Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
( 1976. siopt. 5., vasárnop ESZAK-MAGYARORSZAG 7 Comenius Sárospatakon Évente sok ezer hazai és külföldi vendég látogatja meg Sárospatakon a gazdag írásos és tárgyi emlékekkel rendelkező iskolatörténeti múzeumot. Különösen nagy érdeklődéssel tanulmányozzák az első és második teremben kiállított Comenius-emlékeket, főképp ezekben a napokban, hiszen ismeretes, hogy megyénk egyetlen humán jellegű főiskolája, a volt sárospataki tanítóképző ettől a tanévtől kezdve, tehát fennállásának 120. esztendejében főiskolai rangra emelkedve, az Elnöki Tanács döntése alapján — Comenius nevét viseli. A baráti cseh nép nagy fia, Comenius Amos János ugyanis rendkívül viszontagságos élete során Ló- rántffy Zsuzsanna és a tehetséges, tudománykedvelő Rákóczi Zsigmond hívására 1650. október 27-én Sárospatakra érkezett, s négy évig itt dolgozott a kollégium nevelésügyi igazgatójaként. Már az özvegy fejedelemasszonynak írt első levelében „nagy fényűnek” nevezte a pataki kollégiumot, s azt kívánta, hogy itt „senki a nemességből, senki a polgári rendű ifjúságból, senki a jobb tehetségű paraszti népből a tanultabb csiszoltságtól ne legyen távol. Gondoskodni, kell arról, hogy az otthoni szűk vagyoni helyzet senkit, aki művelődésre vágyik, ne akadályozhasson. Állítani kell a szegényebbek ingyen való táplálására közös asztalokat, amilyen nagyszámban csak lehet, s ilyen módon kell előbbre hozni a szerteszét heverő tehetségeket.” Beköszöntő beszédében, amelynek „De cullura inge- niorum” címet adta. a tehetségek kiművelésének fontosságát hangoztatta, pontokba foglalva a művelt ember és a művelt nép jellemző vonásait. Hirdette, . hogy az emberiség csakis a, kultúra állal nemesedhet meg és emelkedhet fel. . A szellemi tehetség az, amely által emberek vagyunk. Szükséges, hogy minden tehetség minden oldalról mü- veltessék ... Kezdjétek meg iskolátoknak, ennek a Rákóczi-Athenaeumnak jobbá tételét, hogy a többieknek példaképül legyen, a műveltség igazi műhelye, a bölcsesség igazi aranybányája, a nyelvek igazi munkaháza legyen ...” A Sárospatakon tartott beszédeiben és az itt irt munkáiban megnyilvánuló haladó eszmék Comeniust — korát messze megelőzve — „a tudás demokratizálódásának legnagyobb úttörőiéként” tüntetik fel. Ennek a nemes ügynek a szolgálatába állította sárospataki munkásságát. Lórántffy Zsuzsanna és Rákóczi Zsigmond támogatása révén minden lehetősége megvolt arra, hogy a műveiben kifejtett korszerű pedagógiai és didaktikai elveit a kollégium falai közölt a gyakorlatban is valóra váltsa. Vallotta, hogy az eredményes iskolai munkához elmét élesítő, szívet-lclket nemesítő nevelési elvek, jo módszerek, kiváló tanárok és modern tankönyvek szükségesek. Ezek elérésében jelölte meg pataki működésének feladatait. Remélte, hogy „a Bodrog melléki deákvárosban a múzsáknak is kellemes székhelyük lesz”. Ilyen szellemben fogott hozzá a pataki kollégium megreformálásához. Elkészítette egy hét- osztályos iskolarendszer tervét, s hozzálátott a szükséges tankönyveit megírásához. Itt irta többek közölt a Ianua, Schola Ludas, mindenekelőtt pedig, a világhírű Orbis Sensualium Picíus c. müvét, amelyet másfél századon át Európa legtöbb országában tankönyvül használtak. Comenius kérésére a fejedelmi pártfogók nyomdát is létesítettek Patakon. Ebben a nyomdában, amely mindmáig működik, jelentek meg Comenius művei és az iskola tankönyvei. Az Orbis Pictus, azaz „Az ábrázolt világ” c. művének korszakalkotó jelentősége abban áll, hogy a középkori verbalizmussal, a „magoltató” módszerrel ellentétben Comenius használt először képeket az iskolai szemléltetés céljaira. Kellemes, könnyű legyen a tanítás és a tanulás —hangoztatta —, legyenek szép tantermek, pázsitos játszóterek, mindenekelőtt pedig jól képzett, tanítványaikat szerető tanítók. Comenius l(i54-ben távozott el Sárospatakról. Talán kissé elkeseredett, hogy haladó gondolkodását, újszerű nevelési elveit nem fogadta osztatlan lelkesedés. Valószínűbb azonban, hogy a hazája felszabadítására felcsillanó újabb remény késztette eltávozásra. Búcsúbeszédét l(i54. június 2- án tartotta az elöljárók, tanárok, diákok sokasága előtt. ..Bárcsak az én pataki iskolámat úgy félvirágozni látnám, hogy azt örömömnek és koronámnak nevezhetném.” Ezekkel a szavakkal vált meg Sárospataktól a világhírű pedagógus, aki itteni működésével a pataki kollégiumot az akkor elképzelhető legmagasabb színvonalra emelte, s akinél méltóbb névadót nem is választhatott volna magának Sárospatak főiskolai rangra emelkedett pedagógusképző intézete. Hegyi József Fíimszem A mozilátogatók hiába keresik szeptembertől a mozik pénztáraiban a Képes Film Híradó című műsorújságot. Megszűnt. Helyette egy újabb mozilap, a Filmszem kerül most az érdeklődők kezébe. A huszonnégy oldalas, nagy alakú képes filmlap, elődjéhez hasonlóan, sokszínű tájékoztatást ad a bemutatás előtt álló filmekről, formátumánál fogva jobb kép\ anyaggal is szolgálhatja a tájékoztatást, bővítheti, színesítheti közleményeinek választékát. A címe a televízióból ismert film- értékpropaganda műsoréval azonos, s ez az egyébként Dziga Vertovlól vett cím bizonyosfajta együttműködésre. együttes, jobb közönségtájékoztatásra is utal. Hisszük, hogy a Filmszem mozimagazinként is jő lesz. (b) . Lazár Tibort Hajnal felé Pulykatojás-éj, csillag pettyes, ezüst-stegen horgászéi) t nélkül a Hold nézi, amint a kedves menyasszonya a Göncölre készül, s a szerelmesek c jármüvével a hajnal ele megy, amely végül elhinti fényes tolláit. BANTASZ-PORTRE Bozsik István munkája Mezítláb a hegyre Már csak titokban szeretem a kényelmetlenséget, a kalandot, a szél fúvasát. Nem olyan nyíltan, mint diákkoromban. A zápor esik, többször állok eresz alá, de még irigylem azokat. akik keresik a kényelmetlenséget, szeretik a kalandot es vállalják a záport. Mindezt persze nem mondtam el annak a három srácnak, akikkel néhány napja találkoztam a zempléni hegyek lábánál, Makkoshotyka község határában. Szóba elegyedtünk. Ültek az út szélén, az eső utáni l'ü zölddel terített asztalánál és falatoztak a hátizsákból. „Tetszik tudni, mi bogarászok vagyunk”, mondta az egyik, tisztelettudóan becsukva bicskáját a beszélgetés időtartamára. Hát persze, mi mások is lennének! Bogarászok, gyalogosok, egészségesek, barnák, kopottak, rongyosak, vidámak, vállalkozó kedvűek, egymásra utaltak és egymást segítők. Tizenhét éves diákok a szünidő utolsó két hetében. Vonattal jöttek Nyíregyházáról Sárospatakig. Ott körülnéztek és aztán nekivágtak a hegyeknek, csak úgy gyalog, fütyürészve. Gy üj teményükbe keresnek új egyedeket, meg cserére olyat, amiből már van. Velük van a szakkönyv is, meg sok-sok skatulya. Zsebükben összesen 15ö forint, útiköltségre visszafelé es minden egyébre. Három napig bogarásznak a Zemplénben. Három napig hálnak majd isten szabad ege alatt, mert sátor helyett is csak egy-egy nylonlepedőt rejt a hátizsákjuk. Felnéznek az égre: ..A. nem lesz itt eső” — biztatják egymást. Ha meg lesz. álékor majd összebújnak. Vár rájuk egy alkalmas szénaboglya a hegyi legelőn, talán egy jobb szívű öreg paraszt pajtája, és reggel talán egy kevéske tej is a gazdasszonytól. mint tavaly. Tavaly ketten tették meg ugyanezt az utat. Az idénre megnőtt a bogarászok kis csapata. Az újonc csendben figyeli rutinos bogarász társait. Ö hozta a zsírt meg a kenyeret. Felajánlom, hogy jöjjenek velem, autóval. Egyirányba megyünk. Tiltakoznak: most már itt vannak a hegyek. És tudom, hogy arra gondolnak, hogy a bogarak is itt vannak, és autóból nem lehet bogarakat gyűjteni. Leplezetlenül irigylem őket. Szabadok, nem sietnek, van idejük a nyárból is,- meg az életből is. Az autóban szól a rádió, délutáni riportot hallgatom. Kolléganőm nyári beszélgetést folytat nyaraló diákokkal. Mi a legfontosabb a táborban? — kérdi, és az egyik srác azonnal, habozás nélkül, kerek mondattal válaszol: legfontosabb a napirend betartása. Hallgatok és mintha fogyna belőlem az iménti, a korosztálynak szóló irigység. Tudom is. hogy miért. A napirend miatt van. És már nem a korosztályt, nem az életkort irigylem, csak azt a három fiút, akik hátizsákosán, már mezítláb jönnek mögöttem a hegyre. Miskolczi Miklós IDEISESKEDUHK A bolt zöldséges részlege előtt hosszú sort alkotunk, szép, szabályos sort. Részint nagy türelemmel, részint nagy együttérzéssel figyelve a pult mögött dolgozó, egyetlen férfit. Többen is járnak-kelnek ugyan a pult mögött, főként fiatal lánykák, de valahogy mindig akad egyéb elfoglaltságuk, hol ezt, iiol azt. kell megigazítani, ide rakni, bevinni. kihozni, nem igen szólhatnak a vásárlókhoz. Lehetséges, hogy nekek még ez nem is feladatuk. De most fiatalember érkezik, előírásosan beáll \a sor végére és köszönti a benti lánykát, szia. szia, hogy vagy. kösz, mit kérsz, fél kiló ezt. fél kiló. azt és íme, a lányka zacskót kerít. mér. számol, szabályosan kiszolgál. Mindannyian szurkolunk neki. csak sikerüljön. nehogy eltévesz- szen valamit, már mutatnánk a szemünkkel, hol van a kért hagyma, a paradicsom. de tudja enélkül is. nézzük a mérleget, elég jól eltalálja a mennyiséget úgy elsőre is. egykettőre készén vannak a csomagok. Nem ment ugyan olyan ügyesen, begyakorlottal!, mint a sajnos még mindig elég távolban dolgozó férfinak, de azért mégis sikerült. Mindannyian megkönny ebülünk, a fiatalember a sor végéről már mehet is haza, a kislány pedig folytatja a kiszolgálás előtti foglalatoskodást. — Jó reggelt kívánok! Bemutatkozhatom önnek, kisasszony? A pult mögött álló kislánynak szól az udvariaskodás, de mi elég illetlenül mindahányan megnézzük az idősebb férfit, akitől a mondatok valók. Itt áll ö is a sorban és úgy tesz, mintha megigazítaná a nyakkendőjét, pedig nincs is rajta nyakkendő. A kislány is meglepetten áll, hirtelenjében nem is jut semmi eszébe. Mi lesz ebből? Kora reggel ismerkedni. csak úgy ükmukkfukk, mindenki szeme láttára, füle hallatára! A nyakken- dőtlen idősebb férfi pedig a várakozással teli csendben folytatja: — Ugyanis arra gondol- iam, hogy mint ismerőst, engem is kiszolgálna ... Aha! Udvariasan mondta ezt is, csakhogy a hangjában már érezni lehetett valami ingerültséget! Hogy miért ideges?! * Nem valami helyes szóvá tenni, ameddig lehetett, hallgattunk is róla, de az az igazság, hogy itt a szeptember és ez igen súlyosan érint elég sok embert. Ugyanis megkezdődik a tanév, iskolába kell járni. Ügy. miként ez eddig is szokásos volt. Mindezt főként azok a híradások jelzik. melyekből megtudható, hogy az illetékesek szerint tankönyvhiány miatt nem lesz fennakadás. Ügy, miként az eddig is szokásos volt. Mégis! Vannak egyének, akiket v*a tankönyvellátás ügye nyugtalanít. Pedig megmondták, hogy nem lesz fennakadás! Hogy azok az egyének mégis miért idegesek ? Villamosjegyet próbálgat egy idősebb bácsika a jegyek érvényesítésére szolgáló készülékbe helyezni, de valahogy nem sikeredik neki. Pedig igyekszik, igyekszik, de talán éppen az zavarja, hogy percek óta már többen is bámuljuk, ahelyett, hogy segítenénk neki. De az a helyzet, hogy már elég dühös, jobb lenne inkább távolabbra húzódni tőle. Nyugodtan kezdett ö bele ebbe a műveletbe, mihelyt felszállt a villamosra, látszott rögtön, hogy nem először csinálja, de ahogyan múlt az idő és a próbálkozások után még mindig nem traf ált bele a résbe. egyre jobban felcukkolta magát, hol elvörösödött, hol elsápadt, most pedig már villogó szemmel tekint- get körül, mintha bűnbakot keresne, mintha mi lennénk az egésznek az oka. Idős ember ugyan, de megtermett, erős. ilyen korban már a vérnyomással is baj szokott lenni, könnyen fölmehet: a pumpa. No ugye! Most meg már különböző megjegyzéseket tesz, előbb csak a foga között, majd egyre hall hatóbban, most pedig hirtelen abbahagyja az egészet, mint akinek megváltó ötlet jutott az eszébe. Előveszi a pénztárcáját. abból egy autóbusz- jegyet húz ki, könnyed mozdulattal becsúsztatja a résbe, kattint, majd diadalmas arccal nyugtázza a sikert, az érvényesített jegyet. A meggyötört villamosjegyet pedig dühödten ledobja a földre. Ja! A buszjeggyel köny- nyü dolga volt, az ugyanis vastagabb papírból készült, könnyű belehelyezni a lyukasztóba. A villamosjegy viszont mostanában ugyancsak elvékonyodott, ha egy kicsit meggyúrődik, bizony nehéz munka van vele. Deliét takarékosság is van a világon! Hogy miért lett mégis ez a bácsika annyira ideges? * A napokban jelent meg az élelmiszerüzletek új nyitva tartási, illetve zárva tartási rendje, ami néhány embert szintén idegesít. Pedig nyilvánvaló, hogy a kereskedelemben dolgozóknak is jár a vasárnap, az is nyilvánvaló, hogy a vásárlást illetően nem is lesz emiatt különösebb fennakadás. másrészt pedig a vendéglátó egységek végre visszaadhatják a kölcsönt a kereskedelemnek. Az élelmiszerboltok vasárnap nem tartanak majd nyitva, ellenben néhány eszpresszóban, étteremben vasárnap árulnak tejet, zsömlét, kiflit. miegymást. Mint ahogyan a hét egyéb napjain az élelmiszerboltokban árulnak kisüsti törkölyt, kádárkát. rumot, miegymást. Miért kell emiatt idegeskedni ? * Az egyik dolgozó nő minden különösebb ceremónia nélkül átváltozván háziasz- szonyi minőségre, elindul bevásárolni. Azt mondja, hogy lesz, ami lesz, lecsót fog főzni. Méghozzá sokat és méghozzá jót! És ne is szóljon bele senki! Most indul a piacra bevásárolni. De miért mondja ezt ilyen idegesen? Priska Tibor
