Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 5 1976. július 10., szombat Kazincbarcikai jegyzet LaSíáselosztásrói, bizalomról Sokféle jelzővel illették már a krónikások szocialis­ta várösunkat, Kazincbarci­kát. Igaz az, hogy ipara — elsősorban világhírű vegy­ipara —' és maga a város is dinamikusan fejlődik. Igaz, hogy a fiatalok, az iskolák, a virágok és parkok városa: mindez igaz. A helyiek, a kazincbarcikaiak azonban jól látják, nem tévesztik szem elől — a jó gazda módján — azt sem, hogy a dinamikus fejlődés nemcsak az eredményeket, a látvá­nyos gyarapodást hordozza, de „újratermeli”, magasabb szinten jeleníti meg a váro­si élet megannyi problémá­ját is. Itt van például a lakása építés gondja; országos gon­dunk ez, Kazincbarcikán is a legfontosabb megoldásra váró feladat az igénylők la­káshoz juttatása. Mi újat tudunk ezzel összefüggésben mondani ? Látjuk, valameny- nyien láthatjuk, mekkora erőfeszítéseket tesz társa­dalmunk a százados hiá­nyok pótlására. Ismertek az elmúlt évvel zárult lö éves lakásépítési program meg­valósításának eredményei. A lakásigénylők — ' a már több éve várakozók és az újak — száma pedig még az eddigi­nél is fokozottabb haté­konyságú, és szervezettségű munkát igényel... Kazincbarcikán az elmúlt év végén 2940 család lakás­igényét tartotta nyilván a városi tanács igazgatási osz­tálya. Igaz, hogy mintegy 70.0-an cserére várnak, de az is, hogy az idei év első felében is igen sokan jelen­tették be igényüket lakásra. Az V. ötéves terv során a tervek szerint — 2070 új lakásba költözik majd bérlő vagy tulajdonos, 370-nel többe, mint az előző terv­időszak idején. Az új laká­sok felébe a BVK dolgozói — az olefin-beruházások befejeztével — és bányász- családok költözhetnek be. A városi tanács — a tervek alapján — 280 lakást oszt majd el az igénylőknek ... Talán e számok is eléggé érzékletesen mutatják be — most már a lakások meg­építésén túlmutatva — azt a másik fajta ondot, problé­mát, amelyről oly sokszor beszélünk, vitatkozunk: a lakások elosztásának össze­tett, nagy körültekintést kö­vetelő feladatát. Dr. Mácz- kó Ferenc, a városi tanács vb igazgatási osztályának a vezetője többször is hang­súlyozta beszélgetésünk so­rán e munka társadalmi fon­tosságát, politikai jelentősé­gét. Éppen Pécsik Sándor tanácstaggal, a lakásügyi társadalmi bizottság elnö­kével hányták, vetették meg a legaktuálisabb teendőket. A városi tanács végrehajtó bizottsága kétévenként ké­szít lakáselosztási tervet, s ennek kidolgozásában, elő­készítésében nágv szerepe van e bizottságnak; ők ke­resik fel a helyszínen az igénylőket, majd egymás ta­pasztalatainak összevetésé­vel készítik el javaslataikat és terjesztik azt elő. Meg­annyi körülmény mérlege­lésére van szükség, míg egy­E hónap elején új, MAB— 350-es öntözőszivattyút, T— 45 és Tisza—II. szórófejeket, valamint gyorskapcsolású ön­tözőcsöveket vásárolt a mis­kolci Egyetértés Termelőszö­vetkezet. A percenként 3500 Itter kapacitású ftnlüzőszi- vattyún kívül egy régi 2400 liter teljesítményű MA—240­be vétetik”. Bár az egysé­ges elbírálás kereteit úgy­nevezett pontozási rendszer­rel biztosítják, nem tekin­tik az igénylőket „számok­kal kifejezhető” ügyfélnek. Az élet- és munkakörülmé­nyek, a szociális és egész­ségügyi viszonyok, az em­berségesség —, de ..a törvé­nyes, , a közérdeket szolgáló igazságosság keretein belül maradó emberség — rende­ző elve alapján születnek meg a döntések. Az akták mögött emberek vannak, gondjaikkal, bajaikkal, jóra, jobbra vágyásukkal, mun­kálkodó, közös értékeinket gyarapító tettekkel. Ebből indulnak ki Kazincbarcikán is, ezért ragadnak meg minden lehetséges alkalmat arra, hogy „emberi kapcso­latot” tartsanak a lakás­igénylőkkel, hogy bizalmu­kat a nyíltság, őszinteség, következetes munka légkö­rében kivívják. Mert csata ez, amelyben természetesen nem az ember, az ügyfél le­győzése a tét, de éppen az értük való küzdelem. Nagy szükség van — lenne — ar­ra, hogy saját gondjainkon, problémáinkon túl elegendő ismeretünk, információnk legyen a tógabb környezet — adott esetben a város — terveit, gondjait, a realitás megszabta lehetőségeit ille­tően. Hogy magunk is el tudjuk helyezni saját érde­keinket a város, a lakóhely érdekeinek rendszerében. Kazincbarcikán sok jó kez­deményezés található e té­ren is. Vállalatok dolgozói­val találkozva ismertetik el­képzeléseiket. terveiket, szót érteni próbálnak a lakások építésének, elosztásának kér­désében. Remélik, hogy a közeljövőben a BVK dolgo­zóival is találkozhatnak ... Nem titok, hogy Kazinc­barcikán is vannak olyanok, akik méltánytalanul mellö- zöttnek, háttérbe szorított- nak érzik magukat. Saját körülményeiket tudják, tart­ják jogosságra méltányos­nak, fontosnak és sürgősen megoldandónak. A társadal­mi bizottság elnöke sem jött üres kézzel az igazga­tási osztály vezetőjéhez. Ho­zott magával panaszokat, sé­relmeket. Az osztályvezető maga is jó néhányat idézett emlékezetéből. Mint elmon­dotta, olykor bizony alapta­lan szóbeszédek is fertőzik a lakások' elosztása körüli légkört. Adott; esetben tör­vényességi úton voltak kénytelenek igazukat bizo­nyítani, munkájukat meg­védeni, de nem ezt az utat keresik és üdvözítik. A la­kosság körében végzett fel- világosító munkát kívánják erősíteni, a nyilvánosság, a társadalmasítás útján ha­ladni. Vallják, hogy a köl­csönös bizalomhoz először nekik kell tevékenységük zálogát adni, hogy bizalmat várhassanak és kapjanak. A megyei szervek ez év­ben értékelték az igazgatási osztály munkáját. A lakás- igénylések elbírálásáról, az üeúfp’ekkel való foglalkozá­sukról megállapították, hogy a kazincbarcikai egyike a megyei legjobbaknak ... es szivattyúval éjjel-nappal öntöznek a gazdaságban. Mintegy 100 hektár az a terület, amelyre kisebb-nu- gyobb időközönként mester­séges csapadék jut. Elsősor­ban a kertészeti kultúrákat, a közös és háztáji burgonyát.. a silókukoricát, a lucernát és I részben a kukoricát öntözik. Nagyjavítás a k őzé ph(* ns érdében A vártnál is jobban sike­rült az LKM középhengerdei nagyjavításának július 5-i kezdése. A 16 napra tervezett munkálatok során az üzem egész berendezését megbont­ják. kicserélik a meghibáso­dott alkatrészeket, a 150-es olló előtti guritósort pedig teljes egészében átalakítják. Ezzel párhuzamosan vizsgál­ják át u gépegységeket, s ja­vítanak ki kél darut. A kohászat valamennyi üzeméből dolgoznak szakem­berek a nagyjavításon, s a két műszak mellett a gurító- soron például éj.iel-nappal folyik a munka. Ha továbbra is az eddigi ütem szerint ha­ladnak. megvalósítják azt a tervet, mely szerint 14 napra szorítják le a határidőt. Ez a kél nap megtakarítás ;■ kö- zéphengerdében 2000 tonna termelést jeleniene. a gépjármű veszélyes üzem, tehát a balesel lehe­tőségével számolnia kell an­nak, aki autót vezet. 1975- ben több százezer magán személygépkocsi közlekedett megyénk országútiam. Ha eh_ hez még hozzávesszük a nyá_ rí idényben idelátogató kül­földi autós turisták árada­tát is. akkor világossá vá­lik, hogy bármilyen .jól és körültekintően vezet valaki, könnyen előfordulhat, hogy megsérül a kocsija. Minek alapján fizet a CASCO? A gépjárműben a vezető saját hibájából keletkezett kárra a CASCO-biztositás nyújt fedezetet: az elmúlt öt évben összesen U50 mil­lió forintot fizetett ki az Állami Biztosító a magán­autósoknak, a CASCO i alap­ján, Az 1974 júniusa után kötött, úgynevezett új CASCO-biztosítás alapján már megtérítik az összetört, vagy ellopott olyan külső, vagy belső tartozékokat is, amelyek az autó üzemelte­téséhez szükségesek, vagy a forgalom biztonságát növe­lik. Ha letörik a visszapil­Járva a megyét, az ismerős tájukat, sokszor meglepődik a szemlélő. Olt, ahol szántó­földek értek a horizontig, ma épületek emelkednek. Ahol egykor kihasználatlan földek kísérték az országutat, ma üzem települ. Változik me­gyénk arculata, változik a táj, s változik a szemlélő is. pen, i«óvivlő a ..néviéavzék­Tcnagy József • • Öntöznek n miskolci Egyetértés Tst-ben Ma már ilyenek a korszerű „falusi boltok", mint a Bódvaszilas és Vidéke ÁFÉSZ ABC- áruháza. amelyben nemcsak a szilasiak, hanem a környező kisebb települések lakói is szí­vesen vásárolnak. Havi forgalma megközelíti az egymillió forintok Régi és ú CASCO lantó tükröt, a rádióanten­nát, vagy l'elhasitják a ke­rék gumiköpenyéi, meg­rongálják a ködlámpát — egyazon alkalommal — a kártérítésből az Állami Biz­tosító levonja az önrészese­dés összegét. Más a helyzet a lopásnál. Az 1972. június elseje . után kötött CASCO alapján az elemi károk, üvegtörés esetén és a lopás­károknál az önrészesedés 10Ü forint. A régi CASCO alapján; ha az autó üvegei összetörnek, a szerződésben vállalt önrészesedést vonják ie a kártérítésből. Ha el­lopnak valamit, a károsult­nak az esetet be kell jelen­teni a rendőrségen. Ha ezt megtette, akkor a tettes megkerülése, vagy a rend­őrségi eljárás befejezése elölt, a szerződésben vállalt önrészesedéssel csökkentett kártérítés összegét azonnal megkapja. Ha időközben a nyomozás sikerre vezet, de az ellopott alkatrészek nem kerülnek elő, vagy a lopás bejelentésétől számítva 60 nap eltelt, a biztosítottnak a 100 forint levonásával ki­fizetik az önrészesedés ősz- szegét is. Lopásnál egyéb­ként. ha a tolvaj kiszereli az autórádiót, a biztosító a vásárlási bizonylat (számla, garancialevél) alapján téríti meg a kárt. Ha ilyen nincs, akkor a kártérítés rendsze­rint egy új készülék meg­vásárlását, beépítését igazo­ló számla alapján történik. A CASCO egyben bal­esetbiztosítást is jelent az autó vezetőjének és az ab­ban ülő személyeknek. Me­gyénkben az elmúlt évben balesetbiztosítás címén több mint félmillió forintot fi­zettek ki. A biztosító azonban nem csupán • a károk kifizetését vállalja, legalább olyan fon­tosnak tartja azok megelő­zését is. Az „új” CASCO- sok közül, akinek a biztosí­tó két évig nem fizetett CASCO-biztositás alapján kártérítést, annak vissza­küldik az egyhavi biztosítá­si díjat, 3—4 év után két- két hónapi, öt vagy ennél több év után pedig 3 havi díjat térít vissza a biztosí­tó. \ asiatasEiapi ünnepség A tegnap délután 2 óra- koK a MÁV Miskolci Jármű­javító Üzemben tartott meg­emlékezéssel megkezdődött a 26. vasutasnap megyei ün­nepségsorozata. A 90 éve alakult dalárda énekelt két indulót, majd Varga Zoltán üzemigazgato üdvözölte a jelenlevőket. Ün­nepi beszédében Vincze Ká­roly. a vasutas szakszervezet területi bizottsága nevében köszöntötte a járműjavító dolgozóit. Emlékeztetett rá. hogy a termelőegység tava­lyi eredménye alapján tizen­kettedszer érdemelte ki a Kiváló Vasúti Üzem cinjét. A munkasiker, a több mim félmilliós tervtúlteljesítés el­sődlegesen a 106 szocialista brigádnak köszönhető, köztük ,a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel ki­tüntetett. Gagarin nevét vi­selő kollektívának. A 26. vasutasnap alkalmá­ból kitünteteti dolgozók ősz- szesen 260 ezer forint juta­lomban részesültek. Erdőből, szőlőből Törekvések Erdőbényén Mondj egy mondatot az erdőről! Gyerekekkel ját­szottam ezt a játékot Erdő­bényén. Mondták: nagy, szép. aztán váratlan fordu­lattal: gazdag, eltart min­ket . . . Érdőbénye egyike Borsod- Abaúj-Zemplén megye leg­kellemesebb. kirándulóhe­lyeinek. Mondják azt is, hogy aki egvszer járt ott, az visszatér oda. de a hatéves legénykék gazdag erdője mást jelentett. — Vagy 250 erdőbényei ember boldogulását — mond­ta Szabó Ferenc, az erdöbé- nyei Kossuth Szőlőtermesz­tő Szakszövetkezet elnöke. — Ennyien dolgoznak ná­lunk ... Szőlőtermesztés és erdő. A kettő egymástól idegen­nek tűnne: \ — Az ember egy tájon születik, egy tájon él. Azt szereti, azt ismeri. Hiába akarnánk mi itt déligyü­mölcsöt termeszteni. Van szőlőnk, szép. 92 kalasztrá- lis hold a szövetkezeté és 400 hold a tagoké. Furmin­tot és hárslevelűt termesz­tünk. Van 2 hektár új tele­pítésű és 1980-ig még 60 hektár ni’-'-otálvo'd telepí­tünk. Pesten külön borki­mérőnk van, u/ mustot át­veszi tőlünk a Tokaj-hegy­aljai .Borkombinát. Nem ar­ról van szó, hogy valami mást csinálnánk, mint amit a szövetkezet neve is jelez.de a kisfiúnak, akivel beszélt, igaza van. Van nekünk 2350 hold erdőnk. .Ahogy erősö­dött a szövetkezet, úgy mer­tünk egyre többre vállal­kozni. Megszerveztük az er­dei melléktennék hasznosí­tást. Baskón 30 asszony ké­szít, fenyőtobozból koszorú­kat. Ezzel női munkalehe­tőséget is teremtünk. Van két kis feldolgozóüzemünk. 3000 köbméter gömbfából készítettünk parketta sze­gélylécet. oarke* tát tölgyből és gőzölt blikkből. — Van-e piaca a kisüzem­nek? — További feldolgozásra Keesekemétre szállítunk. On­nan egy része exportra megy, de értékesítünk az áfész TÜZÉP-telepein is. Még cipőt is segítünk gyár­tani. — Az erdőből? — Igén. A rakamazi ktsz­nek szállítunk fapapucs- talpakat. 1976-ban másfél millió fapapucshoz adunk talpat, de készítünk hordó­kat. is. Tavaly a Balaton kör­nyékére. idén már közelebb- re is. Tula idonkéooen nem teszünk mást. mint kihasz­náljuk az iP lakó. erdő kö­zelben nőtt emberek képes­ségeit. Óriási dolog, ha va­lamit kedvvel csinálnak. Ége­tünk faszenet. Németország­ba idén 15 vagonnal szállí­tunk. Van egv „mosolyogta- tó” üzletünk is. — Miféle üzlet?!... — Ismeri a nótát: „Még azt mondják nincs Szegeden boszorkány...” Egv biztos: mi most 200 köbméter sep- rünyelet szállítunk Szeged­re... — Idén tizennégy hektá­ron telepítettünk lucfenyőt. Van faiskolánk, a csemete- kertünkben 40 ezer iskolá­zott lucfenyőnk van és há­rom hektáron termesztünk karácsonyfát. Közben a ta­gok járják az országot. Ta­paszt a latcserék re megy ün k. Voltunk Sopronban. Pesten, szőlőtermelő és erdőgazda­ságoknál. Még mindig azt mondom: így isi maradt ki­használatlan lehetőségünk, de majd felfedezzük azt .is. Megtervezzük és ha jót Ígér. belefogunk. — Közben pedig gazda­godnak. — Gazdag az erdő. A kis­fiúnak igaza volt. de hadd tegyem hozzá: értéket ter­melünk. s - bármilyen kis szövetkezet is a miénk ve­lő.- •: együtt gazdagodik az OlaZág. Nagy Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom