Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. szept. 15., szerda anm (Folytatás az 1. oldalról) városi Tanács elnöke, vala­mint a magyar hivatalos küldöttség tagjai. Szovjet részről ott volt az elnökség­ben Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Moszkvai városi Pártbizottság első titkára, Vlagyimir Promiszlov, a Moszkvai városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnö­ke. Gyementyeva megnyitó szavai után Viktor Grisin mondott beszédet. A Moszk­vai városi Pártbizottság és a tanács, valamint a város dolgozói nevében üdvözölte a Budapesti Napok alkalmából Moszkvába érkezett küldött­séget, élén Katona Imrével. A Moszkvában megnyíló Bu­dapesti Napok — mondotta — a megbonthatatlan szovjet —magyar barátság, a két or­szág, a két nép és a két párt közötti testvéri kapcsolatok és együttműködés fejlődésé­nek újabb bizonyítéka. Ez az együttműködés a társadal­mi és politikai élet minden területére kiterjed. Grisin hangoztatta, hogy népeink internacionalista együttműködésének tengelve a két párt közötti kölcsönös megértés és nézetazonosság. Grisin ismertette a szovjet főváros dolgozóinak képvi­selői előtt a Budapesti Napok programját, és kiemelte a Béke és Barátság emlékmű felavatásának jelentőségét. A Moszkvai Pártbizottság. a városi tanács, a moszkvai' lakosság nevében köszönetét mondott Budapestnek ezért az ajándékért. Grisin ezután Moszkva dolgozóinak a tizedik ötéves terv végrehajtásában elért sikereiről beszéli. Az SZKP külpolitikájáról szólva Grisin hangoztatta, hogy a Szovjetunió, a szo­cialista országok összehan­golt. békeszerető külpolitiká­ja, mely a forradalmi és de­mokratikus erők • támogatá­sát is élvezi, hozzájárul az egyetemes béke megszilárdí­tásához, az új világháború kirobbanásának megakadá­lyozásához, a nemzetközi enyhülés elmélyítéséhez. Grisin után K. F, Maka­rov, a moszkvai elektro-vá- kuumtechnikai műszergyár sajtolómunkása mondott be­szédet. J. V. Lizunova. a moszk­vai vasútmérnöki főiskola diákja, a szovjet fővárosban dolgozó és tanuló komszo- molisták több mint egymil­lió tagot számláló szerveze­te nevében üdvözölte a ma­gyar vendégeket, s a két vá­ros fiataljainak egyre erősö­dő kapcsolatairól beszélt. Ezt követően Katona Imre mondott beszédet. Átadta a Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága, a fővárosban élő kétszázezer kommunista, Budapest dol­gozó népe és a Moszkvába érkezett küldöttség elvtársi, testvéri, baráti üdvözletét. Tolmácsolta a budapestiek őszinte köszönetét, hogy le­hetőséget kaphattunk a ma­gyar főváros életének bemu­tatására a Budapesti Napok keretében. Moszkva és Budapest po­litikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatainak, testvéri együttműködésének történelmi jelentőségét mél­tatta ezután Katona Imre, s emlékeztetett arra. hogy en­nek a barátságnak történel­mi gyökerei vannak. Har­mincöt évvel ezelőtt, 1941- ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállító volt a Szov­jetunió is. Ezt az eseményt Budapest népe politikai meg­mozdulássá változtatta. Na­ponta tíz- és tízezrek álltak hosszú sorban a világ első szocialista államának pavi­lonja előtt, s ily módon tün­tettek a szovjet—magyar ba­rátság, a proletár nemzetkö­ziség, a béke és a szocializ­mus nagy eszméinek jegyé­ben. Később, a második vi­lágháború ideién a szovjet nép sok ezer fia hullatta vé- { rét. áldozta életét, hogy meg­mentse Budapestet és lakóit a pusztulástól. A felszabadulás óta eltelt több mint három évtizedben kapcsolatainkat a dinamikus fejlődés jellemzi — állapí­totta meg a Budapesti Párt­bizottság első titkára. E ba­ráti együttműködést a gaz­daság, a kultúra, a tudo­mány javainak és vívmá­nyainak áradása, az embe­rek egymáshoz való szünte­len közeledése jellemzi. A két főváros sokoldalú kap­csolata szilárd eszmei és po­litikai alapon nyugszik. Ösz- szeköt bennünket forradalmi világnézetünk, a marxizmus —leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus történelmet formáló eszméje, azonos tár­sadalmi rendszerünk. Önök a- kommunizmust építik — lőlylatla Katona Imre — mi pedig pártunk XI. kongresszusának hatá­rozatát teljesítve, a fejlett szocialista társadalom továb­bi építésén dolgozunk. Néze­teink azonosságát a két fő­város párt- és társadalmi szerveinek tárgyalásai, kon­zultációi is bizonyítják. Katona Imre a továbbiak­ban hangoztatta, mind az SZKP, mind pedig az MSZMP azon fáradozik, hogy a mindennapi gyakor­latban győzelemre vigye az SZKP XXIV. és XXV. kong­resszusán elfogadott béke- programot^ az európai kom­munista lés munkáspártok berlini tanácskozásán közzé­tett elveket. Bízunk Helsin­ki szellemében, valljuk, hogy a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok bé­kés egymás mellett élése el­érhető és megvalósítható. Katona Imre a budapestiek támogatásáról biztosította az SZKP külpolitikai eröleszí- téseit az enyhülés elmélyí­tésére. A megnyitó ünnepség a szovjet és magyar művészek gálahangversenyével ért vé­get. lazaszáliílBlták Oszip István hamvait Tegnap, szeptember 14-én délután végső nyughelyén he­lyezték el Gszip István ham­vait tartalmazó urnát a mis­kolci új köztemető díszsírhe­lyén. A szertartáson a párt-, ál­lami és tömegszervezetek ne­vében Tok Miklós. Miskolc város Tanácsának elnökhe­lyettese méltatta Oszip István, Borsod megye és Miskolc vá­ros első szocialista főispánja, díszpolgára életének, mun­kásságának érdemeit, majd Mónus Antal vett végső bú­csút a DIGÉP vezetőinék és munkásainak nevében. Felmentés — kinevezés Az Elnöki Tanács dr. Házi Vencel rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet — ér­demei elismerése mellett — felmentette a Magyar Nép­köztársaság londoni nagykö­vetségének vezetésére kapott megbízatása alól. A kormány dr. Házi Ven- cell kinevezte külügyminisz­ter-helyettessé. Értesítés Értesítjük Miskolc II.. Görömböly egész terüle­tén, a Bónis telepen, valamint az Egri, Cseresznyés, Dália, Boglárka, Izsó M, Egres, Almáskert és Pillangó utcákban lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési munkák miatt 1976. szeptember 15-cn 7—17 óráig a villamosenergía­szolgállatást szüneteltetjük. EmAsz a. sz. kirendeltség A Biztonsági Tanács tag- felvételi bizottsága nem tar­totta meg kedd délutánra tervezett ülését. miután Scranton (képünk) amerikai nagykövei hétfőn bejelentet­te. hogy Ford elnök utasitá- sára vétóval fogja megaka­dályozni a Vietnami Szocia­lista Köztársaság felvételét a nemzetközi szervezetbe. Guinea-iissau éÉriéja Kedden elutazott a Guinea- Bissau Köztársaságba a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Hegymegi Istvánnak, a Központi Bizott­ság tagjának vezetésével részt vesz a Guinea és a Zöldíoki- szigetek Afrikai Független­ségi Pártja megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője bú­csúztatta. íl Mikor fogadhat el pénzt az orvos?* Avagy: mikor nem fogadhat el betegétől vagy annak hozzátartozójától? — sokat vitatott, kedélyeket borzoló kérdések ezek, ame-1 lyekről olykor még az. or­vosok véleménye is eltér egymástól. A korábbi, ezzel kapcsolatos rendeletet ugyan­is többféleképpen értelme­zik, magyarázzák. Ezért kü­lönösen figyelemre méltó az Egészségügyi Közlöny leg­utóbbi számában megjelent minisztériumi állásfoglalás a tiltott, intézményeken belüli magángyakorlatról. Ha az orvos a beteget — a beulaiási szabályok meg­kerülésével (!) — bármilyen állami rendelő-, vagy gyógy­intézetben vizsgálja meg, részesíti gyógykezelésben, semmilyen ellen-szolgáltatást nem fogadhat el érte. Füg­AZ OROSZ FÖLD, a szov­jet népek nagy családjának a hazája befogadta és ott­hont adott azoknak a ma­gyar forradalmároknak, akik* a Tanácsköztársaság bukása után az országot elhagyták. Munkát kaptak, felelős posz­tokon tevékenykedhettek, részt vehettek a forradalmi munkásmozgalomban. A testvériség eme megnyilvá­nulásairól tanúskodik a Népgazdasági Főtanács Fűtő­anyag Főigazgatóságának pa­rancsából idézett részlet is, amely Milnnich Ferencnek az olajsziúdikátus felelős munkatársává való kineve­zéséről intézkedik: „Moszkva, 1922. december 1. A Fűtőanyag Főigazgató­ság f. évi július 31-1 134,1. sz. parancsát módosítva. I. N. Sztrizsov elvtárs helyett Münnich Ferenc elvtársat nevezem ki az Országos Olajszindikátus Revíziós Bi­zottságának elnökévé! Berzin, a Fűtőanyag Fő­igazgatóság helyettes vezető­je, Rattel, az adminisztratív osztály vezetője.” Münnich Ferenc pártunk egyik alapító tagja volt. 19Í8-ban a Vörös Hadsereg egyik parancsnoka, a Ta­nácsköztársaság idején a B. hadosztály politikai biztosa, 1930-ban a spanyol szabad­ságért harcoló nemzetközi brigád parancsnoka. 1956- ban hazánkban a fegyveres erők minisztere, belügymi­niszter. majd állaniminisz- ter. 1967. november 29-én halt meg. Münnich Ferenc tanúja és részese lehetett a napnak, 1945, április negyedikének, amikor a szovjet nép hős fiai kiűzték hazánk területé­ről az utolsó fasiszta egysé­geket. Részese és élharcosa volt annak a harcnak, amelynek során népünk vég­legesen a maga . kezébe ve-, hette sorsának formálását, kivívta és megvédte hatal­mát, sikeresen építi szocia­lista hazáját. Örök hálával gondolunk a fasizmus elleni harcban legtöbbet áldozó szovjet népre. De tisztelet­tel adózunk minden magyar forradalmár emlékének, mindazoknak, akik a szabad­ság fáklyavivői voltak, s történelmünk legsötétebb korszakaiban sem hagyták kialudni a reményt. Emléke­zünk valamennyiükre, akik fegyverrel, szóval, szerszám­mal, a politika, a művészei, a tudomány eszközeivel munkálkodtak sokat szenve­dett népünk boldogulásán. Hosszan sorolhatnánk a felszabadulás előtti forra­dalmi mozgalom kiemelkedő harcosainak nevét, mai mun­kásságát: akkor több mint nyolcezer nevet és életutat lehetne felsorakoztatni, akik mint a forradalmi mozga­lom kiemelkedő harcosai — habár sokféleképpen alakult a sorsuk az elmúlt évtize­dek során — hittel, meg­győződéssel, bátran vállalták a párttól kapott megbízatá­saikat, Büszkék lehetünk felszabadulás előtti küzdel­meikre. Ok pedig büszkén) vállalhatják mindazt, amivé a felszabadulás óta hazánk lett: a szocialista, a szocia­lizmus építésének betetőzé­sén munkálkodó Magyaror­szágot. MINDENEKELŐTT a for­radalmi harcokban meged- zett, az irányítási, vezetési tapasztalatokkal felvértezett kommunistáknak köszönhet­jük, hogy országunk a 30 év alatt teljesén átalakult. Az elmaradott agrár-ipari országból modern, szocialista iparral és korszerű szocia­lista mezőgazdasággal ren­delkező ipari agrárországgá lett. A nagyarányú iparfej­lesztés eredményeként ipa­runk termelése ma már több mint tízszerese a háború előttinek. Pontosan 5 hét alatt termelünk annyit, mint a háború előtt az egész esz­tendőben. A szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság jelenleg kisebb területen, kevesebb emberrel 60 százalékkal töb­bet termel, mint a felszaba­dulás előtt. A nemzeti jö­vedelem mintegy ötszöröst a háború előttinek. A termelés fejlődése nem­csak a nemzeti vagyon gya­rapodását biztosította, ha­nem dolgozó népünk élet­színvonalának emelkedését is. Az egy főre jutó fogj'asz- tás a háború előttinek a há­romszorosára nőtt. Egymil­lió új lakást építettünk. Minden családban van leg­alább egy rádió, ezer főre 240 televízió, 214 mosógép és 208 hűtőszekrény jut. Ha­zánk minden állampolgára élvezi a társadalombiztosítás kedvezményeit, A kulturális forradalom eredményeként nőtt népünk műveltsége, jól bizonyítja ezt egyetlen adat, 1938-ban 9 millió. 1974-ber*. több mint 64 millió könyv jelent meg Magyarországon. A termelés emelésével összhangban emelkedett né­pünk életszínvonala, gazda- . godott élete. Javult a lakos-1 ság áruellátása. A bérből és fizetésből élők 90 százaléká­nak, már csökkentett. 44 órás munkahete van. Feléoült a IV. ötéves tervben előirány­zott 400 ezer lakás, s ezzel túltel iesítettük 15 éves, egy­millió lakás felépítését elő­irányzott programunkat. A veteránok munkájára mindig számíthat a Magyar geliénül attól, hogy fenn­tart-e valahol magánrende­lőt, s van-e vagy nincs en­gedélye a magángyakorlatra. Ugyanakkor nincs joga ah­hoz sem, hogy a nála je­lentkező beteget ellássa, ha arra szakmailag vagy a kér­déses intézmény, osztály munkarendje alapján nem illetékes. Külön foglalkozik az ál­lásfoglalás a megkülönbözte­tett ellátás kérdésévei. Az az orvos, aki — a betegnek, vagy hozzátar­tozójának kérésére — bárkit pénzért. illetve annak reményében ré­szesít megkülönböztetett ellátásban, az orvosetikát sértő módon, jogtalanul jár cl. Felelősségre kell vonni azt az orvost is — hangsúlyozza a közlemény —, aki az inté­zetben ellátott, kezelt beten get ellenszolgáltatás fejében, rendeli vissza magához. Füg­getlenül attól, hogy akár az intézetbe, munkahelyére, akár a magánrendelőjébe. Ugyan­így tilos, hogy a magángya­korlat keretében ellátott magánbetegét az orvos — jogszabállyal ellentétes mó­don — intézeti munkahelyé­re irányítsa, ott kezelje és saját osztályára, részlegére felvegye, felvetesse. A minisztérium állásfogla­lása kitér a végrehajtás és az ellenőrzés követelményei­re is. Egyebek között előír­ja, hogy aki az említett jogsza­bályt megszegi, az ellen fegyelmi eljárást l^cll in­dítani, ügyelve aira is, hogy a büntetés kellően tük­rözze az elkövetett, vétség sú­lyát. Szocialista Munkásért. Ha-* talmas életerejüket az opti­mizmus táplálja. Egyikük a közelmúltban azt mondotta a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség népesebb csoportjá­nak: „Tudjátok, hogy mi 2i> esztendeig vártunk: hadd, nézhessünk egyszer szembe a szocializmus építésének feladataival. Mint tudjátok, csak sok ellenállást leküzd­ve emelkedhettünk idáig, sok viharban volt részünk, és ma sem mindig kéklik felel­tünk a mennybolt, de mi sohasem féltünk a nehéz­ségektől, keressük, kutatjuk a felfelé ívelő utat...” A közelmúltban Magyar- országon járt az egyik tőkés ország küldöttsége. Közülük néhányan csodálkoztak: ho­gyan lehet Magyarországon esztergályosból miniszter, bányászból vezérőrnagy. íme a magyar veterán bölcs vá­lasza: „Én inkább azon cso­dálkozom, hogy önöknél, ahol állítólag demokrácia van, az ilyesmit csodálatos­nak tartják . ..” A veteránok az üzemeket, intézményeket, gyárakafcjár- va-kelve gyakran jelzik az1 ország vezetőinek, hogy ccV ba julott-e egy-egy élképp zelésük, testületi, döntésük, hol és mi akadályozza az előrehaladást. Ennek a fel­mérhetetlen len ni akarásnak ugyancsak vég nélkül sorol­hatnánk ,a példáit. Forradal­mi, ma is alkotó életútju­kat így összegezi a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának határo­zata: „A felszabadulás elől ti forradalmi mozgalom ki­emelkedő harcosai megfele­lően illeszkednek be társa­dalmi életünkbe. Részt vesz­nek a párt- és társadalmi szervezetek választott testü­letéinek munkájában, jelen­tős számban töltenek be ve­zető tisztséget. Több évtize­des, gazdag tapasztalataik­kal eredményesen segítik a párt, társadalmi és állami életünk fejlődését. Idői, fá­radtságot nem kímélve — amíg egészségi állapotuk le­hetővé teszi — tevékenyked­nek a szocialista épílőmun- kában. Párt-, társadalmi es állami szerveink a felszaba­dulás előtti forradalmi moz­galom kiemelkedő harcosait az őket megillető politikai és erkölcsi megbecsülésben részesítik...” AZ ERKÖLCSI megbecsü­lést fémjelzi a „Szocialista Hazáért Érdemrend” kitün­tetés, amely méltó anyagi, szociális, kulturális jogokkal párosul. Jogokkal, amelyek csak a szabadság íáklyavi- vőit illetik. Egész népünk boldogulásáért vívott párat­lan áldozatkészségükkel a veteránok egész népünk el­ismerését élvezik. Letartóztatások JöiiineÉfili A dél-afrikai hatóságok hétfőn Johannesburg környé­kén tömeges letartóztatáso­kat hajtottak végre. Az ak­ciót az illetékesek azzal in­dokolták. hogy ezzel akarták szavatolni azok biztonságát, akik nem vesznek, rész.t a hétfőn megkezdett" három­napos sztrájkban. A sowetói sztrájkfelhívás hatékonyságát bizonyítja, hogy sok vállalatnál az alkal­mazottak legalább 79 száza­léka nem állt munkába. A Reuter hírügynökség értesü­lése szerint Kissinger hétvégi látogatásával egyidöben a szí­nes bőrű lakosság nagy tiltá- kozó felvonulást tervez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom