Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-08 / 212. szám
I 1976. szepi. 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Mezönyárádi mozaik Őszi hajrá a „fiataléi" „ Ui Élet Tsz-kei M egyvenöt milliárd forint sok pénz. Elegendő lenne négy olyan gyár felépítéséhez, mint a PVC—111. üzem Kazincbarcikán, vagy fedezné ez az összeg több mint 11 ezer kétszoba- összkomfortos lakás felépítését. A pénz rendelkezésre all, ott van az állam kasszájában, s — szerezni belőle pályázat útján lehet. De kik nyújthatnak be igényt, pályázatot, kik kérhetnek, kik részesülhetnek ebből az anyagi erőforrásból ? Az erre vonatkozó pályázatot a Magyar Nemzeti Bank még a múlt esztendőben hirdette meg. Ami igaz. igaz: szigorú feltételeket szabott. Amelyik üzem megfelel a bank által előírt követelményeknek, igénybe. veheti a kedvezményes hitelt. Amit olyan fejlesztésekre használhat fel, amellyel javítja a termelési szerkezetet, bővíti a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek arányát. Más szóval: olyan gyártmányokat készít, amelyek versenyképesek mind a szocialista, mind a tőkés piacon. Ez az egyik leglényegesebb feltétel. A másik, hogy az igénybe vett hitel, vagyis a fejlesztésre fordított pénzeszközök öt éven belül megtérüljenek. S a harmadik feltétel: a fejlesztés gazdaságos exportot tegyen lehetővé. Mindezeken túl előnyben részesülnek a pályázatok elbírálásánál azok a vállalatok, amelyek a ráfordítás költségeit, tekintve a megtérülést három éven lseiül garantálják és a fejlesztéssel összefüggő beruházásokat a lehető legrövidebb idő alatt valósítják meg. K incs mit tagadni azon, hogy a pályázat meghirdetése óta eltelt egy esztendő alatt — különösen az első időkben — nehezen mozdult a -kezdeményezőkészség, tapasztalható volt idegenkedés az export árualap bővítését elősegítő hitelekkel szemben. Ez volt • a jellemző Borsod megyére is. Nehezen tört meg a jég. de végül is felengedett. A túlzott óvatoskodások, az indokolatlan visszahúzódások helyett néhány nagyvállalat elkészítette pályázatát. Ezek között volt olyan, amely lényegében indokolt igényeket tartalmazott, de a bank által megszabott feltételek alapján nem felelt meg a követelményeknek. Az ilyen kérést — természetesen — elutasították. Azok az üzemek viszont, amelyek a legapróbb részletekig megalapozott igénnyel leérték az államtól az export árualap bővítéséhez rendelkezésre álló pénzből a hitelt, már meg is kapták. Az országos adatok tanúsága szerint -10 milliárd forintra vonatkozó beruházási hitelt kértek a vállalatok, amiből 22 milliárdot — országos szinten — jóváhagytak. Ezek között szerepel a Tiszai Vegyi kombinát, a December 4. Drótművek, s a Hegy alj a Ruházati Szövetkezet által kért hitel. A világszerte híres hegyaljai szövetkezet a konvertálható exportárualapot: növelő beruházás keretében 34 millió forintos költségelőirányzattal bővíti az üzemet. Benyújtotta igényét a Mezőkövesdi Ruházati Szövetkezet is. Több mint 4 millió forint összegű hitelt kért, aminek az elbírálása még folyamatban van. Miután az állam kasszájában levő pénzből még van lehetőség igények kielégítésére, nyitva áll az út megyénk más üzemei előtt is, hogy megalapozott, minden tekintetben kifogástalan pályázatot nyújtsanak be a Magyar Nemzeti Bankhoz. tapasztalatok tanúsága szerint azokban az üzemekben, ahol jóváhagyott pályázat alapján igénybe vehetik az export árualapot bővítő hitelt, nemcsak ezzel az összeggel gazdálkodnak. A rendelkezésükre álló saját erőforrásokhoz, fejlesztési lehetőségekhez is hozzányúlnak. A tartalékolt pénzt is felhasználják azzal a nem titkolt és helyesen megválasztott törekvéssel, hogy az V. ötéves terv célkitűzéseinek szellemében, a népgazdaság igényeihez igazodva a lehető legjobb arányokat alakítsák ki az exportra való termelésben. Arról van tehát szó, hogy az export árualapot bővítő hitelek megmozgatták a saját erőforrásokat is. s ez mindenképpen hasznára válik a vállalatoknak, üzemeltnek, s az egész népgazdaságnak. T. F. Színes A GELKA megyei kiren1975. december 23-án adták át ünnepélyesen a Szerencsi Csokoládégyárat a termelésbővítő rekonstrukció után. A csokoládégyár termelőkapacitása a beruházások során 50—70 százalékkal emelkedett. A nyolchónapos gyártási tapasztalatokról, az eredményekről és a mindig újonnan keletkező gondokról beszélgettünk Restás Aladárral, a csokoládégyár igazgatójával. — A gyár az első 8 hónapban 132,9 százalékra, értékben 128 százalékra növelte termelését. Ezek szerint — bár a Gazdasági Bizottság tervben szereplő elvárásait teljesítjük — a tervünket nem tudjuk teljesíteni. Ebben része van az év elején mutatkozó anyaghiánynak. Celofánt — tőkés import kiváltása miatt — Lengyelországból akartunk beszerezni, ez azonban nem felelt meg a minőségi követelményeknek; ám szerepet játszik a lemaradásban az is, hogy az új gépeknél a dolgozók begyakorlottsága még nem megfelelő és a tervezés, kivitelezés hiányosságai miatt, helyenként a technológiában is hibák mutatkoznak. Nem túl jelentősek, mégis zavarólag hatnak és ezért az év végéig valamennyi hibát — építészetit és gépészetit — elhárítjuk. Hiányzó emberek A kivitelezés „gyermekbetegségei” sajnos egyetlen beruházásunknál, rekonstrukciónál sem maradnak el. A cukorkakonyhán 5 cm-es vízben dolgoznak, tervezési és kivitelezési hibák miatt. A konyha burkolata, de a víz- elvezetés módszere sem megfelelő. Itt a végleges megoldást a nyitott akna és annak rácsos lefedése jelenti majd. A csokoládémassza szállítását edényekkel, vödrökkel végzik. Azon egyszerű oknál fogva, mert a fűthető, dupla falú csővezeték technikailag nem felel meg a folyamatos szállításnak. Szépséghiba ugyan mindössze, bogy 13 ember átmenetileg kézzel hordja a csokoládémasszát, mégis gondosabb munkával elkerülhető lett volna, hogy 15 ember foglalkozik fölöslegesen anyagmozgatással akkor, amikor minden munkáskézre égetően szükség van. Iti is mintegy kétszázan hiányoznak a termelésből. Bár a bázislétszám megvan, a munkaerőforrások Szerencsen is kiapadtak. Van olyan gép. ahol esetenként nincs kezelő, vagy legyártják ugyan a terméket, de nem tudják csomagolni. Felvetődik a kérdés, hogy a sokmilliós rekonstrukció után miért hiányzik ennyi munkáskéz, ennyi dolgozó? A beruházáshoz lehet, hogy nem készítették el a ..munkaerő- mérleget”? Vagy esetleg a technológia nem eléggé fejlett, nem törekedtek eléggé az automatizálásra? Kérdések; amelyekre már más rekonstrukciók során kell jobban odafigyelni, mert a jelenlegi állapot már befejezett tény. A teljesítménykövetelmények kiterjesztésével már nehezen lehetne a munka intenzitását fokozni, arra ösztönözni. Hiszen a dolgozók 75 százaléka teljesítménybérben van foglalkoztatva, illetve, ahol erre nincs mód, ott létszámnormát alkalmaznak. A termelés további nö- velésére pedig szükség van. Ezt kívánja a hazai piac ellátása és az export mennyiségének fokozása. Ismerni a í ár latokat Nem csekély a valószínűsége annak, hogyha az édesiparban is nagyobb gondol fordítanának a piackutatásra, illetve a prognosztizálásra, akkor a gyárakat nem érné ennyire „készületlenül” a magasabb és változó igény. Am nálunk még mindig túl kényelmesek a vállalatok. A hazai fogyasztó, a biztos piac erre szoktatta őket —, hiszen a kedves vevő eszi, nem eszi, mást nem kap! Így azután a megnövelt — de nem eléggé! — gyártási kapacitás mellett az export mennyisége nem változott, vagy alig valamennyit. ' A rekonstrukció előtt 10 százalék volt, most (i—8 százalékra) „emelkedett”. Mi lehet ennek az oka? És mi annak, hogy . a termelés nem éri el a kapacitás biztosította lehetőséget? Hogy ennyire nő az állóeszközigényesség — nemcsak itt — és hogy oly magas mindenütt az élőmunka-igény? Hogy a beruházások kevés kivételtől eltekintve növelik a munkaerő iránti keresletet és nem helyettesítik azt? Talán nem túlzás, ha arra gondolunk-: mindegyik forrása a beruházások, rekonstrukciók hiányosságaiból fakad. Abból, hogy sokszor 6—10 év is eltelik, míg az ötletből, a beruházási programból vagy a kiviteli tervből új létesítmények születnek! S a rohanó évek alatt egyre korszerűbb technika honosodik meg szerte a világon, mig itt-olt korszerűtlen technikát konzervál az elhúzódó megvalósulás. De talán közrejátszanak olyan tényezők is. hogy az optimális ipar telepítés, illetve fejlesztés tervezésére kevés vagy inkább nem elegendő gondol fordítunk! Ahhoz, hogy a nehezebb feltételek között további dinamikus fejlődésünket biztosítsuk, minden szinten fokozni kell a tervezés, az előkészítés alaposságát. Ez is hozzá tartozik a termelés hatékonyságának növeléséhez, az értékesítési tevékenység javításához, tágabb értelemben a tartalékok feltárásához! Buchcrl Miklós 1 Az elmúlt hét végi nagy esőzés a gépeket, s a már javában folyó őszi betakaritu- si munkákban szorgoskodó kétkezi munkások egy részét is „kiszorította” a mezönyárádi határból. Ennek ..köszönhetjük”, hogy Molnár Károlyt, az Üj Élet Tsz 'elnökét az irodában találjuk. — Idebenn is akad azért dolga az elnöknek, mert van hasznos ..papírmunka” is — mondja mosolyogva. — Most például az ifjúsági parlamentre készülök, meri fiatalodunk ... Kiderül, hogy a „fiatalo- dási” folyamat nagyon fontos a kis közös gazdaság életében. Sokáig .szo.iló volt a gond, amit a tagság, a dolgozók elöregedése okozott. Ma már más a helyzet. Hála a bátor és okos fejlesztéseknek, az utóbbi öl év alalt megvalósított 55 millió fo- rinj: értékű beruházásoknak, a tsz már vonzza a fiatalokat. * Az elnök előszedi az ifjúsági parlamentre meghívandók listáját, amelyből kiderül, hogy az állandó dolgozók fele 30 esztendőn aluli. — Ezért vágtunk neki bizakodással. nyugodtan az őszi munkacsúcsnak, a legnehezebb időszaknak. — mondja az elnök —. mert nemcsak szorgalom, hanem erő is van a tagságban. Persze ez nemcsak a fiatalokra, hanem az idősebb korosztályokra is vonatkozik, Az előző nagy munkacsúcsot, az aratási hozza fel példaként. Még sosem zajlott le olyan „simán” zökkenőmentesen és olyan gvorean, mint az idén. A négy szovjet kombájn 3 munkanap, (valóban rekordidő) alul1 végzett a saját 300 hektárnyi kalászossal. A termésátlag is jó volt: búzából 40. árpából 43 mázsa hektáronként, pedig az aszálykárok itt is tetemesek voltak. De nemcsak ennvit arattak. A „sajátnál” jóval többet. 390 hektárnvi .területet kombájnoltak más gazdaságok területén és 50 hektárt a háztájiban is. Az SZK—fioson. a Kolos» '-nm'sáhsoo dolgozó Körömi Tibor egymaga 253 hektárt aratott le de a jó öreg SZK—4-esek- '-el dolgozó Zelci József. Orosz Károly és Orosz Béla is nagyszerű munkát végzett a nyáron. * A megtermelt értékek zöme még kinn van a halárban. de az- elnök Szerint annyira rossz, 'kedvezőtlen ’em lehet az időjárás, hogy ;ó munkaszervezéssel, a tagiig áldozatvállalásával ezek a milliós értékek biztonságba ne kerüljenek. A 80 hektárnyi napraforgó, amelynek törését a hé-. len megkezdik például legalább kétmillió forintos árbevételt Ígér. Egy-egy hektár 22—23 mázsás, kiváló átlaggal kecsegtet. Ugyanez a helyzet, a 00 hektárnyi szójával. Kevesen hitték, hogy ilyen aszályos évben lesz belőle valami. De a jó agrotechnika eredményeként a magasnak vélt 15 mázsás hektáronkénti átlagtermés már most biztosra vehető. * A dohánytáblán, ahol az esőzés utáni első napsütéses órákban is már több. mint húszán szorgoskodnak, ugyancsak az ..lüti” az embereket, hogy ilyen szép dojhányt még sosem törtek. Szegedi István bácsi, az idős dohán,ykertész elmondja. hogy a 15 hektárnak már az utolját törik, s egy-egy hektár levelei ezer kötélen száradnak. Azaz a termés legalább Ifi mázsa körüli lesz. A most termesztett fajtát, a pálmonostorit dicséri, de még jobban a Barátság brigádban dolgozó asszonyokat, lányokat, akiknek a szorgalma a kertészetben, a dohányban és a szőlőben valóságos kincsei ér. A Barátság szocialista brigád 25 tagjára most az őszi hajrában vár a legtöbb, s az időjárás miatt a legnehezebb munka. Ktizmi József né, a brigád vezetője csak annyit mond, hogy őrajtuk nem fog múlni az őszi betakarítás sikere. — Ezt elmondhatod a pesti tanácskozáson is — jegyzi meg egyik asszonytársa. Kiderül, hogy brigádveze- töjüket az,, a megtiszteltetés érte, hogy a háromtagú megyei küldöttség egyik tagjaként részt vehet a TOT-bar. sorra kerülő női szocialista brigádvezelök országos ta- r • --'-ozásán. Ä Őszről, őszi munkákról lévén szó, a közeledő szüretet is megemlítik. Sajnos erről a talán legjobban fizető ágazatról az idén nem szívesen ) beszélnek az Üj Élet Tsz- ben. A szőlő gazdagnak ígérkező termését „elvitte” ugyanis a szomszédos gazdaság egyik légi növényvédelme. A széljárás áthozta a károsító vegyszert, s leper- zselődötl, teljesen tönkrement a szőlő, a borsótábla, sőt a napraforgó egy része is. A kár mintegy 3,5 millió forint körüli. Remélik, hogy a napokban pontot tesznek .innék a május 6-ki szomorú „eseménynek” a végére, s legalább részben megtérül a tsz-nek okozott tetemes ká: j (P. s.) I deltségének szakemberei löbl- éven át. készültek a színes televíziókészülékek „fogadására”. Meg kellett tanulniuk a készülék telepítési fortélyait és természetesen meg kelleti ismerkedniük a készülék legapróbb részleteivel. Amikor megérkezett a mislrolci szervizbe a másfél millió forint értékű színes munlraasztal, akkor már jól képzett szakemberek állhatlak mellé. Ma Borsod megyében 388 darab színes tele vízi ók észü I ék m üköd i k. Tervezik, hogy a következő évben két új munkaasztalt vásárolnak, az egyiket a mezőkövesdi, a másikat az ózdi szervizben helyezik el.
