Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
1976. október 21., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Emberek és gépek A DARUS Adam Erzsébet és T’lés Miklós elsőéves tanulók Németh Mihály szakoktatót hallgatják a Kismotor- és Gépgyár 3. sz. gyáregységében Fotó: Laczó József Ma adják át rendeltetésének Szilímigyár 2 DIGÉP segítségével • Éjszaka, a legédesebb álmából riasztják fel: — Baj van! A mészkőbányában beesett egy ZIL billenős ... A darus Balogh Ernő gyorsan, kapkodva öltözik, s már robog is a diszpécserkocsi Alsózsolcáról Miskolc felé. Balogh Ernő. a beosztás szerint a Volánnak a Gömöri pályaudvaron dolgozó vagonrészlegéhez tartozik. Közismert, hogy rá mindig számíthatnak, ezért építenek a segítségére most, épúgy. mint egy hónapja, amikor a Hámori-tóba csúszott kocsit kellett a szárazra vontatnia. A jól megtermett, munkáját. s munkatársait szerető, becsülő 37 éves ember közel évtizede kerüli a Volán 3. számú Vállalatához. Az első pillanattól kezdve darusként segíti a szállítást. Először a 6 tonnás MAZ-on dolgozott, s aztán, hogy tavaly megérkezett az NDK-ból a 12 és fél tonnás jármű, anúak a "vezérlését, vezetését vette át. — Nagyon rendes, a munkájának és családjának élő ember — mondja róla Szabó Lukács, a vagonrészlég vezetője. — Neki nem számít, bármilyen feladat, akkor elégedett. ha van munkája, és azt sikeresen végezheti. Mindent elkövet annak érdekében. hogy a vasúti kocsikból mielőbb a' címzetthez kerüljön az áru. Nagyon megvagyok vele elégedve. Balogh Ernő IV tagú kollektíva vezetője. Tavaly elnyerték a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet. Most azon fáradoznak, hogy a múlt évitől is jobb eredményeket érhessenek el. — Szeretem ezt a munkát, '.szeretem á járművemét. Szeretem és csinálom, ha nem ■ szeretném, régen abbahagytam volna. Mi a szép benne? Változatos. Most az építőiparnak, aztán a postának, az AUT0KER-nek rakunk, szállítunk árut. aztán az a vasi építkezéshez visszük a betoncsöveket, majd vas, üvegáru következik, s ha kell, a konténert emelem a járműre. Vannak speciális feladataink. Tavaly például én raktam a kamionokra az NSZK jégrevüt. Este 11 óra tájban, amikor véget ért az előadás, már emelte is a gépem a kompresszorokat a sportcsarnoknál, s a kamionok hamar útnak indulhattak. A brigágdon belül működik az ulánfutós részleg. A fő erőt a daru képviseli. A 160 lóerős járműnek igen egyszerű a kezelése. A gép önmagát ,,talpalja’’. Ez négy karral megy, a. hidraulikus berendezés a terepnek megfelelően tolja ki a négy talpat, az ötödik kar a teleszkópot kapcsolja ki-be. A gém Ivarja alapállásban hat méter. tíe a hidraulika 16 méterre előre, vagy magasba tudja kitolni, így igen alkalmas a különféle áruk ki- és beemeléséhez. A brigádvezető nagy elismeréssel szól a kötözőkről, a gépkocsivezetőkről. — Nagy része régi ember, csak összenézünk s, már mindenki tudja, mit kell csinálni, s mit fog csinálni a másik. Hat éve dolgozom együtt Tóth András és Leskó László kötözőkkel, s állandóan együtt dolgozunk Papp II. József és Csőlyi István gépkocsivezetőkkel. Ha kevés az ember, a két gépkocsivezető is segít a kötözésben. A munka — különösen must, hogy épül az új konténer-pályaudvar, szükebb területen dolgozhat a vagonrészleg, így — erősen igénybeveszi a darust. Erős szellemi munkát, örök figyelmet kíván a rakodás, az. hogy ne törjön az áru, ne érjen baleset embert. Olykor a darus bosszankodik. — Sose az bánt, ha valaki nem ért hozzá, az idegesít, ha valaki tudja, hogyan kell helyesen csinálni, s mégis másként tesz. Napközben néha-néha megpihen. Számára az jelent egy kis kikapcsolódást, ha a megrakott járműveket a daru elkíséri a városba, a különféle vállalatokhoz, s ott leszedik a Volán teherkocsijairól a súlyos rakományt. Balogh Ernő akkor elégedett, ha naponta az utánfutós részleg 2000—2500 mázsát megmozgat, szállít. Az előírás szerint réggé' 7 órakor kezdenek, a munka délután 5—6 órakor ér véget, de ha . 