Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-29 / 204. szám

1976. aug. 29., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A vasút életünk kitűnő hő­mérője. A nagy közlekedési vérkeringés hűen tükrözi — az országos mellett — me­gyénk iparanak, mező- és er- uogazdaságunaiv eroreszuése- it, sikereit, gondjait, sót a ha­zai és a világpiaci kínáláso­kat is. Dr. Pásztor Páltól, a MÁV Miskolci Igazgatóságá­nak vezetőjétől azt kérdez­tük, hogy a vasúti forgalom az. év eddigi időszakánál!, s az őszre, a léire vonatkozóan milyen képet vetít elénk Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye éleiéből. — A MÁV Miskolci Igaz­gatóságra igen nagy feladatok hárulnak. A MÁV össz-telje- sítményéböl 23—24 százalék esik ránk. Abból adódik, hogy idetartozik a borsodi iparvidék, amely nehézipari jellegénél lógva több olyan üzemmel rendelkezik, amely­ben a termelés és a szállítás folyamatos, s nekünk ehhez kell alkalmazkodnunk. Emel­lett természetesen meg kell oldanunk az építőipar, a me­ző- és az erdőgazdaság szállí­tásait is. Igazgatóságunk kol­lektívája 1976. első leiében, sőt júliusban és augusztusban is megfelelt e követelmények­nek. A szállítási terveinket — az egész vasúti hálózat fu­varozási teljesítményeivel el­lentétben — túlteljesítettük. — A MÁV Miskolci Igaz­gatóság az év első hat hónap­jában áruszállításban a terv­hez viszonyítva 106,1. a ta­valyihoz viszonyítva 106.» százalékos teljesítménnyel dolgoztunk. A berakott áru­mennyiség 1 millióval, az el­szállított árumennyiség pedig 1 millió 200 ezer tonnával magasabb, mint tavaly volt. A szállítási teljesítményeket jelentős mértékben befolyá­solta, hogy az olajárak növe­kedésének hatásaként nőtt a kereslet a szilárd tüzelő­anyagban. így a Borsodi Szénbányák üzemeiből 100 ezer tonnával több szenet szállítottunk, mint a múlt év azonos időszakában. Az LKM-ben és az ÓKÜ-ben növekedett az exportmegren­delés, ennek teljesítése a két gyár termelését mintegy 60 ezer tonnával növelte. A na­gyobb termelés eléréséhez több alapanyagot használtait lel, így a két kohászati üzem­be a BÉM-ből 100 ezer ton­nával több vasércet szállítot­tak, — Tavaly új üzemek kezd­ték meg a termelést. A szál­lítási igény főleg ez évben je­lentkezett. Ilyen a TVK ole­finüzeme. a TIFO és a HCM. Az új üzemek belépése az ás­ványolaj és a cementszúllí- tást növelte. Többek között a BÉM a bódvaszilasi kőbányá­ban rekonstrukciót végzett így havonta mintegy 20 ezer tonnával emelkedett a kőler- melés és a szállítás. Fokozó­dott a kavicstermelés. Nyék­ről 160 ezer, Alsózsolcáról 40 ezer tonnával többet szállí­tottunk, mint a múlt év azo­nos időszakában, s Csehszlo­vákiába 60 ezer tonnával több kavicsot, homokot szál­lítottunk, mint tavaly. — A MÁV ma már az 198U-ra tervezett árumennyi­séget szállítja. Milyen mód­szerekkel tudják ezt biztosí­tani? — A szállítóeszközök egyen­letes leihasználása érdekében az év elején előszállítási meg­állapodásokat kötöttünk. Nem vártuk meg, hogy a szállítók jelentkezzenek, mi kerestük lel őket, mire van szüksé­gük, mit, mikor szállíthatunk. — Egész évben szorgalmaz­tuk a munkaszünetes-napi ra­kodásokat. Ez megértésre ta­lált. Ezzel a lehetőséggel a fo­lyamatos termelő és szállító üzemeken kívül éltek a kő- és kavicsbányák is. Ennek eredményeképpen az év első felében a munkaszüneti na­pokon a tavalyi átlagos 45 000 tonnával szemben 48 ezer tonna volt a berakott áru mennyisége. — A fuvaroztatókkal való jó együttműködés nyomán 2,6 tonnával növeltük — a bázishoz viszonyítva — a ko­csik statikus terhelését. így 603 ezer 159 tonnával több árut szállítottunk el. Ez egy­ben azt is jelenti hogy a ta­valyihoz viszonyítva 28 ezer 359 teherkocsi megrakása vált szükségtelenné — Az eredmények önma­gukban is tükrözik, hogy a vasutas dolgozók és vezetők fegyelmezett, jó, lelkiismere­tes munkát végeznek. Figye­lembe kell venni, hogy a technikai forradalom, a poli­tikai fejlődés eredményekép­pen új vasút van születőben. A tekintélyen alapuló fegye­lemről át kellett állnunk a demokratikus fegyelemre. Ezt jó politikai nevelőmunkával, a párt segítő, irányító mun­kájával, a szakszervezet, a KISZ jó hozzáállásával értük el. A korszerű vasúthoz a kor­szerű vasutasnak is meg kell „születnie”. A vasutasoknak a munka mellett sokat kell ta­nulniuk. Ehhez jól állnak a törzsgárda tagok, de jól állnak a fiatalok is, akiknek a régit is meg kell tanulniuk, az újat is kell alkalmazniuk. Ékes példa erre, hogy még közle­kedünk gözmozdonyokkal. de túlnyomórészben villamos- és Diesel-mozdonyokkal dolgo­zunk. A kézi állításéi váltót az integra dominó berende­zésnél a központi állítású vál­tó váltja fel. — Az ifjúsági és a nőpoli­tikái törvény szellemében fia­talítási folyamat zajlik le. A fiatal vasutasok neveléséhez mindent megadunk, költsége­ket biztosítunk. S ha nem foglalkoznánk ilyen komo­lyan a női munkaerő alkal­mazásával. akkor ma már nem tudnánk a forgalmat le­bonyolítani. A fiatalítás mel­lett hasznosítjuk a 30—35— éves szolgálattal rendelkező vasutasok óriási tapasztala­tait. — Milyen feladatok várnak a második félévben az igaz­gatósági kollektívára? — Az év második felében a terv szerint a múlt évihez-vi- szonyitva mintegy 400 ezer tonnával több árut kell el­szállítanunk. Ahogy a válla­latok, üzemek életét es mun­káját ismerem, s tapaszta­lom, minden valószínűség sze­rint a többtermelések nyo­mán túlteljesítjük terveinket. — Mi a legfontosabb? Az őszi forgalom sikeres lebo­nyolítása attól függ: hogyan tudjuk az igényeknek meg­felelően ellátni a vállalatokat kocsival. A kocsiellátás függ­vénye pedig a kocsiforduló idejének alakulása. A kocsi­forduló meggyorsítása érde­kében mind a vasútnak, mind a fuvaroztatóknak sokat kell tenniük. — Teljes egészében felké­szültünk az őszi forgalomra. A második félévvel kezdő­dően az állomások komplex­brigádjai közös értekezlete­ket tartottak, ahol a szállítók és a fuvarozta tők megálla­podtak a közös tennivalók­ban. A rakodási idő csök­kentése érdekében különféle kedvezményeket nyújtunk. Tizenegy vállalattal irányvo­nalok képzésére kötöttünk megállapodást, s ez a szállí­tónak időkedvezményt i.s je­lent. Eddig negyven vállalat­tal olyan megállapodást kö­töttünk. hogy az őszi forga­lomban a kocsik 90 százalékát a rakodási időn bellii kirak­ják. Ennek ellenszolgáltatá­saként a vasút 1977. első ne­gyedévében a 4. illetve 5 óra helyett 12 órás alaprakodási időt biztosit. Kereskedelmi dolgozóink ez ügyben most is a vállalatokat járják, s ennek érdekében agitálnak. — a legnagyobb őszi me­zőgazdasági feladatunk a cu­korrépa szállítása. Szeptem­ber 5-tel kezdjük a Hatvani, es 10-el a Szerencsi Cukor­gyárba való szállítást. Száz­harminc nap alatt a két — a miskolci és a debreceni — igazgatóságnak* 550 ezer ton­na cukorrépát és szinte perc­nyi pontossággal kell a két cukorgyárba szállítania, s ez igen nagy szervező és szállí­tási munkát Igényel. Emellett foglalkoznunk kell a zöldáru szállítással és számolnunk kell a szénszállítás növekedé­sével is. — Az év hátralevő idősza­kában az őszi forgalomban ránk váró fokozódó felada­tokhoz megvannak a lehető­ségek és feltételek. Gondolok a szállítófelekkel való hagyo­mányos. jó együttműködésre, a vasutasok jó, lelkiismeretes munkájára — mondotta dr. Pásztor Pál. Csorba 15urna has­„Nehéz mesterség a miénk, de szép is...” A bemutatkozásnál restel­kedve nyújtják a kezüket. Egyikük megjegyzi: olajos... — Nagy Miklós ... Ádám Antal... Kulcsár Pál... Emödi István... Finciczki András... Kulcsár Pál. Félszegen ülnek le az asz­tal mellé. Szavakkal, íélmon- datokkal válaszolnak. — Mióta dolgoztok az üzemben? — Januártól. Harmadéves tanulók voltunk ... —- A szakmátok? — Jármülukatos vil­lanyszerelő. — A beosztásotok? — Karbantartó __esereja­v itó ... tmk-villanyszerelö. Pályakezdők a MÁV Mis­kolci Járműjavító tízemben. Hatan az ötven első munka­helyes fiatalokból. Velük eny­hült, de nem oldódott meg az egység létszámgondja. Még további ötven ember kelle­ne... * — Milyen volt a fogadta­tás? — Az üzem vezetői köszön­töttek bennünket. Jólesett érezni, számítanak ránk ... — Az idősebb szakik?.., — Rendesek, segítenek ... Már kevésbé megilletődöt­tek. Egymás szavába vágva beszélnek. — Miért választottátok a szakmát ? — Az apám 30 évig itt dolgozott... Az enyém 18 évig ... Az apám kocsirende­ző volt... Hallottam, a fiúk szüleinek kilenctizedé a vasútnál ke­resi a kenyerét, vagy innen ment nyugdíjba, öröklődik a mesterség, akárcsak a bá­nyászoknál. — Megtaláltátok a számí­tásotokat? — Az órabérem 9 forint 80 fillér... Az enyém 10 fo­rint negyven... 11 forint 40 fillért kaptam ... Máshol sem keresnénk többet... Apró Lajos üzemi K1SZ- titkár szól közbe: — Elértük, hogy az órabérek a bérkate­gória alsó határa fölött van­nak. Korábban a magasabb fizetéssel elcsábbították tő­lünk a fiatalokat. — A munka, a munkakö­rülmények? ... Hallgatnak. Kezük, ruhá­juk olajos, zsíros. — Gépekkel, berendezé­sekkel dolgozunk. Nem ép­pen tiszta munka, de ez ez­zel jár. — Hol laktok? — Vidékiek vagyunk — feleli Finciczki. — En például Ondón élek. Reggelente négy­kor kelek. — Miért nem jössz be Miskolcra? — kérdez rá a KISZ-titkár. — Az üzem ki- íizeli az albérlet es a szál­ló díja közötti különbséget. — Nem tudtam. Akkor megpróbálom... — Mit gondoltok, innen mentek nyugdíjba? Tanácstalanul vonogatják av vállukat. Ki lát előre évti­zedekre? ... * Indulunk .üzemlátogatásra. Az új, 500 személyes fürdő- öltöző mellett elhaladva. Apró Lajos megjegyzi: — Három éve épül. tálán már átadják. Nagy szükség van rá. Tágas, világos, betonból, üvegből készült a csarnok. A vágányok közt, feltámasztva hatalmas vagonok. Az idén hétezer vasúti kocsit javíta­nak ki az üzemben. Finciczki babos kendöt húz elő nadrágja zsebéből, s hát­ra köti hosszúra növesztett szőke fürtjeit. — Előírás ,a viselése — mondja aztán munkához lát Odébb Emödi és társa se­rénykedik az egyik kocsi ja­vításán. A tőlük csak néhány évvel idősebb művezető. Jámbor József tájékoztat a munkafo­lyamatokról. — Ebben a csarnokban négytengelyes, 53 tonnás ko­csikai javítunk. Láthatod.; okos gépek segítenek. Nagy a felelősség, milliméter pon­tossággal dolgozunk. Egy ko­csi főjavítása 5 nap, a fes­téssel együtt. Fiatalokat látok mindenfe­le. kevés még a középkorú i.s. Tudom, az 1200 ember fele harminc éven aluli. — A KISZ-tagok száma meghaladja a háromszázat — magyarázza a KISZ-titkár. — Nyolc aalpszervezetünk van és két KISZ-vezelöség. Két­szer nyertük el a KISZ Köz­ponti Bizottságának vándor­zászlaját, öt ala.pszervezetünk kapott dicsérő oklevelet. Olyan KISZ-élétet próbálunk kialakítani, hoc*v vonzó le­gyen a fiataloknak. A régi műhelyben kétten­gelyes kocsik várnak a kar­bantartásra. itt még nélkü­lözhetetlen szerszám a kala­pács. A hosszúra nőtt Kul­csár Pali vasajtót egyenget sürtteUlevegős prés alatt. — Tizenhat a norma mű­szakonként. Százszor is meg kell emelnünk a 60—70 kilós terhet. * Alacsony öszes halántékú. ritkuló hajú férfi figyeli a mozdulatait. A munkatárs, az 50 éves Keresztúri Lajos, aki 1949-1Ő1 dolgozik a MÁV-nál. — Szorgalmas, ügyes, szó- fogadó gyerek — dicséri Pa­lit. Jo járműlakatos lesz be­lőle. — Sokat tanulok Lajos bá­csitól — szól oda a fiatalem­ber. — Szeretek vele dolgoz­ni. — Mire tanítja a „fiút”? — Elsősorban a szakma be- esülésére. Nehéz mesterség a miénk, igaz de szép is. Ezt észre keil venni. Alakítjuk, formáljuk a vasal, ahogy kell. amint tetszik. Erős, akaratos anyag, de az ember szívós, s végül is legyőzi, s szolgálatá­ba állítja. A poétikus szépségű szava­kat hallani kellett volna min­den pályakezdőnek. Hogy egy­szer. az üzemben eltöltött húsz-harminc év után ők is így tudjanak majd beszélni a mesterségü kről. Kolaj László Fotó: Kozák Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom