Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

•WAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 232. szám Ara: 80 filler Kádár János fogadta Ilii MaoiM Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön fogadta a hazánkban tartózkodó Azíz Mohamedül, az Iraki Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkárát. A szívélyes légkörben és az elvtársi együttműködés szellemében tartott találko­zón tájékoztatták egymást az MSZMP és az Iraki Kommu­nista Párt tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről. Hangsúlyozták a test- vérpártok kél- és sokoldalú 'tanácskozásainak jelentősé­gét, a mozgalom egysége erő­sítésének fontosságát. Állást foglaltak a közel-keleti hely­zet átfogó igazságos rende­zése, a libanoni vérontás azonnali beszüntetése, a vál­ság politikai megoldása mel­lett. Megerősítették szolidari­tásukat a libanoni haladó hazafias erőkkel, s a Palesz­tinái felszabadi tási mozga­lommal. Megállapították, hogy az MSZMP és az Iraki Kommu­nista Párt testvéri kapcsola­ta. együttműködése tovább mélyült a marxizmus—leni­nizmus. a proletár interna­cionalizmus szellemében. Méltatták a magyar és az iraki nép barátságának, a két ország sokoldalú együttmű­ködésének, s azon belül az MSZMP és a Baath Párt kapcsolatainak kiszélesítésé­ben elért eredményeket. A\ találkozón jelen volt Ábel Baba. az Iraki Kom­munista Párt KB tagja és dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, ■ft­Kadar János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Ácséi Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének társaságában csütörtökön délelőtt elláto­gatott a Magyar Nemzeti Galériába és megtekintette a Pátzay Pál szobrászművész 510. születésnapja alkalmából rendezett életmű-kiállítást. Találkozott és szívélyesen el­beszélgetett a művésszel és feleségével, gratulált a gaz­dag életműhöz, amelyet a kiállítás tükröz és jókíván­ságait fejezte ki a jubiláló mesternek. A találkozón részt vett Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató­ja. Péntek, 1!)7(>. október I. Fontos lépés A szovjet küldöttség szep­tember 28-án az ENSZ-köz- gyülés elé terjesztette annak a világszerződésnek a terve­zetét. amely kiküszöbölné az erőszak alkalmazását a nem­zetközi kapcsolatokból. A Szovjetunió új. nagy jelen­tőségű hozzájárulása ez a nemzetközi enyhülés elmé­lyítéséért. a tarlós békéért és a népek biztonságáért vívott harchoz. Már három évtizeddel ez­előtt. amikor a nagy anti­fasiszta lelkesültség légköré­ben ünnepelték a népek a fasiszta agresszorok lelett aratott győzelmet — amelyért óriási áldozatokat hozlak —. az államok megállapodlak egymással: az. ENSZ alapok­mányában mint kötelezettsé­get írják elő. hogy nemzet­közi kapcsolataikban tartóz­kodnak az erőszakkal való fenyegetőzéstől, vagy az. erő­szak alkalmazásától bármely állam területi .sérthetetlensé­ge vagy politikai független­sége ellen és mindattól, ami összeegyeztethetetlen az Egye­sült Nemzetek Szervezetének céljaival. Rendkívül fontos kölele- zettség vállal ás volt ez. És ez. a kötelezettség ma is teljes mértékben érvényben van az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének minden tagállama szá­mára. Az. élet azonban meg­mutatta, hogy gyakorlati 'vi­tása nem bizonyult kielégí­tőnek. Nem állította meg az ag- resszorokat Vietnamban és a Közel-Keleten, nem hárítot­ta el az agresszív akciókat sok más állam ellen, nem akadályozta meg háborús konfliktusok kirobbantását a világ különböző térségeiben. Éppen ezért merült fel az a követelmény, hogy olyan to­vábbi intézkedések meghoza­talára van szükség, amelyek a nemzetközi törvény érvé­nyére emelnék az, erőszak al­kalmazásáról való lemondás elvét. A Szovjetunió egy ilyen szerződéstervezetnek az ENSZ elé való terjesztésével a gya­korlati megvalósítás vágá­nyaira terelte az ügj'el. tmsümaBsmm fi libanoni iielvzef Libanon hegyes vidékein a sziriai alakulatok és a jobb­oldali keresztény fegyveres egységek szerdán ggész nap. majd a csütörtökre virradó éjszaka is folytatták táma­dásaikat a nemzet 1-hazafias erők és a palesztin ellenál­lási mozgalom állásai ellen. Mint a bejrúti rádió kö­zölte, a hegyekben folyó har­col,: egyre elkeseredettebbek­ké válnak. A sziriai és a jobboldali erők létszámban felülmúlják, a velük szem­benállókat és ezenfelül kor­szerűbb haditechnikával ren­delkeznek. Csütörtökön a bejrúti új­ságok azt jelentették, hogy a sziriai csapatok és a jobb­oldali alakulatok szerdán összpontosított tüzérségi tá­madás után elfoglalták a li­banoni hegyvidék sok tele­pülését. A hazafias erők és a palesztinok nehéz helyzet­ben vannak, de folytatják az ellenállást. Sajtójelentések szerint mindkét fél komoly Veszteségeket szenvedett. ’*■ ;r' ■1 '■ ■ ■ - ■ - , IS SWIPÖ vezetöfe Kissingernél Mai szájukból A BÄEV Kazincbarcikán levő építésvezetősége a magasliá- zak alapozását ún. VUIS cölöpözési technológiával készíti el. A helyszínen előállítóit cölöpök gyorsan és a talajviszo­nyoknak megfelelő mélységben készülnek el. l’otó: Kozák Péter zentiieieren, a feliéi Imié Bernd keziííveiiiésj helyzete Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlés őszi ülés­szakára készülve tegnap, szeptember 30-án Leninvá- rosban, a Derkovits Gyula Művelődési Házban tartotta meg ülését a Borsod megyei képviselőcsoport. Dr. Kovács Miklós, a Leninvárosi Párt­bizottság első titkára kö­szöntötte a házigazdák ne­vében megyénk képviselőit, majd Hegyi Imre, a Haza­fias Népfront megyei titkára, a .legye: képviselőcsoport vezetője adott tájékoztatást az országgyűlés őszi_ ülés­szakának előkészületeiről. A tanácskozáson a megyei képviselők Borsod közmű­velődési helyzetét vitatták meg, s e témakörben adott tájékoztatást Bujdos János, a megyei tanács elnökhe­lyettese. Közművelődésünk helyze­téről szólva mindenekelőtt megyénk sajátos ihelyzetét kell szem előtt tartanunk. Hiszen Borsodban, amely az ipar egyik legjelentősebb fellegvára, s következésképp a munkásmű vetődés szerepe és jelentősége kiemelt he­lyet kell, hogy kapjon, ugyanakkor viszonylag je­lentős mezőgazdasági terüle­tet is találhatunk. Miskolc az ország második legna­gyobb városa, de az elapró­zott településviszonyok kö­vetkeztében mintegy 200 olyan községe van a megyé­nek. melyben a lakosok szá­ma nem éri el az ezer föl. A megye közmüvelődéshely- zetéröl szólva pedig arról sem szabad elfeledkezni, hogy az elmúlt évtizedekben az ipar nagyarányú fejlesz­tésével nem járt párhuzamo­san együtt a művelődés fel­tételeinek. bázisainak kiépí­tése. Mégis, a képviselőcso­port ülésén elhangzottakkal egyetértve Borsod közműve­lődési helyzetét vizsgálva el­sősorban a szemléletbeli vál­toztatás szükségességét kell hangsúlyozni, s ez a szemlé­letváltoztatás a X. kongresz- szust követően érezhetően jelen van Borsod közműve­lődési életében. A közműve­lődéshez. a művelődéshez való viszony változásával pedig a munkásművelődés és az ifjúság művelődési le­hetőségeinek biztosítása is szélesebb körűvé válik. Közismert tény. — s ez a képviselőcsoport ülésén is többször megfogalmazást nyert, többek között Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, országgyűlési képvi­selőnk is utalt rá. hogy Bor-) sod-Abaúj-Zemplénnek a felszabadulást megelőzően nem voltak jelentős kultu­rális hagyományai. Az el­múlt évtizedekben viszont egy sor olyan kulturális ren­dezvény hagyomány ozódot t Miskolcra es a megyére, amelyeken keresztül bekap­csolódhat Borsod az ország kulturális vérkeringésébe, gondolni lehet itt a miskol­ci filmfesztiválra, a grafikai biennáléra, a sárospataki di­áknapokra. vagy az amatőr színjátszó mozgalom kazinc­barcikai fesztiváljára. Bár még mindig nem kielégítő a művelődési ház és könyv­tárhálózat. eredményéül kel sem leitet lebecsülni. Jelen­tős erőfeszítések történtek a felnőtt lakosságnak a dolgo­zók általános iskolájába va­ló bevonására, s ezzel együtt az általános műveltség szé­lesítésére. Korántsem el azonban eléggé a megye az­zal. hogy a műszaki kultúra egyik fellegvára, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem itt működik. Pedig a közműve­lődésnek. a műveltségi szint növelésének csak egyik fel­tétele a tárgyi es személyi feltételek biztosítása. (A kép­viselők közül igen sokan szóvá tették, hogy kevés a megfelelő, népművelői kép­zettségű szakember, s első­sorban a kisebb települése­ken és a nagyközségekben hiányoznak.) Az értelmiség bekapcsolása és a már em­lített. a művelődéshez való viszony változása, legalább ugyanolyan fontossággal bír. A rendkívül aktív képvi­selőcsoport-ülésen — tizen­négyen szóltak hozzá a je­lenlegi képviselők közül a témához —, hangoztatták, hogy Borsod munkásmegye és jellegéből adódóan a mű­szaki kultúra hordozója. E sajátosságok figyelembevéte­lével kell magasabbra emel­ni a közművelődés mércéjét. A jövőben a munkásmüve- lödésre. a bejáró dolgozók­kal való foglalkozásra, az ifjúság kulturális igényei­nek biztosítására kell első­sorban gondot fordítani. Megyénk közművelődési éle­téről szólva, gondjainkat nem feledve sem szabad le­becsülni azonban azokat az eredményeket, amelyek mü- velödéséletünk szerves részéi. A képviselőcsoport tagjai­nak dr. Kovács Albert. Le- ninváros Tanácsának elnöke adott rövid tájékoztatást a t áros történetéről, jelen éle­téről és terveiről, majd a- képviselők rövid városnézé­sen vettek részt, utána pe­dig a TVK-ba és a Tiszai Kőolajipari Vállalathoz láto­gattak el. Felszámolják akstelepeiiet Sam Nujoma. a namihiai felszabadílási mozgalom (S1YAPO) vezetője találkozott Kissinger amerikai külügyminiszterrel New Yorkban Csütörtökön délelőtt ülést tartott Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága. Első . napirendi pontként jelentés került a végrehajtó bizottság elé a város rendezési terv.ellatotl- ságáról és az országos nyil­vános tervpályázat eredmé­nyéről. Mivel a megyeszék­hely hosszú távú fejlesztése a rendezési terveken alapul, a lerveUátottság témájához kapcsolódva sok kérdés hang­zott el. A végrehajtó bizott­ság ülésén elhangzott az is. hogy az utóbbi években a tanács jelentős erőfeszítése­ket tett a megfelelőbb terv­ellátottság érdekében es en­nek eredményei máris le­mérhetek. Ez azonban nem jelenti azt. hogy az alaptér­képek. általános rendezési tervek késésé nem okoz gon­dot a város fejlesztésén mun­kálkodó szakembereknek. Ezt követően azoknak a te­lepeknek a felszámolásáról készült jelentés került a vb elé, melyek nem felelnek meg a szociális követelmények­nek. Foglalkozott ugyanez a jelentés az úgynevezett avult telepek lakóinak helyzetével is. Miskolcon a szociális köve­telményeknek meg nem fele­lő telepeken csaknem kétezer lakás van. A gyenge műszaki állagú épületekben kétszáz család él a Szondi-telepen, nyolcvan a József Attila te­lepen és a szanálások ellené­re elés sokan laknak hason- 1 í körülmények között a Gor­don-telepen. A Szondi-telep helyén az általános rendezé­si terv szerint zöldterületet alakítanak ki. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom