Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-11 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A [MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁG A \ A K LAPJA XXXII. évfolyam, 215. szám Ara: 80 fillér Szonibal, 1970. szeptember 11. Szabadságot Luis Corvalánnak és valamennyi bebörtönzött hazafinak! Röpgyülések az üzemekben — nagygyűlés azSZMT színháztermében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Pieter Keuncmaní, a Sri Lanka-i Kommunista Párt Központi Bizott­ságának főtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. újpestre érkezeit külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására pénteken hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezett Ibrahim Kadu- ma, a Tanzániai Egyesült Köztársaság külügyminiszte­re. Fogadósára a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Frigyes, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Jelen volt a fogadásnál P. J. C. Ndob- ho, a Tanzániai Egyesült Köztársaság budapesti nagy­követe is. Pénteken Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, az MSZBT elnökének vezetésével ülést tartott a társaság ügyvezető elnöksége. Az ülésen meg­tárgyalták az október máso­dik felében megtartandó or­szágos értekezlet előkészíté­sének legfontosabb tenni­valóit. Három évvel ezelőtt Chi­lében az áruló tábornokok vezette reakciós erők meg­döntötték a haladó kor­mányt, meggyilkolták, be­börtönözték a nép legjobb­jait, azóta is a katonai fa­siszta diktatúra terrorjával bitorolják a hatalmat. Ül­döznek minden szabadságra törekvő emberi, szervezetet. A világ haladó erői min­denütt kiállnak a chilei nép igaz ügye mellett. Hazánk­ban szeptember 10. és 17. közölt chilei szolidaritási hetet tartunk. Ennek meg­nyitóünnepségére tegnap Miskolcon került sor. Pénteken délelőtt kilenc­ven, hazánkban élő chilei hazafi érkezett Miskolcra. A vendégeket Tóth József, az SZMT vezető titkára köszön­tötte a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának székhazá­ban. majd chilei vendégeink kisebb csoportokban üze­mekbe, vállalatokhoz láto­gattak el. ahol röpgyűlése- ken, brigád névadókon vet­tek részt. ,A Borsodi. Szén­bányáknál. a MÁV Jármű­javítónál. a Bükkvidéki Ven­déglátónál ugyancsak Cor- valón nevét vették fel egyes szocialista brigádok. Chilei vendégek látogatlak a Pamutfonóba, a December 4. Drótművekbe, a BÁÉV egyik miskolci építkezésére is. Ennek a csoportnak a tagjait: a BÁEV székhazá­ban Pctrasovszky István, a vállalat műszaki vezérigaz­gató-helyettese köszöntötte, majd tájékoztatta a vendé­geket!, az építőipari vállalat múltjáról, jelenéről, a mun­kaerőhelyzetről, a munkás­ellátásról. Ebéd után a csoport tag­jai a belvárosi házgyári la­kásépítkezést tekintették meg és megismerkedtek a Tóth István vezette, Corv,a- lán nevét viselő kőműves- brigád munkájával. A ház­gyári építkezésekről Szegedi Gábor építésvezető-helyettes adott tájékoztatót. A cliilei vendégek egyik, 28 tagú csoportja a Lenin Kohászati Müvekbe látoga­Újabb bejegyzés a BÄKV CarvnIán-brigád naplójába. Az ide látogató chilei vendégek baráti szavaival sokasodtak a napló bejegyzései. tolt el, ahol dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgató kö­szöntötte őket és röviden ismertette a diósgyőri gyár életét. Köszöntő beszédében utalt arra, hogy az LKM 18 ezres kollektívája ezen a na­pon a gyáregységekben, az osztályokon röpgy üléseken fejezte ki szolidaritását Chi­le népével. A vezérigazgató beszédét követően Tomás Solis, a magyarországi Chi­lei Antifasiszta Bizottságéi-, nöke köszönte meg az üd­vözlő szavakat. A vendégek ezután az acélöntődében megtartott röpgyűlésen vet­tek í'észt. ahol Klaj Sándor brigádja Corvalán nevét vet­te fel. A délelőtti, eseményekben gazdag program után az SZMT-székház színházter­mében nagygyűlés volt. A széksorokat zsúfolásig meg­töltötték az érdeklődők. Mis­kolc üzemeinek, gyárainak, vállalatainak, intézményéi­nek dolgozói. Az elnökség­ben foglalt helyet Harmati Sándor, a Magyar Szolida­ritási Bizottság elnöke. Sol­tész István, az MSZMP KB tagja, bányász, szocialista brigadvezetö, Újhelyi. Tibor, 'az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, Dró­tos László, az MSZMP Mis­kolc városi Bizottságának első titkára. dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vb- titkára, Tok Miklós, a vá­rosi tanács elnökhelyettese. Az egybegyűltek nagy taps­sal köszöntötték az ugyan­csak az elnökségben helyet foglaló Tomás Solist, a Chi­lei Antifasiszta Bizottság magyarországi elnökét. A nagygyűlést Tóth József, az SZMT vezető titkára nyitot­ta meg, majd Ország Fe­rencié, a SZOT alelnöke mondott ünnepi beszedet. A nagygyűlés előadója (Folytatás a 2. oldalon) Alkotva válunk alkotókká az eszfrák szövetségi kancellár Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetsé­gi kancellárja a bét végén nem hivatalos látogatást tesz Ma­gyarországon. Gáspár Sándor megbeszélése Düsseldorfban A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának küldöttsége, amely Gáspár Sándornak, az MSZMP KB PB tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel tartózkodik az NSZK- ban, pénteken délelőtt Düs­seldorfban. hivatalos megbe­szélést folytatott a nyugat­német szakszervezeti szö­vetség (DGB) Heinz-Oskar Vetter, a DGB elnöke által vezetett delegációjával. A megbeszélések után a két küldöttség vezetője saj­tóértekezleten találkozott az újságírókkal. Gáspár Sándor, a SZOT 'főtitkára elmondotta, hogy a .két szövetség jelenlegi vi­szonya hosszú és következe­tes munka eredménye, amely­re a kölcsönös megértés és türelem a jellemző. A kü­lönböző társadalmi rendszer­ben, különböző feltételek kö­zött dolgozó szakszervezetek érdeklődési körének érintke­zési pontja a közös feladat: a dolgozók érdekeinek vé­delme. Gáspár Sándor a düs­seldorfi megbeszélések téma­köréből két kérdést emelt ki: a dolgozók életszínvonalának alakulásával kapcsolatos ta­pasztalatcserét és az üzemi demokrácia fejlesztésének, il­letve az NSZK-ban a dolgo­zók beleszólási joga érvé­nyesítésének kérdését. Mindkét szakszervezeti ve­zető elégedetten nyilatkozott a tárgyalások eredményéről. • amelyet szombaton közös közleményben hoznak nyil­vánosságra. Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter mondott névadó cs ünnepi beszédet, maid a Co- menius Tanítóképző Főiskolának dr. Ladányi József átadta az új zászlót A tanítóképzés 427.. a ta­nítóintézeti képzés 120.. a felsőfokú tanítóképzés 18.. az óvónői képzés (i. és a főis­kolai tanítóképzés első tan­évét megnyitó nyilvános ta­nácsülésen Ködöböcz József, főiskolai igazgatóhelyettes köszöntötte a diákokat és a vendégeket Sárospatakon. Az ünnepségen, amelyet tegnap, szeptember 10-én délelőtt 10 órakor tartottak meg. részt vett dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Deine László, a Borsod megyei Pártbizottság titkára,, dr. La­dányi József, a Borsod me­gyei Tanács elnöke, dr. Vok- sán József, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára. Tö­rök László, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára, valamint országos, megyei, párt-, állatni és lö- megszervezetek képviselői. Sárospatak vezetői, a test­véri ntézménvek küldöttei, A köszöntő és a tanító­képző főiskola női karának rövid műsora után dr. Po­linszky Károly oktatási mi­niszter mondott avató és névadó ünnepi beszédet. — l(>54-ben mondotta Co- níenius: Bárcsak az én pa­taki iskolámat felvirágozni látnám. Az a tény. hogy ma a főiskolává vált sárospata­ki tanítóképző az ö nevét veszi fel, tiszteletteljes fő­hajtás is a nagy pedagógus előtt, — mondotta többek között ünnepi megnyitójában a miniszter, majd szólt ró­la. hogy a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa 1974. lt)-es számú törvény- erejű rendeletéből! elhatá­rozta, hogy 8 tanítóképző in­tézetet kell fokozatosan fő­iskolává előléptetni. Az el­múlt évben négy főiskolai avatóra került sor. , Idén a kecskeméti óvónő­képző. a bajai, a debreceni és a sárospataki tanítóképző intézet kapta meg a főisko­lai rangot. Patakon kiemel­kedő jelentőségű a tanító- képzés, hiszen hazánkban el­sőként itt indult meg 1549- ben. igaz, akkor csak járu­lékos elemként. De Comeni- us itt-tartózkodása idején már elmondhatták: a pata­ki iskola egész Magyaror­szágnak képezte a tanítókat. A szervezett tanítóképzés 1857-ben kezdődött meg és az iskola történetében 1959 a következő nagyon jelentős dátum, amikor felsőfokú ok­tatási intézménnyé vált. A történeti múlt felidézése után arról szólt dr. Polinszky Ká­roly, hogy az. 1972-es okta­táspolitikai határozat 'nagy figyelmet szentelt az általá­nos iskolára és a főiskolává kinevezés ezzel szorosan ösz- szefügg. — Különösen értékes szá­munkra. hogy továbbfejlesz- szük az alsó tagozatot, s hogy a szocialista társad:*« lom felépítésében szakmai­lag jól felkészült, szocialis­ta gondolkodású, elkötelezett (Folytatás a 2. otaalouj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom