Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

1976. október 6„ szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 ) AZ ÉPÍTŐIPAR ÉS A NAGYBERUHÁZÁSOK SOR SZŐ ESIK napja­inkban arról: nincs elegendő munkaerő az ipari berunázá- sukon. Legalábbis a kivite­lezők többsége erre hivatko­zik, amikor az építési es sze­relési határidők leijesíleset kérik tőlük számon. Kevés a kőműves, az ács, vasbe­tonszerelő, bádogos es egyéb szakmunkás. A legutóbbi, Kazincbarcikán és Leninvá- rosban szervezett miniszter- helyettesi szemlén is felszín, i'e kerültek ezek a gondok. Annyi bizonyos: több szak­emberre, munkáskézre' volna ■szükség, mint amennyi a PVC—III., a leninvárosi Ti­szai Kőoiajfinomitó, s a TVK polipropiléngyárának beruházásán jelenleg dolgo­zik. Az Észak-magyarországi ÁÉV igazgatója nagyon őszintén elmondta, hogy vál­lalata nincs abban a hely­zetben, hogy tovább növelje létszámát a BVK-ban folyó nagyberuházáson. Bár az utóbbi időben, főként a har­madik negyedévben újabb dolgozókat irányítottak Ka­zincbarcikára — ezzel együtt fokozták a gépesítést is — a feladatokhoz képest (a válla­lat éves terve a PVC—III.- nál 220 millió forint) kevés­nek tűnik az itteni építő­ipari kapacitás. Ugyanakkor helyt kell állniuk a bélapát- falvai cementmű építésénél, az ózdi Kohászati Üzemek­ben folyó nagyberuházáson és teljesíteniük kell a mis­kolci lakásépítési program megvalósításával kapcsolatos kötelezettségeiket is. Ezen­kívül, még egy sor egyéb, kisebb volumenű munkával is megbízták az EÁÉV-et. A 22-esek is amiatt kese­regtek, hogy több nagyberu­házáson kell egyidőben dol­gozniuk. Helyzetük az utób­bi hetekben valamelyest ja­vult, ugyanis mind több em­berük szaoadul lel a lenin­városi Tiszai Erőműnél, s közülük löbő mini száz epi- tomunivást már átirányítot­ták a PVC—ill.-hoz. Jól jött a segítség, hiszen az EAEV es a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat erejét már meghaladta a megoldan­dó feladatok nagysága. Elég­gé leterhelt a 31. számú Épí­tőipari Vallalat is, amely a PVC—Ill-nál, a Tiszai Kő- olajlinomitúban és a TVK poupropiién-gyarában fővál­lalkozóként dolgozik. NAPONTA elhangzanak olyan megjegyzések, hogy egyedül a létszám erőteljes növelésével oldhatók meg a beruházásokon meglevő gon­dok. Látni kell azonban, hogy az építőiparban is, mint a népgazdaság legtöbb ága­zatában véges a munkaerő- tartalék. Éppen ezért a kivi­telező vállalatok nem szá­míthatnak a jelenleginél sokkal több építőipari szak­munkásra, ácsra, vasbeton- szerelőre, de még segédmun­kásra sem. Azzal a létszám­mal kell tehát ésszerűen, előrelátóan „gazdálkodni'1, amely most rendelkezésükre áll. Mi hát a teendő? Sok még a kiaknázatlan lehetőség be­ruházásainkon. Például, ]ó volna megvalósítani azt az elképzelést, beruházási elvet, hogy a feladatok megoldásá­ban mindenkor a fontossági sorrend döntsön. Azt kell először megépíteni, amely a további folyamatos építési és szerelési munkák végzésé­hez feltétlenül szükséges. Ehhez persze az kell, hogy jó munkakapcsolat, illetve kooperáció jöjjön létre a be­ruházók és a kivitelezők között, és hogy a vállalati érdek összhangban legyen a népgazdaság érdekeivel. Nem árt tehát ismételten alá­húzni. bogy a jó munkaszer­vezéssel időt, pénzt es mun­kaerőt lehet megtakarítani. Egyéb tartalékok is van­nak még beruházásainkon. Itt van például az uly so­kat emlegetett folyamatos munkarend kérdése. Az épí­tő- es szerelőiparban sajnos, ez meg nem terjedt el eleg- ge. Előfordul ugyan — ha már nagyon szorít, a határ­idő —, hogy egy-egy kivite­lező megprobálkoziK vele. De csak a végső esetben. Pedig ez nagyot lendíthetne a be­ruházás ütemén. Mert vall­juk be őszintén, hogy a ha­zai beruházási gyakorlatot alapul véve a legjobb eset­ben is négynapos munkahét­ről lehet beszélni. Általában péntek délelőtt már elnépte­lenednek az építkezések és csak hétfőn lát ismét mun­kához az építők és szerelők nagy része. A beruházók nem véletle­nül beszélnek a munkaidő­alap növelésének jelentősé­géről, amely döntően a két- műszakos, illetve a folyama­tos munkarend bevezetésével érhető el mindegyik ipari nagyberuházáson. VAN AZONBAN a dolog­nak egy másik, emberi ol­dala is. Ismeretes, hogy a kivitelező vállalatok dolgo­zói életük nagy részét még így is a lakóhelyüktől távol, olykor mostoha körülmények között töltik. Érthető, hogy hétvégeken hazavágynak csa­ládjuk körébe. Ebben a kér­désben csakis bizonyos kompromisszumok árán le­hel egyetlen lépést is előre­haladni. De még ez is igen sokat jelentene a népgazda­ság, valamennyiünk számá­ra. Lovas Lajos r Tapasztalatok a mezőkövesdi járásban A mezőkövesdi járás ter­melőszövetkezeteiben az idén a vártnál lényegesen alacso­nyabb, mindössze 30,5 mázsa volt az őszi búza hektáron­kénti hozama, amely keve­sebb az országos, sőt a me­gyei átlagnál is. Többek kö­zött erről volt szó azon a járási szintű tanácskozáson, amelyet a gazdasági veze­tők részére tartottak Mező­kövesden. Kondás Sándor, a járási hivatal osztályvezető­je vitaindító előadásában ki­tért rá, hogy 1971 óta — vagyis az utóbbi öt eszten­dőben — az idei búzatermés volt a leggyengébb ebben a járásban. Felvetődik a kérdés, mi okozhatta a visszaesést? Néhány általános ta­pasztalatot érdemes közre­adni. Bebizonyított tény, hogy például egy-egy jó velö- magcserc a termést tíz-tizen­öt százalékkal képes növelni. így volt ez annak idején, amikor a Bezosztája, az Auróra és más szovjet búza­fajták termesztése került elő­térbe a járásban. Tehát a fajtakérdés igenis döntő le­het a termésátlagok alakulá­sában, ezért a jövőben a leg­nagyobb hozamot biztosító búzavetőmagot célszerű a termelőszövetkezeteknek be­szerezniük. Mi á helyzet a műtrágyá­zással? A statisztika szerint a felhasználás évről évre emelkedik. Tavaly például, az egy hektárra jutó műtrá­gya-felhasználás járási szin­ten meghaladta a 200 kilo­grammot: így két év alatt 50 kilogrammal több műtrá­gyát kaptak a vetések. Ha azonban a hatóanyagot vesz- szük alapul, már nem ilyen kedvező a helyzet, ugyanis még mindig a nitrogénmű­trágya van túlsúlyban. Kí­vánatos lenne, hogy a terme, löszövetkezetek laboratóriu­mi talajvizsgálatok alapján végezzék a műtrágyázást. Döntő lehet a kalászosok termesztésében a vetésidő meghatározása is. Ezt azért említjük, mert az optimális vetésidőt nem mindig és nem mindenütt tartják be. Tavaly például, október közepéig az őszi búzának csak a 00 szá­zalékát vetették el a köves- di járásban, de még a hó­nap végén is 80 százaléknál tartottuk. Sőt, volt olyan kö­zös gazdaság, ahol még no­vemberben is vetették a ke- nyérnekvalót. A legutóbbi terméseredmények ismét iga- zolták. hogy a korai vetésű búzatáblák jobban fizettek. Ezért is fontos, hogy az őszi kalászosok vetését minden termelőszövetkezetben a le- i hetö legrövidebb időn belül, legkésőbb október második feléig elvégezzék. Természe­tesen ügyelve arra, hogy a minőségi munka ne szorul­jon háttérbe. Jó volt hallani, hogy a já­rás termelőszövetkezetei ide­jében megkezdték az őszi ta­lajmunkát, amelynek a nyár végi kiadós eső is kedvezett. A közös gazdaságok éltek a lehetőséggel, amit az is bi­zonyít, hogy talán még soha nem álltak olyan jól a vető- szántással, mint éppen most. Szeptember közepére ugyanis minden szabad területet elő­készítettek az ősziek alá. A jó felkészülés minden bi­zonnyal érezteti majd hatá­sai a kalászosok, mindenek- I előtt a búza terméshozamá­ban.. amely remélhetőleg jobb lesz, mint az ez évi volt. L. U • • Öt évre előre Tervtárgyaló és küldöttje4- lölő közgyűlést tartottak az olaszliszkai Gazdász Terme­lőszövetkezetben. Ismertették a tagsággal- várható leiada­tokat, a növénytermesztés és az állattenyésztés 1080-ig várható több feladatait. Ha a tervek valóra válnak, az üzem árbevétele több mint 30 millió forinttal növek­szik és túlhaladja az évi 60 millió forintot. ikásokat j ilatt >eii) Megmunkálás előtt a munkadarabokat az előrajzoló „tér­képezi” be. A MEZŐGÉP miskolci gyárában Farkas Imre clörajzolja a traktorok tartóbakját Fotó: Laczó József A felsőzsolcai Mezőgazda­sági Gépgyártó és Szolgálta­tó Vállalat miskolci gyárá­ban Veszprémi Ferenc fő­mérnök mondja: — önálló vállalatunkat ta­valy januárban vonták össze a felsőzsolcai vállalattal. Ez­zel egyidőben' profiltisztítást is végrehajtottunk a terme­lésben. Pótalkatrészeket gyártunk, mezőgazdasági gé­pekhez. A számát nehéz len­ne hirtelen megmondani, annyi azonban bizonyos, hogy több száz féléről van szó. — Milyen értékben? — Az idei termelési ter­vünk 220 millió. Ebből 134 milliói lesz ki a Mezőgazda­sági Gépalkatrész Ellátó Vállalat megrendelése, de szállítunk például a Magyar Hajó- és Darugyárnak, a szekszárdi, a hódmezővásár­helyi és a kecskeméti ME- ZÖGÉP-nek is. — Ősz van. Van-e őszi hajrá a gyárban? — Nincs. Igyekszünk úgy ütemezni a munkát, hogy elejét vegyük a kapkodás­nak, a kampányszerű hajrák­nak. Az egyenletes, jó telje­sítményre törekszünk. — És sikerül? — Általában nincs ránk panasz. A vállalaton belül a mi gyárunk adottságai a legjobbak. Ennek megfelelő feladatokat kapunk. — Mi most a sláger az al­katrész-gyártásban? — Kettő is van. Az egyik a Dutra traktorokhoz szük­séges gyorskapcsoló, a másik a különféle hidraulikus mun­kahengerek. — Nézzük meg ezeket gyártás közben. Az udvaron egymás mel­lett sorjáznak a vadonatúj ekevasak. — A pontos meghatározás szerint, ezek ekefejek — iga­zít ki a főmérnök. — Több ezret készítünk ebből éven­te, KRC—15. az M—25. az M—35, az M—40 típusú trak­torokhoz. A kísérleti műhelyben megállunk egy nemrégiben legyártott gép mellett. — Az encsi gyáregységnek készült. A neve: szelepháza­kat megmunkáló célgép. Ko­rábban hagyományos mód­szerre! készítették a szelepe­ket, ezzel a masinával köny- nyebben és főleg gyorsab­ban. nagyobb kapacitással dolgozhatnak majd. A gép egyszerre hat műveletet ké­pes elvégezni. A főmérnök kivesz egy fé­nyes alkatrészt a vaslepsi- ből. — Ez az a bizonyos hid­raulika, amit már említet­tem. Null-sorozatként 30-al állítottunk elő belőle, s a nyomáspróbákon is túlva­gyunk. Ez évben háromez­ret gyártunk belőle. A jövő évben pedig már szeretnénk NDK-kooperációban készíte­ni a hidraulikákat, 20 milli­ós értékben, és tervezünk tőkés exportot is. A fejlesz­tésre bankhitelt vettünk fel. Bemutatják az alkatrészt működés közben. Ez alatt Veszprémi Ferenc a kísérleti műhely soron következő fel­adatáról tájékoztat: — Automatikus egycngeiő gépet gyártunk, a1 sátoralja­újhelyi egységnek. A tanműhelyben fiatalem­berek dolgoznak. Szakmun­kástanulók. Jelenleg 56-an ismerkednek itt a vasasmes­terséggel. — Ha legalább a fele a mi munkásunk maradna ... — sóhajt a főmérnök. Aggo­dalmának oka van. Jelentős a hiány forgácsoló szakmun­kásokból. — A gépkihasználás mind­össze 1,3 műszak — teszi hozzá. A lakatosműhelyben áll­nak a gépek Nincs kiket melléjük osztani. Csak eb­ben. az alig több mint 700 munkást foglalkoztató gyár­ban micsoda veszteség kelet­kezik a gépek állásából! S mekkora lehet a kár népgaz­dasági szinten! — Nos, ez a másik ország­szerte fontos alkatrészünk, a gyorskapcsoló — mutatja gz elkészült munkadarabot kí­sérőnk. — Annyira sürgős a legyártása, hogy naponta kell jelentenünk, mennyire ha­ladtunk előre. Október else­jére 800-at, október 15-re 1300-at kell elkészítenünk, további 500-at pedig a jövő év első három hónapjában adunk át a megrendelőknek, — Ezzel be is fejezik a gyártását ? — Erről szó sincs, mert az MTZ—50-es traktorokhoz is kell ez a nélkülözhetetlen al­katrész. — Milyen eredményre szá­mítanak ez évben? — Az első hat hónap után tízmilliós volt a lemaradá­sunk. Ezt. feltétlenül pótolni akarjuk. A számszerű ered­ményekről egyelőre nem szí­vesen beszélek. Talán "majd januárban . i. 1 Visszafelé jövet a gyárból, beszélgetünk a látottakról, a hallottakról. Örömmel álla­pítható meg: ebben a ter­melőegységben hajrá nélkül is teljesítik a feladatokat. S olyan alkatrészeket készí­tenek, melyeknek egész nép­gazdaságunk'látja a hasznát. Kolaj László MÜVÉSZLEMEZ­AJANEAT Johannes Brahms müveiből D-dűr hegedűverseny Op. 77 Kovács Dénes (hegedű) Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vezényel: Erdélvi Miklós HUNGAROTON SLPX 11 407 Ára: 60 Ft III. F-dúr szimfónia Op. 90 Akadémiai ünnepi nyi­tány Op. 80 MRT Szimfonikus Ze­nekara Vezényel: Pál Tamás HUNGAROTON SLPX U 734 Ara: 60 Ft Magyar táncok. No. 1 — 21 Győri Filharmonikus Zenekar Vezényel: Sándor Já­nos HUNGAROTON SLPX U 566 Ára: 60 FI — A műszaki könyvnapok keretében ma délután fél 3 órakor filmvetítéssel egybe- költöt előadást tart Sebe Ber­talan kohómérnök, a henger, lés és a diósgyőri hengere­szet történetéről a' Lenin Ko - hászati Művek középhenger sorának- vörös termében. Ugyanott könyvkióllí'ást es -vásárt is rendeznek. — A cukorrépa-betakarítás gyorsítása érdekében KC—6 típusú betakarító gépet vásá­rolt a her,nádnémeti Hernád- völgye Termelőszövetkezet. A szovjet gyártmányú berende­zés kitűnik nagy teljesülne nyével, hiszen a 133 hektáros terűlet kétharmadán szed; lel es rakja teherkocsira a répát. — Tanácskozást tartottak a MEZŐGÉP Vállalat Felső­zsolcai Gyáregységének szo­cialista brigádvezetöi. Ezen vállalták, hogy év végéig 3 százalékkal túlteljesítik az időarányos termelési tervet. Ezzel a célkitűzéssel a gyár­egység árbevétele megközelí­ti a 200 millió forintot. — Hízóseríésíelepet létesített épületátalakítással a borsod- sziráki Bartók Béla Termelő- szövetkezet. A másfél millió forintért átalakított dohány­pajtákban, juhhodályokban négyszáz anyakocát helyeztek el. Jövő évben a telepen tíz­ezer hízott sertést nevelnek lek _______ o ttanit viseio leányzót, s j így dorgálja: i t — Mit szólna a ma- i mája, ha ebben az öl- J tözékben látná? i i — Bizony sok min- i dent mondana — feleli | talpraesetten a leányzó i —, hiszen az ő bikinijét j csentem el... , — Rendszeresen segítik a várost társadalmi munkafelajánlásokkal a Miskolci Postaigazgatóság szo­cialista brigádjai. Erén a héten pénteken, és szombaton több, mint zo dolgozó vesz részt az. Avasi kilátó környékének terü­letrendezésében. — A DVTK természetbarát szakosztálya október 7-én, csütörtökön nyílt túrát ren­dez a Bükkben. melyre ven­dégeket is szívesen látnak. Találkozás a Marx téren áz 5-ös számú autóbusz induló állomásánál 9 órakor. Túra­vezető: Mérai Miklós. Az útvonal: Csanyikvölgy —• Forrásvölgy — Középforrás — Kaszásrét — Lencsésforrás — Lillafüred. — Társadalmi összefogással százszemélyes óvodát építet­tek Szentgotthárdon. A se- 'yemgyárban. ahol főképpen nők dolgoznak, nagy gondot old meg a saját épitób.igád készítette létesítmény. Az üzemi óvodán kívül. 7,5 mil­lió forinttal járultak hozzá a község üzemei, a íaiu köz­pontjában felépülő óvoda és bölcsőde építéséhez...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom