Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-05 / 235. szám
ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 4 1976. október 5., kedd A képernyő előtt ■ Aürmanynyi a nemzetközi mim i (Folytatás az 1. oldalról) és a fejlődő államok legfontosabb érdekei ezen a területen alapjában véve egybeesnek. A szocialista államok erőteljesen fellépnek a diszkriminációs politika mindenfajta megnyilvánulása ellen, a fejlődő országok kizsákmányolásával szemben — állapítja meg a nyilatkozat. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szocialista országok. amelyek az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezlete (UNCTAD) összehívásának kezdeményezői között voltak, előterjesztették a nemzetközi gazdasági együttműködésre vonatkozó t’0 elveket. Ezeknek az elveknek az elfogadása megmutatta az utat „az államközi gazdasági kapcsolatok radikális átalakítása” felé. A Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy ezek az elvek ne maradjanak holt betűk, hanem a gyakorlatban megvalósuljanak. Valóban demokratikus elvek alapján, az egyenjogúság és a kölcsönös segítség alapján valósul meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő szocialista országok együttműködése. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minden vonatkozásában a Szovjetunió védelmezi az összes országok szuverenitását természeti kincseik felett, valamennyi nép jogát arra, hogy akadálytalanul megválaszthassák saját fejlődésük útját, síkraszáll azért, hogy szűnjék meg a fejlődő országok népeinek kizsákmányolása a nemzetközi tőke, a multinacionális társaságok részéről, hogy teremtsék meg a lehető legkedvezőbb feltételeket a nemzetközi munkamegosztásnak az egész emberiség javára való kihasználásához. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakításának kérdései jelentős helyet foglaltak el az SZKP XXV. kongresszusának határozataiban. Kitűzték azt a feladatot. hogy törekedni kell a hátrányos megkülönböztetés és minden mesterséges akadály felszámolására a nemzetközi kapcsolatokban, az egyenlőtlenség, a diktátum, a kizsákmányolás minden megnyilvánulásának megszüntetésére a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A Szovjetunió abból indul ki, hogy ez megfelel minden ország, minden nép alapvető érdekeinek, a társadalmigazdasági haladás érdekeinek. A nyilatkozat megalapítja, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakításáért vívott harcba tevékenyen bekapcsolódtak a fiatal, független államok. A Szovjetunió nemcsak politikailag támogatja az ázsiai, afrikai, és latin-amerikai országok megalapozott követeléseit, hanem közvetlenül is segítséget nyújt gazdasági problémáik megoldásához, a nemzeti ipar —. a gazdasági függetlenség alapja — megteremtéséhez. A Szovjetunió kifejezi készségét arra, hogy a továbbiakban is demokratikus és igazságos alapon fejlessze egvütt- működését a fejlődő országokkal. erősítse velük gazdasági és műszaki-tudománvos kapcsolatait, hosszú távú. szilárd és kölcsönösen előnyös alapon, segítse őket természeti kincseik kiaknázásában, növelje a fejlődő országoknak nyújtandó műszaki támogatása volumenét. Mint a nyilatkozat megállapítja. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus alapon való radikális átalakításának fő akadálya a kapitalista államok monopolista köreinek álláspontja volt és maradt: Tényében nem változott az az irányvonaluk, hogy folytassák és elmélyítsék a fejlődő országok kizsákmányolását. A kizsákmányoló politika igazolásának céljait szolgálják azok a kísérletek is, hogy teljesen alaptalanul bevonják a szocialista világot abba a rendszerbe, amellyel az országokat szegényekre és gazdagokra osztják és ily módon egyenlőségjelet tegyenek egyrészt a szocialista államok, másrészről az imperialista hatalmak között a fejlődő országok gazdasági elmaradottságáért, a gyarmati elnyomásuk következményeiért, a neokolonialista kizsákmányolásukért való történelmi felelősség kérdésében. A szocialista országok nem felelősek a fejlődő országok gazdasági elmaradottságáért, amely azok gyarmati múltjának öröksége. A szocialista országok sohasem zsákmányoltak és nem zsákmányolnak gazdaságilag ki semmilyen országot, semmi közük azokhoz a súlyos következményekhez, amelyeket a gazdasági válságok, a valutakrízisek és a kapitalista rendszer termelési anarchiájának más megnyilvánulásai okoznak a fejlődő országoknak. A szocialista államok által a fejlődő országoknak nyújtott segítség nem az okozott kár megtérítése, nem a régi bűnökért való fizetség, hanem a barát és a szövetséges segítsége a közös ellenfél — az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializ- mus ellen vívott küzdelemben. Ha nem létezne a Szovjetunió, nem létezne a szocializmus és annak megbízható segítsége, akkor az imperializmus csírájában elfojtaná a közelmúltban felszabadult. államok minden kísérletét arra. hogy kivívják igazi nemzeti függetlenségüket — hangsúlyozza a nyilatkozat. Magáiéi értetődik azonban, hogy a Szovjetunió lehetőségei nem korlátlanok a gazdasági segítségnyújtás területén. A szovjet állam természetesen köteles gondoskodni saját népének jólétéről. A Szovjetunió nagy terhet visel a népek békéjének és biztonságának szavatolásában az agresszív imperialista körök kísérleteivel szemben, a többi szocialista országhoz hasonlóan gondoskodik a világszocializmus gazdasági és műszaki-tudományos potenciáljának erősítéséről, amely a népek szabadságáért. békéért és haladásért vívott harcának támasza, és saját lehetőségeiből kiindulva fordít eszközöket a fejlődő országok gazdasági és' műszaki megsegítésére. A fejlődő országoknak azt a jogos követelését, hogy bővítsék a számukra az elmaradottság leküzdéséhez rendelkezésre bocsátott tényleges erőforrásokat, elsősorban a kapitalista monopóliumok profitjainak és az imperializmus által kierőszakolt fegyverkezési hajsza nem termelő jellegű, kiadásainak terhére kell kielégíteni. Az ENSZ adatai szerint a katonai kiadások jelenleg világszerte mintegy 300 milliárd dollárt emésztenek fel évente. Nem nehéz meglátni, hogy korunk legidőszerűbb gazdasági problémáinak megoldásához milyen távlatokat nyitna a katonai kiadások lényeges csökkentése, kezdetben 10 százalékkal, amint ezt a Szovjetunió javasolta az ENSZ-ben. Ez vonatkozik a leszerelés és a katonai enyhülés kérdéseivel kapcsolatban előterjesztett más javaslatok megvalósítására is. A nemzetközi légkör általános javítása. a nemzetközi biztonság erősítése lehetővé tenné az államoknak, hogy a fejlesztés elősegítésére fordítsák az olyan erőforrások egyre nagyobb részét, amelyeket jelenleg a fegyverzet erez rr növelésére fordítanak — állapítja meg a nyilatkozat. Ez azt'jelenti, hogy jelentős a kölcsönhatás egyrészt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakítása, másrészt a fegyverkezési hajsza korlátozása, a leszerelés és a biztonság erősítése közölt. Az egyetemes béke erősítése szempontjából elsőrendű fontosságú politikai és katonai enyhülés területén a további haladás ugyanakkor elősegíti majd . a világgazdasági helyzet normalizálását. Másfelől a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakításának szférájában tapasztalható haladás hozzájárul majd a feszültség enyhülésének elmélyüléséhez. A Szovjetunió szüntelenül szem előtt tartja ezt a kölcsönös kapcsolatot és számol vele külpolitikai tevékenységében. Mindkét vonatkozásban kész együttműködni mindenkivel, aki érdekelt a nemzetközi béke és biztonság erősítésében, az emberiség gazdasági és szociális haladásában. A szovjet kormány minden államtól azt várja, hogy hasonló jóakaratot tanúsítson a kölcsönös megértés, az együttműködés, á történelmi jelentőségű nemzetközi eredmények együttes elérése iránt — állapítja meg a nyilatkozat. crcr Munka&gés kongrei Az üzemegészségügy, az üzemorvosi hálózat és a munkaegészségügy fejlesztésével összefüggő kérdések és vizsgálódások szerepelnek a Magyar Munkahigiéniás Társaság és a Magyar Üzem- egészségügyi Tudományos Társaság hétfőn, az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézetben megkezdődött háromnapos kongresszusának napirendjén. A tanácskozást dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár nyitotta meg. ho. met, al. sze üg. neret, vetélkedő gádók ’ tag j’ai fiák“kiemelt ’ íé• hetőséget biztosítson az ön- ■ műveléshez, nemes szórako- 1 záshoz, a brigádvállalások < teljesítéséhez. ; A színes programot ígérő hónap keretében többféle ki- i állítást rendeznek, tegnap pe- i dig megnyitották a bizalmi- 1 képzést, valamint a törnegAz Autóközlekedési Tanintézet Miskolci Iskolája 19* *6. év október hónapban személygépkocsi-vezetői, tehergépkocsi-vezctöi, és autóbuszvezetői tanfolyamot indít, rövid kiképzési idővel. Üj szolgáltatásunk: jogosítvánnyal rendelkezők tanintézeti gépkocsin gyakorlóórát vásárolhatnak. Személygépkocsi gyakorlati oktatás Zsiguli és Skoda típusú gépkocsikon történik. Jelentkezni lehet: Miskolc, Major u. 2. sz. alatt szombat kivételével 8—16 óra között. Özd: Volán 3. sz. Vállalat, Scitovszky Tibor. Sárospatak: ATI kirendeltség. Leninváros, Kazincbarcika, Mezőkeresztes, Szerencs a tanfolyamszervezőknél. ESZKEBOK A fiatalember álla alá vette a hegedűt, s olyan merev tartással, mintha valamely finommechanikai műhelyben készítették volna tagjait, elkezdte „fűrészelni” a Monti csárdást. Nem, nem kellett hozzá zenész fül. hogy megállapítsa: ez valami szörnyű. De a fiút mindez egy pillanatig sem zavarta; dolgozott, mint egy sikkesebb robot. A zsűri asztalánál ülő muzsikusok — évtizedes tanításban edzett zenetanárok — hihe- iellen 'önfegyelemmel őrizték nyugalmukat. Pedig még ki sem heverhették a néhány perccel előbbi megrázó élményt. Álékor ugyancsak a „szólóhangszer” kategóriában lehettek fül- és szemtanúi a következőknek. A tizenéves j kislány farmernadrágja tar- j sólyából elővevén hángvillá- , ját, s valamihez odakoccanl- j va azt — a normál Á meg- i ragadása után — fütyülni j kezdett. Ügy «fütyült, mint- ahogy minden normális em- j bér . fütyül jókedvében, ön- ^ maga szórakoztatására. Egyelőre nem sorolom toli vább a példákat, sőt, arról I' sem beszélek, hogy ezeket a jí produkciókat a miskolci Ki k mit tud? klubban volt sze- S rencsém élvezni. Már csak ti azért sem érdemes ezen az é úton tovább haladni, mert a az olvasók netán messzemc- V inő következtetéseiket, vonnak jaie a Ki mit tud vállalkozás Pjértékéről, színvonaláról. Petédig az az igazság, hogy a tínegyvenegynehány verseny- vizőjelölt közül nyolcan-tízen D mindannyiunk gyöjiyörűségé— re muzsikáltak, mondtak verset. prózát és énekeltek népdalokat. Egy — a hegedűshöz hasonló korú — fiatalember pedig olyan virtuozitással játszotta Díszt Tarantelláját, «hogy a bíráló szakmber szinte kereste a sza- akat,■ amikor megszólalt. Egyszóval; nem azt akagyszovai; nem rom mondani, hogy amatőröknek nem érdemes a különböző művészeti ágakkal ‘barátságot, szövetséget kötni- "ok. Az egyre jobban elbur- ánzó művészkedés azonban m,/iszolygást kelt bennünjv. sz: la f 1 ' 111,111 tál tci A minap ifjú kollégám kéziratot, s fényképet tett az asztalomra. Elmondta, hogy megismerkedett az őszi Bükk szerelmeseinek egyikével, aki immár évtizedek óta vászonnal. ecsettel, palettával jön hogy megörökítse a leírhatatlan színekben pompázó erdei, hegyi világot. Lévén éppen képzőművészeti világhét, némi fenntartással fogadtam a Bükk festő-szerelmesét, aki — bár nyugdíjas korú — nem jegyzik képzőművészeink között. Fiatal pályatársam láthatóan bosz- szankodott ezen a sznobizmuson. s megtoldotta érveit: ha nem tudnád, ez az ember többször együtt festett Holló Lászlóval. A kiváló alföldi mester nem sokkal előbb hunyt el, így hát — bár szermélyes ismerőseim között tarthattam számon — nem kérhettem tőle igazolást. Egyébként biztos vagyok benne, hogy a nagv öreg minden .további nélkül igazolta volna az együtt töltött napokat. De hát az még nem jelent semmit, ha netán — a Bükkben vagy a Tisza-par- ton két festőállvány egymás mellé kerül. Hollónak úgy volt festőtársa az említett amatőr, mint Tamási Áronnak az a marosvásárhelyi újságíró. aki Tamásit folytonosan „kollégának” szólította, mondván, hogy mindketten az írás mesterségét űzik. Ez igaz, mondta Tamási Áron némi malíciával, csak a szavakat rakjuk másként egymás mellé. A fentiekből nyilvánvaló, hogy nem «minden festő ember festő, az írók nem okvetlenül í lók. áki hangszert vesz kezébe, nem feltétlenül muzsikus és így tovább. De hát ez a világ legtermészetesebb dolga — mondhatnák sokan. Kétségtelenül az. csak éppen rengeteg példa cáfolja. Találkoztam gazdasági ; .vezetőkkel, akik szobrot, emlékművet akartak állíttatni (egyelőre még nem maguknak) s miután a megrendeléssel, zsűrizéssel rengeteg baj, s gond van. rábízták a munkát az ' üzem Érdekeink ezonossá-cive/eií politikai oktatást. 'gyanúsak tegnap II. Rá_>czi Ferencről hallhattak őadást az érdeklődők. Mun- ivédelmi rendezvények, piáitok zsűrizése, ismeretter- isztő előadás, kassai társas- azás Rákóczi sírjához, ortvetélkedő, filmbemutató, ’több egészségügyi jellegű előadás, képzőművészeti kiállítás megtekintése, színházlátogatás, külpolitikai ankét, szocialista brigádok vetélkedője, brigádvezetők tanfolyamának nyitása, a szakma ifjú mestereinek versenye várja az elkövetkező hetekben a vállalat dolgozóit. valamely ügyes kezű mesterére. Pár száz forintért — munkaidőben — csinált az olyan szobrot, hogy szebb volt, mintha Somogyi József szoborta volna. Másutt a munkásmozgalom veteránjainak portréját akarták meg- festetni, s miután a környék festőművészei csak „húzták az időt”, az egyik vállalati dekoratőrre bízták a dolgot. Ennek elég volt. ha felmutatták előtte a fényképeket; ripsz-ropsz elkészültek a „festmények”. Jobban hasonlítottak eredetijükre, mintha valami nagy mester pingálta volna azokat. S itt azt hiszem, levonhatunk bizonyos tanulságot: tudniillik, az már jó néhányszor előfordult, hogy az emberek értetlenül álltak szobrok és festmények előli. melyeket neves művészek produkáltak, de arra nincs példa, hogy ne ismerték volna azonnal fel a dilettáns készítményeinek alanyát, célját, funkcióját. A csinosan összehozott dilettáns munkák, többek között, abban különböznek a műalkotásoktól, hogy s-emmiféle erőfeszítésre nem késztetik a nézőt, a befogadót. A közönségnek természetesen legnagyobb öröme és élménye a felismerés. A művészkedők, a aiccské- szitök ezt a felismerést köny- nyítik meg bárányfelhőkkel, patyoiattoüú hattyúikkal, a Bükk tobzódó színeivel, a kohászok széles karimájú kalapjával és feszülő izmaival. Persze, most nem azokról akartunk szólni, akik — nem minden üzleti érzék nélkül — termelik a könnyen emészthető produktumokat, hanem azokról, akik muzsikálva, festve, mintázva, önmagukról is elhiszik, hogy amit csinálnak, az már a művészet kategóriájába tartozik. Nagyon fontos, hogy nyitott szemmel nézzük tevékenységüket, s lehetőség szerint nyissuk fel az ő szemüket is, s tegyük hallóvá fülüket: Hátha akkor nem festenek és nem muzsikálnak többé, de élvezői lesznek az igazi művészetnek. (gyarmati) A VOLÁN 3. sz. Vállalat az Autóközlekedési Tanintézetnél térítésmentes (autóbuszvezetői) A tanfolyam időtartama: kb. 1 hónap. Felvételi követelmények: — betöltött 21 éves életkor, i — 8 általános iskolai végzettség, — C-kategöriára érvényes vezetői engedély és kétévi hivatásos (munkakönyvben igazolt) tehergépjármű-vezetői gyakorlat, — büntetlen előélet, — letöltött katonai szolgálat. Jelentkezés időpontja: 1976. október 11—16. között a Volán 3. sz. Vállalat oktatási osztályán (Miskolc, József A. u. 70'. Irodaház III. e. 316. sz. iroda. Bejárat a Szondi utcai személykapu felől). A tanfolyam befejezése után (lakóhely figyelembe, vételével) az alábbi szolgálati1 helyeken tudja biztosítani a vállalat a foglalkoztatást: Miskolc, személyforgalmi üzem, 1. sz. üzemegység, Kazincbarcika, Mezőkövesd, főnökség, Leninváros. főnökség.
