Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4

1976. július 3., szombat

Az óvoda társadalmi igény

Nyolcezer új óvodai helyet létesítettünk Borsodban a IV. ötéves terv időszakában, s ez az eredeti elgondolásokhoz képest száz százalékos többletet jelent. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az óvodahálózat ilyen óriási mértékű fejlesztése csak széles, nagyfokú társadalmi segítséggel valósulhatott meg. S ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, akkor azt is meg 4:611 mondanunk, hogy érthetően. Hiszen kevés hálá- sabb feladat van, mint épp az óvodaépítés, s ha ehhez kérnek társadalmi munkát, anyagi hozzájárulást, akkor nehéz nemet mondani.

Az óvoda ma már általános társadalmi igény és az iskolára előkészítés nagyon fontos láncszeme. A nők munkába állásával, a vidéki ipartelepítéssel megteremtett munkalehetőségekkel, a mezőgazdaság „iparosodásával” társadalmi méretű szükséglet a gyermekek elhelyezésének megoldása. -Nem egy olyan példát tudunk, ahol 6—700 lélekszámú kisközségekben is sürgető szügségként vetik 'fel az óvoda létesítését, felajánlva két kezük munkáját is. A közelmúltban mondta el az Ózdi járási Hivatal vezetője. hogy Hódoscsépány- ban részint községi forrásokból, részint a lakosság társadalmi összefogásából — terven felül — egy óvodai csoport beindításának feltételeit teremtettél: meg. , Ö mondta el azt is, hogy az iskolai körzetesítéssel felszabaduló tantermekből a községek szívesen alakítanának ki óvodákat. Az ózdi járásban két községben is ezen törik a fejüket, s a lakosság egy- emberként sorakozik, tel a tanácsi vezetés mellé.

A példákat sorolhatnánk tovább. A nyár végén átadásra kerülő sajószenfPéteri óvoda építésénél, vagy a már megkezdett alsózsolcai óvoda építkezésénél is hallatlanul sok társadalmi munkát végeznek az üzemel: dolgozói és a lakosság. S ugyanez az összefogás tapintható ki akkor is. amikor ..csak” a már meglevő gyermekintézmények fejlesztéséről. az óvodaudvarok felszereltségének gazdagításáról van szó.

Nemcsak a társadalmi szükség, az érzelmi motivációk is magyarázzák ezt. Hiszen sajnos, megyénkben még ritka

az olyan példa, mint a kazincbarcikai, ahol olyan jó óvodahálózatot sikerült kialakítanál hogy nemcsak a felvételre jogosult gyermekeket tudjál: felvenni, hanem minden ötévest is. (Így nincs szükség iskolaelőkészítő csoportok indítására, a pedagógusok felszabaduló energiáját más oktatási-nevelési feladatok megoldásában kamatoztathatják). Ez azonban még nem általános. Az elmúlt ötéves terv nagyarányú fejlesztése ellenére is az óvodás korúaknak csak 58,1 százalékát tudták fogadni a gyermekintézményekben. Ez ugyan a IV. ötéves terv kezdetének 39,7 százalékához képest jelentős javulás, de elmarad az országos 75 százalékhoz képest.

Különösen a 'városokban

— Kazincbarcikát leszámítva

— nehéz a helyzet, ahol a meglevő helyekre lényegesen több gyermeket kényszerülnek felvenni. Annak ellenére, hogy Borsodban 113,1 százalékos az óvodái: kihasználtsága, még mindig 1500 gyermek felvételi kérelmét kellett elutasítani. S bár ez a felvett közel 21 ezer gyermekhez képest nem túl nagy szám, feszítő erejét érzik a tanácsok. Mindez magyarázza is azokat a törekvéseket, hogy ahol a lehetőség legalább részben adott, ott törekednek az óvoda létesítésére. Más kérdés, hogy a működéshez nemcsak helyiségekre van szükség, hanem óvónőkre és anyagi fedezetre is. Megyénkben évek óta óvodai pályázatot hirdet a megyei tanács, hogy segítse

— a helyi erőforrásokra építve — az óvodaépítéseket. A mostani pályázat elbírálására rövidesen sor kerül. S elsősorban oda jut a központi támogatásból is. ahol a helyi összefogásra, a meglevő anyagi alapok mellett a társadalmi segítségre is számolni lehet. Azért, hogy biztosan felépüljenek a tervezett gyermekintézmények, s a jövőben iskolába beiratkozó gyerekek többsége ne csak előkészítésben, hanem óvodai nevelésben részesüljön. Hiszen az óvodával ma már mindinkább , úgy számolunk, i mint az oktatás-nevelés megalapozott intézményével.

(cs. a.)

Azonnali belépéssel alkalmazunk a leninvárosi, mályi, sajoszentpéteri és miskolci építésvezetőségeinken

— kőműveseket

— kubikosokat

— segédmunkásokat

Miskolci építésvezetőségeinkre továbbá:

— műköveseket

— szigetelőket

— festőket

— hőszigetelőket

— villanyszerelőket

— hegesztőket

— lakatosokat

— takarítónőket

Jelentkezni lehet:

Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat

leninvárosi építkezésnél Visnyel elvtársná!

Mályi Továbbképző Intézet Tengeri elvtársnáI Sa.iószentpéter Bánvász út 2.

Miskolc. Zsigmondy út 6.

Miskolc József Attila ót 57

Tizenegy új tévéjáték

Szülőföld, történelem a címe a Napjaink júliusi száma első oldalán olvasható publicisztikának. Fekete Gyula írta, s a cím, meg a cikk gondolatmenete szinte a lapszám egyik gerincvonulatát is jelzi. A szűkebb pátria múltjának tisztelete és az azt feltételező: ismerete, történelmi jártasság az egyik vezető gondolatkör az új lapszámban. Mint ahogyan a Fekete Gyula bemutatta ónodi kerékgyártómester nemcsak gyűjti történelmi múltunk tárgyi emlékeit, hanem perlekedik is Muhi és Önöd emlékének mellőzése miatt, úgy kellene a szülöföldszere- tetnek és történelmi tudatnak társadalmunk jellemzőjévé lenni. De ott az ellenpélda: a főiskolai felvételkor meghökkentő történelmi felkészületlenségről tanúságot tevők nem lebecsülendő serege. Erről Beke Kata Széchenyi és a kolhozok című hozzászólásából kaphatunk adalékokat. Veres László Miskolc és a kuruc szabadságharc című tanulmánya. Fenyő István A Rákóczi-sza- badságharc problémái új megvilágításban című Figyelő-jegyzete sorolandó még ide. de nem választható el élesen e témakörtől két más tartalmú írás sem: Németh G. Béla Arány, egyensúly, közérzet című tanulmánya, amely' öt irodalomtudományi munka elemzése kapcsán vázolja fel az irodalomtudományunk előtt álló feladatokat. dr. Földváry Lászióné

pedig — Anyanyelv, nevelés, kultúra címmel — az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés miskolci tapasztalatait adja közre.

A lapszám egyéb írásai között kiemelkedik Kárpáti Kamii írása — Egy’ kezdő népművelő leveleiből — a közművelődésben sajnos nem ri tka h i va talnokszel lemről,

Pogány Gábor Pataky László művészetét méltató Egy realista festő a XX. században- ja. valamint Melczer Tibor Pilinszky János újabb verseit elemző nagymbb szabású írása. Baría Péter a miskolci koncertévadra visszatekintve ad közre figyelmet érdemlő gondolatokat, Benedek, ' Miklós író és televízió kapcsolatát mutatja fel jegyzetében a VI. veszprémi tévétalálkozó tükrében. Szabó István pedig a gyermekeknek szóló színjátszásról ír.

A gazdag versanyagból — Bencze József, Galambosi László, Hegyi Gyula, Kalász László. Rafjai Sarolta, Szerváé, József munkái — kiemelkedik Papp Lajos Riportok XVI. című költeménye. mintegy ízelítő a közeli jövőben megjelenő kötetéből. Novellával Gulyás Mihály. grafikával, s más képzőművészeti munkával Banga Ferenc, Czinke Ferenc, Csohány Kálmán, Feledy Gyula, Kaján Gyula, Lóránt János, Lukov szky László, Pataky László, Püspöky István, Tóth Sándor jelentké- zelt.

A nyári hónapokra, az év deines néhányra jó előre fel- zett televízióműsorokból érdemes néhányra jóelőre felhívni a figyelmet.

*

Az irodalmi és drámai \ műsorok sorában — a visz- szalérő sorozatok, színházi közvetítések, egyéb rendszeres adások mellett — tizenegy új tévéjáték, illetve lé- véfilm bemutatását tervezik. Ezek a következők: Juhász István mai témájú játéka, a Blanka, rendezője Karinthy Márton; Némethy—Bán A játszma című logikai krimije Szemes Mariann rendezésében; Horváth Z. Gergely rendezésében Török Gyula A zöldköves gyűrű című regényének tévéfilmváltozata; mai témájú Erdélyi Sándor Mérnök úr vagyok című tévéjátéka Gaál Albert rendezésében; Dömölky János rendezte Fodor Sándor A feltámadás elmarad című filmjét; Gaál Albert rendezésében változott tévéfilmmé Szabó Pál Isten malmai el- mű műve; Miroslav Krleza Agóniájából Dömölky János rendezett filmet; Horváth Ádám a rendezője Roman

I-Ilavac A vád tanúi című dokumentumjátékának, amely •képzelt riport a Pinochet- per első napjáról; mai témájú Palotai Boris tévéjátéka, az Iglódi István rendezte A szürkezakós és a mami; Bencsik Imre1 Százéves asszony című játékát Mál- nay Levente rendezte. A tizenegyedik játék a most tizenöt éve elhunyt Hemingway Vándorünnep című kis- regénye alapján készül. Lathatunk még egy összeállítást a huszonöt éves Déryné Színházról, valamint egy tévévariációt a Velencei-tóról, Víztükörben címmel.

*

A szórakoztató és zenei műsorok közül feltétlenül lei- emelendő a televíziós zenei rendezők nemzetközi versenye, Karel Capek R. U. R. című .darabjának lévéválto- zata, a Dénes Zsófiáról készült portréfilm, a Musicalpódium, Lajtai Lajos estje, Hol van az a nyár.. , címmel (ennek főbb szereplői között találjuk Kellér Dezsőt és Honihy Hannát), Polgár András A szépség háza című szórakoztató játéka,

valamint három zenei mű' faj — az opera, az operett és a tánczene — tréfás vetél', kodöje, Juszt is mienk a ba■ .bér címmel. Végül feltéLie- nül kiemelést kíván Róbert László többrészes sorozata: Milyenek a magyar férfiak’!

*

Filmek jelentkeznek sorozatokban és egyedi alkotásokban egyaránt, nagy bőségben. A napokban kezdett Papák kaptákban című angol és a Fekete felhő című lengyel sorozat mellett látható majd — többek között — a Titkos nyomok című háromrészes film, A~ utolsó percben című, hatrészes olasz, a cszélyes utazás című kétfolytatásos NDK, a Nagy kaland Északon című háromrészes olasz, továbbá két szovjet sorozat: A bölcf is tévedhet, valamint Ac én sorsom, címűek. Az egyedi alkotások közül megemlítjüK Az éjszakai taxi című NDK, a Kelepce című lengyel, a Búcsú Pétervártól című szovjet, Az élet ára címí csehszlovák, az Őszi tenget című bolgár, a Ba című an- • goi, a Nagyvárosi fények című amerikai (Chaplin), a Tom Jones és a Hosszú út az éjszakában című angol műveket.

*

Az aktuális politikai és is-, m eret terjesztő műsorok között a Borsodi Vegyikombinát pvc-gyáráról, továbbá1 Befejezetlen múlt címmel Hemádnémeti, Hernádkal: és. Gesztely megváltozott életé-' ről láthatunk filmet. A sok-; színű választékból minden-: képpen kiemelkedik a Beruházási körkép — beruházási kórkép című adás; a forint megszületésének 30. évfor-, tlulójára. augusztus 1-re készülő Születésnap; a Mit ét az ember, ha müveit? című vitaműsor. Több külföldi vá-j rost és tájat bemutató Id-, sebb-nugyobb film szerepel a programban. Portréfilmet látunk Bálint Györgyről cs Kosztolányi Dezsőről, emlékműsort a mohácsi csata 450. évfordulóján, műemlé-l keink közül pedig az Or-i szágházzal és Aquincuminál ismerkedhetünk. Az ifjúsági műsorok közül a Jövőbelátók Klubja megalakulására hívjuk fel a figyelmet.

, Népföiskolások találkozója

Móricz Zsigmond parasztlegények között

Értékes haladó hagyomá- j nyai közt tartja számon ,a 445 éves sárospataki kollégium a népfőiskolái mozgalom megindítását. Ennek éppen negyven esztendeje, s az évforduló alkalmából július 3—4-én találkozóra gyűlnek össze az egykori „csizmás” diákok. Közülük egyszerű tez-tagtól kezdve egyetemi tanárig, nemzetközi ío- .lyóirat-szerkesztőig különböző területeken, pályákon dolgozó szakemberek kerültek ki. Népfőiskolás élményeikről, a népfőiskolái mozgalom hagyományairól és napjainkban való felhasználásáról emlékezni. beszélgetni jönnek össze Sárospatakra.

Az alma mater 1936-ban rendezte az első népfőiskolái tanfolyamot, s ettől kezdve a téli hónapokra „begyűj-' töfcte” falai közé a zempléni, abaúji. borsodi falvak tehetséges parasztfdataljait. Mint- egy 70—80 falusi legény vett részt telente ezeken a népfőiskolái tanfolyamokon, s három hónapon át együtt laktak és étkeztek a rendes korú diákokkal. Neves írók. tudósok, mérnökök, mezőgazdászok tartottak nekik előadásokat irodalmi, történelmi, néprajzi, népi építészeti. korszerű mezőgazdasági kérdésekről, még a finnugor rokonnépekről is.

Az előadók között volt 1940 januárjában Móricz Zsigmond is." Csontig ható hidegek, nagy hófúvások voltak azon a télen, s a vonatok járása is bizonytalan volt, de Móricz Zsigmond, értesülve a tanfolyam megnyitásáról, amelynek Móricz Miklós, az író öccse is lelkes szervezője volt dr. Szabó Zoltánnal, Túri Sándorral és dr. I Üjszászy Kálmánnal együtt, azonnal vonatra ült és szerencsésen meg is érkezett Sárospatakra.

A népfőiskola kőnyomatos lapjának, a Kerékvágásnak egykorú tudósításából megtudhatjuk, hogy Móricz Zsigmond remekbe szabott novelláját. a Barbárokat olvasta fel. Előbb azonban kedves közvetlenséggel egy kis bevezetőt tartott minden jegyzet nélkül arról, hogyan is ír az író. Rögtönzött előadását. amely irodalmi érdekességnek is számít, annak idején gyorsírással a következőkben sikerült megörökíteni :

— Olyanról beszelek most,

amit nem próbáltam. Visz- szaemlékezem arra az időre, amikor kisdiák voltam itt, Patakon. Hozzám jött egy nyolcadikos diák, hogy írjak neki verset. Tudtam, hogy tudok verset írni, de nem gondoltam, hogy látszik is rajtam. A verset megírtam, de nem mertem odaadni. Az író 'olt kezdődik, hogy nem mer írni.

— A tanár azt adja elő, amit tanult. Az a jó'tanár, aki hozzá is ad, s előadás közoen elfelejti azt. amit tanult. Az íróknak nincs iskolájuk. Az írás nem gondolatból születik, hanem izgalomból indul meg. így születtek a Barbárok és testvérei. Szociális izgalomból szüléiéit meg a legtöbb írásom. Érez az ember valamit a közösségért, amit érettük akar kimondani.

— Ezért mentem nótagyűjtő útra Szalmái- megyébe. Valóságos nótafákra találtam. Egy leány kilencven nótát mondott egyfolytában. Azért is kellett ez az út. hogy bemehessel: kis házakba. s megérezzem azt az élelet, amelyet ott élnek. A tarka cihák közt jól éreztem magam. A novellák ennek a gyűjtöútnak az eredményei. Láttam a szegénységet, ahol puszullyal, télen' főtt kukoricával élnek. Láttam házi veszedelmeket. Egy alkalommal egy öregasszony éppen a magyar Jankóról diktálja nekem a mesét, amikor berohan egy fiatalember, késsel a kezében, s ezt ordítja: „Levágom, vén kutya!”- — s megszégyenülve ment ki a feldühödött ember, amikor észrevett engem, az idegent, A meny és az anyós harca volt ez, s a meny az anyós ellen uszított.

— Ez a pillanat j számtalanszor felvillan bennem. Megéreztem a zabolátlan,

féktelen indulatot, ahogy átcsap rajtam. Ez indokolja, miért van barbár vadság az írásaimban. Azért, mert tőletek kaptam, az apátoktól, nagyapátoktól. Érdekes a primitív emberek élete. Primitív ember az, aki emberi érzésein nem ud uralkodni.

Kultúrája van a primitív embernek is. Mély az ősi népnek. a pásztoroknak a kultúrája. A pásztor másképpen dalol, mint a falu, A skálája is más. Nézzük meg a primitív pásztorok életét a Barbárok című novellámban ...

S aztán hozzáfogott a felolvasáshoz. E sorok írójánál« mintha ma is a fülében csengenének a szavai. Csendesen. kedvesen beszt* t, mindnyájan feszült érdeklődéssel hallgattuk. Mert Móricz Zsigmond nemcsak Írásaival. hanem halk szavú előadásával is lenyűgöző hatást tudott gyakorolni a közönségre.

Hegyi József

!