Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

1976. október 20., szerda

i

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

S'

EMV-s szabadalom'

Az Észak-m agya rorszá g i

Vegyiművek poliurelán ha- bosító csarnokában minden munkafolyamatot ugyanúgy végeznek, mint hosszú évek óta. Áz érlelő alagútból végtelen kígyóként kúszik elő a nyers tömb, menet közben meghatározott hosszúságúra szabdalják, a szalag végén pedig guruló asztalokkal a pihentetőbe viszik.

Az egyetlen változás, hogy most nem a megszokott ci- pódomborúságú poliuretán- kígyó, hanem szögletes, téglatest alakú tömbök futnak le a szalag végén. Súlyuk, szerkezetük és minden, más jellemzőjük ugyanolyan, mint korábban, mégis a csarnok, az üzeni, s talán az sem túlzás, a gyár egész kollektívája szurkol az üzemi próbák sikeréért.

Nagy dologra vállalkozott néhány fejlesztő mérnök, tervező és a termeléssel közvetlenül foglalkozó műszaki szakember az ÉMV-ben. A sok veszteséggel, hulladék képződésével járó „bogárhátú” poliurelán tömb helyett' a gazdaságosabban feldolgozható szögletes tömb gyártásának megoldására, Ennél ugyanis minimális a feldolgozáskor keletkező hulladék, pontosabban a korábbinak jó része értékesebb termékké „alakul” át. Egyszóval, lényegesen gazdaságosabb a gyártás, jobban ki tudják elégíteni a megrendelő vállalatok igényeit.

Az új eljárás kidolgozásának előzményeihez tartozik: a vállalat szakemberei évek óta arra törekednek, hogy csökkentsék a gyártás közben keletkező hulladékot. Ezt szolgálta volna az az elképzelés is, hogy tőkés vállalatoktól megvásárolják az ehhez szükséges technológiai módosítást, gépi berendezést. Az. egyik legkedvezőbb ajánlatot a spanyol PLANl- BLOCK-cég adta, ám 3 módszer megvételéért így is minimálisan 100 ezer dollárt kellett volna kifizetni ... Túlságosan drága — mondták az ÉMV-ben, gazdaságosabb, ha saját szakemberei keresik a ..szögletesitás” útját... Igazuk volt.

űr. Kádár Károly vegyész- mérnök, a gyár poliuretán- l’e.ilesziési osztályának vezetője, az új eljárás szülőatyja vezetésével meg is induit a munka. Több hónapig tarló kutatás, kísérletezés eredményeként előbb laboratóriumi méretekben, később helyileg előállított, meglehetősen primitív berendezés felszerelésével üzemi szinten is. Azóta ezt a készüléket a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával továbbfejlesztették. Ez működik ma ts.

S hogy hol tartanak mos! V Néhány hete már ezzel az új módszerrel készül a poliurelán, a szögletes tömb. A kidolgozott eljárás minden eddig ismerttől eltér, eredménye viszont vetekszik azokévul. sőt némelyiknél sokkal gazdaságosabb. Érthető, hogy kidolgozói szabadalomként a Találmányi Hivatalnak is bejelentették.

Az üzemszerű gyártás eredményéi. a szögletes poliurelán tömböt látva, s azt a régivel összehasonlítva önkéntelenül adócUk a kérdés: ménnyi a forintban mérhető haszon, mit jelenthet a szabadalom bevezetése a vállalat és a népgazdaság számára?

Vállalati számítások szerint 'évente hozzávetőleg 7 ezer tonna kárpithabot gyártanak — az ú.i eljárás csak ennek előállításánál alkalmazható — ebből 140, tonna hulladék keletkezik. A „bogárhát” kiküszöbölésével, a szögletes tömb bevezetésével 14 százalékról 11-re csökken a keletkező hulladék mennyisége. Ily módon évente 10 millió forint körüli a megtakarított összeg, amit a nagyrészt tőkés importú alapanyag gazdaságosabb felhasználásával elérnek. Ezzel azt is megoldották, hogy az igények kielégítéséhez keveZÍpIliÉ

sebb alapanyagot kell vásárolni tőkés partnerektől.

Ez persze csak egyetlen gyártó vállalat számítása. \a. figyelembe vesszük, hogy a'szabadalmat eddig Hl országban — köztük minden szocialista országban — bejelentették. szinte felbecsülhetetlen az értéke. Elsősorban a szocialista országok számára. Arról van ugyanis szó. hogy valamennyiben működik olyan üzem, amely ugyanilyen típusú poliuretánbából gyárt, takarékos- sági, importmegtakarítási törekvéseink azonosak. Mindeddig közös volt a gond abban is, hogy devizális okok miatt egyik gyár sem vállalkozott a tőkés gyárak szabadalmainak a megvásárlására.

Az EMV kollektívája állal kidolgozott „szögletesítési” módszer a szocialista országokban működő hasonló profilú üzemeinek a gondját is megoldja. A már korábban említett hulladékcsökkenés, import-alapanyag .megtakarítás náluk is jelentkezik, ha a szabadalmat hasznosítják. Amint azt az ÉMV-ben megtudtuk, az NDK egyik üzemével máris létrejött egy megállapodás. Eszerint a sa- jóbábonyi gyár — a partner- vállalat szakembereinek itt szerzett tapasztalatai alapján — átveszi, nagyobb méretű tömbök gyártására is alkalmazhatóvá továbbfejleszti a berendezést. Erre ugyanis az ÉMV-ben jelenleg nincs lehetőség. Áz együttműködés értelmében az NDK-beli eég a nagyobb méretre való adaptálás után visszaadja a készüléket az Észak-magyarországi Vegyiműveknek, ahol a most épülő új. nagyobb kapacitású és nagyobb méretű habszivacs-tömböket gyártó üzemben használják majd. Ennek leiében az ÉMV külön térítés nélkül gyártási jogot ad az NDK-beli vállalatnak az ú.i módszer szerinti termelésre.

N. 1.

KINCSÜNK a kukorica

I

ra, az őszi búza alá, a magA „MAGYAR ARANY” a

színében hasonlít a bányá- szotthoz, bár nyersanyag, de a föld felszíne fölött található. Hogy hol? Eláruljuk: szerte az országban, körülbelül másfél millió hektáron. Az olvasóban — gondolom — alapos kételyek merülnek fel a valódiság kérdésében, s ezért bevalljuk: „nemzeti növényünkről”, a kukoricáról van szó. Ázon sem csodálkoznánk, ha az újságírót fogalomzavarral gyanúsítanák hiszen közismert, a kukorica Amerikából került hazánkba és első hallásra aligha sorolhatnánk a nyersanyagok közé. Pedig mindkettő igaz. Napjainkban a kukoricát már az ország szántóterületének egy harmadán termesztjük, másrészt emberi táplálkozásra még nem használjuk fel. Bár a jövőben a cukorgyártásban fontos szerepe lehet. Ezért termesztése és a hústermesztésben betöltött szerepe együttvéve igazolja nyersanyag voltát. Pótolhatatlan „kincsünk”, hiszen, évente több mint 15 milliárd forintos termelési értéket képvisel, míg szénbányászatunk „csak” 6,5 milliárd, vagy bauxitbányáink !! milliárd forintot jelentenek népgazdaságunknak.

A tisznkeszi Tiszamentl Termelőszövetkezetben (a

megyei TESZÜV és az Agrár,tudományi Egyesület rendezésében) megtartott kukoricatermesztési tanácskozásnak mégsem a hihetetlennek tűnő adatok voltak a szempontjai. Hogy az ágazat — éppen a statisztika alapján — a népgazdaság számára mennyire fontos és, hogy a legfej lődőképesebb, azzal senki sem „szállt” vitába. Amiről szó volt, az a közelgő betakarítás kérdése, sajnos gondokkal tűzdelt feladatai. Közismert, hogy a rendkívül kedvezőtlen időjárás alaposan megcsappantot- ta a remélt terméshez fűzött reményeket. Az év negatív irányban ható „érdekessége”, hogy a növény bár megkapta a fejlődéshez szükséges csapadékot és napfényt, de olyan időszakokban, amikor felhasználni nem tudta. Az aszály ezért hosszabbította, nyújtotta el az érést annyira, hogy sok helyen a mai napig sein tudták elkezdeni a betakarítást.

1,APUNKBAN MÁR sokszor foglalkoztunk a rövid tenyészidéjű hibridek termelésbe állításának szükségszerűségével. Megyénk éghajlati adottságai követelik alkalmazásukat és nemcsak korai betnkarithatóságuk a gazdasági haszon, inkább, hogy lekerülésük után hetek állnak rendelkezésre a lalajmunkákágy előkészítésére. A két növényünknek egymás utáni vetésforgóba állítása kényszer, hiszen együttesen évente a szántóterület kétharmadát foglalják el. Azok az üzemek, ahol a korai kuko- ricafa.ilákat időben vetették el. már megkezdték a kombájnolást. Akik hosszabb tenyészidejű hibrideket vetettek. most a napsütéses jó időben bíznak, hiszen a magvak víztartalma rendkívül magas.

Szabó József, Csetnék' András, az MTA Martonvá- sári Kutatóintézetének munkatársai előadásukban részletesen kitértek az alkalmazott technológiák bemutatására, az ú.i módszerek ismertetéséré. Ezek helyett — miután a szakembereket érintik inkább — a kutatási irányokra térnénk ki. hiszen a jelenlegi helyzet megelőzésére szolgál. A kétcsövűség kialakítására, és a különböző növényi kórokozókkal szemben ellenálló hibridek előállítása a cél. Ezek növelik az átlagokat, ugyanakkor megteremtik « termésbizton- ságot. Az új fajták megjelenéséig viszont a meglevő széles fa.itáskájából ki lehet választani a szőkébb hazai környezethez is jól alkuimax- kodókat úgy ahogy a tisza- keszi termelőszövetkezetben

Miskolc

Kísérleti

kemence

Az Ózdi' Kohászati Üzemek, acélgyártása jelentősen összefügg a megfelelő mértékű és szintű oxigénellátással. Várhatóan október végére elkészülnek az ózdi oxigén-, gyár technológiai és műszaki épületei. Ezután az NDK-ból érkezett és érkező gépek szerelésére kerül sor.

Az oxigéngyár teljes beruházási költsége 2 milliárd 230 millió forint. Óránként tízezer köbméter oxigént állít majd elő. ,s ezt az oxigént a korábbihoz képest eltérő műszaki feltételek mellett juttatják a martinikemencékbe. Az oxigén fogadására a 8-as számú kemencét már átépítették, s jelenleg a kemencében kísérleti üzemeltetés folyik. Ez az acélműnek termeléskiesést jelent, de a ráfordítások később minden bizonnyal megtérülnek.

telték, ahol a kísérletbe állított. fajúkból könnyű volt, még az ilyen szélsőséges viszonyok között is találni megfelelőt.

Nagyon sok szakember — a Bodrogköztől a Sajó-völ- gyéig egy dologra panaszkodott. Az elnyúló érésre, hiszen a kombájnok a magas víztartalmú csöveket morzso- lás helyett még szinte „kenik’. Meleg, napfényes nappalok, viszont meggyorsítják az érést, és ezért a vágiia- tóság időpontját figyelemmel kell kísérni. A szárítóüzemek, berendezések várhatóan egész ősszel üzemelnek majd, mert a termelőszövetkezetek u betakarítással csak úgy tudnak időben végezni, na rövid időn belül megkezdik a kombájnolást. Mivel a termésátlagok elmaradnak a múlt évitől, a veszteségek, szempergések ebben a takarmány ínséges időszakban fokozott kárt, elvesztegetett értéket jelentenek.

A TISZA MELLETT a

mintegy 100 szakember láthatta üzem közben a bajai kukoricatermesztési rendszer betakarítási technológiáját. A tábla legtávolabbi sarkán még a sorok között forogtak a kombájnok motollái. a gát mellett már a két négy fejű eke szántott. Közöttük traktorok húztak a szárzúzókat, a tehergépkocsi adaptere a műtrágyát szórta, de már a szántás hantjait is törte, morzsolta a tárcsa és a borona. — Ez csak bemutató. a gyakorlat az egész más — mondták sokan. Pedig ilyen szervezésre lesz szükség a hátralevő hónapokban. mert a betakarítás különben megoldhatatlan feladat marad.

(kármán)

Péazsaztfáikedás

és hite! 1 I

mimiiüimiumiitmtiimiüitiimimitEmiimmmmiimmiiiiiiiiiT

H itelpolitikai célkitűzéseink megvalósításának egyik alappillére a takarékosság: Minél több a lakosság köréből betétben elhelyezett összeg, annál nagyobb a lehetőség a különféle hiteligények kielégítésére. A takarékban elhelyezett pénz ugyanis nem marad a széfben, vagy a páncélszekrényben, hanem — funkciójához híven — kiáramlik a gazdasági életbe. Lakás, vagy hűtőgép, bútor, vagy hétvégi ház. tehát olyan beruházás, vagy fogyasztási cikk fedezetévé válik, ami elsősorban lakossági igényeket elégít ki.

Borsod —* az országos adatok tükrében — az élenjárók ko zé tartozik a pénzeszközökkel való takarékoskodásban és a hitelpolitikai célkitűzések valóra váltásában. A megyében a betétállomány 1975. végén elérte a 4,3 milliárd forintot. Az ötödik ötéves terv utolsó esztendejére ez az összeg — várhatóan — duplájára növekszik. E növekedés mögött mindé, nekelött a jól végzett munka, a magasabb életszínvonal, s ebből következően az a mindenképpen helyeselhető szándék áll. hogy az átmenetileg, vagy tartósan félretehető pénznek a bankban, a betétkönyvben a helye. Megyénkben is mind több azoknak a száma, akik így gondolkodnak, és ésszerűen előrelátóan takarékoskodnak.

— Ebben az évben előzetes becsléseink szerint arra számítunk, hogy december végéig 540 millióval növekszik a betétállomány — mondja Endrédi József, az OTP megyei igazgatója. A harmadik negyedév végéig 450 milliót már ránk bíztak a takarékoskodó emberek. A takarékoskodásban különösen említésre méltó a fiatalok törekvése. Közülük országosan 300 ezren. Borsodban 25 ezren váltottak ifjúsági takarékkönyvet, ami azt jelenti, hogy az ilyen alapon tartalékolt összeg megyénkben eléri a 130 millió forintot. S ha mindehhez hozzátesszük a KST-ben elhelyezett 120 milliót, nyugodtan állíthatjuk : Borsod takarékos megye.

E nagyarányú pénzforgalom, az ezzel járó adminisztráció, a megtakarított: forintok segítségével érvényesíthető hitelezési tevékenység lebonyolítása hozzáértő, fegyelmezetten dolgozó, az ügyfeleket udvariasan fogadó szakembereket követel. E tekintetben ...

— Az igényeknek messzemenően igyekszünk eleget tenni — mondja Endrédi József. — Az OTP dolgozói jól tudják: az ügyfelek bizalma pontos, precíz munkát követel. Még nk. kor is. ha esetenként hihetetlenül sok adminisztrációval keli megküzdeni. Mert például a személyi kölcsönök lebonyolítása sokkal egyszerűbb, mint az építési kölcsönöké, amelyeknek a szánra ugrásszerűen megnövekedett. Csak ebben az évben négyezer ilyen igényt rendeztünk, kifizetve 310 millió forintot. E kölcsönökből ú.i lakások, társas és családi házak épültek, vagy éppen szövetkezeti lakásokhoz jutottak hozzá a dolgozók.' De jönnek hozzánk — jöjjenek is! — termelési, áruvásárlási, felújítási, stb. hitelért, amit mi igyekszünk' ki is elégíteni.

— Hogy milyen feltételek között? — kérdez vissza a megyei igazgató. Munkafeltételeink évről évre javulnak. A hi- leloszltiíy kivételével kultúrált körülmények között dolgozunk. De a hitelosztály helyzetének a javítására is megvannak az elképzelések. Terveink szerint — a jelenlegi ötéves tervben — a Centrum Áruházzal szemben egy 500 négyzet- méter alapterületű fiókunk nyílik majd.

Az ügyfelek igényeinek a kielégítésében e pénzintézet dol_ gőzéi nagyfokú hivatástudattal lesznek eleget, s ebből jelentős részt vállalnak a fiatalok, akik az OTP dolgozóinak 50 százalékai teszik ki. A pénzintézet nagy gondot fordít a fiatalokra. élet- és munkakörülményeinek javítására. A legmesz- szebbmenőkig biztosítja számukra a tanulást, az előrehaladás lehetőségét. Anyagilag is elismeri a jól végzett munkát. S azokban az eredményekben, amelyekkel joggal dicsekedhet a takarékpénztár, a fiatalok munkája, közreműködése is megtalálható. Mindezekről szó esett a napokban megtartott ifjúsági parlamentben is. ahol összegezték a végzett munkát, úgy nyilatkoztak: a fiatalok anyagi és erkölcsi elismerése megfelel a követelményeknek.

A

z OTP hitelpolitikai teendőinek ellátásában elsőrendű feladatának tekinti gazdaságpolitikai célkitűzéseink valóra váltását azáltal is, hogy aktívan közreműködik a lakosság hiteligényeinek a kielégítésében.