1« órakor fut be a vagon, égy kis ráadással azt is Kiürítik. A 17 tagú kollektíva október 10-én, vasárnap külön műszakot; tartott. Több száz mázsa árutól szabadították, meg a vagonokat, ezzel segítettélv az őszi szállítást. Ez társadalmi vonatkozásban szép tett. Külön megkapó az, amiért csinálták. — A vasárnapi munkáért járó bért — mondja Balogh Ernő — nyugdíjas munkatársaink megsegítésére fordítjuk. Igaz, egy emberre nem jut sok, dehút úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy a nyugdíjas számára néhány száz forint is sokat jelent. Az a szép, a gyönyörű, az emberi az egészben; olyan dolgozók segítenek, ahol a családnál is szükség van minden keményen megkeresett forintra. Csorba Barnabás Csaknem három évig dolgoztak a Diósgyőri Gépgyár szakemberei Szegeden. a szalámigyári építkezésen, amely kiemelt, és a kormány által elrendelt gyorsított beruházásként valósult meg, a hazai húsprogram szerves részeként. lvüzel egymilliárd forintos költséggel. A kivitelező vállalatok pontos együttműködésének eredményeként — amelyben nagy szerep jutott a diósgyőrieknek is — a beruházó október 21-re tűzte ki a létesítmény ünnepélyes átadásának időpontját. — A három évig tartó munka során jól együttműködtünk a szegediekkel és a társ kivi telezőkkel — mondja Erőss László, a DIGÉP fővállalkozási főosztályvezetője. — Mindenekelőtt el kell mondani, hogy a szerelések legnagyobb részét folyamatos üzem mellett kellett elvégezni. Csak a gépházi egységek átkötésére engedélyeztek hat nap leállást, amit szerelőink négyre csökkentettek. Magas nyomású rendszerékkel dolgoztunk, s ide olyan hegesztők kellettek, akik megnyugtatóan tudtak nyomástömör varratot készíteni, mert a hálózatban ammónia van. s az esetleges szivárgásoknál azonnal lefagy az egész rendszer. * A DIGEP hat szerződést kötőt) a beruházóval a teljes beruházás szakaszolható egységeire. Ezek műszakilag ©s térbelileg is különváltak. Voltak olyan egységek, ahol könnyebb, voltak' ahol nehe_ zebb körülmények között dolgoztak a szakemberek. Mindenképpen érdekes, hogy a hazai beruházások történetében úttörőnek nevezhető vállalkozásban vettek részt a diósgyőriek, mert ekkora munkát még' sehol sem csináltak az országban lebonyolítók nélkül a beruházók. Féltek is az itteni szakemberek, hogy a szegediek nem fogják bírni ezt a hatalmas vállalkozást. Hamarosan bebizonyosodott azonban, hogy Marton József főmérnök ,rá_ nyitásával, szervezésével minden probléma megoldható. A gyorsítás elrendelése után rendszeres miniszteri szintű értekezleteken tárgyalták meg a feladatokat, s így lehetővé vált, hogy a munkát maradéktalanul elvégezzék. A DIGÉP-ből három éven keresztül több brigád dolgozott Szegeden. A kezdeti időszakban. az első fél évben 20. a gyorsítás elrendelése után pedig harminc szakemberrel. Komplett hűtéstechnológiai berendezési szereltek össze, kompresszorokat, lég- hűtökondenzálorokat helyez., tele üzembe. Háromszáz darab Danfos-típusú automata elemet, közel 100 tonna különféle edényzelet és mintegy 60 tonna csövet, szelepet és szerelési anyagot építettek be, * — A mi munkánk véget ért, Ar. átadáson ünnepi ruhájukban jelennek meg dolgozóink — mondja a főosztály- vezető. — Szegeden alaposan megtanultuk a húsüzemi hűtőberendezések üzembe behelyezésének csínját-bínjál. Az összeszokott és kipróbált brigádok — amelyek Szegeden Molnár Dezső főművezető és Papp Károly létesítményfelelős irányításával dolgoztak — újabb nagy feladatra készülnek. A Gyulai Húskombinát szintén kiemelt és gyorsított beruházásán fognak tevékenykedni. Reméljük, ott is hasonlóan jó eredményei. Szegeden ugyanis a kijelölt határidő előtt; tíz nappal átadtuk a munkaterületet a társkivitelezőknek... Bélinél Hét hónapja dolgoznak a Bódva-völgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet bódvaszi- lasi szövöttzemében. május végére elérték az 5 millió 80» ezres vctéstcljesílményl. Az üzemben I. osztályú bébil’la- nellt szőnek. Az itt dolgozók a környező községekből járnak be. A fiatal lányok, asz- szonyok hamar megtanulták a szakmát. Hetente mintegy 16 ezer méter bébitlanellt továbbítanak a Pamutnyomóipari Vállalat kispesti lcxtil- gy árába. Kémiás Istvánná készíti elő a szövésre váró fonalat. Fotó: Szabados az esős, nyirkos október eleji napokon Szerencsen, az állami gazdaságban jóleső ciégedettseggel nyugtázták a már befejezett őszi munkák tényét; például a napraforgó- betakarításét, amelynek Szerencsen mindig kulcsszerepe van az őszi munkák során. A gazdaság minden évben ezernél több hektáron tei- meszt őszi búzát. Eredményei szépek. bizonyítékul elég. ha azt mondom: ez évben Borsodban a legmagasabb termésátlagot érték el. I-Iogy mi köze van ennek a napraforgóhoz? Nos, a napraforgó előveteménye a búzának. Az idei napraforgóterületekre is most őszi búza kerül. A kimagasló búzatermés egyik előfeltétele pedig az ideiében elvégzett vetés. Ehhez a napraforgót a lehető leggyorsabban kell betakarítani. Ezért van kapcsolat a búza és a napraforgó között, és Szerencsen, amikor az idei napraforgóbetakaritás szervezését megkezdték, mindenekelőtt a jövő évi búza érdekeit tartották szem előtt. Az állami gazdaságban szeptember 25-re befejezték a napraforgó aratását. Október 5-én az utolsó leszári- tolt magmennyiséget is elszállították Nyírbátorba, a Növény olajipari Vállalathoz. Osvay György kerületi Igazgatóval beszélgettünk az Idei napraforgóaratásról, annak szervezéséről és eredményeiről. — A napraforgó kombájnozását nálunk most már hagyományosan a Régióné vegyszerrel való desszikálás előzi re eg.. Ez a termés 25— 30 százalékos nedvességtartalmánál történik. A ,.kénv- szerszárítás” költségei a repülőgép költségével együtt 500 forint hektáronként. — Melyek az előnyei ennek a betakarítási módnak? — Korábban lehet kezeoni a betakarítást. Egyenletesebbé teszi az érést. Legalább 10 százalékkal kisebb a betakarítási veszteség. Ugyancsak kisebb a kombájnok Igénybevétele, mivel kevesebb zöldtömeget kell átdolgozniuk. — Hány gép vett részt az idei betakarításban? — Három Claas Dominä- tor 80-as és egy Claas Do- minátor 100-as vágta a napraforgót. A szállítást négv IFA bülenecsel oldottuk meg, Szárítónk éjjel-nappal üzemel, óránként 15 tonna szemet szárított le. A szárítás előtt előtisztítást végeztünk, majd a szárítás után úgynevezett utótisztító - son „esett át” a mag. A munkák során jelenős gépi meghibásodás nem fordult elő. A szervizszolgálat két szerelője állandóan a földeken tartózkodott és a kisebb hibákat helyben javították ki. — Milyen mankók követték a napraforgó betakarítását? — Még az őszi búza talaj- előkészítő munkálatai . előtt kézi erővel (iskolás gyerekek segítségével) összeszedtük az elhullott tányérokat. Ez hektáronként 1 mázsa magmeny- nyiséget jelentett pluszba. Ezt a szárzúzás követte rotációs szárzúzóval, és csak