Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

1976. július 11., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 M kedirozútSzm adottságok edsnáfoom Hercegkúti feljegyzések Az anyagmozgatás korszerűsítése Mindnyájunk érdeke A Hegyalja, a Cserehát ka­nyargós völgyhajlataiba „szo­rult” falvak termelőszövet­kezeteit járva, szakemberek­kel beszélgetve, érthetően gyakran kerül szóba a ked­vezőtlen adottság. Ezek a vi­szonylag kis területű tsz-ek, vízmosásokkal át-átszabdalt tájon, erdőalji meredélyeken, ekevastörő sziklás szántókon gazdálkodnak. S a sokszor „ellenséges” környezettel szemben keményen helytáll­ni — azzal megbirkózni bi­zony nem kis feladat. Álta­lában — az utóbbi éveket te­kintve — azt lehel mondani, hogy a lemosódott termőta­lajok, a szántókon kibukkanó hegyképzö kőzetek, a sava­nyú erdei talajok ellenére jók a termésátlagok, különö­sen egyes gazdaságokban. Az olvasóban jogosan me­rülhet fel, ha jók az ered­mények, minek „beszélni” az egészről. A válasz a követ­kező másik kérdésben rejlik; arányban van-e a mindenna­pok munkája az előállított haszonnal? Ha összehasonlít­juk egy síkvidéki üzem jöve­delmezőségét a domboldala­kon gazdálkodóéval,' a felelet egyértelmű; nincs. A másik kérdés az elsőből adódik; az önköltségeket nem lehetne-e — vagy hogyan lehetne — közelíteni egymáshoz? Nos, ezzel kapcsolatban érdekes, gazdag tapasztalatokon ala­puló megállapítást lett be­szélgetésünk során Várhomo­ki Ambrus, a hercegkút! ter­melőszövetkezet elnöke: — Nemcsak a kedvezőtlen adottságokkal van bar sok helyen, hanem a kihaszná­latlan lehetőségekkel, azok nem megfelelő felismerésé­vel. A válasz értelmezéséből olyan kérdések adódnak, mint az adott lehetőségek felmérése; milyen növényt érdemes termeszteni, melyik állatfajtát gazdaságos tartani az adott területeken? Hercegkúton lő évvel ez­előtt a szőlőt választották. Vitathatatlan; könnyű döntés — A dolgozók javaslata alapján egyebek között dön­tés született a 42 órás mun­kahét bevezetéséről az egész­ségre ártalmas munkahelye­ken — mondta Varga Tibor gyáregységvezető. Időközben a technológia változtatása révén több üzemrészben, így például a festőrészlegben, a minimumra sikerüli csök­kenteni a munkahelyi ártal­makat. Az új kollektív szerződés szabályozta a túlóra-felhasz­nálás mértékét is. Az egy dolgozóra jutó túlmunka az első hónapban maximum 60 óra lehet, a következő hó- naoban pedig 30 óra a felső határ. — Tovább növekedett gyáregységünkben a mun­kásprémium összege — új­ságolta Varga Tibor. — A tavalyi 70 ezer forinttal szemben az ' százezer fo­volt, hiszen a tsz területe a hegyaljai történelmi borvi­dékhez tartozik. A 174 hek­táros, kordonos, nagyüzemi ültetvény furmint, hársleve­lű, muskotály tökéiről évente 11 ezer hektónyi mustot „dol­goznak fel”. Sokan felvethe­tik; a szőlő szerencsés, ki­váltságosán jövedelmező helyzetet teremt. Ez így van. De minden gazdaságnak meg lehet a maga „szőlője”, az a kultúra, amely az állandó, biztos bevétel „forrása”. Hivatkozhatnánk nagyon sok üzemünkre — mint pél­dául a boldogköváraljai Hu­nyadi János Tsz barackosá­2-a — ahol ezt a „szőlőt” ke­resték és meg is találták. De inkább kanyarodjunk vissza Hercegkúthoz, mert a többi művelési ág helyzete is fi­gyelemre méltó. A sorrend­ben első és legnagyobb ki­terjedésű á szántó. Ezer hek­táron vetnek és aratnak olyan körülmények között, amelyre bárki ráillesztené a kedvezőtlen jelzőt. A íőagro- nómus. Halász András emlí­tette: — Az üzemen belül 30—40 kilométer hosszú a szállítá­sok útvonala. Ha Hercegkút központtal gazdálkodási kört húznánk a térképen, akkor annak átmérője Sátoraljaúj­helyt, majd Olaszliszkát érin­tené. Mindkét település hatá­rában vannak földjeink. Könnyű kiszámolni, hogy a szállítás indokolatlanul hosz- szú útvonala, mennyire be­folyásolja hátrányosan az ön­költséget. A területcsere egyszerű, s megoldás lehetne, de mivel rendeletileg nincs szabályozva, „alkalmi” kibú­vókkal mindig elkerülhető. Az érdekellentéteket, a csere minőségi és mennyiségi ol­dalát egyeztetni nem ördön- gős feladat. Inkább hozzáál­lás kérdése, mert a jövede­lem növelése, elképzelhetet­len a tagoltság megszünteté­se nélkül. A melioráció, a lejtős terü­letek talajvédelme Herceg­kúton is égető, sürgős fel­adat. A nagy anyagi áldozat — hétmillió forint — célja; a termőréteg lemosódásának megakadályozása, a savanyú talajok javítása, lazítása. Ma­gas termésátlagokat elérni, újabb ráfordítások nélkül le­hetetlen. De a beruházások kivitelezésének költségét igyekeztek mérsékelni. Itt kapott szerepet a saját építő- brigád. Az erdőt a szántótól elválasztó beton övárkok, a patakok terméskővel kirakott partjai, a vizbuktatók a ki­váló. hiba nélküli munkáról tanúskodnak. A 10 aranyko­rona értékű, gyenge minősé­gű földeken, az ember ter­mészet-alakító tevékenységé­nek köszönhető az őszi búza 30—35 mázsás, a kukorica 40 mázsás átlaga. Ott, ahol géppel a borulás veszélye nélkül lehetetlen dolgozni, a völgyet „övező” hegyoldalakon húzódik az er­dő. Több mint 500 hektáros birodalma a bükknek, a cser­nek, a gyertyánnak. Köztük a tölgy is. amelyből hordó­dongát készítenek a helyi kádárok. A rönkök, amelyek­ből 78 ezer karót hasítanak a favágók az új szőlőtelepí­téshez. A hegy alatt kalászt ringat a szél. Öt őszi bviza fajta „verseng” a nagyobb termésért, s amelyik „győz”, azt illesztik be a gazdálko­dásba. A majorban termény- szárító alapját betonozzák. Amikor a kombájnok a ga­bona első mázsáit levágják a berendezés már üzemel. Hercegkúton az emberek igyekeznek kihasználni a le­hetőségeket. Talán a terme­lőszövetkezet neve is — Re­mény Tsz — ezt fejezi ki, átmenet a régiből az új felé. De nemcsak remélik a köny- nyebbet, a jobbat. Meghódí­tanak minden talpalatnyi földet, útjába állnak a talaj- pusztulásnak, telepítenek, magtárt, szárítót építenek. A jövő érdekében kísérletez­nek !... Karmán István ni'""11 ' ..............." E gy brigád, | egy újítás Az Ózdi Kohászati Üze­mekben 020 szocialista bri­gád szerződésében szerepel az „egy brigád, egy újítás” vállalása, amely többek kö­zött a műszaki színvonal emelését, az anyag- és ener­giatakarékosságot. szorgal­mazza. Ez év első felében 1051 dolgozó foglalkozott ilyen újítások kidolgozásával. En­nek eredménye: 1243 be­adott, továbbá 613 elfogadott és kivitelezett újítás. A bevezetett újítások utó­kalkulált megtakarítása 27 millió forint, az újítók eb­ből 1 millió 280 ezer forint jutalomban részesültek. A gabiaszilás rendje a 1MI3I3Í1 A Borsod megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Osztályának kérésére a KPM Borsod megyei Közúti Igazgatósága az aratási idő­szakra feloldotta a lassú jár­müvek főútvonalakon való közlekedésének tilalmát. Eszerint .a 3-as számú Bu­dapest—Miskolc—Tornyosné­meti főútvonal Borsod me­gyei szakaszán,, a 37-es szá­mú Felsőzsolca—Sátoralja­újhely, a 26-os számú Mis­kolc—Bánréve, valamint a 35-ös számú Nyékládháza— Debrecen főútvonal borsodi szakaszán július 1-től au­gusztus 20-ig kifejezetten gabonaterményt szállító me­zőgazdasági vontatók közle­kedhetnek. Más árut szállí­tó lassú jármüvekre a tila­lom változatlanul érvényes. Gabonaterményt szállító vontatók is csak abban az esetben közlekedhetnek eze­ken az útvonalakon, ha a célállomás más úton nem, vagy csak jelentős többlet­kilométer megtételével ér­hető el. Anyagmozgatással az or- ságban jelenleg több mint egymillió dolgozó, az összes foglalkoztatottaknak mintegy 20 százaléka foglalkozik. Hogy nemzetközi viszonylat­ban is értékelni lehessen helyzetünket, néhány szám­adat a közelmúlt felmérései­ből: Az anyagmozgatók arányszáma a legfejlettebb kapitalista országban. az USA-ban 4—5 százalék, míg az NDK-ban is csupán 6 szá­zalék. A 20 százalék, e ma­gas szám több okra vezethe­tő vissza. Az anyagmozgató gépgyártás fejlődése és a faj­lagos anyagmozgátógép lei- használásunk jelentősen el­marad a termelés technikai színvonalától és más, hason­ló országok fejlődésétől, il­letve felhasználásától. A raktárgazdálkodás hibái és az anyagmozgatás korszerűtlen­sége tehát egyaránt kedve­zőtlenül hat a foglalkoztatott­ság szerkezetére és arányta­lanul megnöveli a termelési költségeket is. * A szállítás és az anyagmoz­gatás jelentős költségtényező a gyártás teljes folyamatá­ban. Ezért a korszerűtlen vállalati anyagmozgatás a termelési költséget indoko­latlanul megnövelheti. Az építőiparban és a bányászat­ban például 50—70 százalé­kot, kohászatban 35—40 szá­zalékot, a gépiparban 15—30 százalékot tesz ki az anyag- mozgatás költsége a terme­lési költségen belül! * Ezek az objektív tényezők: a magas költségszint az anyagmozgatással foglalkoz­tatottak nagy száma és a gyártási átfutási idők csök­kentésére való törekvés egy­re indokoltabbá teszik, hogy jobban odafigyeljünk a szál­lítás és az anyagmozgatas terén végrehajtható ésszerű­sítésekre, . korszerűsítésekre. Gyártáscentrikusság és üze­mi vakság nélkül ... A nemzeti jövedelem foko­zása napjainkban csak az intenzívebb termelési mód­szerekre való áttéréssel le­hetséges. Ezért egyfelől in­dokolt az anyagmozgatás műszaki fejlesztése, másfe­lől az itt dolgozók átirányí­tása a termelésben közvet­lenül foglalkoztatható terüle­tekre. Annál is inkább, mert az anyagmozgatás terén is fokozódik a viszonylagos munkaerőhiány. Az életszín­vonal emelkedésével, az igé­nyek növekedésével párhu­zamosan egyre kevesebben vállalkoznak a rakodásra, a kézi anyagmozgatásra, a ne­héz fizikai munkára. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az anyagmozgatás a legveszélye­sebb munkák egyike. * Nemcsak az iparban, ha­nem a mezőgazdaságban is jelentős gond a belső es kül­ső szállítás. A termelőszövet­kezetek dolgozóinak mintegy 30 százaléka foglalkozik anyagmozgatással, országosan 250 ezer ember. Mindez an­nak a következménye, hogy a mezőgazdasági üzemek na­gyobb területen működnek, terméktömegük és a szállítá­si útvonalak hossza is maga­sabb az ipari átlagnál. Ha hozzászámítjuk ehhez azt, hogy a mezőgazdaságban a terméshozam és a feldolgo­zás intenzív módszereire tér­tek át. megállapítható hogy az anyagmozgatás jelentősé­ge az elkövetkezendő évek benj csak nőni fog. Mindezek ismeretében került sót arn a felmérésre, amelyet a me­gyei pártbizottság irányítást mellett a Nehézipari Müsza ki Egyetem száll ítóberende- zések tanszéke és a MTES2 Központi Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottság Bor­sod megyei Szervezete a DIGÉP-nél, az LKM-ben. a BVK-nál, a BAEV-nél es öt nagykereskedelmi vállalat­nál végzett. A vizsgálat ered­ményét a jelenlegi állapot e- a fejlesztési javaslatok ki­dolgozásával rögzítették. * A tanulmány az eredmé­nyek elismerése mellett jo néhány hiányosságot, javíta­nivalót is feltárt. A D1GÉP- ben például, anol egyedi é.s kis sorozatgyártás folyik, a anyagmozgatás átfogó, össze­hangolt irányítása nem meg­oldott. A nyers- és készter­mékek raktározása korsze­rűtlen és magas a rejtett anyagmozgatás aránya is. Ennek mértéke ugyan nem számszerűsíthető, mert a. előálló veszteségek beépültek a normába. Hasonló a helyzet a Le­nin Kohászati Müvekben is ahol a nem anyagmozgatók anyagmozgatásra fordított munkaidejének aránya elér a 10—20 százalékot. A, anyagmozgatás területére esik az üzemi balesetek 3a százaléka is. A Borsodi Ve­gyikombinátban az üzemek közötti szállítások nem elég­gé szervezettek, es nem jó a munkaerő, illetve az eszkö­zök kihasználtsága sem A BÁEV-nél a széttagoltság miatt az anyagmozgatás; te­vékenység még messze van az optimális megoldástól. Gondok elsősorban a szak- es szerelőipari anyagok szál­lítása terén vannak. Míg az építkezési helyeken az anya­gok nem megfelelő tárolása a termékek sérülését és a termelés intenzitásának csök­kenését is okozza. A nagykereskedelmi válla­latok zöme jelentős raktáro­zási problémákkal küzd. Ezel a raktárak építészetileg nem alkalmasak gépesített tárolá­si technika kialakítására ígv magas az élőmunka felhasz­nálás, számottevő az áruk károsodása és mérsékelt a be- és kitárolás sebessége. De még az alkalmazót! anyagmozgató gépek kihasz­nálása is csupán 50—60 szá­zalékos. Sajnos, nem csupán a kereskedelmi vállalatok gondja a konténeres, illetve rakodólapos korszerűbb szál­lítás elterjedését akadályozó eltérő érdekeltség, ami az el­osztó. felhasználó és fuvaro­zó vállalatok között jelentke­zik. * A tennivalók az anyagmoz­gatási. szállítási kép teljes­sége nélkül is nyilvánvaló­ak. A vállalatoknál a külső szállítások terén nagyobb gondot kell fordítani a vas­üli és közúti szállítás közül az optimálisabb megválasztá­sára. Széles körben kell el­terjeszteni az egységrakomá­nyos és konténeres szállí­tást.' Az anyagmozgatás- ezeknek megfelelően a szállítási lánc komplex fej­lesztésévé!, az anyagmozga­tás rendszerszemléletű gépe­sítésével kell megoldani A technológiai folyamatokon belüli programozott. vagy kényszerpályás szállítások, a korszerű tárolástechnikb al­kalmazása a fejlesztési ja­vaslatok és lehetőségek lé­nyegesebb elemei. A vizsgálat eredményeit, a javaslatokat az illetékes párt­szerveken keresz.tül a ter­melőegységek gazdaság ve­zetői is megismerik. Az V. ötéves terv megvalósítasz so­rán a termelésbővítés és kor­szerűsítő beruházások tolva- mán ezek figyelembevételé­vel minden vállalatnál előbb­re keli lépni az anyagmozga­tás terén. Természetese; a helyi adottságok és a válla­lat anyagi helyzetének fi­gyelembevételével Hiszen a korszerűsítésben rejlő tarta­lék feltárása hosszabb távon vállalati és össztársadalmi érdek. Buciiért Miklós A dolgozók érdekében rintot lehet erre a célra for­dítani. Ezenkívül csökken­tették a munkaruha kihor­dási idejét. A jövőben min­den dolgozót megillet ez a juttatás. A munkaruha ki­hordási idejét két évben ha­tározták meg. Jelentős válto­zás továbbá, hogy a lakás- építési kölcsön összege 20 ezer forintról 25 ezer forint­ra növekedett. — A kollektív szerződés kimondja, hogy vállalatunk 750 ezer forint; támogatást nyújt a városi tanácsnak óvodaépítésre — mondta a gyáregységvezető. — Ennek fejében dolgozóink családtag­jai részére 15 férőhelyet biz­tosítanak az épülő gyermek- intézménvben. A kollektív szerződés mel­lékletenként, elfogadták a vállalat új lörzsgárda-sza- bályzatát is. Az ebben fog­laltuk egyrészről lényegesen nagyobb követelményeket tá­masztanak a munkaverseny­ben résztvevő dolgozókkal, kollektívákkal szemben. Másrészről, növelték a kü­lönböző fokozatok elnyerése alkalmából a brigádoknak adható jutalom összegét, hogy ezzel is kifejezésre juttassák a dolgozók munkájának meg­becsülését. Az EAfiV Aduin Sándor vezette ezöstkoszorűs czocI;iUs(a vasszerkezeti brigádja az Avas déli lakó''’ 'ávfülés- vczctckcnck lartóhídját szereli. Az Autóvillamosági Felsze­relések Gyárában is aláírták a vállalat öt évre szóló új kollektív szerződését. Az üzem „alkotmányának” ki­dolgozásába természetesen bekapcsolódtak a kövesdi gyáregység dolgozói is: öt munkabizottság vett rész! a véleménykutatásban és ter­jesztette javaslatát a szak- szervezeti tanács elé. Több módosításra is sor került.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom