Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-26 / 228. szám

I 1

sesssswssasm

A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY’El BIZOTTSÁGÁNAK LATJA

XXXII. évfolyam, 228. szám

Ara: I forint

Vasárnap, 1976. szeptember 26.

Mai számank tartalmából:

Hát a sólymok, mivé lettek?

(A. oldal)

Iggyar félsz a leszere víláÉenfereec

A leszerelést világfórumon az egyes bizottságok szövegező csoportjai pénteken a késő esti órákig dolgoztak, volt, aki szállodai szobájában folytatta a munkát. A konferencia irányító bizottsága Ro- mesh Chandra elnökletével este 9-kor ült össze, ügyrendi kérdések megvitatására.

A szombaton megtartott nyolc kerekasztal-beszélgetésen nem hoztak határozatokat, nem rögzítettek írásban nyilatkozatokat, hanem a különböző összetételű csoportok tudósok, szakszervezetiek, parlamenti képviselők, újságírók, a kultúra munkásai kötetlen eszmecserét folytattak a leszerelés és a munkaterületük kapcsolatairól.

A szombati napon a Di- poliban megkezdődtek a kerekasz tál-beszélgetések. A leszerelési világfórum küldöttei érdeklődési körüknek és szakmai hovatartozásuknak megfelelően nyolc különböző csoportban folytatták az előző napon a bizottságokban megkezdett vitát.

Pál Lénárd felszólalásában konkrét példával támasztolta alá azt a tényt, hogy a tudományos-műszaki fejlődésnek és ezen belül az országok együttműködésének gátat szabnak a hadiipari érdekek. Elmondta, hogy nemrégiben egy Amszterdamban megtartott számítástechnikai tudományos tanácskozáson a magyar tudósok javasolták: a témával foglalkozó következő konferenciát rendezzék Budapesten. A nagy nyugati cégek — IBM. Bell. stb. — képviselői nyíltan megmondták, hogy kormányuktól utasítást kaptak: ilyen jellegű konferenciát szocialista országban — részvételükkel — nem rendezhetnek.

A fiatalok kerékasztalánál magyar javaslatot terjesztett elő Borbély Gábor, a KISZ KB titkára. Az 1976, júniusában Varsóban megrendezett európai ifjúsági- és diáktalálkozó ajánlására utalva a magyar felszólaló a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében indítványozta: 1977. őszén — megfelelő előkészítő munka után — Budapesten rendezzék meg az európai ifjúsági leszerelési konferenciái.

A tömegkommunikáció kérdéseivel foglalkozó kerek- asztal-beszélgetésen az angolai küldött arra- hívta fel a figyelmet, hogy a világban a hírek 2—3 nagy hírügynökség monopóliumát képezik. Emiatt nem ritka, hogy a tájékoztatás ellentmond a tényeknek. Javasolta a fejlődő országok közös tájékoztató szerveinek létrehozását.

A magyar küldöttség nevében Fábián Ferenc, a MU- OSZ főtitkárhelyettese szólalt fel.

A szakszervezeti kerekasz- tal-koníereneián (amelynek alelnöke Kiss Károly, a SZOT alelnöke) a különböző irányzatú szaktanácsok együttműködéséről folyt a vita.

Grcmiko-Olszowski találkozó

Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere pent eken

megbeszélést folytatott Stefan Olszowskival, a LEMP KB PB tagjával, lengyel külügyminiszterrel.

A , szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a felek hangsúlyozták, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára legutóbbi találkozójának nagy jelentősége volt a szovjet— lengyel együttműködés fejlesztése szempontjából.

A sárospataki „Kossuth” Tsz crőgépjavítő üzentében Szabó ( Tibor és Csaló László egy DUTKA főjavítását végzi

A December 4. Drótmüvek lnízómű II. üzent

c#

m

■t*

ff

.

§i

if

I i:

II

Fotó: Laczo József

Életkörülmények, munkakörülmények

v A gazdálkodó egységeknél az 1975—8(>-as években mindenütt el kell készíteni a középtávú tervekhez szorosan illeszkedő szociálpolitikai terveket. Oly módon, hogy az anyagi erők maximális koncentrálásával javíthassák a dolgozók munkakörülményeit, egészségvédelmi ellátottságuk és műveltségük fejlesztését:, és szociális helyzetük színvonalát. Az intézkedések sorát hosszú távon célszerű meghatározni. Az egybehangolt vállalati szociálpolitika azonban nem lehet csupán a költségek, határidők és feladatok éves szintre való mechanikus, merev lebontása.’ A helyi sajátosságokhoz, — az igényekhez —, a minden évben adott anyagi-gazdasági lehetőségekhez való illesztésre kell törekedni. Ezt szolgálja a szociálpolitikai tervezés folyamatossága, rugalmassága, és a tervkészítés során megnyilvánult társadalmi aktivitás. A gazdasági és szociálpolitikai tervek és a kollektív szerződés szoros kapcsolata a megye több üzemében máris kedvező eredményeket hozott.

A Diósgyőri Gépgyár szociálpolitikai feladatai, intézkedései éves szintre lebontva is igén jelentősek. Vonatkoznak ezek a gyár területére es a dolgozók gyáron kívüli szociálpolitikai kérdéseire úgyszintén. Az adatokból kitűnik, hogy a legsürgetőbb gondok közé tartozik a fürdő- és öltözőhelyiségek folyamatos felújítása.

Fokozatosan mindén üzemben kialakítják a reggeliző- helyet, s a közeljövőben az üzemi konyha hűtőberendezéseinek felújítására is sor kerül. A munkavédelmi helyzet javítására évente 34 millió forintot fordít a Diósgyőri Gépgyár’. A kovácsüzemben három darab GLAMA- tipusú automanipu latorral gépesítették az anyagmozgatást. megkönnyítve ezzel a nehéz fizikai munkát. A beruházás1 költsége 10 millió forint volt. Védő ital biztosítósára. a B-gyáregységben egy százezer forint értékű szörpautomatát szereltek fel.

A gyáron kívüli szociálpolitikai intézkedések közül ki- emelkedőek azok, amelyek a dolgozók lakáskérdéseivel foglalkoznak. Ebben az évben felszámolták a IV. osztályú munkásszállókat; s száz vidéki dolgozo részére Lyukó- bányán 800 ezer forintos felújítással II. osztályú elhelyezést biztosítottak. Lakásépítésre, vásárlásra és az ezekkel kapcsolatos támogatásokra a IV. ötéves tervben 1.5 millió forintot fordítottak. Az V. ötéves tervben ez az ösz- szeg 2 millió forintra emelkedik. A bölcsödéi és óvodai férőhelyekkel kapcsolatos költségek a IV. ötéves tervben 400 ezer forintot tettek ki. Az V. ötéves tervben a kisgyermekes családok érdekében 1 millió forintot irányoz elő a szociálpolitikai költségvetés. A gyár évente jelentős összegeket fordít az üdültetésekre és a vállalati üdülők karbantartására. A balatonboglári és a mezőkövesdi üdülő minden idényben „megszépültén” fogadhatja a gépgyár dolgozóit.

A; Észak-magyarorszagi Vegyiművek öt évre, 1976— 80. közötti időszakra szóló terve több mint 634,5 millió forintot irányoz elő szociálpolitikai célokra, a dolgozók élet- és munkakörülményeit javító intézkedések és elképzelések megvalósítására. Ebből az összegből erre az évre 72 millió 358 ezer forint jut.

Ebből az összegből napjainkig 40 milliónál is több a felhasználás. Eddig 12 lakást adtak át az idén: és további 24 átadása van folyamatban, ezenkívül 24 vállalati dolgozónak 3,4 millió forint összegű kislakásépítési kölcsönt folyósítottak, a gyári lakótelep fenntartására és fejlesztésére pedig 2.2 milliót költöttek. Ugyancsak érdemes megemlíteni a másik kiemelt leiadat. a fizikai munka könnyítését, a munkakörülmények javítását szolgáló ed- . digi eredményeket. Erre 1976-ban például 23 millió forint * ütemeztek be. Sok helyütt állítottak munkába kisgépeket, máshol az öltözö- ket-fürdőket újítottak fel, illetve bővítették. Javították a munkásszálláson lakók elhelyezési körülményeit (utóbbi például az első tél évben több mint 1,5 millió forintot _ vett igénybe) nem utolsósorban a vállalatnál dolgozók gyermekeinek óvodai, bölcsődei elhelyezését és ellátását. Fél év alatt közel 1 millió forint volt az az összeg, amit a gyermekintézmények fenntartására és korszerűsítésére fordítottak.

Mint más vállalatoknál, az ÉMV-ben is hozzájárulnak a dolgozók utaztatásához, étkeztetésükhöz. szakmai képzésük fejlesztéséhez. 1976 első fél évében a 4 millió 200 ezer forintot is meghaladta az ilyen célra adott vállalati támogatás.

.4 Tiszai Vegyikombinát igazgatósaga a jóváhagyott vállalati ötéves terv értelmében nagy gondot fordít a kö- . zel hatezer fos kollektíva életszínvonalának további növelésére, szociális, kulturális helyzetének javítására. így például az egy dolgozóra jutó tényleges bérszínvonalat 1980-ig 29,5 százalékkal növelik. Az ez évre eső időarányos részét, amely mintegy 5 százaléknak felel meg, a vállalat már teljesítette. A dolgozók szociális helyzetének javítására, munkakörülményük fejlesztésére az elkövetkező öt évben 330 millió forintot terveztek. Gyermek- intézmények építéséhez a kombinát 1976-ban kereken ötmillió forinttal iárul hozzá. Üdülök, kulturális intézmények és sportlétesítmények fenntartására, bővítésére, illetve korszerűsítésére ebben az évben több mint tizenöt millió forint jut. Ozemegész- séeügvi célokra az idén közel kilencmilliót költenek. A vállalati ötéves tervben előkelő .helven szerepelnek a munkásvédelmi. biztonság- technikai fejlesztések. Ilyen célokra csaknem 40 millió forintot használtak, illetve használnak fel 1976-ban a vállalatnál.

I