ezúlán történt a lalajelöké- süítés... Szerencsen hektáronként 23 mázsás átlagtermést takarítottak be. s szervezetten, gyorsan történt mindez. Október 4-én már olyan területen vetette a gazdaság az őszi búzát, ahol szeptember közepén még napraforgótányérok bólogattak. ' <ha) Óin százalékos szervezeltség A közelmúltban a MEDOSZ ^Borsód megyei Bizottsága Tárcái on. a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombi, náthán tartott ülést a MEDOSZ központi vezetősége képviselőinek részvételével. Ott voltait a megyei pártbizottság, az SZ* TT képviselői is. A legfontosabb napirendi pont az MSZMP KB titkársága 1975. június 9-i határozatának megyei megvalósulása. illetve annak tapasztalatai voltak. A határozat értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és szakszövetkezetekben, vala. mint ezek társulásaiban az alkalmazotti munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók önálló szakszervezeti alapszerveit létre kell hozni. A határozat végrehajtása az alkalmazotti munkaviszonybán foglalkoztatottak érdekképviseleti problémáit oldja meg. A megye 103 szövetkezetében megindult az előkészítés. Ennek során a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai vezetőivel folytattak beszélgetéseket, Azokban a szövetkezetekben. ahol a gazdasági vezetők és a pártvezetés megértette a határozat értelmét. és pozitív volt a hozzáállásuk. az előkészítés után mindenütt megalakultak az alapszervezetek. így augusztus 31-ig -14 szakszervezeti bizottság létesült. Ez a szám a mai napig negyvennvocra emelkedett, Az ismeretek bővítésével — a rendelet célját és értelmét tekintve — úiabb szövetkezetekben várható a szakszervezeti bizottságok megalakulása. Ehhez az szükséges. hogy a politikai mun. ka eszközeit felhasználva megnyerjék a gazdasági és 8 politikai vezetőket a határozatnak. A szakszervezc' ugyanis, — ámint ez a tanácskozáson is elhangzott - a termelőszövetkezetekben sem púp a gazdasági vezetés hátán. Nem jelent akadályt a vezetésben, a termelésben hanem épp ellenkezőleg, a tagsággal, a tagokért dolgozik. — Az ötven százalékos szervezettség — ami kialakult — jó eredménynek mondható. Tíz százalékkal magasabb az országos átlagnál. — mondta Szunyogh János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Egy biztos, még az elején vagyunk a munkának? folyamatos tevékenységet kell a szervezés során kifejteni. Úgy ahogy eddig, szerényen és serényen kel! a munkának folyni, a párthatározat végrehajtása érdekében. A feltételek esetén példamutató alapszervezetek létrehozásával kell újabb szövetkezeteket megnyerni. Hiszen elsősorban nem arról van szó. hogy az alkalmazottak lsz-tagok-e. vagy szakszervezetbe tömörültek. Hanem arról. hogy legyen beleszólásuk a szövetkezet éleiébe, mert a megyében levő tízezer tsz-alkalmazott 25 százalékát tes^i ki a tsz-ek össz- dolgozóinalc. tagságának. Az előkészítés tanulságát tekintve ott folvt a munka a legjobban, ahol a helyi támogatás erős volt és meghatározóak voltak az anyagi érdekeltség elemei is. A további tennivalók, a meglevő alapszervezetek munkájának javítása, a gyengén dolgozók hiáinak kiküszöbölése. Törekedni kell arra. hogy az alapszervezetek munkájának beindulása után tevékenységüket figyelemmel kísérjék. Olyan kérdéseket is beleértve. mint a hatáskör, az érdekvédelem. a párt- és a gazdasági vezetés közötti kapcsolat. Fontos, hogy ne hagyják magukra az alapszerve- zeteket. amelyek a közművelődésben. a munkavédelemben a szociálpolitikai tervek készítésében és az egyéb érdekvédelmi tevékenységben sok-sok ezer dolgozót képviselnek. Buciiért Miklós
