Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. október 1., péntek Csütörtökön folytatódott az ENSZ-közgyü!és XXXI. ülés­szakának általános politikai vitája. Elsőnek Banclarariaike asz- szony, Sri Lanka -miniszter- elnöke, majd Puente Rabdill perui külügyminiszter szó­lalt fel. Ezután hangzott el Henry Kissinger amerikai külügyminiszter beszéde. Kissinger a Szovjetunióval való békés egymás mellett élés, valamint további lesze­relési egyezmények megkö­tésének szükségességéről be­szélt. Az Egyesült Államok kész a genfi közel-keleti bé­kekonferencia munkájának felújítására — közölte Kis­singer. Az amerikai külügy­miniszter változatlanul csak két éven belül ígérte a fe­kete többségi hatalom meg­teremtését Rhodesiában. Az amerikai diplomácia vezetője hangoztatta, hogy „az emberiség jövője együtt­működést igényel a Szovjet­unióval. A . hadászati erő­egyensúlyt az Egyesült Álla­mok fenn kívánja tartani, de inkább megegyezés. mint fegyverkezési verseny útján. Ezért állnak a fegyverkorlá­tozási tárgyalások az ameri­kai—szovjet kapcsolatok homlokterében" — mondot­ta. ..Mindkét részről törté- ; nelmi erőfeszítést tesznek, i hogy — a vlagyivosztoki megállapodással összhangban j — korlátozzák a nukleáris fegyverkészletet. Amint ezt elértük, az Egyesült Államok j kész tárgyalni a nukleáris fegyverkészletek csökkenté­séről” — mondotta. Kissinger megismételte a NATO korábbi" álláspontját, hogy „kiegyensúlyozott'’ csa­patcsökkentésre van szükség Közép-Európában, majd azt mondotta: a nemzetközi kap­csolatok javítása nem egyez­tethető össze „más kontinen- ! sek helyi viszályaiba való beavatkozással". Az Egyesült Államok szembe fog sze­gülni .minden olyan törek­véssel, amely egyoldalú elő­nyöket igyekszik elérni” — mondotta. A külügyminiszter a köl­csönös érdekeken alapulónak nevezte az amerikai—kínai viszonyt, s kifejezte országa készségét annak fejlesztésé­re. ..Minden nemzetközi kér- i elésben messzemenően figye­lembe fogjuk venni a kínai álláspontot — mondotta —, beszéde de jó kapcsolataink megkö­vetelik, hogy hasonló mér­tékben vegyék figyelembe a mi nézeteinket, érdekeinket.” Az amerikai álláspont szerint „rövid” határidőn belül meg kell adni , a függetlenséget Namíbiának az ENSZ véd­nöksége alatt összehívandó értekezleten. Ezen „minden valódi nemzeti erőnek” részt kell vennie, elsősorban a SWAPO-nak, a délnyugat­afrikai népi szervezetnek. Kissinger azt mondotta, hogy az afrikai államfők, a Rhodesiáról szóló tárgyalá­sok iránti készségük kinyil­vánításával bizonyítják: „ké­szek megragadni a rendezés lehetőségét”. Megismételte a lan Smith által elfogadott terv lő ^léméit, és általános­ságban szólt arról, hogy Wa­shington „egyetlen irányza­tot sem fog támogatni, sem Rhodesiában, sem másutt”, és „nem akar senkire meg­oldásokat ráerőltetni”. A külügyminiszter beszé­déből kitűnt, hogy az Egye­sült Államok immár hajlan­dó támogatni a genfi közel- keleti békekonferencia mun­kájának felújítását. (A kon­ferencia társelnökei a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok.) A szónok megismételte ko­rábbi javaslatát: a két Ko­rea. az Egyesült Államok és Kína kezdjen tárgyalásokat a koreai katonai fegyverszü­neti egyezményt felváltó új megállapodásról. Ezt meg­előzően a két koreai állam egymás közötti tárgyalásait javasolta — elutasítva a KNDK ismételt indítványát a szocialista Korea és az Egyesült Államok közötti közvetlen eszmecserére. Kissinger a továbbiakban Ciprus egységének megőrzé­séről beszélt, s azt mondot­ta, hogy — a rendezést elő­mozdítani hivatott tárgyalá­sokon — a görög és a török szektor közötti választóvona­lat a török övezet rovására módosítani kell. Az amerikai külügyminisz­ter rendszabályokat igényelt az atomfegyverek továbbter­jedésének megakadályozásá­ra. Ford elnök hamarosan is­merteti az erre vonatkozó amerikai terveket — mon­dotta. Kissinger beszédében álta­lános jellegű ígéreteket tett arra, hogy .az Egyesült Álla­mok támogatja majd a fej­lő,dő országokat. r Cipiüiiiáciai kapcsolat Irországpl A Magyar Népköztársaság és Írország kormánya, attól az óhajtól vezérelve, hogy ! elősegítse a két ország kö­zötti baráti kapcsolatokat és ■l fejlessze a gazdasági, társa- j dalmi és kulturális együü- I működést, elhatározta diplo- j máciai kapcsolatok létesíté­sét és nagykövetek cseréjét. Mindkét fél bízik abban, hogy a nagykövetek cseréje hozzájárul a két ország ki­egyensúlyozott kereskedel­mének fejlődéséhez, a né­peik javát szolgáló kölcsö­nös kapcsolatok szélesedésé­hez. Az Országos Takarékpénz- SzAmvégzödés Nyeremény ' tár 1976. szeptember 30-án 285 200 százalék Jásakíséren rendezte meg a 315 25 százalék nyereménybetétköny vek 1976 435 25 százalék harmadik negyedévi. tül. 469 25 százalék | sorsolását. Mindazok az 197(1 474 25 százalék ; szeptember 29-ig váltott és ’ 506 25 százalék •j a sorsolás napján forgalom­598 25 százalék . ban levő nyeremény bet ét­644 25 százalék : könyvek, amelyek sórszámá­670 25 százalék *j nak utolsó három számjegye­717 25 százalék •j (számvégződése) megegyezik 757 25 százalék /. az alább felsorolt számok­789 25 százalék kal, az 1976 harmadik ne­792 25 százalék gyedévi átlagbetétüknek á 822 25 százalék szárnok mellett feltüntetett 824 25 százalék százalékát nyerték. ■ 852 25 százalék . 875 100 százalék SzámvéESSöclcs Nyeremény 935 25 százalék 020 23 százalék 950 50 százalék 025 50 százalék 088 25 százalék A nyereményösszeget a be­092 25 százalék tétkönyvet kiállító fiók vagy oaö 25 százalék postahivatal 1976. október 242 25 százalék 15-töl fizeti ki. Távirat Misiié HU A KUO-FENG-NEK, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kínai Népköztársasán megalakulásának 21. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében ■jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai. Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. ■ Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béka és a hala­dás ügye javára fejlődjenek. LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ín eiészsési§i doliGzók Az egészségügyi szakdol­gozók képzésének és tovább­képzésének kérdéseit vitat­ta meg csütörtökön az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága. Dr. Aczél György egészségügyi minisz­terhelyettes elmondta, hogy az oklevelet szerzett egész­ségügyi dolgozók legnagyobb része az egészségügyben he­lyezkedik el. Jiz arra utal, hogy az induláskor kínált le­hetőségek, a munkaköri és szociális körülmények a pá­lyakezdőknek elfogadhatók. Az is tény, hogy a későbbiek során az egészségügy a szak­dolgozók egy részét nem tudja megtartani. Az elmúlt 8—í) évben évente az ápoló­nők 8—12 százaléka, az egyéb szakképzett egészségügyi dol­gozók 6—8 százaléka hagyta el munkakörét. A 70-es évek elején kez­dődött meg az egészségügyi szakdolgozók képzési rend­szerének reformja, és ennek a nagyszabású — vitáktól sem mentes — munkának ma mái" az eredményei is ér­zékelhetőek. Megerősödött az egészségügyi szakközépisko­lák hálózata, kialakult az irpmár középfokú egészség­ügyi szakiskola-hálózatnak egy olyan váza, amely al­kalmas alap u továbbfej­lesztésre. A két iskolatípus fokozatosan, egységes szak­mai-tartalmi célkitűzéssel ál­talános ápolói és általános asszisztensi feladatok ellátá­sára készíti fel a fiatalokat. Díszünnepség a miskolci helyőrségnél A Magyar Népköztársaság néphadseregének miskolci helyőrsége tegnap délután Miskolcon, a Fegyveres Erők Klubjában tartotta a fegyve- í es erők napja ünnepséget. Az elnökségben helyet fog­lalt Novak József, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, a társadalmi szervek ■képviselői, az üzemek gazda­sági és műszaki vezetői, va­lamint a szovjet hadsereg ideiglenesen hazánkban állo­másozó alakulatainak képvi­selői. A Magyar Népköztár­saság honvédelmi miniszte­rének. belü" vmir»iszterének, a Munkásőrség országos pa­rancsnokának ebből az alka­lomból kiadott napiparan­csának felolvasása után Ko­máromi István ezredes, a helyőrség parancsnoka ki­tüntetéseket adotf át. Hár­man részesültek előléptetés­ben. öten kanták meg a „Ha­za Szolgálatáért” érdemérem különböző fokozatait, kelten az aránykoszorús 1. osztályú hajózótiszt, huszonnégyen a Szolgálati Érdemérem külön­böző fokozatait, negyvenki­lencen részesültek dicsérel- ben és pénzjutalomban, né­gyen kapták meg a törz.s- gárdajelvényt. A díszünnepséget követő fogadáson Novak József, a Miskolc városi Pártbizottság titkára üdvözölte a megje­lenteket és gratulált a kitün­tetetteknek; Feiszáialják az avult lakétcíepsket (Folytatás az 1. oldalról) A korábbi tanácsi döntés óla az idén június végéig 499 ilyen, rossz műszaki állapot­ban levő lakás szűnt meg. A folyamat meggyorsítása ér­dekében elsősorban a ked­vezményes állami kölcsönnel támogatott Cs-lakásépítési akciót kell igénybe venni. A lakásépítésre alkalmas terü­letként a Martin-telep, Gö- römböly, Szirma jöhet szá­mításba, ahol erre a célra közművesített telkeket kell kialakítani. A végrehajtó bizottság ez­után a TÜSZ1 (Társadalmi Ünnepségeket és Szertartá­sokat Szervező Iroda) műkö­déséről számot adó jelentést hallgatta meg.’ Az iroda az ünnepi eseményeket egyre színvonalasabban szervezi meg, mind több névadó, há­zasságkötés, egyéb családi rendezvény • lebonyolítását végzi el. Az ezzel kapcsola­tos szolgáltatások köre is egyre bővül: fényképész, meghívó, virágcsokor, koszo­rú megrendelés, autóbusz biz­tosítása is szerepel többek közölt a szolgáltatások kö­zött. A családi ünnepségek mellett társadalmi ünnepsé­geket is szervez az iroda: nyugd í.jaslalálkozókon. szak­munkásavató ünnepségeken, gyermeknapon igyekszik tar­talmasabbá, emlékezetesebbé tenni az ünnepet. Jelentés került a vb elé a nőpolitikái határozatból adó­dó tanácsi feladatok végre­hajtásáról, s a honvédelmi n evei ö m u n ká v a 1 k apcso 1 a tos határozatok végrehajtásáról. MisiszEa Ízleli - ma NÉHÁNY HETE drámai je­lentések számoltak ' be ró­la: Hamburgban a rendőrség erős különítményeket vetett be. hogy lehetővé tegye eiz újfasiszta „Nemzeti Demok­rata Pártnak”, (NPD) egy neofasiszta nemzetközi talál­kozó megtartását a városban. A .jelentés arról is beszámolt, hogy a rendőrség rohamosz- tagai gumibotokkal és könny­gázgránátokkal támadtak azokra a munkás- és diák- tüntetőkre. akik a szakszer­vezeti szövetség felhívására tiltakoztak a neofasiszta ren­dezvény ellen. Fölösleges lenne persze el­túlozni a nyugat-németorszá­gi epizód jelentőségét, de hallgatni, elsiklani fölötte szintén nem lehel. Ha a fa­siszta vagy hasonló irányza­tú pártokat és csoportokat akarjuk feltérképezni, akkor több mint 60 országban ta­lálunk ilyen szervezeteket. Vannak országok — mint Chile —, ahol a fasizmus hatalmon van. Nem kevés állam van. ahol a szélsőjobb- oldali, militarista diktatúra sok vonása majd hogy nem megkülönböztethetetlenné te­szi a fasizmustól. S igen sok államban a fasiszta pártokat, csoportokat és személyisége­ket jelentős pénzügyi támo­gatásban részesítik az ural­kodó . osztály bizonyos cso­portjai. Más államokban a fasiszták mélyen beépültek a hadseregbe, a hírszerzés vagy ' a rendőrség szerveibe, ami ugyancsak igen komoly po­tenciális veszélyt jelent. (Igaz, igen gyakran ez csak utólag derül ki. Pinochet pél­dául jó ideig az Allende- rendszer hívének mutatko­zott.) Nem fantomokkal, vagy múltbeli árnyakkal foglalko­zott tehát az európai kom­munista és munkáspártok berlini konferenciája, amikor megállapította: „a demokrá­cia és a társadalmi haladás érdekében, a béke, valamint a kölcsönös bizalom és baráti együttműködésen alapuló nemzetközi kapcsolatok meg­őrzése érdekében ki kel! ir­tani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus újra­éledését akár nyílt, akár ál­cázott formában, harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terrorista szervezetek és cso­portok létrehozása és tevé­kenysége ellen, valamint a fajüldöző propaganda és az olyan akciók ellen,, amelyek a munkásosztály és más ha­ladó erők megosztására irá­nyulnak.” EBBEN a megállapításban az a felismerés tükröződik, hogy a jelenkori fasizmus — éppen úgy, mint a korábbi időszakoké — nemzetközi je­lenség, ezért az ellene vívott harc is elkerülhetetlenül nemzetközi kell legyen. Meg­követeli a haladó erők, a kommunisták, szocialisták és demokraták akcióegységét, a marxista-leninista pártok elméleti és ideológiai, poli­tikai erőfeszítéseinek egyesí­tését. Mindennek politikai időszerűségével kapcsolatban néhány mozzanatra érdemes külön is felhívni a figyel­mei. Az, első: bár a második vi­lágháborúban, a tömegek hu­zamos és kitartó antifasiszta harcának eredményeképpen a fasizmust szétzúzták, újjá­éledésének lehetősége nem szűnt meg, mert nem szá­molták fel társadalmi okait. A kommunisták már rég rá­mutattak arra, hogy az im­perializmus velejárója min­den téren a politikai reakció. Ez a tendencia, amely a ka­pitalizmus állámmonopolista kapitalizmussá válásával erő­södött, szélsőséges formában nyilvánulhat meg, a fasiz­mushoz vezethet. A második sajátosság: a jelenkori kapitalista társada­lomban olyan tényezők hat­nak. amelyek elősegíthetik a fasizmus kifejlődését. A kispolgárság pozíciói — minthogy nőm tud ellenáll­ni az egyre erősödő nagy­monopóliumok konkurenciá­jának és nyomásának — gyöngülnek. A lakosság, ezen belül a parasztság viszonylag nagy tömegeket felölelő cso­portjainak az életkörülmé­nyei mindinkább rosszabbod­nak. E rétegek és csoportok kettős helyzetben vannak: nemcsak antimonopolisla ér­zelmek élnek bennük, ame­lyek objektíve a munkásosz­tály szövetségeseivé teszik őkel. hanem olyan illúziók is, hogy vissza lehet térni a „szabad verseny” régi, pre- monopoiista viszonyaihoz, s ezért más „védelmezőt” pró­bálnak keresni. Ez a réteg ily módon könnyen a fasisz­ta demagógia befolyása alá kerülhet, s a politikai „le­génységet” szolgáltathatja a jobboldali szélsőséges szerve­zeteknek. Ez azért is lehet­séges, mert a neofasiszták a tömegek égető szükségleteire és igényeire hivatkoznak, ké­szek még bírálni is a bur- zsoá kormány és a monopó­liumok politikáját, s igazi népi erőknek tüntetik lel magukat. Ez sem ú.i recept: a nácik annak idején nem­zeti „szocialistáknak” nevez­ték magukat. A középrétegek látják, hogy a kapitalizmus képtelen megoldani á társadalom leg­főbb szociális problémáit. A szokásos intézményrendszei mindinkább csődöt mond. A bűnözés terjedése, az ifjúság egy részét is magával ragadó erkölcsi bomlás több kapita­lista országban legalább olyan súlyos probléma, mint a gazdasági labilitás. Ilyen lélektani helyzetben a kispol­gár hitelt adhat annak a propagandának, hogy' „erős hatalmat” kell teremleni. A fasiszta mozgalmak a múltban légióként a nem­zeti. faji előítéletekre speku­láltak. Ezek az előítéletek, mint a jobboldali szélsőséges hangulatok táptalaját létre­hozó tényezők, ma még na­gyobb jelentőségűek. A harmadik mozzanat: a történelem tapasztalatai azt mulatják, hogy a fasizmus a politikai válsághelyzetekben üti fel a fejét, s támadásba megy át, ha a munkásosz­tálynak sikerül bizonyos de­mokratikus és szociális vív­mányokat elérnie. A sikerek az uralkodó osztály „veszé­lyezlelett ségi mechanizmu­sát” váltják ki. Ezért igyek­szik terrorisztikus módszere­ket alkalmazni a tömegek demokratikus mozgalmainak letörésére, a forradalom el­hárítására. Ilyen meggondo­lásból hoztak létre például az olasz burzsoázia befolyá­sos csoportjai a hatvanas években tucatnyi neofasiszta csoportot. Láthatjuk tehát, hogy a fa­sizmus ma is jelentős ve­szély. A mai jobboldali ra- dikálosok és szélsőségesek persze célszerűnek tartják, hogy elhatárolják magukat a múlt fasiszta mozgalmaitól, amelyek lejáratták magukat. Az egyes áramlatok konkrét elemzése azonban azt mu­tatja, hogy jó néhányuk — közvetve vagy közvetlenül — a két világháború közti idő­szak fasiszta mozgalmaiban gyökerezik. Programjaikban összekapcsolják az uralkodó osztály társadalmi-politikai konzervatizmusát és reak- ciósságát a kispolgári illú­ziókkal és a kispolgári láza­dással, ami egyik ismérve volt a fasizmusnak a háború előtti időszakban is. Ezért különösen nagy szükség van az éberségre a látszatra nem fasiszta jellegű szélsőséges mozgalmakkal és a zavaros ideológiájú szélsőséges — ese­tenként terrorista — csopor­tokkal szemben. A FASIZMUS elleni har­cot — ez a történelem egyik tanulsága — nem lehet elég korán kezdeni. A másik ta­nulsága: nem lehet túl ko­rán abbahagyni. Amiből az is következik. Iiogv az anti­fasiszta harc, amely egyszer­smind a demokráciáért, s a nemzeti függetlenségért tö- lyik, mit sem vesztett fon­tosságából, időszerűségéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom