Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-03 / 260. szám

1976. november 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Már a jövő évre készülnek és a szállításban Egy tanácskozás tapasztalatai Bár az őszi betakarítással összefüggő szállítási munka még javában tart, megyénk egyik legnagyobb fuvarozó vállalata, a 3. sz. Volán már most készül az 1!)77. évi fel­adatok jó megszervezésére. Néhány nappal ezelőtt két­napos eszmecserén összegez­ték a jövő évi tennivalókat, megbeszélték a várható igé­nyek kielégítésének lehetősé­geit, az ipar és a mezőgaz­daság fuvaroztatási kérései­nek zökkenőmentes megoldá­sát. Amint arról a tanácskozá­son szó esett, a Volán már az elmúlt hónapokban szer­ződéseket kötött a jövő évi fuvarozási, szállítási kötele­zettségek ellátására: egy sor üzemmel, vállalattal jött lét­re megállapodás arról, mi­kor, milyen mennyiségben •kérik termékeik fuvarozását, s mennyi kocsit tud biztosí­tani ezekhez a Volán. A vál­lalat törekvése az, hogy az igények és lehetőségek fi­gyelembevételével elkerülje az úgynevezett szállítási csú­csok kialakulását. Más szó­val: „holtidőszakban” is ele­gendő fuvarmegrendelés le­gyen, ilyenkor ugyanis olyan termékeket is szállíthatnak, amelyek nincsenek konkrét időponthoz, évszakhoz kötve. Így több gépkocsit irányít­hatnak például az őszi be­takarítási munkára. A 3. számú Volán fuvaro­zási tevékenységében első he­lyen a lakosság részére tör­ténő szállítás, a megye nagy­beruházásain dolgozó építő­ipari vállalatok igényeinek a kielégítése, ily módon a lé­tesítmények határidőre való elkészítésének segítése áll. E célkitűzés fontosságát jelzi, hogy a megye tehergépkocsi- állományának közel 19 szá­zaléka a Volán kezelésében van, s ezzel a szállítandó termék, illetve árumennyiség mintegy 40 százalékát juttat­ják el rendeltetési helyére. A Volán Vállalat megyénk­ben 17 nagyfuvaroztatóval áll rendszeres kapcsolatban. Közülük legnagyobb a Lenin Kohászati Művek, a Kavics­bánya Vállalat és a Közmű­építő Vállalat. Érthető, hogy elsősorban rajtuk, főleg a két utóbbin múlik, mennyire sikerül megelőzni a szállítási Igények torlódását, a jövő évi őszi betakarítás zavarta­lan lebonyolítását. Sokat se­gíthetnek ebben a nagyberu­házásokon dolgozó építőipari vállalatok is, hiszen a szük­séges építőanyagok — első­sorban a kavics — szállítása A cél közös: Kazincbarcika fiatal szo­cialista város. Gyakran ne­vezik a bányászok és vegyé­szek városának. Az eltelt, há­rom évtized alatt a modern vegyipar és energiatermelés jelentős bázisává fejlődött. Barcikát a fiatalok városá­nak is szokták nevezni, mi­vel a 33 ezer lakosnak több mint ötven százaléka har­minc éven aluli. Ebben je­lentős számot képviselnek a városban élő és a környéken dolgozó bányászfiatalok is. Ez adta az ötletet, hogy a Borsodi Szénbányák Vállala­tának KISZ-bizottsága és a Kazincbarcikai városi KISZ- bizottság együttműködési megállapodásban, híven az eddigiekhez, rögzítse a két szerv közös feladatait. A megállapodás végrehajtásával a fiatalok nevelését. Kazinc­barcika bányászfiataljainak segítését, s a bányászváros hagyományainak ápolását kí­vánják szolgálni. a ..holtidőszakban”, 1977 első negyedévében is megoldható. Érthető, hogy a Volán bizo­nyos kedvezményeket ad azoknak az üzemeknek és vállalatoknak, amelyek a szá­mukra is előnyös előszállí­tást igénybe veszik. Ennek mértéke az egyébként ese­dékes fuvardíj 5—10 száza­léka. Mint említettük, a 3. szá­mú Volán 1977-ben a megye fuvarozási feladatainak kö­zel 40 százalékát végzi el. Ehhez természetesen a vál­lalat, illetve a vállalathoz tartozó kirendeltségek gép- kocsiparkjának felújítására, a típusösszelétel jobb kialakí­tására is szükség vám Ennek érdekében már idén is több új, az eddiginél nagyobb tel­jesítményű teherkocsit állí­tottak munkába, jövőre pe­dig tovább korszerűsítik a telephelyeket, jobb munka- szervezéssel javítják azok ki­használtságát, csökkentik a kocsik üresjáratát. Érdemes megemlíteni például, hogy egy sor árucikk, például a sör. Pepsi Cola szállítását a jövőben rakodólapos megol­dással tervezik, — ehhez számos gépkocsit átalakíta­nak. Ugyancsak az 1977. évi tervek között szerepel a -nyé­ki Volán-telep bővítése, a gépkocsik egységesítése, va­lamint egy közel 30 darabos gépkocsiállományú bocsi (sör­gyári) telephely létesítése. Az int ézkedések meg valósi tásá- val — amint az a tanácsko­záson elhangzott — tovább javul a megyében az áru- mozgatás, -fuvarozás, jó né­hány termék és árucikk az eddiginél rövidebb idő alatl jut el a megrendelőhöz. November elejét írjuk, az őszi betakarítás; a cukorré- paásás, kukoricatörés idősza­kát. Örvendetes, hogy ezen az őszön eddig nem okozott a betakarítási munkában fennakadást a szállítóeszkö­zök hiánya, mindeddig nem kellett a Borsod megyei Szál­lítási Bizottságnak igénybe venni a termelő vállalatok gépkocsijait, örvendetes, hi­szen a 3.. számú Volán jó szervezéssel, előrelátással megoldotta a termelőüzemek igényeinek kielégítését. Biztató az is, hogy a szál­lítással foglalkozó szakembe­rek már most gondolnak a jövőre, az 1977. évi szállitási- fuvarozási tennivalókra, üte­mezik, rangsorolják azokat, s így elejét veszik az esetleges fennakadásoknak. N. I. A fiatalok meghatározták feladataikat a gazdasági épi- tőmunkában, a szervezeti élet és a politikai nevelő munka területén egyaránt. A gazdasági építőmunka kap­csán a két szervezet vállalta, hogy megismertetik egymás fiataljaival a város és a BSZV V. ötéves tervének feladatait. Tapasztalatcserén, baráti látogatáson vesznek részt, ahol bemutatják az if­júsági szocialista brigádok tevékenységét, és munkamód. szerét. A BSZ KlSZ-bizott- sága a jövőben is meghívja a harci kai KISZ-szervezet hatáskörébe tartozó KISZ- tagok FMKT-képviselőit. az évente megrendezendő Fiatal műszakiak és közgazdászok konferenciájára, ahol értéke­lik a végzett munkát, és a szakdolgozatok készítői szá­mol adnak feladatukról. Az eddiginél még hatékonyabban kapcsolódik be a vállalat fia­talsága a város ifjúságának érdekeit szolgáló fejlesztési Közismert tény, hogy a sertéshúsellátásban a mező- gazdasági nagyüzemek mel­lett kiemelkedő szerepe van a háztáji, az egyéni és kise­gítő gazdaságok tenyésztési és hizlalási tevékenységének. Országosan a hízott sertések mintegy 50. megyénkben még ennél is nagyobb százalékát adják a kistermelők. Sajnos, 1975-ben valóságos mélypontra süllyedi a kis­termelők sertéstenyésztői és hizlalási „kedve”. Vészesen csökkent a kocalétszám és a végtermékből, a közellátás számára várt hízóból az ál­latforgalmi vállalatnak az 1974. évi mennyiségnek mint­egy felét sikerült csak 1975- ben felvásárolnia megyénk­ben a kistermelőktől. Az idei esztendő azonban már örvendetes változásokat hozott. A visszaesés okait feltárták és u szükséges in­tézkedések is megszülettek, amelyek a „sertésrekonstruk­cióhoz” szükségesek. Mint is­meretes, a Politikai Bizott­ság február 10-i határozata nyomán a Minisztertanács határozatot hozott a kister­melői gazdaságok — ezen be­lül a sértés „ágazat" —- tá­mogatásáról, a termelői, te­nyésztői kedv helyreállításá­ért. Rövid néhány hónap alatl sok minden történt. A tenyésztést segítő intézkedé­sek, a kocakihelyezési akció, a takarmányellátás megjaví­tása, a kedvezőbb felvásárlá­si árak, az értékesítés teljes biztonsága, és sok más vál­tozás ismét kifizetődővé tette a sertéstartást, a hizlalást. Megyénkben is növekszik a kocalétszám, a portákon több a malac, a süldő, s így már várhatjuk a „végterméket” a háztájiból, a kistermelők ré­széről eladásra felkínált több hízót. Ahhoz azonban, hogy a sok ezer hízó „besétáljon” a vágóhidakra, eljusson a fo­gyasztóhoz. még nagyon sok a tennivaló. Ezekről a fel­adatokról tanácskoztak a kö­zelmúltban az illetékesek a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Meg­állapították. hogy a további teendőket az állatforgalmi feladatok megoldásába. A „Tiszta és virágos városért” mozgalomba, vagy a játszó­terek, klubok, ifjúsági ház, sportpályák és parkok fel­újításába. s az ifjúsági és kultúrpark. csónakázótó meg­építésébe. Ezek megvalósítá­sa érdekében társadalmi munkaakciókat szerveznek. Az eredményeket legjobban bizonyító Alkotó ifjúság pá­lyázat legjobb alkotásait pe­dig a vállalati és városi sziptű kiállításokon kölcsö­nösen bemutatják egymás­nak. A szerződő felek régóta el­küldik egymásnak politikai, szakmai és kulturális jellegű kiadványaikat, valamint az ifjúság helyzetével kapcso­latos felmérések eredménye­it. A két szervezet évente egy alkalommal közös ta­nácskozást tart. ahol beszá­molnak a KISZ-szervezetek munkáiéról, problémáiról, s elbeszélgetnek közös felada­taikról. E kapcsolat bőví lé­vállalat. az állattenyésztési felügyelőség, a tsz-ek. az ál­lami gazdaságok, az áíész-ek és a takarmányalapokat biz­tosító vállalat összefogásával, egymást megértő támogatásá­val lehet csak sikeresen meg­oldani. Az együttműködési szerződés már megszületett, s ezt. kell most aprópénzre vál­tani, kinek-kinek a teendőit a gyakorlatban megvalósíta­ni. Az egyik legfontosabb lé­pés az volt. hogy az állat­forgalmi vállalat kiépítette azt az úgynevezett ..megbí­zotti rendszert”, amelyben száz termelőszövetkezeti és egy áfész-i megbízóit, míg 47 községben a vállalat fel­vásárlói látják el a kister­melők sertéstenyésztési és -hizlalási tevékenységének sokoldalú támogatását, vala­mint az értékesítés szervezé­sét, bonyolítását. A tanácskozás legfőbb ta­pasztalata az volt. hogy ezt a „megbízotti rendszeri” kell megerősíteni. ,,komolyan ven. ni”. Nemcsak a sertés „ága­zatnak”, hanem a háztáji áru­termelés egészének gondja, hogy sok tsz-ben még most sincs háztáji agronómus. Helytelen gyakorlat az is, hogy több helyen igen elfog­lalt vezetőket bízlak meg ez­zel, a sokirányú, egész em­bert követelő munkával. Hi­szen az ő dolguk, hogy ezt a tevékenységet szervezzék, segítsék, a kistermelőket fel­keressék. szerződést kösse­nek, felvásárlást szervezze­nek, koordinálják területük állat kereslet-kínálatát, fi­gyelemmel kísérjék a takar­mányhelyzetet, és még hosz- szan sorolhatnánk feladatai­kat. A kistermelői sertéste­nyésztést és -hizlalást elő­mozdító teendők egész sorá­ra hívták fel a figyelmet a szinte tapasztalatcsere jelle­gű tanácskozáson. Ezek közé tartozik egyes körzetekben a takarmány ellát ás megjavítá­sa. a szolgáltatások, így a szállításhoz nyújtott seeítség megszervezése. És ami a legfontosabb: sok helyen kell még a kistermeléssel kapcso­latos maradi, annak szüksé­gességét lebecsülő szemlele­ten is változtatni. séf kívánják szolgálni azzal, hogy a jövőben évente egy­szer ellátogatnak a barcikai- ak a bányaüzemekhez és a bányába, a vállalat fiataljai pedig Barcikán találkoznak majd az ott élő fiatalokkal. Jelentősebb hazai és nem­zetközi évfordulók alkalmán ból közös ünnepségeket, ren­dezvényeket, tömegpolitikai akciókat, szolidaritási gyűlé­seket szerveznek. Kiterjed kapcsolatuk a közművelődés, a tömegsport és a honvéde­lemmel kapcsolatos megmoz­dulásokra is. Évente megtart­ják a bányász- és vegyész- fiatalok szakmai, politikai, kulturális. Honvédelmi és tö­megsport-találkozóját, ahol számot adhatnak egymásnak f el készü 1 tségükről. A tervek, elképzelések reá­lisak. s a két szervezet kap­csolatának még jobb. még alaposabb elmélyítését szol- , gálják, azt. hogy a fiatalok I közelebb kerüljenek egymás- hoz. s megismerjék és támo­gassák egymást munkájuk- j ban. feladataik elvégzésében, ! baráti kapcsolatuk erősítésé­ben. A megvalósítás a fia­talokra vár. Rajtuk múlik, hogy az írott megállapodást hogyan töltik meg tartalom­mal. tettekkel. (Monos) A kereskedelmi igazgató­helyettes szobájában egy egész falfelületet borító tab­lóképen a gyár. Impozáns méretek, meghökkentő ará­nyok ... E nagyvállalat hosz- sza 5 kilométer. Egyik és másik végén lélegzetnyi szü­net nélkül dolgozó üzemek. Középtájon ott, ahol — 3—4 évvel ezelőtt — a Berentei Bányaüzemből kihozott med­dőből magasodó halna állt, most új üzem, nemzetközi méretekben is jelentős, va­donatúj gyár van születőben. Ha elkészül. — márpedig, hogy határidőre munkához látnak az üzem gépei és be­rendezései, arra helyi szó- használattal élve, mérget ve­het bárki — többszörösére nő a műanyaggyártáshoz az alapanyagtermelés. amely iránt hazai és külföldi pia­con egyaránt nagy a keres­let. A határidők szigorú betar­tására tett kijelentések nem megszokott formulák és Ígé­retek. hanem lényegbevágó, fenntartásokat nem ismerő, céltudatos elhatározások. Mindennek a fedezete az ed­dig végzett munka és az az erőteljes tevékenység, amely - lyel a váratlan és meglepő, megmagyarázható és indoko­latlan akadályokat és bukta­tókat áthidalják, leküzdik. Nem fillérekről, nem is száz­ezrekről, hanem milliárdok- ról van szó ezen a beruhá­záson a Borsodi Vegyikom­binátban, ahol egy műszak alatt annyi pénzt használnak fel, mint amennyi egy lottú- fönyeremény: több mint 3 millió forint. Egy nap — há­rom műszak alatt — tízmil­lió az elvégzett munka ér­téke. Az egész építkezésre U milliárdot fordítanak. így, ennyit ismer, tud a közvéle­mény. Arról is löbbé-kevés- bé tájékozott, hogy ha 1978 elején termelni kezd a PVC —III., akkor évente nem 40 —50, hanem 150 ezer tonna pvc-port gyártanak majd. De mire, kinek, hová kerül, mi lesz ebből a töméntelen mennyiségű termékből, a műanyaggyár.tás elengedhe­tetlen alapanyagából? Sokan úgy teszik fel a kérdést, hogy a 11 milliárdból mi az én hasznom, mit jelent a fel­nőtt vagy a csecsemő, az idős, vagy éppen középkorú ember számára ez a beruhá­zás? ... — Erre felelni csak látszó­lag nehéz — mondja Páz- mándi Gyula, kereskedelmi igazgatóhelyettes. — A mű­anyag ma már nélkülözhe­tetlen része életünknek. E gyors karriert befutó termék mindenütt jelen van, minde­nütt megtalálható, szerepe, jelentősége mérhetetlenül nagy. Igen egyszerű példák­kal illusztrálható mindez. Ha valaki bemegy a bolt­ba, és egy öltöny ruhát vá­sárol, a műanyaggal találko­zik. Ugyanez történik vele. ha cipőt kér az eladótól, mert annak a talpa, igen gyakran a fejrésze is mű­anyag. Nem kivétel ez alól a zokni, vagy a fehérnemű egyetlen ruhadarab, sem. Nem ári ól van szó. hogy a köny- nyüipar a BVK-tól közvetle­nül átvett pvc-port használ­ja fel a műanyagszál elké­szítéséhez. Amíg az általunk termelt alapanyagból ruha. cipő, vagy egyéb közhaszná­lati. esetleg tartós fogyasz­tási cikk lesz, sokféle gyár­tási folyamat, ügylet és üz­let zajlik le. A pvc-por különféle for­mában más-más tulajdonsá­gú műanyagként jelenik meg a gyárakban és a piacon. Egy tonna pvc-porért például 200 kiló poliészter szálat ka- punk, amiből többek között ezer darab női pulóver ké­szíthető el. Az első példát sorra-rend- re követi a többi. Az élet minden területéről kézzelfog­ható tények bukkannak elő. amelyek távlatokat es lehe­tőségeket jelentenek, igénye­ket elégítenek lei. tervek való­ra váltását segítik elő. Mert a pvc-porból készülő mű­anyag az ipar minden ágá­ban és a mezőgazdaságban éppúgy megtalálható, mint a hagyományos termék. Ha össze kellene számolni és ka­talógust készíteni arról, mi minden készíthető ebből a korszerű, modern termékből, bizonyára senki sem merne vállalkozni arra, hogy ezt. a feladatot elvégezze. Vagy ha mégis rászánná magát vala­ki erre, mire a számvetés végére érne, kezdhetne min­dent elölről, hiszen nap. mint nap új és új formában ta­lálkozhatunk a műanyaggal. Egy röpke számvetés, a kü­lönféle területen végzett szá­molgatás nyomán kiderül, hogy a Barcikán épülő új gyár jelentősége, szerepe nép- gazdasági és egyént szem­pontból egyaránt milyen je­lentős. hogy az új gyár által 1978-tól kezdődően előállított termék haszna nélkülözhetet­len. Egyetlen tonna pvc- port alapul véve, 5 ezer pár cipőhöz készíthető talp. A közkedvelt fóliából pedig annyit gyárthatnak, hogy ví­gan betakarhatnának \ vele egy labdarúgópályát. Ugyan­ebből a mennyiségből száz lakáshoz elegendő padlóbur­koló szegély gyártható. S ha mindezt átszámítjuk az egész évben termelt mennyiségre, kiderül: a BVK által gyar­lóit 150 ezer tonna pvc-por­ból annyi (1 méter széles) fólia készíthető, amivel ti­zenötször lehelne körülteker- ni a Földet. Viszont, ha ezt a mennyiséget vagonokba raknák, a szerelvény Mis­kolciéi Budapestig érne. A pvc-porból készült mű­anyaggal természetesen nem­csak közvetlenül találkozik az ember. Közvetett módon is „beleszól” életünkbe, hi­szen a külföldre exportáll mennyiségért valutát kap a népgazdaság, aminek ellené­ben olyan árucikkeket vásá­rolhatunk — többek között. —. amiből nem vagyunk ön­ellátóak. Márpedig az sem lehet közömbös számunkra, hogy milyen az ellátás, ho-* gyan élünk, megtalaljuk-e mindazt, amire szükségünk van. S hogy megtaláljuk, ab­ban igencsak nagy szerepe lesz az új gyárnak, amely a jövő év őszén már megkez­di a próbaüzemet. Aki tehát kételkedik abban, hogy nem részesül abból a 11 milliárd forintból, amit ennek a be­ruházásnak a költségeire biz­tosított a népgazdaság, az ne sajnálja a fáradságot, vegyen elő tollat, papírt és számol­jon. A tények igaza ellen a makacsul kétkedőknek sincs ellenszerük... lólh Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom