Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-10 / 214. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG4 1976. szepl. 10>, péntek Mezőkövesd monográfiája Ma ér véget Levéltárosok továbbképzése A 890 OLDALAS kötet bo­rítólapján Mezőkövesd város címere látható: a pajzson le­iül arany mezőben stilizált matyó rózsa, alul kék mező­ben fogaskerék és kalászo­kat tartó kar. Ez a címer is jelzi Mezőkövesd változásait. Jelzi, hogy a matyó múlt mellett, sőt egyre inkább je­len van a mai gazdálkodás, ' termelés, sőt újabban igen nagymértékben az ipar is. A címer alatt a kötet címe: Mezőkövesd1 város monográ­fiája. A monográfia tulajdon­képpen még három évvel, ez­előtt készült, amikor Mező­kövesd városi rangot kapott. sőt egyes közleményei ennél is régebbiek. Az előszóban Kispál Pál tanácselnök-he­lyettes'rövid bevezető össze­gezést ad a monográfia köz­readásának céljairól, a vá­ros feltárulkozási szándékai­ról. A hatalmas munkában he­lyet kaptak a legkülönbö­zőbb lómák. Geológiai és f földrajzi tanulmányok, Me­zőkövesd környékének föld­tani viszonyairól, felszínéről, éghajlatáról, vízrajzáról, földrajzi neveiről, dűlőnevei­ről, majd egy nagyobb részt a történelem foglal el. Eb­ben időrendi tanulmányokat és egyéb tanulmányokat ta­lálunk, ezt egy nagyobb ant­ropológiai tanulmány követi, végül a negyedik rész, a kö­tetnek csalmem a fele nép­rajzi tanulmányokat foglal csokorba. Ezek a néprajzi ta­nulmányok mind a mezőkö­vesdi matyó élethez kapcso­lódnak, de a mintegy 80 írás igen sokféle. Van közöttük országos hírű tudós néprajz­kutatótól származó csakúgy, mint napjaink ' honismereti, néprajzi adatainak gyűjtői­től való. Van közte mintegy hatvan évvel ezelőtt szüle­lett és van a közelmúltból származó. Ezek a tanulmá­nyok tartalmilag hozzá tar­toznak Mezőkövesd életéhez és külön-külön és összessé­gükben is értékesek, de a városjmonográfiában talán bi­zonyos aránytalanságot ké­peznek. MINTEGY 30 szerző írta Mezőkövesd város monográ­fiáját, természetszerűen adód­nak hát eltérő értékű, ki­emelkedően értékes és ke­vésbé érdekes írások, vala­mint színvonalbeli' egyenet­lenségek. A kiemelkedő fi­gyelmet a történelmi rész időrendi tanulmányai, vala­mint az egyéb tanulmányok egynémelyike érdemli. Külö­nös figyelmet érdemel a vá­ros szülöttének, Sárközi Zol­tán levéltárosnak Mezőkö­vesd története (1275—1918) című, mintegy 125 oldalas tanulmánya. Ez a történészi precizitással megírt és sok oklevélmásolattal illusztrált munka önmagában is érté­kes könyv lehelne, hiszen ilyen összefoglaló történet- írás Mezőkövesdről még alig­ha ismeretes. Külön értéke, hogy bátran szembeszáll kü­lönböző legendákkal, hiedel­mekkel, különös tekintettel a matyóság származására, a matyó elnevezés , eredetére. Sajnálatos, hogy az 1918-tól napjainkig terjedő történet- írás már nem követi sem történészi precizitásban, sem szerkesztésében Sárközi Zol­tán tanulmányát és így adód­hat, hogy a két világháború közötti időszak leírása nagy­vonalúbb, különösen a fel- szabadulást közvetlenül meg­előző időszak eseményeinél. A felszabadulást követő idő­szak története pedig, mert sok szerző dolgozta fel gaz­dasági és egyéb ágazaton- | kánt, olykor egyenetlen, he- | lyénként széteső, de még j aránytalanságoktól sem men- } les. Mindez természetesen ; nem zárja ki, nem kívánja 1 tagadni az egyes dolgozatok dokumentatív értékeit, bár \ bizonyos átfedések, sőt ki­sebb ellentmondások is fel­lelhetők a szorgosabb tanul­mányozásnál. A nem kifeje­zetten történeti tanulmányok is igen érdekes adalékokkal gazdagítják Mezőkövesdre vonatkozó ismereteinket és különös figyelmet érdemel közöttük Kiss Gyula írása Mezőkövesd sajtójáról, mert ez a kis sajtótörténet a kor társadalmi viszonyaira is sok jellemző adalékkal szolgál. HATALMAS munka volt Mezőkövesd város monográ­fiájának megírása, szerkesz­tése. A szerkesztői munkát dr. Sárközi Zoltán és dr. Sán­dor Iván látta el. Óhatatlan az ilyen sok szerzővel készí­tett, ennyire nagyarányú munkában á fentiekben em­lített néhány fogyatékosság, hiába, de erre a monográ­fiára nem is a hibák a jel­lemzőit, hanem az a sok ér­tékes adat és adalék — és ismételten kiemelve Sárközi Zoltán tanulmánya —, amely segít Mezőkövesd múltjának és jelenének mind reálisabb megismerésében és értékelé­sében. Dr. Terplán Zénó, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi ta­nára az új tanévet nem sa­ját egyetemén kezdi. A Ne­hézipari Műszaki Egyetem és a Magdeburgi Műszaki Fő­iskola közötti barátsági szer­ződés, illetve csere kereté­ben a napokban Magdeburg- ba utazik és szeptember 13- tól a műszaki főiskolán tart előadásokat hat héten ke-, resztül. Terplán professzor immár tizedszer utazik Mag- deburgba, de először ilyen minőségben: a társtanszékek oktatói testületéinek, vala­mint a főiskola hallgatóinak tart előadásokat. Október 24-én érkezik vissza Mis­kolcra és folytatja munkáját a gépelemek tanszékén. A Borsod megyei Levéltár sokféle funkciója mellett a tájegységi levéltári tovább­képző központ sokrétű fel­adatát is ellátja. Ma feje­ződik be a levéltári közép­káderek éves továbbképző tanfolyama és a napokban tartották a levéltárak tudo­mányos dolgozóinak tovább­képzés jellegű tanácskozását. Mint Román János, a Bor­sod megyei Levéltár igaz­gatója tájékoztatott tovább­képzés szempontjából He­ves, Nógrád, Borsod, Sza­bolcs, Hajdú és Szolnok me­gyék levéltárai tartoznak a miskolci továbbképző köz­ponthoz. E tájegységi jellegű továbbképzési rendszer eb­ben az évben kezdődött. A levéltárak tudományos dol­gozói részére évente négy al­kalommal rendeznek tanács­kozásokat, ezek közül ebben az évben az első itt volt Miskolcon, a második Eger­ben, a harmadik az elmúlt napokban ugyancsak Miskol­con és még egyet terveznek az idén Nyíregyházán. Ügy tervezik, hogy minden év­ijen négy ilyen továbbképző tanácskozást tartanak, abból kettő a továbbképzési köz­pont székhelyén, Miskolcon lesz, a másik kettőt pedig váltott helyeken tartják. A tudományos dolgozók to­vábbképző tanácskozásán há­rom téma szerepelt. Vala­mennyi — csakúgy, mint a középkóderek tanfolyamán'— a munka egybehangolását, a Az Országos Filharmónia miskolci kirendeltsége — az évek során kialakult szokás­nak megfelelően — meghir­dette őszi—téli—tavaszi bér­leti hangversenyprogramját. Ennek keretében Miskolcon a színházban tiz nagyzene­kari koncertet tartanak' és egy hegedűestet, amely azon­ban már a két kamarabér­let összevont előadásának tekintendő. Ezenkívül egy-egy kamaraestet kínál a prog­ram a Bartók-teremben. A tiz nagyzenekari kon­certsorozatot október 11-én a Magyar Állami Hangver­senyzenekar nyitja, amely Lamberlo Gardelli vezény-«' letévél Farkas Ferenc Ünne­pi nyitányát és Bruckner IV. Esz-dúr szimfóniáját mutatja be. A további kilenc kon­certen minden alkalommal a Miskolci Szimfonikus Zene­kart hallhatja a közönség, változó karmesterekkel és közreműködő szólistákkal, és természetesen változatos programmal. A novemberi első koncertet Sándor János vezényli és Perényi Miklós gordonkaművész működik közre. Ugyancsak november­ben kerül sor a bolgár Dob- rin Pelkov által vezénylen- dő hangversenyre, amelynek közreműködője az ugyancsak bolgár Goorgi Baden hege­dűművész. A jugoszláv Bros Lajovic vezényli a decembe­ri koncertet, a közreműködő szólista pedig Sztanyiszlav lgolinszklj szovjet zongora- művész. 1977-ben első alkalommal január végén hallható a Fil­harmónia koncertje: Tarjául Ferenc kürtművész zenekari estjén a Miskolci Szimiöni­jogszabályok egyfajta egysé­ges értelmezését kívánta szolgálni. A három téma kö­zül az első előadója dr. Schneider Miklós, salgótarjá­ni levéltáros volt, aki a le­véltári középszintű segédle­tek készítéséi ismertette; az olyan segédletekét, amelyek a levéltárakban kevéssé ott­honos kutatók jobb tájéko­zódását szolgálják. Komán János előadásában a család­történet és nemesség levél­tárakban kutatásának mód­jaival foglalkozott. (E témá­ra a későbbiekben még visz- szatérünk.) Végül ugyancsak Román János előadása alap­ján megbeszélték a levéltári középkáderek továbbképzé­sét. Hétfőn, szeptember 6-án kezdődött és ma, szeptember 10-én ér véget a Miskolcra jött levéltári középkáderek továbbképzése. Ilyen tovább­képzés most van először az országban. A tudományos dolgozók tanácskozásaival, továbbképző jellegű megbe­széléseivel párhuzamosan szükségesnek mutatkozik a középkáderek szakismeretei­nek folyamatos bővítése is. Az első tanfolyamon tizen­nyolcán vettek részt, nyolc előadást hallgattak, a levél­tári munka elméleti és gya­korlati vonatkozásait tekin­tették át és konzultációkon vitatták meg az előadások témáit. kus Zenekar és Mészáros Imre kürtművész működik közre, vezényel Mura Péter. Februárban Lukács Ervin vezényli a zenekart és Sze­gedi Anikó zongoraművész közreműködésével Beetho- ven-müVeket szólaltat meg. Kiemelkedő eseménynek ígér­kezik a márciusi koncert, amelyen a szimfonikusokat, valamint a Miskolci Bartók Kórust Reményi János ve-' zényli. E koncert program­ján Kodály Molnár Anna, Budavári Te Deum és a Psal­mus Hungaricus című műve szereoel. Március végén Mu­ra Péter vezényletével Ránki Dezső zongoraművész és Gaál Károly hegedűművész közreműködésével ad kon­cértet a zenekar, áprilisban pedig Gonsalo Romeo ve­zényli a szimfonikusokat és Jandó Janő zongoraművész működik közre a hangverse­nyen. A nagyzenekari évadot a Mura Péter vezényelte est zárja, amelyen a Debreceni Kodály Kórus közreműködé­sével Verdi Requiemjét mu­tatják be. A már említett összevont kamarabérleti koncert janu­ár 10-én lesz a színházban, ezen Stefan Ruha román he­gedűművész, valamint Sza- bóky Mária zongoraművész Beethoven-szonátákat szólal­tat meg. A választható ka­maraestek sorában egyrészt Vasile Micu romániai mű­vész dalestjét — a Miskolci Vonósnégyes és Victoria Ste- fanescu zongoraművész köz­reműködésével — illetve a Barlók-vonósnégyes — Rán­ki Dezső zongoraművész köz­reműködésével — december­ben rendezendő hangverse­nyét hallgathatják meg az érdeklődők. (bm) A Diósgyőri Gépgyár felvesz AZONNALI BELEPESSEL Szakmunkásokat: l kovácsokat, gépi forgácsolókat, lakatosokat tmk-munkára, hegesztőket. villanyszerelőket tmk-munkára. gépjárművezetőket, főszakácsot. Betanított munkásokat: darukezelőket, targoncavezetőket, konyhai dolgozókat. Segédmunkásokat : irodatakarítókat (délutános műszakra) Műszaki munkakörökbe: gépipari műszaki főiskolát végzetteket, gépipari szakközépiskolát végzetteket. ■ műszaki rajzolókat. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni vagy érdeklődni a vállalat munkaerő-gaz­dálkodási csoportjánál lehet. Miskolc, Ili., Kemely Antal u. "•■'Trafón: 14-131 10-52 mellék. A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR 3 hónapos forgácsoló indít. A tanfolyamra 18 éves kort betöltött', gimnáziumi érettségivel vagy 8 általános iskólai végzettséggel ren­delkező fiúk és lányok jelentkezését várjuk. A tanfolyam kezdete: 1976. OKTOBER 1. A tanfolyam idejére kollektív szerződés szerinti bért, sikeres befejezés után pedig vállalatunknál történő el­helyezkedést biztosítunk. Jelentkezni vagy érdeklődni a vállalat munkaerő-gaz­dálkodási csoportjánál lehet. Miskolc, III., Kerpely Antal u. Telefon: 14-13110-52 mellék. 7 íz nagyzenekari koncert

Next

/
Oldalképek
Tartalom