Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-27 / 202. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 Hírek képekben Panmindz'sonban ülést tartott a Koreai Katonai Fegy­verszünet Bizottság a demarkációs övezetben az ame­rikaiak által kirobbantott incidensek kivizsgálására Raymond Barre, az új Az egyiptomi nemzetgyűlés francia miniszterelnök Anvar Szadat elnököt újabb nyilatkozik az újságírók- hat esztendőre államfővé nak jelölte Tudósok vizsgálják Moszkvában a Lima—24 szovjet automatikus űrállomás által a Földre szállított holdkő­zetet Közülefek, figyelem! AUGUSZTUS 28-IG Hl elektronikus sáológép- bentaió és -var az irodagép és irodabútor szaküzletben. Miskolc, Baross O. u. 13—15. (Tüzérlaktanya) Telefon: 33-937 Nyitva: hétfőtől csütörtökig 8—17 óráig pénteken 8—16 óráig 1976. aug. 27.; péntek Magyar-spanyol flövéiiyeiészséiiiyi epznréiiy Nuno Aguierre de Career, a spanyol külügyminisztéri­um politikai főigazgatója né­hány napot Budapesten töl­tött. Eszmecserét folytatott Nagy János külügyminiszter- helyettessel az időszerű nem-' zetközi kérdésekről, valamint u kétoldalú kapcsolatokról. Nagy János és Aguierre de Career magyar—spanyol nö­vényegészségügyi egyezményt írt alá. A főigazgatót fogadta Púja Frigyes "külügyminiszter is. ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) hegyen kívül Nagyegyházán, Mányon és Lencsehegyen nyitnak majd új mélyműve­lésű bányaüzemet, amelyek a gyűjtőerőmű teljes kiépítése után. vagyis 1986-tól össze­sen évi 8 millió tonna szenet szolgáltatnak. Elsőként most a Márkus- hegyi Bányaüzem beruházá­sát hagyták jóvá, s termé­szetesen ez az üzem kezdi meg elsőként, mégpedig 1981- ben a széntermelést. A kor­mány határozata alapján a márkushegyi beruházást 1977-ben kell megkezdeni, s a kezdettől számított 49. hó­naptól a bányának már sze­net kell termelnie. E vi­szonylag rövid határidő meg­követeli a beruházás jó meg­szervezését és lebonyolítását. A kormány indokoltnak lát­ja. hogy az akna mélyítésé­hez és az import gépek fo­gadásához szükséges felvonu­lási munkákat már az idén megkezdjék. Az új bányát rendkívül korszerű gépekkel szerelik fel. A szénszállítás a vágatokban szállítószalag- rendszerrel. az anyagszállítás a rakodóhelyektől a munka­helyekig függő sínpályán, függesztett Diesel hidraulikus mozdony vontatásával, ezen­kívül rakodólap- és konté- nerszefel vényekkel, bánya­traktorokkal és bányaautók­kal történik. Gépesítik a szén fejtését is. E korszerű bánya létrehozása — válto­zatlan áron számítva — .2,7 milliárd forintba kerül. A nagyszabású gépesítés a munkát igen termelékennyé teszi, s az önköltség: is ala­csonyabb lesz, mint más bá­nyákban. Itt egy-egy dolgo­zó várhatóan mintegy 8 ton­na szenet termel majd mű­szakonként. ami jó négysze­rese a hazai mélyművelésű bányák átlagának. Az ön­költség az átlagosnak körül­belül kétharmada lesz. A bánya évente körülbelül 1,7 millió tonna szenet termel. A Szovjetunió mind az új bányák, mind a gyűjtőerő­mű létrehozását sokféle mó­don. köztük korszerű gépek szállításával segíti. Az 1930 megawattos hőerőműhöz ha­zánkban csak az első két 215 megawattos gépegységet kell elkészíteni — ezeket 1982-ben, illetve 1983-ban kapcsolják be az energiael­látásba. A további 3, egyen­ként 500 megawattos gépegy­séget a Szovjetunió szállítja, de szovjet szakemberek köz­reműködnek a magyar gyárt­mányú gépegységekhez kap­csolódó kazánok gyártásában is, és műszaki segítséget nyújtanak az új bányák ter­vezéséhez. „Személyi titkár’ ’ a iÉpiffl-péÉlÉSi S zerda — írja a félhivatalos belga lap — rossz napja volt az UDR-nek és egyelőre korai lenne megmondani, jó nap volt-e Franciaország szá­mára.” A megállapítás némi magyarázatra szo­rul. Szerdán Giscard d’Estaing, a Francia Köz. 9 9 társaság elnöke lemondatta — mert gyakorla­tilag ez történt — Jacques Chirac miniszterelnököt, az UDR nevű gaulleista párt, az UDR vezetőjét. Ahhoz a kérdésfeltevéshez, vajon jó nap volt-e ez Fran­ciaország, azaz a francia nép,számára, a belga lapnál alig­hanem határozottabban lehet hozzászólni. Már most biz­tos. hogy legalább egy, de' annál fontosabb vonatkozásban i'ossz nap volt a szerda a franciá nemzet számára. Ahogy ugyanis összeállnak Chirac távozásának és utódja kiválasztásának körülményei, mind világosabbá válik, hogy a köztársasági elnök még Chirac személyi ambícióit és manőverezési szándékát is soknak találta és rezzenetlen egyszemélyi vezetést akar egy egységes jobboldali tömb élén. Nem véletlen, hogy a hivatásos külpolitikai megfigyelők is meglepetten kapták fel a fejüket, amikor a világszerte szinte ismeretlen külkereskedelmi miniszter, Raymond Barre kapta a miniszterelnöki bársonyszéket. Nyilván arra gondoltak, amit a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának nyilatkozata így fogalmazott meg: „Az új mi­niszterelnök kijelölése arról tanúskodik, hogy az új kor- mányfő voltaképpen az elnök személyi titkára lesz.” A hagyományok ismeretében ez a tény önmagában is érthetővé tenné a Franciaország-szerte tapasztalható meg­ütközést és ingerültséget. Az elnöki rendszer ugyanis nem jelenti azt, hogy a kormányfő szerepét ilyen látványosan, nemcsak a személyt, hanem az intézményt is sértő módon degradálják. De még mindig ez a kisebb baj. Az igazi probléma az, amiért, aminek a szolgálatában történt a drámai őrségváltás: belpolitikában a „nemzeti lemondás”, a nadrágszíj-meghúzás gyűlölt koncepciója, amely minden terhet a dolgozókra hárít; külpolitikában pedig a gaulleista örökségtől távolodó és az atlanti tömb­höz közeledő vonalvezetés szolgálatában, Mint az FKP PB nyilatkozata hangsúlyozza: az Elysée-palotában ennek a kettős célnak a jegyében sorakoztatták fel most új módon a reakció erőit. Hogy a monopoltőke elégedett a bankkörökben bizal­mat szerzett Barre-ral, azt jól jelzi a tőzsde reagálása. De hogy a nemzet nagyrésze nem osztja ezt. az elégedettséget, annak máris számtalan jele van. Föld körösi pályán Csütörtökön a Szovjetunió­ban Föld körüli pályára bo1 csátották a Kozmosz—850 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik fedélzetén tudo­mányos berendezéseket lie­ft» el a kozmikus tér­kutatásának folytatása céljából. A berendezések normálisan működnek. lyeztek ség Visszaállítani a természetes harmóniát Beszélgetés dr. Hortobágyi 1 ibor professzorral, a biológiai választmány elnökével — Ez a XIX. alkalom, hogy megrendezik az országos bio­lógus napokat. Mi a cél** a TIT-nck és a biológiai választ­mánynak ezekkel az összejö­vetelekkel': — A biológusoknak ez a parlamentje 1958 óta éven­ként. megszakítás nélkül ösz- szejött. Az első években zömmel a Dunántúlon, a Ba­laton mellett tartottuk ren­dezvényeinket, amelyeket 1970 óta — éppen a résztve­vő kérésére — vándorgyű­léssé alakítottunk. Kezdettől fogva négy fő szempontot veszünk figyelembe: a szak­mai ismeretek fejlesztését, a nemzetközi, országos és he­lyi aktualitások kiemelését, az ismeretterjesztés módsze­reinek állandó alakítását, fi­nomítását, valamint a jó szervezést. Konferenciánk előadásai. bemutatói, de­monstrációi, kirándulásai — bár esztendőnként elkülönül­tek egymástól — egy köz­ponti gondolat köré csopor­tosultak. Az előadások, a vi­ták mindig valamely fontos tudománypolitikai, oktatási, közművelődési feladat, vagy a biológia valamely aktuális elvi-gyakorlati kérdésihez kapcsolódnak. — Itt Borsodban mi ez a központi t — Az utóbbi esztendőkben mindinkább előtérbe kerül­nek a produkcióbiológia kér­dései. Pontosabban ez azt je­lenti: egységnyi területen egységnyi időben minél több és minél jobb minőségű ter­mékek mind gazdaságosabb előállítása. Nagyobb, össze­függő, de mégis jól elkülö­níthető koncepciósorozat ta­núi vagyunk, különösen 1970 óta. Ennek központi gondo­lata a környezet- és termé­szetvédelem. A Miskolcon le­zajlott előadássorozatunk döntően ennek szolgálatában állt. Az első ülésszak előadá­sai a termőhelyek és az olt élő szervezetek együtteseiről, vagyis a környezeti rendsze­rekről, az ökoszisztémákról, azok működéséről, fejlődésé­ről, regulációs képességéről és terhelhetőségéről adtak képet. Az ülésszak második részében bemutatták az elő­adások Borsod megye ter­mészeti értékeit, természet- védelmét, a legrégibb kor­szaktól napjainkig. Az ülés­szak harmadik napján a cse­lekvéshez szükséges eszkö­zökről volt szó, az ismeret- terjesztés módszereinek kér­dései, a még sikeresebb is­meretterjesztés lehetőségei. — Szavaiból úgy érezzük, liog ön professzor úr, igen nagy szerepet és jelentős* Ma tulajdonít a biológiai ismeret­terjesztésnek. — Valóban így van. Alap­vető feladatunk a levegő, a talaj, a víz védelme. Ma szerte a földön az ökológiai, a környezetbiológiai, a ter­mészetvédelmi kutatások áll­nak előtérben. A civi­lizáció. a demográfiai robba­nás okozta felelőtlenségek helyrehozása a tudományos kutatásoktól, s azok eredmé­nyeinek népszerűsítésétől re­mélhető. A biológiai, techni­kai félműveltség nagyon sok kárt okozott már környeze­tünkben. Ezért van szükség az ökológiai rekonstrukcióra, s ez a biológusok, a műsza­kiak, a tudományterjesztők nem kis feladata. — Un megnyitójában hang­súlyozta, hogy az ember csu­pán a mát vette figyelembe, amikor belenyúlt a biológiai életközösségekbe, s ezáltal meg­bontotta azokat a komplex ha­tásokat, amelyek évszázmilliók eredményei. De ha ív*in teszi ezt az ember, csökkennek a hozamok. Mi ön szerint a jár­ható út? — Nem mondom, hogy ál­lítsák vissza az ősállapoto- kat. De azt igen, hogy az ember felől közelítsük a kér­dést. Ügy alakítsuk környe­zetünket, hogy azok szá­munkra — higiénésen, ho­zam, ökonómiai, esztétikai vonatkozásban — ne legye­nek kedvezőtlenek, draszti­kusak. Ez bizonyos megal­kuvással jár. A természetes együtteseket szűkebb terüle­tekre kell szorítanunk, .sőt bizonyos helyeken egészen meg kell semmisítenünk, de nem mindenütt. Az emberköz­pontúság ne jelentsen termé- szetellenességet. A vegyszer szükséges, de ott hassanak, ott maradjanak, ahová szán­tuk, különben megromlanak vizeink, mérgeződnek a tala­jok és elpusztul a talajok élővilága. Roppant nagy a felelősségünk! Az ember ugyanis sokkal gyorsabban alakítja környezetét, mint génjeit környezetéhez. Ha er­re nem vagyunk tekintettel, tönkretehetjük jelenünket, s talán jövőnket is. Csak a környezetbiológiai ismeretek birtokában foghatunk sikere­sebben hozzá a mezőgazda­sági tevékenység fokozásá­hoz, az egészségesebb életkö­rülmény megteremtéséhez. — Miskolcon először került sor ilyen összejövetelre. Véle­ménye szerint sikeresen betül- lötte-o szerepét ez a rendez­vény? — A helyi szervezők és rendezők munkájáról, Igye­kezetéről a legnagyobb elis­meréssel tudok szólni. Meg kell azonban mondanom, hogy szívesen láttam volna több pedagógust a részvevők között. Ez a rendezvény na­gyon színvonalas továbbkép­zési lehetőséget biztosított volna a biológiatanárok ré­szére,. s úgy gondolom, hogy a megye minden részéből szívesen eljöttek volna Mis­kolcra erre a három napra, ha meghívják őket. *— Hozott-f* valami újat a XIX. tibszcjövclclük? — Ha újat nem is hozott, de egy dolog végre konkre­tizálódott. Rakonczay Zol­tán, az Országos Természet- védelmi Hivatal elnöke elő­adásában most már határo­zottan bejelentette, hogy az ország harmadik nemzeti parkja a Blikkben lesz. Va­lamennyiünknek emlékezetes lesz az a félnapos kirándu­lás, amelyet igen szép idő­ben a Bükk legszebb részein tettünk. Ügy érzem, hogy összességében igen eredmé­nyes volt borsodi tanácsko­zásunk. Adamovics Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom