Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

1976. szept. 4., szombat ÉSZAIC-MAGYARORSZÁGfo ismerkedés a termelési rendszerekkel (Hl.); I fejlődés kényszere — Ettől a miénk jobb! — Általános volt a megállapí­tás megyénk szakemberéi kö­rében, amikor a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet húsmarha tartási rendszerét értékelték. A „mienkre” a Lé- hi Állami Gazdaság Charo- lais és Hereford fajtára ala­pozott, hegyvidéki viszo­nyokhoz jól alkalmazkodó ál­lományára célozva. Mezőhé- ken viszont a megyében még ismeretlen, nagyon jó hús­termelő képességű fajtát, a vörös színű, tetszetős Limou- sint láthatták. A benyomá­sok ennek ellenére vegyesek maradtak, s ezért kérésünk­re Farkas András, a megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója röviden összefog­lalta a tapasztaltakat: — Sok vonatkozásban az itt hallottak és látottak fel­tétlen hasznosak voltak. Me­gyénk szakemberei összeha­sonlíthatták a két húshasz­nú szarvasmarha-rendszert, s ebből a Léhi Állami Gazda­ságé győztesen került ki. Miért? Mert a Charolais és a Hereford keresztezései ál­lomány utódai nagyobb súly- lyal hizlalhatok, a külterjes viszonyokat jobban bírják és tartásukhoz nem szükséges annyi beruházás, amennyit itt láttunk. Mondom ezt at­tól függetlenül, hogy a Li­mousin 500 kilogrammos sú­lyig talán olcsóbban hizlal­ható és tehenei könnyebben ellenek. Viszont a léhi rend­szer technológiailag előrébb tart, és megteremtésének egészében gazdaságosabbak a feltételei. Mezőhék után a „névro­kon” Héki Állami Gazdaság­ban jártunk, megismerkedni az itt kialakított cukqrrépa- termesztési rendszerrel, l'b- be az együttműködési társu­lásba 23 termelőszövetkezet és 5 állami gazdaság lépett be, közel 10 ezer hektáros te­rülettel. Figyelemre méltó-, nak tűnik a gazdaság erőfe­szítése, hogy az önköltség csökkentésének érdekében technológiájából „száműzte” a drága nyugati gépeket, s helyettük a KGST-piacon mindig megtalálható olcsó, nemrég kifejlesztett konst­rukciókat állítja termelésbe. Nem minden nehézség nél­kül, de napjainkban sike­rült elérni, hogy gépállomá­nyuk 90 százaléka a szo­cialista országokban készült. Ezek a gépek a rendszer te­rületén kifogástalanul mű­ködnek, s erről szakembe­reink megbizonyosodhattak. A gépudvaron be is mutat­ták a KC—6-os felszedőt és társait. Hisszük, hogy a négy rendszergazda meglátogatása után a jegyzetfüzetbe irt gondolatok kikerülnek me­gyénk szántóföldjeire, állat­tenyésztő telepeire. Külön­ben a megyei TESZÖV — idén már sokadik — kezde­ményezése nem hoz teljes sikert. Már említettük, de is­mét leszögezzük: megyénk adottságai kedvezőtlen ég­hajlati, domborzati viszonyai ■sok termelőszövetkezetünket kizárja a rendszertagságból. Példaként: a nagyteljesítmé­nyű erőgépeknek legalább egy kilométer hosszú tábla szükséges ahhoz, hogy gaz­daságosan működjenek. Ilyen méretet a Cserehát, Bükk vagy Zemplén hegy és domb- vonulatai között kialakítani lehetetlen. De a termelési együttműködések tapasztala­tait, elsősorban a munka- szervezést. lajtaki választ ást, vezetői szemléletet, át lehet venni, sőt kötelessége átven­ni üzemeinknek, és nem má­sért, mint a jövedelmezőbb termelésért. Borsodban a jövőben is vetélkedni fog a hagyomá­nyos termesztés az újjal, a korszerűvel. A hagyományos szemlélet, viszont ne legyen „kerékkötője'1 az átalakulás­nak. Termelőszövetkezeteink egy. részében a rendszerbe lépés egyet jelentene a mér­leghiánnyal. De ugyanezek­ben a közös gazdaságokban, ha szerencsésen ötvözik az elmúlt évek szokásait a ta­nulmányi úton látottakkal, nagyot léphetnek előre; A rendszerbe lépés termelőszö­vetkezeteink kedvezőbb adottságú sík vidéki másik részénél különlegesen indo­kolt, Ha megyénkben öt gaz­daság a héki termelési együttműködés tagjává válna, szinte megszűnne a cukor­répa-terület szórtsága, elap­rózottsága. Jelenleg 35 szö­vetkezetünk rendszertag 22 ezer hektáros területtel, öt növényt termesztünk a leg­szigorúbb technológiái •■utasí­tások alapján. Tizenegy KI- TE-gázdaságunk például 20 mázsás hektáronkénti ter­mésátlag-növekedést mutat­hat fel csak a kukoricánál. A megyei terveket ismerve, egy szükségszerű fejlődési folyamat végeredményeként 1980-ban a rendszerben mű­velt szántóterület az eddigi­nek háromszorosára, nő. Az idő rövid. Szövetkeze­teinkben az. elkövetkező négy év legfontosabb feladata, hogy megteremtsék a terme­lés tényezőinek technikai, biológiai és talán, főként em­beri összhangját, mert a ha­tékonyság és az átlagok nö­velése ezek nélkül elképzel­hetetlen. A fejlődés követeli, hogy a rendszerekkel lépést tartsunk, mert különben mé­lyülni fog az a ...szakadék”, amely eredményeik alapján elválasztja egymástól gazda­ságainkat. sőt a jövőben — ha nem lépünk — az ország­részekét is. A rendszergaz­daságoknak nincs titka, amit Borsod szakemberei a há­romnapos tanulmányi úton láttak és lejegyeztek, az meg­valósítható. Szunyogh János, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese és dr. Németh Pál, a megyei TE- SZÜV titkára, akik az útra elkísérték agronómusa inkát, elnökeinket, szintén erre hív­ták fel a figyelmet. A rend­szerbe lépés nem kényszer, de maga az élet, a fejlődés követeli. Karmán Isíván Szocialista brigádok vállalásai a TVK-ban A Tokaj-hcgyaljai Állami Gazdasági Borkombinát 4. kerületében már több. mint egy hete tart a szüret. No. ez, még nem az igazi, a neklár- escpegtcló kordonkarókon még nem hízik a szem. A gazdaságban a szőlöszüretet minden évben megelőzi a szilva és az alma betakarítá­sa. E két gyümölcs híre ugyan nem vetekszik a sző­lőével. de hogy kereseti áruk ezek is. azt a széles export- lehetőségeik bizonyítják leg­jobban. Popovics István telepveze- tó-hclyettes elmondta, hogy a 60 hektáros szilvásban au­gusztus 23-án kezdték meg a besztercei szilva szedését. A csaknem 500 dolgozó, jobbá­ra lányok, asszonyok, naponta 5 vagon szilvát szednek le. Az áru 60 százaléka hűtőhá­zi tárolásra kerül, 30 száza­lékai pedig lökés országokba exportálják. A maradék H) százalékot a szeszipar dolgoz­za fel. A szilvával egyidőben a 236 hektáros almáskertekben is megkezdődött a szüret. Az alma részben hazai piacra, részben szovjet. NDK és len­gyel exportra kerül. Vajon ki ismeri azt a mar­tinászt, aki a vasat olvasz­tana, hogy nekünk abból drót, huzal, sin, az új házak­hoz kötőelem, vonat és re­pülő készüljön. Vajon ki is­meri a raktárost, az ABC- áruhásból, amikor a szép áru között válogatunk. Az átlagember közül úgyszólván senki, ha esetleg nem va­gyunk rokonságban, barát­ságban, szomszédi viszony­ban. Aki fogait hozza rendbe, pótoltatja az elliasználódot- takat, csupán a fogorvossal találkozik. És fogalma sincs, hogy a fogtechnikus mit ügy­ködik napestig a páciense­kért. Hájul.' illik a jelző: névte­lenek. Névtelen harcosok, a megismerhetőség határán túl dolgoznak. És boldogok, mert teremtő, alkotó munkát vé­geznek. Nem is igénylik• a nyilvánosságot, megszokták a háttérben élést. Ilyen ember Derecskéi András is. Fogtechnikus, a Miskolc vasgyári rendelőin­tézetben dolgozik. A Fog­technikái Vállalat „munka­ereje”. Szó se volt, hogy írok ró­la. csak úgy elbeszélgettünk hivatásáról, családi életéről, örömeiről, gondjairól. Vélet­lenül kiderült, hogy 1976 má­jus elsején megkapta a Mis­kolc városi Tanácstól a tár­sadalmi munkáért bronz fokozatú kitüntetést. l-Ia le­telik a műszakja, fogja ma­A bányásznapra készült el gát és járja az üzleteket, mint társadalmi ellenőr. Min­dig segítőkész, a közösségért végiéit teendőkben. A szakmában 18 esztendeje dolgozik. Már harmincon túl van az. esztendőket, az élet­éveket illetően. A kicsit őszü­lő haj, a két gyermek, az édesapái mivoltság egyálta­lán nem okoz problémát. A tanuló, dolgozó felesége leg­feljebb reklamálja férje örö­kös távollétét. Azonban, aki elkötelezte magát szakmájá­nak, társadalmunknak, a .kö­zösségnek, azok legtöbbjével igy szokott lenni. A hobbija a munka. Azt tartja, lehelünk a tudás leg­magasabb pontján. Iia hiány­zik a lelkiismeretes munka­végzés. Örömét leli. (tinikor látja, hogy a páciens boldo­gan távozik a rendelőből. A háttérből figyel', nem is bán­ja, hogy az illető nem tudja, mit fáradt ö érte. Élteti a tu­dat, hogy jól dolgozott. A Széchenyi szocialista brigád tagja, a kiváló címet nemrégiben nyerték el a vál­lalatnál Egy szép csehszlo­vákiai kirándulással ünnepel­ték meg a kitüntetést.. Névtelenül is irigylésre méltó ember. Megyénk bányaüzemeiben nagy gondot fordítanak a műszaki feltételek, az élet- és munkakörülmények szín­vonalának a növelésére. En­nek egyik jelentős tényezője a nagyfokú gépesítés. E "te­kintetben országosan is fi­gyelemre méltó eredmények­ről adhatnak- számot' me­gyénk bányaüzemei. A Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségre a minap je­lentette Tuskán József, a Bükkaljai Bányaüzemek fő­mérnöke, bogy szeptember 2-án délelőtt 10 órakor terv­táron megkezdődött a gumi­hevederes személyszállítás. A Bánygműszaki Felügyelőség szerint a berendezés minden tekintetben megfelel a biz­tonsági előírásoknak. A személyszállítás korsze­rűsítése a megye többi bá­nyaüzemeiben is napirenden van, ami amellett, hogy sok­sok fáradságtól, hosszú föld alatti gyaloglástól mentesíti a bányászokat, a termeléke­nyebb. gazdaságosabb munka feltétele is egyben. A tervtárói gumihevederes személyszállító szalagot ha­táridőre készítették el. A Tiszai Vegyikombinát mintegy hatezer fős kollek­tívája tevékenyen részt vett a vállalat V. ötéves tervének kidolgozásában. A dolgozók konstruktív javaslatokkal, észrevételekkel. másrészről értékes munkavállalásokkal segítették a középtávú terv kimunkálását. A kombinát 256 szocialista brigádja, az előző évekhez hasonlóan, sok millió forintot érő plusz kö­telezettséget vállalt. A kombinát dolgozóinak munka verseny-felajánlása döntően a vállalati V. ötéves terv maradéktalan teljesíté­sét céloz:«!, kellő biztosítékul szolgál a gazdasági, termelé­si feladatok sikeres megva­lósítására. A vállalati ötéves terv minden eddigit felülmúl: 1980-ig ugyanis 37,2 milliárd forint bruttó termelési érté­ket ír elő. Teljesítése rend­kívüli erőfeszítést, fegyelme­zett munkát kíván a dolgo­zóktól. hiszen a termelés üte­me évenként átlagosan több mint 11 százalékkal növeke­dik. Erőteljes fejlődés A megnövekedett, feladat­hoz igazodik a gyárak, üze­mek. főosztályok szocialista brigádjainak munka verseny­vállalása is. Így az olefin­gyárban, az ötéves terv első evében erőteljesen fokozzák a termelést, hogy a vállalat teljesíthesse az olefinegyez- ményböl adódó kötelezettsé­gét és változatlanul kielégít­hesse a hazai igényeket. Ezért 1976-ban 210 ezer tonna eti­lént, 110 ezer tonna propi­lént. több mint 180 ezer ton­na pirobenzint és egyéb ter­méket állítanak elő. A műanyaggyár dolgozói a tervidőszak végére a múlt évi 32 ezer tonnáról 56 ezer J tonnára növelik a termelést. " A festékgyárban a legfőbb cél. hogy továbbra is kielé­gítsék a hazai és a külföldi megrendelők igényét. Ezért 1980-ban a gyár kapacitása már megközelíti az évi 50 ezer tonnás szintet. Erre az évre 42 és fél ezer tonnát irányoztak elő. ebből mint­egy 10 ezer tonna festékfé­leség exportra kerül. A poli­etiléngyárban. a középtávú tervnek megfelelően, éven­ként 6.5 százalékkal emelik a termelést. A több polieti­lén-granulátum lehetővé te­szi a műanyagfeldolgozásnak az igényekhez igazodó terv­szerű fejlesztését. 150 millió A szocialista versenymoz­galom fő célkitűzései között szerepel a termelési költsé­gek további csökkentése és a takarékosság fokozása. Szinte minden munkahelyen van­nak még kiaknázatlan lehe­tőségek! A szocialista brigá­dok felajánlásai is erről ta­núskodnak. E szerint az el­következő öt esztendőben az üzemi kollektívák vállalati szinten 1 százalékos költség­megtakarítást érnek el. így a középtávú tervben mim­egy 150 millió forinttal csök­kentik az anyag- és energia­felhasználást. A most köz­zétett adatok szerint, a TVK szocialista brigádjai és az üzemi kollektívák 1976-ban csaknem 24 millió forint ér­tékű anyag- és 12 és fél mil­lió forint értékű energia- megtakarítással járulnak hozzá a gazdálkodás javítá­sához. A közössé<f javára A Tiszai Vegyikombinát dolgozóira mindig jellemző voll, hogy sokat fáradoztak a közösség érdekében. Köz­hasznú tevékenységük során a vállalat brigádjai felbe­csülhetetlen értékű társadal­mi munkát végeztek a város gyermek- és oktatási intéz­ményeiben. a tömegsportte- lop. az ifjúsági park, a ját­szóterek. parkok építésében, felújításában. Áldozatos munkájukra a jövőben is számítani lehet. Csak kimon­dottan a várospolitikai célok valóraváltását az elkövetkező öt évben 100 ezer óra tár­sadalmi munkával segítik. Ezenkívül, a vállalat bejáró dolgozói kiveszik részüket la­kóhelyük fejlesztéséből is. A TVK szocialista brigádjai 1980-ig összesen 250 ezer óra társadalmi munka teljesíté­sére kötöttek szerződést. Gondoskodás a dolgozókról A vállalat V. ötéves tervé­ben a kombinát igazgatósága kötelezettséget vállalt ra, hogy biztosítja-mindazokat a feltételeket, amelyek a bri- gádfelajánlások teljesítéséhez szükségesek. Ezenkívül gon­doskodik arról is, hogy to­vább javuljon a dolgozók életszínvonala, munkakörül­ménye. szociális, kulturális ellátottsága. Ezért elhatároz­ták, hogy az egy dolgozóra jutó bérszínvonal a tervidő­szak végére mintegy 29 szá­zalékkal lesz magasabb az előző évinél. A technológiák korszerűsítésére, munkás- és egészségvédelmi célokra öt év alatt mintegy negyedmil- liárd forintot költenek. A vállalati dolgoz.ók szociális helyzetének javítására, mun­kakörülményük fejlesztésére 330 millió forint jut.. Emlí­tésre méltó még. hogy az 1976—80-as évekre a TVK 10 millió forint összegű lakás- építési alapot létesített, amelyből a legjobban rá­szoruló dolgozóknak nyújta­nak segítséget. A leninvárosi óvodák építéséhez négymil­lió forinttal járul hozzá a kombinát igazgatósága. Lovas Lajos s A hercegkúti Kemény Ter­melőszövetkezetben jó ütemben halad a silókuko­rica betakarítása. A gaz­daságban mintegy 12 ezer mázsa kukorieasiló készül, s ezenkívül még 8 hektár­nyi napraforgóból készíte­nek ízletes, lédús takar­mányt. Képünkön Naár János traktoros és Götz :■'.? 7 , József gépkezelő az E— 067-es járvasilózóval a si­lókukorica betakarítását végzi. Fotó: Laezó József Boda István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom