Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-26 / 228. szám
1976. szcpt. 26., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Interjú Koltai Zoltánnal, a KISZÖV elnökével Hz intézményi vezetés szí p p tr KÜLÖNBÖZŐ szintű iritézOktóber 27-én és 28-án Budapesten a MÉMOSZ-szék- liázban tartják meg az OKISZ VII. kongresszusát. Megyém; ipari szövetkezeti mozgalmát 21 küldött képviseli. Azzal a kérdéssel kerestük íel Koltai Zoltánt, a Borsod megyei KISZÖV elnökét, mondja el, hogyan készülnek e jelentős eseményre, s mit várnak az országos tanácskozástól. — Az OKISZ VII. kongresszusára való készülődést ez év június 17-én kezdtük meg. Ekkor zajlott le a me. gyei küldöltválasztó közgyűlésünk. — Itt amint a lapjuk is beszámolt róla — ü.sz. szegeztük a IV. ötéves tervidőszakban elért eredményeinket, azt, hogyan, s menynyiben valósítottuk meg a párt politikai célkitűzéseinek szellemében az OKISZ VI. kongresszusának határozatait. Itt választottuk meg a küldötteket, akik a VII. kongresszuson szószólóink, képviselőink lesznek. — Mint eddig minden kongresszusnál, most a VII. előtt is tele vagyunk várakozással. A kongresszus tükörképet. ad számunkra, hogyan, miben, mennyire valósítottuk meg, amit vártak tőlünk, s a tanácskozás egyben meghatározza az új ótéves tervidőszakban követendő utun. kát. — A két kongresszus közötti időben jelentősen megerősödtek, sokat változtak. gyarapodtak a borsodi ipari szövetkezetek. Milyen változtatásokat tesz ez szükségessé? — A szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet helyesen tükrözi a párt szö- vetkezetpolitikáját, segíti az elvek érvényesülését. Ezek hatását jól dokumentálja szövetkezeteink fejlődése is. Az általános é$ a szövetkezeti mozgalomra is jellemző politikai, társadalmi és gazdasági fejlődés azonban szükségessé teszi a jogi szabályozás, valamint az alapszabály továbbfejlesztését, korszerűsítését. Á párt Politikai Bizottsága felhatalmazta VII. kongresszusunkat arra, hogy a szövetkezeti demokrácia erősítése, a népgazdasági, szövetkezeti és a tagsági érdekek összehangolása, a sokoldalú gazdasági együttműködés érdekében a szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet továbbfejlesztésével kapcsolatos javaslatot megvitassa, álláspontját kifejthesse. — Milyen módosítások indokoltak és várhatóak? Közismert, hogy az utóbbi években Borsodban is nagy létszámú ipari szövetkezetek jöttek létre, erősödtek meg. Roppant erőfeszítést jelent olykor a közgyűlés; 1200— 1800 ember összehívása; A feladatok gyorsabb megoldása, a hatékonyabb döntések végett a tervezet szerint a közgyűlés kizárólagos hatóköre szűkül, növekszik viszont a küldöttközgyűlés hatóköre. Természetes, hogy a legfontosabb döntések, mint például az alapszabály megállapítása, a főbb tisztségviselők megválasztása, visszahívása, az éves terv, a középtávú, távlati tervek jóváhagyása változatlanul a közgyűlés hatáskörében marad. — A tartalmi munkát jelentősen elősegíti, hatékonyabbá teszi a küldöttközgyűlés hatókörének bővítése. Ide tartozik többek között az alapszabály módosítása, a belső szabályzatok jóváhagyása, A vezetést, irányítást a döntések meghozatalát nehezítette, hogy túl sok a szabályzat. A tervezet szerint ezt csökkentik. íev például a jelenlepi önálló részesedési szabályzat a munkaügyi szabályzat része lesz. — Hogyan akarják erősíteni a szövetkezeti demokráciát. a tulajdonosi felelősségérzetet? — Azt várjuk, hogy a kongresszuson elhangzottak elősegítik a munkahelyi kollektívák hatókörének bővülését. A tervezet szerint a jövőben a munkahelyi kollektívák választják meg a szövetkezeti küldötteket, illet- visszahívják azokat. Biztonságokba delegálnak, illetve visszahívnák tagokat. A munkahelyi kollektíva ismeri legjobban az ott dolgozókat, így a közösség tesz javaslatot új tagok felvételére, dolgozók kitüntetésére. — Milyen változást várnak a megyei szövetségekre vonatkozóan? — A szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelettel kapcsolatos javaslat szerint növekszik a KISZÖV-ük szerepe, hatóköre is. Jelenleg például revizori irodánk csak a szövetkezel kérésére végezhet. ellenőrzést. Az ellenőrzésről szóló jogszabály meghatározott körben vizsgálat es felelősségre vonás kezdeményezésére is feljogosítja a szövetséget. Felhatalmazást kap a KISZÖV arra is, hogy javaslatot tehet a szövetkezetek egyesülésére, szétválására, átalakulására, megszűnésére. E módosítás voltaképpen a gyakorlatot erősíti meg, hiszen az élet, a körülmények amúgy is rászorítják a KISZÜV-öt a véleménynyilvánításra. — Gyakori eset, hogy az OKISZ irányelveket, javaslatokat készít, s küld a szövetkezetekbe. A kollektívák ez esetben kötelesek azt megtárgyalni, annak eredményét jelenteni. Nem vonatkozik ez a KISZÖV-ök ajánlásaira. A tervezet szerint ajánlást a szövetség küldöttközgyűlése és elnöksége is kiadhat. A szövetkezetek kötelesek az ajánlást megtárgyalni. arról és a hozott határozatokról a szövetséget tájékoztatni. — Miről adnak tájékoztatást a küldöttek, ha szót kapnak? — Október első napjaiban hívjuk össze a küldötteinket. Itt, ekkor alakítjuk ki a közös álláspontot, véleményt. A két kongresszus közötti időszakban alakult meg a Miskolci Ipari Szövetkezetek Pártbizottsága, szeretnénk beszámolni róla, hogy milyen helye, szerepe van e pártszervnek a szövetkezeti mozgalomban. Szeretnénk tájékoztatást adni a megye ipari szövetkezeteiben megvalósuló műszaki fejlesztésekről, beszámolni a munka- és üzem- szervezés korszerűsítésében elért eredményekről, az azt fékező akadályokról. — Ügy érzem, hogy nincs okunk szégyenkezésre. A KISZÖV-hoz tartozó ipari szövetkezetek az elmúlt öt évben 41 százalékkal növelték a termelést, nőtt az export, 148 milliós beruházást, fejlesztést valósítottunk meg. Sikeres az év első fele is: 6 százalékkal termeltünk több értéket, mint a múlt év azonos időszakában, ez (kizárólag a terme'ékenvség növekedéséből származik. 5.9 százalékkal növeltük ipari szinten a béreket. Bízunk benne, hogy az OKISZ VII, kongresszusa olvan határozatokat hoz. olvan segítséget ad. amelv alapján a borsodi ipari szövetkezetek sikeresen tehetnek eleaet az V. ötéves terv szeried f°iad"',aikm,ií. Csorba Barnabás Takarékszövetkezeti „banktiók” TiboMdarócon A Mezőkeresztes és Vidéke Takarékszövetkezet megyénk legnagyobb „falusi bankja” hat különböző egységében ma már a helyi lakosság csaknem öt) millió forintnyi betétjét kezeli, kamatoztatja. A betétállomány idei növekedése már hatmillió forint. Egymillió forintnyi betétnövekedéssel máris túlteljesítették a SZÜVOSZ közelgő kongresszusára tett vállalásukat. A takarékszövetkezet a környék egyre több községét igyekszik bekapcsolni hálózatába. E hónap végén Ti- bolddarócon nyitnak újabb „bankfiókot'’. A helyi tanács bocsátott rendelkezésükre egy helyiséget, amit a takarékszövetkezeti tagság társadalmi munkával hoz rendbe. A daróciak már eddig 700 ezer forintnyi takarékbetéttel rendelkeznek, s ez az összeg az év végéig v&i hatóan eléri az egymilliót. Az idei első félévi eredmények elismeréseként a mezőkeresztesi takarékszövetkezet dicsérő levelet kapott a KPVDSZ megye* bizottságától és a MÉSZÖV elnökségétől. Féléves n> erőségüket, az elmúlt évhez viszonyítva 10 százalékkal teljesítették túl. Több, mint másfél ezer tagjuk részére 12,5 millió forint kölcsönt folyósítottak. A kölcsönök jelentős része a háztáji termelés fejlesztését szolgálta A sertéstenyésztés fejlesztését. igy az anyakoca kihelyezési akciót egymillió forint kölcsönnel segítették. Ebben a takarékszövetkezetben a legfejlettebb megyénkben a biztosítási tevékenység is. E szolgáUatás keretében hatezer darab lakossági biztosítást kezelnek helyi ügyintézéssel. menjek vezetőit az arra illetékes tanácsok nevezik ki. Az új tanácstörvény már niegnövekedett felelősségei hárított ilyen vonatkozásban a községi tanácsok vezetőire is. hiszen hatáskörükbe került az iskolák igazgató'nak. valamint a körzeti orvosnak a kinevezése is. E hatáskör felelősségteljes betöltése szükségessé teszi, hogy a tanácsi vezetők tisztában legyenek azzal, milyen követelményeknek kell megfelelniük azoknak, akiket kineveznek. Mindez nagyi okú jártasságot igenyel a káder- és személyzeti munkában. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta, milyen a tanácsi intézmények káder- és személyzeti munkája, s a tapasztalatok egyben mutatják azt is, milyen érzékkel sikerült a tanácsoknak megfelelő embereket válogatniuk a különféle posztok betöltésére. A vezetés színvonalának emelése ma általános igény hazánkban, hiszen azok a követelmények, ' amelyeket a XI. kongresszus elénk tűzött, minőségileg még jobb munkát követelnek a tanácsi vezetőktől, s a tanácshoz tartozó intézmények vezetőitől egyaránt, összességében megállapítható. hogy a tanácsi intézmények vezetőinek nagyobb százaléka alkalmas a feladatok ellátására. Folyamatosan törekszenek rá, hogy szakmai fejlődésük mellett politikailag is megfelelő képzettséget szerezzenek. A vezetők politikai rátermettségéről azonban nem kapunk egyértelmű képet, ha csak a számokkal, százalékokkal mérhető ..alkalmasságot” tekintjük. Az egyetemi végzettség ugyanis bizonyos értelemben megfelelő szintű politikai képzettségnek számit ennél csak „kisebb rangú" politikai képzettséget igazol a főiskola. Ez a rangsorolás azonban így nem mond sokat, hiszen valójában a munkában. az ideológiai „naprakészségben” és még sok más politikai elkötelezettséget igénylő vezetői tevékenységben bontakozik ki a valóságos kén. AZ ISKOLA VEZETŐK nagy többsége — különösen a községekben — elismert politikai személyiség is. Közülük sokan párt vezetőségi tagok, propagandisták, tanácstagok, s több más közéleti funkciót is betöltenek. A "közművelődési vezetők íredig — éppen a gyakorlati munkáj’uk során — jelentős tudatformáló szereoet töltenek be. Az egészségügy.! intézmények vezetői — legtöbb esetben — különböző társadalmi tisztségeket töi'enek be. s többen vállalnak aktív szerepet az ismeretterjesztő munkában. Milyen politikai tevékenységet folytatnak a mezőgazdasági vezetők? Ha a mindennapi gyakorlati munkájukban megfelelően szem előtt tartják a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdek helyes arányainak kialakítását. ha elsődleges helyet biztosítanak a népgaz- dasági érdeknek, a? mar önmagában is jelentős politikai munkának számíthat. Az intézmények vezetőinek egv lényeges vonatkozásban kell előbbre lepniük, hogy a vezetés színvonalát megfelelően emeljék Ez pedig az intézményekben végzett személyzeti és káder- munka. Arra van szükség, hogy jobban megismernék az ide vonatkozó jogszabályokat és azokat törvényes Un elek között alkalmazzák. Munkájuk javításához joggá' várnak nagyobb segítséget a tanács illetékes asztálvai(ól A helyi tanácsoknak — különösen a kisebb közegekben — tanulniuk kelleti az intézetek irányítását. Ma már elmondhatjuk, hogy az intézményvezetőkkel jó kapcsolatok alakultak ki, s ez az irányítás évről évre javul. Segítették az intézmények gazdálkodását, anyagi felelősséget igyekeztek kialakítani. Hogyan érvényesülnek az intézményekben a demokratikus vezetési módszerei; ’ Erre vonatkozóan még változó képet kaptunk, attól függően, hogy milyen jellegű intézményről van szó. Az intézmény egészét érintő döntéseknél általában jelen vannak a párt-, szakszervezet. KISZ képviselői, a mezőgazdaságban működik a vezetői tanács. Az egészségügyben már nem egyértelműen pozitív a tapasztalat. A kórházai; munkaértekezletein központi helyet kapnak a szakmai természetű kérdések, s háttérbe szorulnak a dolgozók, a munkahelyi körülmények problémái. A kádermunkához tartozik az is, kik kapjanak elismerést. kitüntetést jól végzett munkájuk után. Általában helyesen alkalmazzák a kitüntetésekre. jutalmazások odaítélésére vonatkozó irányelveket, ennek ellenere az iskolák, egészségügyi es mezőgazdasági szakigazgatási intézmények beosztott dolgozói viszonylag kevesebben kapnak állami kitüntetést, mint az egyéb területén dolgozók. A kitüntetések, jutalmak odaítélésénél, a különböző bérdiffetenciáláscknál még nem mindig tökéletes az egyetértés az intézmények vezetői és a tanácsi vezetők között. A káderutánpótlás valamennyi tanácsi intézménynél fokozottabb figyelmet igényel. Hiányzik a kellő tervszerűség. s nem megnyugtató a nők vezetésében edfoglalt helye sem. Ez ulóbbihoz lapozzunk bele a statisztikába : Tudjuk, hogy a pedagógusok nagy többsége nő. Sokszor, sok helyen szóvá tették már, nem jó. hogy ez igy alakult. Elsősorban a gyermekei; szempontjából nem jó, hiszen ugyancsak kívánatos lenne, hogy férfi nevelőkkel is találkozzanak már az általános iskolában. A helyzet azonban adott. A zömmel nőket foglalkoztató pályán a vezetők többsége férfi. Az iskolaigazgatóknak csak 17 százaléka nő Az igazgatóhelyetteseknél ez a szám már 45 százalék. Az egészségügy felsőbb szintű vezetői közt nincs nő, de a mezőgazdasági igazgatók és főmérnökök közt sincs. AZ INTÉZMÉNYEK vezetőinek szakmai továbbképzéséről a megyei szakosztályok gondoskodnak. A jó vehetőnek azonban nemcsak az a' kritériuma, hogv szakmailag képzett legyen. Ez a nármas követelménvnek csupán egyik oldala — bár nem elhanyagolható. Feltétlenül szükséges a politikai képzettség és a megfelelő vezetői rátermettség. Ez utóbb:' tovább lehet és kell lavüani. Ezt a célt szolgálja maid ha a továbbkénzés tematikájában helvet l;ao a személyzeti munka is. A dolgozókkal való bánásmód, a riunka jobb megszervezése, a különböző ösztönző rendszerei; helves alkalmazása, pedagógiai, szociológiai, pszichológiai ismeretek megszerzése szintén helyet kell. hogy kapjon a továbbképzésben. A in vezető ugvanis nem feltét: enö1 úgv szüle"!;, hanem azzá lesz. ha hajlandó Önmaga állandó továbbképzésére. > ha van is szerv, amely erről a továbbképzésről meet^'elóen gondoskodik. A tanácsok ilyen értelemben is gazdái lettek az 'inaménveknek Atlamovics Ilona (ib.) Dohányföldeken A mezönyárádi Ü.j Élet Termelőszövetkezet dohány földje- in találkoztunk minap az ezüstkoszorús. Barátság nevű szocialista brigád tagjaival, akiket Kuzmi József né csapatvezető irányít. A „dohányos brigádnak*» — amely asszonyokból áll — egész évben munkát ad a szövetkezet 10 hektáros ültetvénye. A nyárádi asszonyok másfél hónappal ezelőtt kezdték meg az anyadohány törését, s ezzel a munkával az elmúlt év folyamán végeztek. A letört leveleket felfűzték, s már köteleken szárad a tsz dohán y pajtáiban. Égy kötélre 10 kilogramm zöld dohánylevél került, amely ha megszárad, mindössze másfél kilogramm súlyú marad. Az anyadohányból jelenleg 13100 kötélnyi mennyiség szárad már a pajtákban. A szocialista brigád ezekben a napokban a kacsdohányt, vagy más néven a sarjút töri. Ez sem minőségben, sem mennyiségben nem vetekszik az anyadohánnyal, de mivel érték, ezt sem hagyják veszendőbe menni a brigád tagjai. Az idén termelt „füstölnivaló” november tájára szárad ki, akkor kezdenek hozzá a becsomagolásukhoz vagy ahogy ők nevezik a bcbálázáshoz 1« —18 száraz dohánylevélből készül egy-cgy csomó, amelyet azután a mezőkövesdi dohánybeváltóba szállítanak. A cigaretta-, szivaralapanyag és a pipába való jó Jövedelemforrása a mezőnvárádl tsz-nők. Ez évben egymillió forint bruttó jövedelmet várnak a 10 hektárnyi területről. dia) Fotó; Éuczó József
