt a mélyszántás, s igy ezeken csak később vet hettünk. Az aszály is elnyújtotta az érést, s így a felázott területen nehezen i dolgoznak a kombájnok.

A két hatalmas kombájn •— a John Deere és a Claas

Dominótor — erőlködik. Száraz, meleg időben, nappal és éjszaka 40 hektárral megbirkóznak; most csúszkálva, kipörgő kerekekkel, alig tudnak a soron maradni. Harmadnyi sebességgel döcögnek. sokszor állnak, hiszen mellettük a terményt két vontató is nehezen húzza ki.

— Furán hangzik — folytatta az elnökhelyettes —, de fennek a kedvezőtlen időnek is köszönhetünk valamit. Elsősorban a szomszédban gazdálkodó sajóvámosi szövetkezet, amellyel együttműködést kötöttünk. A megállapodás értelmében a lekerülő terményt mi szárítjuk, hiszen a nagy teljesítményű — Bábolna—15 típusú —szárilónk a megnövekedett feladattal játszva megbirkózik. Persze, az igazsághoz tartozik, hogy betakarításkor a szárító a középpontba kerül, hiszen rá tervezzük a kom. bajnok teljesítményét. Mivel azok alig haladnak. így a feladatok lényegesen nem nőttek.

Pedig a bocsi és a miskolci termelőszövetkezet is ide szállítja szárítani kukoricájának egy részét. A berendezés állandó kihasználása a

döntő szempont, s ennek érdekében a két nagy teljesítményű kombájnt egymás mellett működtetik. (A John Deere a sajóvámosi tsz-é.) így a rendkívül kellemetlen, áztató eső ellenére, ha nagyobb költséggel és erőfeszítéssel is, de lekerül a kuko. rica a táblákról. A mélyszántással viszont rosszabb a helyzet.

— Nyár végén már a kezünket dörzsöltük, hiszen kiszámoltuk: idén könnyedén befejezzük a mélyszántást. Két nagy teljesítményű traktorunk, a Rába Steiger és a John Deere napi 50 hektár megforgatásóra képes. Eddig nem is volt. komolyabb gond, mert az 1600 hektáros tavaszi vetésterület kétharmadát felszántották. Most azonban mór annyira fel ■ van ázva a talaj, hogy a gépek képtelenek rámenti. ..Pihennek” a gépudvaron. Várjuk a jobb időt.

Két hét. Ennyi idő szűk. séges ahhoz, hogy a gépek befejezzék az elmaradt hatszáz hektárt.

— ki —

A bizalmiak jogköre

Az eredményieknek fedezete van

A

A közelmúltban ülést tartott a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti tanácsa. Ezen — egyebek között — előterjesztés hangzott el a szakszervezeti szervek működési módjáról, és az V. ötéves tervidőszakra készült munkaverseny-szabályzatról.

Ismeretes, hogy a SZOT elnöksége — a XXIII. kongresszus határozata alapján — irányelvet dolgozott lei a bizalmiak jog. es hatáskörének bővítésére, a dolgozók érdekképviseletének hatékonyabbá tételére. Ennek megfelelően készült el az az előterjesztés. amely a jövőben meghatározza és egyben biztosítja a nagyüzem szakszervezeti aktívái számára a dolgozók jogainak érvényesítési módját, eszközeit.

Melyek is ezek? Elsősorban — de nem elsőrendűen — az egyetértési jog gyakorlásáról van szó, amelyet olyankor kell kikérnie a munkahelyi vezetőnek, ami. kor a dolgozó anyagi, szociális, erkölcsi megbecsülésében készül dönteni. Jelentősen bővül a bizalmiak véleményezési joga is. így a jövőben állást kell foglalnia a túlmunka elrendelése, a másodállások és mellékfoglalkozások engedélyezése kérdésében is. Mindezek csak részed a tanácsülésen előterjesztett: szabályzat lényegesebb pontjainak, de érzékeltetik, bogy a jövőben figyelemre méltóbb megnyilvánulásai lesznek a szocialista demokráciának. a kollektív, a közösségi érdeket szem előtt tartó döntéseknek.

A másik — érdeklődéssel várt — téma az 1976—80-as évekre szóló munkaverseny- szabólyzat ismertetése volt. Kidolgozásakor alapvető célként követték, a brigádmozgalom tartalmi színvonalának fejlesztését. Ezt szolgálják azok az intézkedések, amelyek részletesen rögzítik a vezetők kötelességeit a munkaverseny fejlesztésében, az egységes értékelési rendszer megvalósításában. Az ú j munka verseny -szabály za t konkrétan meghatározza a munka- és a komplex brigádok feladatait, behatárolja a minimális és maximális bri- gádlétszómot, a brigád.veze- tök és brigádtagok jogait, kő. telességeit. A fiatalok számára kiírt versenyformákat a jövőben Alkotó ifjúság néven rendezik. Az erkölcsi elismerések eddigi köre a ..Vállalat Legjobb Ifjúsági Szocialista Brigádja” címmel bővül.

— szíj —

Még márciusban törtönt: Jakab Ferenc, a Szerencsi Ruházati Szövetkezet elnökének közgyűlési beszámolója feletti vitában íel-felvetö- dött, hogy vajon az újf gazdasági szabályzók nem óllít- ják-e meg a szövetkezet eddigi töretlen fejlődését? A jó eredmények fedezetével jó hangulatú közgyűlésen is érződött az aggodalom.

— Egy kis szövetkezet, amilyen a mienk is, törvényszerűen nagyon meg- érezheti a változásokat. Az alkalmazkodás állandó követelmény. A vitától függetlenül: a szövetkezet helyzete az új szabályozó és követelmények figyelembevételével is stabilnak látszott. Az egész ötéves tervidőszakra biztosított volt a munkaellátottság.

Milyen a hangulat másfél hónappal az év vege előtt? Ügy tűnik, a szövetkezet dolgozói megértették: a további fejlődés záloga a minőségileg kifogástalan munka, a rejtett tartalékok feltárása, a jobb munkaidö-kihasznalt- .spg. A szövetkezet gazdálkodására jellemző adat, hogy > az anyagmentes termelési érték — a terv szerint — 1976-ban 8.19 százalékkal

lesz magasabb, mint 1975- ben volt. Ezt a termelés hatékonyságának Javításával el is érik.

Csorba István főkönyvelő:

— A*, eredményeket folyamatosan elemezzük, de közeledvén az év végéhez, természetesen többet számolunk. Nem fogunk rosszabbul zárni, mint tavaly. Gaz. dasógi, termelési eredményeink jók. Az első három negyedévben, időarányos tervünket valamennyivel túl is teljesítettük. A tervezett nyereségünk idén egymillió-öt- százharminchatezer forint. Ezt már túlszárnyaltuk, egy- millió-nyolcszáznegyvenhét- ezer forintnál járunk.

— Felesleges volt az aggódás?

— Kétszeresen is azt mondom, hogy nem. Az aggódás

segített megértetni, hogy jobban össze kell fognunk, jobban kell dolgoznunk, eredményesebben értékesítenünk. A nyereségünk fedezetének csak 15 százaléka származik létszámnövekedésből. A többi hatékonyságból. Mesterségemből adódóan én számokkal szeretek érvelni, de a számok . sak jelzések: erősödött a szocialista brigádmozgalmunk, már hagyományai vannak, és ezek a hagyományok hatnak. A fiataljainknak klubot építettünk, hiszen a további blörelöpes csak állandó munkásokkal lehetséges.

— Sok nődolgozójuk van?

Szövetkezetünkben nők dolgoznak. Sokan vannak gyermekgondozási segélyen. Ezt érezzük a termelésben is, ugyanakkor mindent meg kell tennünk, hogy a kismamák a segély lejárta után visszajöjjenek... Nos, ez az egyik gondolatkör, amiért jo volt nyugtalanul kezdeni az évet. A másik: ahogy fejlődik az ipar, úgy lesz egyre több a munkahely. Megtartani az embereket csak úgy tudjuk, ha a megfelelő bérszínvonalat biztosítjuk. Mi, az idén, a bérszínvonal 6 százalékos emelését akarjuk elérni, a bértömeg-gazdálkodás viszont azt jelenti, hogy ez.t kigazdálkodni még a 'viszonylag magasabb nyereség mellett is nagyon nehez. Persze az az.onos nagyság- rendű szövetkezetek ugyanebben a cipőben járnak. Ha valami, akkor ez okoz gondot az új szabályozó rendszerben.

Tavaly, a közgyűlésen az elnök azzal kezdte a beszámolóját, hogy az eg.v évvel korábbi- beszámoló utolsó niondalát idézte: „Valamennyien ismerjük népgazdaságunk problémáját, de ismerjük a, szövetkezeti kollektívánk alkotóerejét és áldozatvállalását, amelyre alapozva hisszük, hogy tavalyi eredményeinket túlszárnyaljuk ...” Érvényes lesz-e ez a mondat a következe év mérlegének elkészítésekor is?

— Az.t gondolom, hogy az idei évről szóló beszámolónkat sem kezdjük kevesiob büszkeséggel és kever eb örömmel. Ez pedig bátrabb tervezést is jelent.

Nagy 1..1JOS