Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-16 / 219. szám
1976. siept. 16., csütörtök . ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 ansn» A háztáji és a kisgazdaságok helyzete a szerencsi iárásban A több élelmiszer; az igényesebb hús-, zöldség-, gyümölcs-, tejeüátás napjainkban — és inét néhány évig — elképzelhetetlen a háztáji gazdaságok, a kiskertek észszerű, valóban intenzív hasznosítása nélkül. Elsősorban ez az indítéka, hogy a párt és a kormány jelentős figyelmet fordít rá, hogy a falu portáin a tsz-tagok, a családtagok lehetőleg minél több piacképes élelmiszerárut; húst, tojást, tejet, zöldséget. • vümölcsöt termeljenek és értékesítsenek. A mindennapi gazdálkodás, munka során a fentiekből következően jelentős figyelmet fordítanak a háztáji-, szakszövetkezeti-, és még egyéni tulajdonban levő szántó-, szőlő-, gyümölcsös- területek intenzív hasznosítására a szerencsi járás községeiben is. A napokban értékelte ismételten a járási pártbizottság a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetét, a termelés és a megfelelő keretek közötti fejlesztés eredményeit és a további elképzeléseket, terveket. Erről beszélgettünk lmri Gyulával, a Szerencsi járási Pártbizottság első titkárával. A számottevő eredmények összetevői A pártbizottság első titkára elmondotta, hogy a háztáji - es kisgazdaságok a járás szántóterületének 7,5 százalékún, — a szőlőültetvények 58 százalékán, a kertek 90, és a gyümölcsösök 35 százalékán gazdálkodnak hasznosan, eredményesen. Az elmúlt év végén például .mintegy hatezer szarvasmarha, több mint húszezer sertés, két es íélszázezer baromfi volt a háztáji istállókban, udvarokon, s az értékesítés mértéke jelentősnek mondható. Az állami és szövetkezeti felvásárló szervek 6200 mázsa marhahúst, csaknem 20 ezer mázsa sertést. 380 ezer darab tojást. 81 113 hektoliter tejet, 23 800 hektoliter mustot, 5626 mázsa aszúszemet vetlek át a háztáji kisgazdaságoktól, több mint 157 millió forint értékben. A földrajzi-, gazdasági adottságoknak megfelelően elsősorban az állattenyésztés. és a szőlőtermelés jelentős. Ez, figyelembe véve, hogy 25 községben 13 termelőszövetkezet és néhány szakszövetkezet gazdálkodik — összességében jó eredménynek mondható. Mindezen talán csak az „ejt csorbát”, —' a járási vezetés értékelése szerint —, hogy egy-egy községet, gazdaságot tekintve lényeges a különbség. Prügy község háztáji gazdaságai például mind a sertéshús, mind a szarvasnlarhaértéke- sítés területén „magasan” a többi község, tsz előtt, illetve fölött vannak, s több mint hatezer hektoliter tejet is adtak az elmúlt évben. Bekecsen viszont elsősorban a tej, Taklaszadán a sertésértékesítés jelentős. — Ott, ahol a kisgazdaságok termeléséhez szükséges alapvető feltételeket biztosítják, a termelési kedv, főleg az idősebbek és középkorúak körében megvan. Járásunkra is jellemző azonban, hogy a fiatalok nem szívesen foglalkoznak a házkörüli termeléssel, — mondotta lmri Gyula. Azokban a községekben és gazdaságokban, ahol a tsz- vezetés, a háztáji bizottságok, a községi operatív bizottságok, valamint az áfészek valóban szervezetten összefogják, — tervezik, szervezik, minden tekintetben segítik — a háztáji termeltetést, s ahol a pártszervek, alapszervezett vezetőségek is következe .esen foglalkoznak e fontos gazdasági, gazdaságpolitikai kérdéssel, ott igen jók. de legalábbis elfogadhatók az eredmények. Sok múlik u felvásárló vállalatokon A szerencsi járás területén valamennyi községben létrejöttek, — s ha differencial- tan is. de tevékenykednek — az operativ bizottságok, amelyek feladata a háztáji kisárulennelés segítése, koordinálása. Ezekben a bizottságokban olt vannak a helyi tanács, a mezőgazdasági üzemek, az állami felvásárló szervek, az áfész képviselői. Illetve —, ami a konkrét valóságot és tapasztalatokat illeti —. ahol valóban ott vannak és együtt vannak, s ahol ki-ki teljesíti a maga igen fontos feladatát, ott nincs probléma. Ez azonban nem mindenütt ,és nem minden esetben van Így. A járási pártbizottság gazdag tapasztalatai szerint a járás területén a mezőgazdasági szakemberek háztájit segítő munkája jó. Minden termelőszövetkezetben van függetlenített, vagy kapcsolt munkakörben a háztáji termelésért „felelős” agronómus. (Három közös gazdaságban van teljesen függetlenített ..háztáji” mezőgazdász.) A községi operativ bizottságok tevékenysége is élő, következetes. Ennek egyenes következménye, s jó következménye, hogy minden állattartó termelőszövetkezeti tag és család kap megfelelő mennyiségű és minőségű szálas és abraktakarmányt. Nem volt különösebb panasz a iáptakarmány-ellá- tás területén sem. Mindezt részben az áfészek, részben a Gabonaforgalmi Vállalat biztosítja a kijelölt üzletekben, telephelyeken. Több közös gazdaságban „direkt" területeken termelik a lédús takarmányt a háztáji termelés segítésére, s jelentős pozitívum a járásban a Szerencsi Cukorgyár léte, közelsége is. A nedves és száraz répaszelel igazi „nyeremény” az állattenyésztés számára. Jelentős segítséget nyújtanak a legkülönbözőbb formában a háztáji termeléshez egyes állami gazdaságok is. A Szerencsi Állami Gazdaság például 13 darab tehenet, 95 darab anyakocát helyezett ki szaporításra, nevelésre a háztáji gazdaságokba. S ezt több termelőszövetkezet is alkalmazza. Ugyancsak jelentős a naposcsibe „kihelyezése” is. Mind a Szerencsi Állami Gazdaság, mind a prücyi, takta- harkányi és más tsz-ek részéről. Nincs különösebb panasz a járás területén az utóbbi időben a szaporítást, a tenyészállatok megtermékenyítéséi illetően sem. Több helyen jónak tartják a mesterséges megtermékenyítést, más helyeken viszont a termelőszövetkezetek vásároltak, tartanak apaállatokat. Akad azért panasz, gond is. A gazdaságok által szervezett értékesítés, a háztájiban „eveit, hizlalt állatok elszállítása zökkenőmentes. Az utóbbi időben az okoz viszont gondot, hogy vontatott, késedelmes a „súlyhatáron felüli” hízott sertések értékesítése. A Borsodi Húskombinát ugyanis csak bizonyos súlyhatár alatt tudja fogadni a sertéseket. Ugyancsak gond most e napokban, hogy a kocaki helyezési akció után még nem kezdték meg a süldőkre. választott malacokra vonatkozó értékesítési szerződés megkötését. Ez bizonytalanságot okoz a háztáji gazdaságokban, s eddig több mint 100, korábban igényelt anyakoca kihelyezését mondtak vissza a tsz-tagok. Ahol szükség utlna változtatásra A járás egy része Tokaj - Hegyalja hires bortermő vidéke. A szakszövetkezetekben. háztáji gazdaságokban több mint kétezer hektárnyi szőlőterületet müveinek. A szőlőtermeléshez szükséges növényvédő szerek- es más eszközök rendelkezésre állnak, azonban az elöregedett szőlőkben a termelés az évek többségében gazdaságtalan. A pártbizottság véleménye az, hog„ a must felvásárlási ár jelenleginél (7°o), jelentősebb emelésére volna szükség. A műtrágya-, oltvány-, karó-, betonoszlop-, kötöző- anyag slb. ugyanis lényegesen drágább mint korábban volt. Így jelenleg nincs, ami ösztönözze az újabb telepítést, felújítást. (Csak a telepítési hozzájárulás egyedül kevés!) Egy másik vélemény a háztáji árutermelés egészét tekintve, hogy jó lenne egyszerűsíteni, változtatni a jövedelemadóval kapcsolatos 35, 1971 PM számú rendeletén. amely kiegészüli ugyan a 24 1975, PM, rendelettel, de túl bonyolult, s ami döntő, hogy nem ösztönöz például a zöldségtermelésre és húsállattartásra, A tsz-tag, szakszövetkezeti tag ugyanis hústermelésnél évi 30 ezer forinton felüli jövedelemnél, a zöldségtermelésnél pedig évi 24 ezer forinton felüli jövedelemnél progresszív adóztatás alá esik. Az egyéb mezőgazdasági termelésből származó jövedelmet tekintve viszont csak 50 ezer forint fölött történik progresszív adóztatás. A szakszövetkezetek azt tartanák jónak, ha a törvény figyelembe venné, hogy a jövedelem hány családtag együttes munkája. lmri Gyula, a pártbizottság első titkára elmondotta, hogy most és az elkövetkezendő időszakban főleg a zöldség, ezen belül is a primőráru-termelést szorgalmazzák a háztáji és kisgazdaságokban, ezzel kapcsolatban jó tervek, vannak. Mindent összevetve a járási pártbizottság értékelése az, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termeléséhez a feltételek adottak a járásban. Tartalékok természetesen még vannak, s azok kiaknázása két feltétel függvénye: az 'egyik, hogy a helyi adottságokat a szakemberek, a tanácsok. a pártszervek még intenzivebben hasznosítsák, a másik olyan országos, központi módosítások, ösztönzők alkalmazása, amely ugyancsak növeli a háztáji- és kisegítő gazdaságok termeléséi, szocialista viszonyainknak és az. országos igényeknek megfelelő módon és mértékben. Harcsa Sándor Nagy teljesítményű csuklós Közismert, hogy a fakitermelés a legnehezebb fizikai munkák egyike, s ugyanakkor a legbalesetveszélyesebb is. Emellett még bizonyos szakmai betegségek előidézője is lehet. A fakitermelő szakmunkások munkamódszere az utolsó két évtizedben többet változott, mint előtte több száz év alatt. A technika fejlődése rohamléptekben változtatta meg az erdei munkák eszközeit, -s ma már egyre nagyobb teljesítményű és értékű gépekkel lehet, csak kitermelni az évenként vágásra kerülő mintegy 6 millió köbméter fatömeget az ország erdeiből. A nagy teljesítményű motorfűrészek, mint kulcsgepek elterjedése szinte forradalmasította a fakitermelést, illetve a gallyazás műveletét. Korábban a Stihl-kontra traktor szálfavontatás közben. típusú. 14 kilogramm súlyú motorfűrészt használták, ma már azonban egyre több 9 kilogramm súlyú motorfűrészt használnak. A típusnak ez a javított változata azon kívül, hogy könnyebb, jobb, még kevesebb vibrációs ár- lalommal is jár. Egyébként a fakitermelő szakmunkások a szokásos védősisakon kívül úgynevezett rezgéscsillapitó kesztyűvel és zajcsökkentő eszközökkel is el vannak látva. Mindemellett a motorfűrész-kezelők évente legalább egyszer alapos orvosi vizsgálaton esnek keresztül, különös tekintettel a vibráció okozta káros hatásokra. Jelenleg ma már nem csupán a motorfűrész a legfontosabb fakitermelő gép, mert az erdőgazdaságok arra törekednek, hogy a munkának minél kisebb részét végezzék Szabados György felvétele az erdőben, s egyre több legyen a zárt, védett helyen, kulturáltabb körülmények között elvégezhető tevékenység. Ezért az erdőn egyre inkább csak a döntés, esetleg a gallyazás műveletét végzik, a fát azután — akár külön a törzset, akár koronával együtt az egészet — nagy teljesítményű gépek szállítják olyan feldolgozó helyre, ahol ipari körülmények között, jobb ellátási lehetőség mellett végezhető a további feldolgozás. A közelítési munkáknál a fogatot egyre inkább felváltják a nagy teljesítményű csuklós traktorok a szálfavontatásban, valamint a nehéz fizikai munkát jelentő rakodást is hidraulikus daruval végzik. (Képünk a közelmúltban megrendezett laki termelő-verseny en készült.) ©a Öntevékenyen Az iparban mar régen megszokott — sőt, az a természetes —. hogy az üzemvezető mérnök, de még a müszakvezetö technikus is, miközben irányit, a napi operativ tennivalókat végzi, rendszeresen számol; a rábízott kollektíva munkája, termelékenysége hogyan befolyásolja a vállalat gazdasági tevékenységét, s nemcsak számol, hanem öntevékenyen keresi a jobb. gazdaságosabb megoldásokat is. Nem ritka az ilyen gondolkodású ember ma már a mezőgazdasági üzemekben sem. Az iparszerül termelés, az önálló vállalati gazdálkodás ott is ritmusváltással. nagyobb felelősségvállalással jár. Az egyes üzemágazatokon belül is ezernyi lehetősége van. hogy ' a megoldások közül mindig a lehelő legjobbat, legcélravezetőbbel válasszák még akkor is, ha ez olykor kockázatvállalást jelent. Manapság sokféle hatás befolyásolja és formálja a vállalati tevékenységet. Mindenekelőtt a piaci értékítélet : a felhasználók, a fogyasztók igénye, de a legfőbb meghatározó — akár lermésbővitésről. akár gyártmányfejlesztésről legyen szó — a közgazdasági szabályozókat is magában foglaló népgazdasági terv. Körtvélyes István, a Borsodi Vegvikom- binát igazgatója szerint: a vállalat iránytűje ez. Erről olvashatók le a társadalmi igények, követelmények, ehhez kell igazítani a vállalati célokat, érdekeket. Az u vezető gondolkodik helyesen, aki miközben számol —képletesen szólva — vet egy-egy pillantást erre az iránytűre is ... Régebben, a BVK megalakulásakor — mint máshol is — a vállalatra, gyáregységre. üzemre és műhelyre „lebontott” tervezés időszakúban. nem tűnt nehéznek az eligazodás; csak teljesíteni kellett az előírt mutatókat és látszólag rendben volt minden. De ma. a vállalatok önálló tervezésének, gazdálkodásának lehetősége mellett ugyanazoknak az “'embereknek tisztában kell lenniük a gazdaság makro- és mikro- összelevöivel és a mechanikus megoldások helyett nap mint nap keresni kell az újat. Mégpedig; a mai tennivalók mellett már a holnapiakra figyelve. Hogy ez a gyakorlatban milyen munkamegosztást igényel, arra a BVK igazgatója elmondta Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének náluk tett látogatásakor: „A mai feladatok a művezetők kezében vannak. Az övék a végrehajtás felelőssége. Az üzemvezetők már a jövő évi tennivalók végrehajtásának módozatán gondolkodnak, a tervező mérnökök asztalán pedig a távolabbi jövő. a hosszabb távra szóló fejlesztési stratégia körvonalai bontakoznak ki .. . Mindez a modern gondolkodás alapelve. s csakis ez teszi lehetőié. hogy a vezetés kitekintsen a mai tennivalók sűrűjéből a holnapi feladatokra. A termelőmunka sodrában élő művezetőknek, a mezőgazdaságban gyakran az egész ágazatot irányító bri- gádvezetóknek mindig is figyelniük kellett, de most különösen oda kell figyelniük a gazdálkodó egységet ért hatásokra: a mai tennivaló-' kon kívül számba kell venniük a középtávú terveket, s hogy azokból a maguk részét miként választják ki. Vannak üzemek, ahol ezt az önállóságot még kevésnek —. vannak viszont, ahol túlzottnak látják. Az önállóság _ k étségtelenül felelősségteljes helytállást, munkát követel. A népgazdasági tervvel ösz- szehangolt. s az élet diktálta változásokhoz rugalmasan igazodó vállalati önállóság azonban kétségtelenül ott kezdődik, amikor a technikusok. üzemvezető mérnökök, brigádvezelők a maguk posztján nemcsak az egészből rájuk háruló részt valósítják meg. hanem a termelés egész horizontját figyelemmel " kísérik és javaslataikkal, elképzeléseikkel a változó követelményekhez igazítani segítenek. Mindennap számolva, a legjobb megoldásokat keresve. öntevékenvr>-i Onodvári Miklós
