Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-25 / 227. szám

r«5£E ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1976. szept. 25.4 szombat A harmincadik . , tanév I K ultúrpolitikánk,egyik legnagyszerűbb vívmánya, a nyolc- osztályos általános iskola. Minden problémája és gond­ja ellenére — ismeretes, hogy az 1972-es oktatáspoliti­kai párthatározatot követően jelentősebb változtatásokra ke­rül sor a tantervet illetően 1978-ban — a harmincadik tan­évébe lépő általános iskola olyan alapvető változást hozott népünk műveltségi színvonalában, melyet lebecsülni nem le­het még akkor sem, ha ma is sok fiatal nem fejezi be nyolc- osztályos tanulmányait tizenhat éves koráig, s a felnőtt lakos­ság körében is magas az általános iskolát el nem végzettek száma. Mert aligha szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nyolcosztályos általános iskola létezésének és működésének elsp éveiben a tanulók alig húsz százaléka végezte el időben ta­nulmányait, s oá az arány tíz esztendővel ezelőtt is alig ha­ladta meg a 60 százalékot. Most pedig ,,már csak” 10—12 százalék az. amellyel úgy kell számolnunk, mint lemorzsoló- dottakkal, kibukottakkal. Szó sincs arról, hogy a történeti visszapillantás feledtetné velünk azt az igazságot, hogy a százalékok mögött élő gyere­kek, emberi sorsok húzódnak meg. Hiszen minden egyes gye­rek, aki nem fejezi be alapozó tanulmányait. Hátránnyal, sú­lyos terhekkel lép ki az életbe s ezeket a terheket a társada­lomnak is viselnie kell: a munkahelyeknek, ahol az utóbbi években már nemcsak megtűrik, hanem szorgalmazzák is a íelnöttoktatást, s az iskoláknak, hiszen pedagógusaikra az es­ti iskolák nem könnyű terheket rónak. Mindazonáltal nem becsülhetjük le azt az eredményt sem, melyet a harminc esztendő, a harminc tanév hozott magával. Hihetetlenül nagy» társadalmi erőfeszítések húzódnak mögötte, s egész oktatás- politikánk szemléletbeli változása. Mert miközben naponta esik szó' arról, hogy az elkövetkezendő • években milyen je­lentős módosítások történnek az általános iskolai tantervek­ben. s szinte naponta adnak hírt a tömegkommunikációs esz­közök az új fantervek, az új tankönyvek elkészültéről, vagy ké­szüléséről, olykor elfelejtjük kimondani: oktatáspolitikánk alapelve változatlan marad. Az alapozó tudásanyagnak vál­tozhatnak elemei — a tudományok fejlődése hozza magával a korszerű ismeretanyag változásának szükségességét, a pe­dagógiai módszertan is fejlődik —, de a cél változatlan. Azt, a mindenki számára hozzáférhető tudást, a nyolcosztályos ál­talános iskola é’letre hívásakor helyesen jelöltük ki. A változtatás nem az alapokat érinti, hanem a hogyant! S ezen a téren már az elmúlt néhány évben is igen jelentősen léptünk előre. S ezeket az előbbrevivő lépéseket is éppen az általános iskola lelte meg. A magunk részéről a legjelentő­sebbnek azt a szemléletváltozást tartjuk, amely mindin­kább általánossá is válik, hogy a továbbhaladáshoz, az egy osztállyal feljebb lépéshez kell hozzásegíteni a tanulókat. Mi­előtt még maliciózusan feltenné valaki is a kérdést, nem fából vaskarika-e ez, hiszen az általános iskoja eleve — s minden oktatási intézmény — a továbbhaladásra épül, nem árt emlékeztetni: volt idő. amikor „sikk” volt buktatni, s né­mi iróniával úgy is fogalmazhatnánk, az volt a jó. a felké­szült tanár, aki nem engedett az egyszeregyből, az ónmaga, által felállított követelményrendszerből. A napokban, az egyik borsodi ’ városban járva mesélték — s csak a példa kedvéért említem —, feltűnt nekik, hogy az egyik szaktanár mindig sokszorosát buktatja meg, mint amennyit a többiek, légy általános követelményszinthez viszonyítva felmérést vé­gezlek. s kiderült, nem a gyerekek voltak buták, a követelmény- szint volt indokolatlanul magas. Igazságtalanul rriagas. S egy­általán nem arról van szó, ha valóban elégtelen a tanuló is­meretanyaga, akkor ne kapjon elégtelent. Arról van szó, hogy segítsük hozzá, az. elégséges ismeretanyag megszerzéséhez, birtokba vétel**’*», A z ember, a gyermekközpontú pedagógia a mai pedagógia alapja, alfája és ómegája. Mert ezt a szellemet su- vVlja. támogatja egész oktatáspolitikánk, az általános iskoi;-. amely ugyan nevével ellentétben, ellentmondóan még mindig nem teljesen általános, de amely harmincéves törté­nete során mégiscsak törekedett, sőt, eredményesen töreke­dett arra. hogy általánossá váljon. Csulorás Annamária Reagálások és következtetések Á Szovjetunió című lap októberi száma Érdekes kísérletet végzett el az év elején a Tömegkom­munikációs Kutatóközpont. A Magyar Televízió március 10- én este egyórás dokumen- tumíilmet sugárzott A capuai fiúk Amerikája címmel. E film érdekessége, hogy-- ko­rábban igen nagy sikerrel, élénk közönségvisszhang mellett mutatták be A capuai fiúk üzenete című dokumen- turr.íilmet, amely — mint is­meretes — azoknak a disszi- dens magyar fiataloknak a sorsát érzékeltette, akik ha­zájukat elhagyva, a rettene­tes capuai táborban ismer­kedtek meg először az USA „befogadó” módszereivel, a táborlakás körülményeivel, a hontalanok kiszolgáltatottsá­gával. A nagy sikerű dokumen- tumfilmet követte a már em­lített március 10-i adás, A capuai fiúk Amerikája, amely az USA-ba már kikerült egy­kori capuai disszidensek kö­zűi néhánynak az életútját követte. Megszólaltatta azo­kat is, akik élve a magyar kormányzat adta lehetősé­gekkel, hazatértek. Az adás után telefonon föl­hívtak 649 budapesti lakást, de különböző okok miatt mindössze 249 nézőtől kap­hattak választ azokra a kér­désekre, milyennek találták a filmet, volt-e a filmnek olyan része, illetve kleine, amiből többet szerettek vol­na látni, hallani, adott-e a film olyasmiről információt, amiről korábban nem volt tudomásuk? Ilyen és hasonló kérdéseket tettek fel. A te­lefonszámokul véletlenszerű­en választották ki, a hívot­taknak nem volt előzetes in­formációjuk arról, hogy hív­ni fogják ókel. Természete­sen egy ilyen felmérés na­gyon esetleges következteté­sekre adhat csak alapot. Hi­szen a budapesti lakások te­lefon-ellátása közismerten rossz, a telefon nélküli laká­sok vannak messze-messze többségben, és a telefonnal ellátottak is bizonyos társa­dalmi-gazdasági rélegeződést is jeleznek. A beszerzett ada­tok tehát nem általánosítha­tók, de mindenképpen érde­kesek. Már az maga, hogy mindössze 424 esetben tud­tak a 649 hívásból a hívottal beszélni, 50 esetben a kérde­zett nem volt hajlandó vála­szolni, 23 hívottnak a laká­sában pedig nem volt tele­vízió. Kétszázhetvenen néz­ték a televíziót mindössze, közülük 21 a másik csator­nán. Tehát összesen 249-en látták a filmet., A műsor fogadtatása álta­lában kedvező volt. Viszony­lag kis csoportban talált ne­gatív, elutasító fogadtatásra. A filmet végignézőknek 88 százaléka tartotta jónak, 10 százaléka közepesnek. Akik jónak tartották, azok többsé­ge meg is tudta indokolni. Tárgyilagosnak. valósághű- nek, őszintének, reálisnak, igaznak minősítették, de volt, aki azt emelte ki, hogy a fiatalok számára volt hasz­nos. Sokan kiváncsiak voltak arra is, hogy mi történt a. továbbiakban a film szerep­lőivel, több riportalany ár­nyaltabb megközelítését sze­dették volna látni, és néhá- nyan az amerikai éleiről kí­vántak volna többet látni és hallani. A válaszolóknak mindössze 10 százaléka lé­iéit arra a kérdésre, hogy hallott-e olyat, amiről koráb­ban nem volt tudomása. Ezek a válaszok a közbizton­ság, az egészségügyi ellátás kérdéseire, a kábítószerél­vezetre vonatkoztak. A válaszadó nézők kéthar­mada látta az előző doku- mentumíilmet is, és valami­vel több mint a fele a máso­dik részt tartotta jobbnak, egynegyede a korábbi részt, míg egy további negyed nem tudott választani. A meg­kérdezetteknek 69 százaléka szellemi foglalkozású volt, 14 százaléka fizikai munkás, 17 százalék nyugdíjas. Tekintettel a telefonvála- szok esetlegességére, amiről már fentebb is szó volt, ke­vés a valószínűsége, hogy a beérkezett válaszok, a közön­ség reagálása a televízió mű­sorszerkesztőségének érdemi következtetések levonásához szolgáltathatnak elfogadható, érdemi alapot. Mindenkép­pen érdekes volt azonban megtudni, hogy közvetlenül adás után. miként reagálnak az emberek egy olyan doku- mentumfilmre, amelynek ér­demi értékeléséhez bizonyos időnek el kell telni, a benyo­másoknak rendeződni kell, átgondolás után kell a véle­ménynek kiformálódni. Ez az ilyenfajta véleménykutatás az érdekes kísérletnél sokkal többet aligha eredményezhe­Fedoszejev akadémikus, a S:. 'jel—Magyar Baráti Tár­saság központi vezetőségé­nek elnöke a lap munkatár­sának adott nyilatkozatában köszönti a Magyar—Szovjet Baráti Társaság közelgő or­szágos értekezletéi. A VILÁGNÉZETÜNK ALAPJAI középiskolai tan­tárgy anyagának elsajátítá­sához nyújt segítséget. M. Mityin akadémikus ismert, rovata, mely az októberi1 számban a szocialista terme­lési viszonyok térhódításával foglalkozik. A lap pályázati felhívást is közöl tanárok számára „Hogyan használom lel a SZOVJETUNIÓ című képes folyóiratot tanulóim világnézeti nevelésében? cím­mel. Az „Egy nap Leninváros- ban” című írás a Tiszai Ve­gyikombinát munkájával, a kooperációban , épülő új ole­fingyár szerelését végző szov­jet mérnökökkel és szakmun­kásokkal, a beruházást végző Kőolajipari Vállalat, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat veze­tőivel és szakmunkásaival is­merteti meg az olvasót. A világ legnagyobb műem­lék-együttesének kincseivel ismertet meg a „A moszkvai Kreml” című írás. — Ki volt Eizja, „az orosz Rodin”, aki­nek műveiért elképesztő ősz- szegeket kínáltak francia, olasz és amerikai műgyűjtők? A Mordvin Galériában ren­dezett kiállításról Tamara Volkova tudósít. Az Alkotó ifjúság pályázat legjobb munkáit bemutatták Moszkvában is. A magyar fiatalok moszkvai sikereiről nyilatkozik Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára. A lézersugár — a „fény­szike” — alkalmazásának si­kereiről tájékoztat a lap or­vostudományi rovata. Az „Or­vosi tanácsok” című rovat a visszértágulás gyógyításával foglalkozik. „A lap intézkedik”, című írás arról számol be. hogyan foglalkozik az olvasók leve­leivel az egyik legnagyobb szovjet napilap, uz Izvesz­tyija. * tett. (Imi) Közülietek, intézmények , figyelem! Az ÉTEX ' közületi ajánlata! VÁSÁROLJON NÁLUNK NAGYKERESKEDELMI ÁRON! 50 000 Ft-on felüli tételnél díjtalan szállítást biztosítunk. 7 ; . Saját szállítás esetén szállítási költséget térítünk! Kapható: kétrészes munkaruha, férfi munkanadrág, szerelőöltöny, férfi szintetikus és pamuíköpenyek több színben. A SZÉP KÖPENY NEM LUXUS! Női munkaköpenyek: díszített és sima, szintetikus és pamutanyagból, több színben, ízléses fazonokban, nagy választékban kaphatók. ' TÉLI VÉDŐRUHÁZAT: megrendelést azonnali szállításra felveszünk. Továbbá: ágynemüféleségek és egyéb méter-konfekció, lakberendezési cikkek nagykereskedelmi áron! Megrendelést felveszünk: • ETEX, Miskolc, Szeles u. 71. Telefon: 14-801 — Telex: 62200 ÉTEX egri lerakató Eger, dr. Münnich Ferenc u. 4. Telefon: 29-60 — Telex: 63338 A melléklet bemutatja azo­kat a sportolókat, akik a XXI. olimpián aranyérmet szereztek. Feltünteti születési évüket és olimpiai eredmé­nyüket. továbbá ! az illető versenyszámban fennálló vi­lág-, Európa- és olimpiai csúcsot. I PÁLYÁZAT A Füzesabonyi Afész pályázatot hirdet az egérfarmösi 70. tsz. vegyesbolt vérétől és -helyettesi állás betöltésére Szakmai képesítés, erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. J elentkezés: Afész, kereskedelmi főosztály. Füzesabony. Rákóczi út 4. sz, Telefon: 122. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom