Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-04 / 157. szám

1976. Július 4., vasárnap CSZAK-MAGYARORSZAG 9 Emberi Csendes, hétköznapi dél­előttöt! történt. Régen látott ismerősömmel akadtunk ösz- sze a kisvárosban. Megörül­tünk egymásnak, s mert mindketten ugyanahhoz az intézményhez igyekeztünk, de rövid órácskát még várni kellett, elhatároztuk, beülünk egy csendes cukrászdába be­szélgetni. Az utcán ugyanis nem lehetett. Bármennyire is vonzó volt a lombos fákkal szegélyezett utca, térré öblö­södé végén még egy-két hí­vogató pad is várt, ott be­szélgetni nem lehetett. Nem, mert a visszhangos és vi­szonylag szűk utcán motor­kerékpárok száguldoztak fül­repesztő durrogásokkal, tér herautók zaja, sőt traktorok dohogása tette lehetetlenné, hogy egymás szavát értsük. E motorok nemcsak zajjal, hanem égéstermékeik bűzé­vel is vastagon elárasztották a kisvárosi utcát. Ezt csak te­tézte, hogy a városon végig­döcögő kisvasút szerelvénye is éppen akkor csattogott az utca hosszában, Diesel-moz­donya nagyokat szusszantott- dohogott, sűrűn i'üttyögött és átható bűzt árasztott. A cukrászdában édes illa­tok és csend fogadtak. Kávét kértünk és éppen arról kezd­tünk beszélgetni, mennyire időszerű volt már a környe­zetvédelmi törvény meghoza­tala,’ s azt latolgattuk, mi­ként realizálódhat, majd a jó szándékú törvény a,gya­korlati .alkalmazásban, ami­kor egy 25 év körüli férfi lé­pett a helyiségbe. Egyenesen a zenegéphez ment. Aligha­nem nagyon ismerős lehe­tett, nem is válogatott, biz­tos kézzel nyomta meg a ne­ki tetsző lemez gpmbját, csak azt kövelőep ült le, s intett a felszolgálónak. A wurlitzer- masina elvégéire a feladatát, egy lemezt a forgó korongra helyezett, s felharsant vala­mi vad ritmusú muzsika, ben­ne egy rekedt hangú énekes megáll a pi t ha la 11 an nyelvű fuldoklásával. Zengett he­lyiség, a csillárok remegni látszottak, beszélgetni nem lehetett tovább. Legfeljebb ordítozva, de annak semmi értelme se lett volna. Furcsa lenne a környezetvédelmi törvény helyességét ordítva méltatni. A zenebarát fiatal­ember, amikor a lemez le­járt, újabb pénzérmét dobott a készülékbe, s a zaj meg­állás nélkül folyt tovább. Ä vendégek közül többen tizei­tek és távoztak. így tettünk mi is. védelme Üjra az utcán voltunk. Mi. vei volt még időnk, inkább csak magunkban meditál­tunk, mint beszélgettünk, hiszen a zajban azt nehezen lehetett, hogy amikor Ma­gyarországon törvény intéz­kedik a környezet védelmé­ről, amikor sokmilliós költ­séggel készülő védelmi be­rendezések felszerelésére kötelezik a vállalatokat, sót. környezetvédelmi okokból még ki is telepítenek üze­meket, miként lehetne az emberi kis-környezetet is va­lami módon megvédeni. Meg­védeni a zajhatásoktól, az egészségtelen gázoktól, niko­tintól, portól, sártól, sok egyébtől. Egy cementgyárat rá lehel késztetni, hogy mi­nimálisra csökkentse a por- kibocsátást. De, miért nem lehet erre rákényszeríteni például a bérházi lakót, aki porszívója zsákját a lépcső­házban üríti ki, szőnyegéről is mindenfajta hulladékot az alatta lakóra seper? Mi­ért rongálja idegeinket a zaj, ami a szomszédból jön át, mert nem halkítják le a rá­diót, meg a magnót? Miért kell eltűrni, mint a beveze­tőben említett , esetben is, hogy egy csendes cukrászda — egyetlen vendég kívánsá­gának kielégítésére — pokoli zenebonával terhes lokállá változzék? Miért kell azt el­tűrni, hogy például a villa­mosokra és a buszokra is úgy szánjanak fel a másokkal nem törődő emberek, hogy a lépcsőn leleszívják tüdejüket füsttel, az utolsó slukkal, és miután azt magukban jól át­öblítették, a zárt térben fúj­ják ki, dohányzó, és nemdo­hányzó úlitársak szemébe, szájába, orrába? Miért kell az utcán, szőkébb gyalogjáró­kon, különösképpen aluljá­rókban állandóan attól ret­tegni. hogy a felelőtlenül kézben tartott parázsló ci­garetta, különösen a ló­gatott kézben tartott pa­rázs kiégeti a ruhánkat? S erre napjainkban, amikor a ruházati cikkek többsége műszálakat tartalmaz, nem­csak sok lehetőség, hanem sajnálatosan sok példa is adódik. Miért tartjuk termé­szetesnek azt, hogy kutyánk, amely a mi kedvtelésünket szolgálja, mások pihenését tönkretegye, lakásuk közvet­len környezetét szennyezze, vagy a szomszéd udvart, vagy gyermekjátszóteret pisz- kitja be rendszeresen, az ar­ra járók egészségét veszé­lyeztesse — ha nem éppen a mi gyerekünk játszik arra?! Miért természetes az, hogy gépkocsival beállónk a tisz­tára söpört, ám idegen ud­varba, s ott rögtön kocsita- karjtásba fogunk, kiürítjük az autó hamutartóit, a sze­metet otthagyjuk, vegyszeres vízzel le is mossuk a j jár­gányt. a sarat meg hordja a lakásába, aki ott lakik?! Mi­ért küldjük, vagy visszük suhanó korú gyermekünket idegen udvarba, hogy ott ta­nulja. gyakorolja a motorke­rékpározást,' s főhjg ott za- jongjon, porozzon, géppuska- szérűén pattogtassa motorját, ne a mi ablakunk alatt?! Miért tartja természetesnek nem egy bolt például a mesz- • szí környezet szennyezését, miért engedheti meg magá­nak az undort keltő, bűzös vízzel dolgozó bolt a közös udvar folyamatos elárasztá­sát fertőzést hordozó vizével, miért engedheti meg tartá­lyos autóinak olyan feltölté­sét, hogy azokból állandóan nagy mennyiségű bűzös lé locsolódik ki, veszélyeztetve a közlekedés biztonságát? Ezeken és hasonlókon me­ditáltunk ismerősömmel, vé­gül bementünk a keresett hi­vatalba, a több évszázados, vastag falak közé. a csendbe. S mert még mindig várni kellett, arról beszélgettünk, hogy mindennek a kárhoza- tos magatartásnak alapvető oka egymás nem becsülése, a szocialista együttélés írott és íratlan törvényeinek semmi- bevétele, a nagyfokú önzés. Ha nekem így jó, akkor így csinálom, fütyülök a másik emberre, a társadalmi együtt­élés szabályaira, sőt ha a ha­tóság nem elég szemfüles, a tételes jogszabályokra is. Ez a fajta álláspont tűrhetetlen, de — sajnos •— igen sokan eszerint élnek. A környezet­védelemről már törvény in­tézkedik. Meg kell hát az emberi kis-környezetet is vé­deni. Részben az effajta ká- < ros jelenségek társadalmi és törvény irta elítéltetésével, részben társadalmi nevelés­sel, másrészt — a törvény adta lehetőségeken belül — nevelő célzatú és hatású megtorlással. Mert nemcsak a nagyüze­mek rontják az ember kör­nyezetét, hanem az ismerős és ismeretlen embertárs is rongálja azt. S ha a sok kis- rongálást összeadjuk, már nem is olyan kicsi ez a tét sem. Benedek Miklós Helvzeífeleiifés Mamáról Ha nem is megnyugtatá­sul, de jeleznem kell Önnek, tisztelt Uram, hogy a Mama egészséges és viszonylag jól van. Viszonylag, ahogy a 70 éven felüliek a maguk kis nyavalyáival vagyogatnak. A Mama naponta kijár a piac­ra, no nem éppen vásárolni, csak megszokásból. Tulaj­donképpen a ruházata sem kivetnivaló, de ön is tudja, milyenek az öregek: a jó hol­mi sem áll már jól rajtuk, meg a Mama is elhanyagol­ja öltözetét. Sturmpántlit hord, emiatt harisnyája minduntalan lecsúszik, bele a félretaposott sarkú cipőbe, amit az istennek sem vinne a javítóba. Azt mondja, ne­ki már úgysem sok van hát­ra, addig már így is megte­szi. Mama még véletlenül sem gondol arra, hogy jelen­tősen túléli a cipőt, A haris­nya többszörösen le- és fel­futott szemei is csak a Ma­ma körmei miatt adódnak, mert nagyon régén volt, hogy manikűröshöz járt, még a Papa idejében. A házimunka azért lekoptatja, ha nem is arányosan. A Mama tehát viszonylag jól van, frissen szerzett öreg barátnőjére is gondol visel, a maga módján, aki több­nyire ágyhoz kötött. Jó szíve van a Mamának- kora miatt '•lösen devalvált humánus tevékenységét még ma is szórja környezetére. A tevé­kenység neki a minden. Reg­gelente, a már teába se áz­tatható kenyérhéjat apró koc­kákra metéli, s pontos idő­rendben eteti az udvari ab­lak elől ti fán fészkelő gerle­párt. Mamának szíve van, melegét megosztja a fészek­lakókkal is. Közölnöm kell Önnel még azt is, hogy a Mama á héten pénzt, kapott volt munkahe­lyéről, ha nem is sokat, há­romszázat. Hogy kinek jut­hatott az eszébe a hajdaniak közül? Nyugodjon meg, nem szórta el a péryzt. Némi gon­dolkodás után másnap a szo­kásos fél liter helyett literes tejet vett, s este nagy titok­ként újságolta, hogy az ön tizenéves fiai, az ö unokái névnapjára már megvette az ajándékokat is. Hadd ne áruljam el, hogy mit, mert megmutatta. Bizonyára nem lesznek elragadtatva tőle, de hát a pénznek halára van. Mama szíve azonban átöleli a világot. Lehet, attól van ez. hogy már eléggé kitágult. Míg el nem feledem, Mama az elmúlt vasárnap gombás tojást ebédezett. Fejes salátá­val. Büszkén számolt be róla a szomszédoknak. Nem sze­retném. ha félreértené hír­adásomat. vagy a Mama hely­zetét, ezért jelzem, hogy a gombát (egy darabot) a piac bejáratánál találta, s némi gondolkodás után felvette. Egy ideig hordozta, kínálgal- la az árusok között, de nem akadt gazdája. így aztán rá­maradt. A salátát nem írom meg, honnan szedte, nem szeretném, ha ön emiatt ne­heztelne rám. A Mama tehát jól van. Ezt bizonyára öröm­mel nyugtázza. Én is csak megnyugtatni akartam sora­immal, amire főként az ösz­tönzött, hogy tegnap este végignéztem az Ön és csa­ládja vacsoráját egy étte­remben. Hangsúlyozni sze­retném. mértéktartóak vol­tak. elvégre négyen vacso­ráztak. s a gyerekek csak jaffát ittak. A húszforintos borravaló azonban megadta a kivonuláshoz megfelelő mi­liőt. Szerintem tanítani kel­lene azt a testtartást és bó­lintási, ahogyan ön kivonult az étteremből. Lehet, ezt még a szülői házból hozta magá­val. Mindenesetre’ jól csi­nálta. fia, igen. a Mama em­lítette is egyszer ezt, de csak futólag, némi nosztalgiával: „Gyerektől soha szülő ne várjon sokat, csak a szülő ad a gyereknek.” Gondolom, ezt Ön is meg fogja érteni egy­szer. Viselje majd el türe­lemmel. Heti pesfánidioB INTÉZKEDJEN SÜRGŐSEN A MIK Életveszélyes közlekedni Miskolcon, a Széchenyi 9— 11. számú ház elölt, s ezt sajnos a saját bőrömön tu- paszlaltam június 5-én. A telő alatti párkány megla­zult, s egy tégla olyan sze­rencsétlenül esett ram. hogy betört a jejem, eltört a la­pockám, összeestem és men­tő vitt el a helyszínről. A karomat még ma sem tudom emelni. Igaz, ennél meg rosszabbul is járhattam vol­na. de ha ez egy gyermek­kel történik, bizonyára élei­veszélyes sérülést szenvedett volna. Kél hete személyesen jártam a Miskolci Ingatlan­kezelő Va'lalat Dózsa György utcai . központjának egyik első emeleti irodájában, s az ott tartózkodó három férfi figyelmét felhívtam arra, hogy a balesetveszély to­vábbra is fennáll. Tegnap, szombaton a Széchenyi ut­cán járva láttam, hogy in­tézkedés ennek ellenére sem történt. Felháborít ez a nem­törődömség, mondhatni fe­lelőtlenség! Miért teszik ki a gyanútlan járókelőket tes­ti. épségük, életük kockázta­tásának a baleset megtörtén­té. sőt a bejelentés titán is, ahelyett, hogy azonnal intéz­kednének. Hermann András Miskolc. Örs utca II. ÖRÖM — ÜRÖMMEL. .. Az Augusztus 20. utca IS —20. számú bérházakat ez ev elején gázositották. örültünk, hogy' megszűnt a hagyomá­nyos fűtés, szénhordás, de örömünkbe sajnos üröm is vegyült. Az új vezetéket úgy szerelték be. hogy a ré­gi csöveket több helyen ott­hagylak, ami eláll a faltól, s nagyon csúnyán néz ki, arról nem is szólva, hogy helyet is foglal. A másik el­gondolkodtató dolog, hogy több fürdőszobába nem sze­relték fel alul és felül a szellözőrácsokat. Ezért elő­fordult már olyan eset, pél­dául a Ili. számú ház föld­szinti lakásában, hogy a család egyik férfitagja für­dés közben rosszul lett. alig bírt ki vánszorogni az elő­szobába. Nem tudom, mi az előírás: le kell-e venni a használaton kívüli régi csö­veket, s a fürdőszobákba kell-e szellőzőrács, de na igen, úgy' jó lenne az illeté­keseknek mielőbb intézked­ni. Szeretnénk azt is tudni, hogy a készülékekre szerel­nek-e biztonsági elzárócsa­pokat. ugyanis van olyan ké­szülék. amelyikre még nem szerelték lel. Várjuk fenti kérdéseinkre a tájékoztatást. Magyar Ferenc Miskolc, Augusztus 20. u. 18. * Katona Zoltán, a TIGÄZ miskolci üzemegységének ve­zetője válaszol: „Az említett házak gázosítási munkáit üzemegységünk végezte, s a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalatnak történt műszaki át­adás illán a gázberendezése­ket beüzemeltük. A haszná­laton kívüli csövek eltávolí­tása nein feltétele az üzem­be helyezésnek, azokat üzem­egységünk folyamatosan vég­zi. A fürdőszobákban elhe­lyezendő szcllözöráes szük­ségességei a fürdőszoba mé­rete és az itt elhelyezett ké­szülék határozza meg. Ettől függetlenül az említed két ház fürdőszobáinak légcse­réjét megvizsgáljuk. Minden gázkészüléken van elzárócsap. biztonsági elzá- rócsap csak gázkonvektoro­kon és egyes típusú gáztűz­helyeken van, de ezek a gyártóműtől már így kerül­nek forgalomba, tehát nem kell beszerelni. A levélíró valószínű a készülék előtti főelzáro csapra gondolt, azt viszont minden készülékbe be kell építeni, s he is épí­tettük. A TIGAZ az cpítcsszcre- lcsi tevékenységet mim ki­vitelező végezte, s ez telje­sen független a gázszolgál­tatástól. A kivitelezés bclc- jezésekor a további épitcsi- szerelcsi munkákat a MIK vállalta, ahonnan a napok­ban értesítették üzemegysé­günket, hogy időpont meg­jelölése nélkül helyszíni be­járási kérnek, amikor is tisztázni kívánják a további munkálatokat.” JAVÍTÁSRA VAR AZ ÜT ... ' Az elmúlt hónapban Ne- kézseny községben jártam egyiji ismerősömnél, s ok délután elvittek Ózd felé. Bementünk Csokvaományba. majd Lénárddarócra, de a nagyon elhanyagolt, baleset- veszélyes út miatt kénytele­nek voltunk visszafordulni. A nagy gödrök, kátyúk, az út szélére kivert kövek miatt nem volt biztonságos erre menni. A járművek, közöt­tük az állandóan közlekedő autóbuszok is ki vannak té­ve a tengely törésnek, a ké­nyelmetlen, fárasztó utazás­ról nem is szólva. Megyénk­ben bizonyára több út is ja­vításra szorul, de erről az útszakaszról sem szabad megfeledkezni az illetéke­seknek. Vajon tervbe vet- tékLe. s mikorra, itt az út­javítási. Jakab László Kazincbarcika, Dózsa Gy. u. 65. / legújabb társasutazási ajánlatai! KÜLFÖLDI TARSASUTAK LENGYELORSZÁG 5 napos társasét autóbusszal Részvételi díj: kb. 2400 Ft Indul: 1976. szeptember 2. Jelentkezés folyamatosan NEMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG LIPCSEI VÁSÁR 8 napos tórsasút autóbusszal Részvételi díj: kb, 2900 Ft Indul: 1976. szeptember 7. Jelentkezés folyamatosan JUGOSZLÁV—ROMAN Szeged—Szabadka—Temesvár 3 napos tórsasút autóbusszal Részvételi díj: kb. 950 Ft Indul: 1976, szept. 16., okt. 21., nov. 18., dec. 9. Jelentkezés folyamatosan CSEH—LENGYEL 3 napos tórsasút autóbusszal Elhelyezés a Tátrában Részvételi díj: kb. 790 Ft Indul: 1976. október 2. Jelentkezés folyamatosan ROMANIA ’ 1 napos tórsasút Nagyváradra autóbusszal Részvételi díj: kb. 190 Ft Indul: 1976. aug. 7., szept. 18., oki. 30. JUGOSZLÁVIA 2 napos társasát Szabadkára Részvételi díj: kb 750 Ft -j- költőpénz -j- útlevél Indul: 1976, szept. 23., okt. 7., okt. 28., nov. 25., dec. 2. SZOVJETUNIÓ LEMBERG—KIJEV 8 napos utazás saját autóval rendelkezők részére a MAGYAR AUTÓKLUB szervezésében Részvételi díj: kb. 2100 Ft + költőpénz indul: 1976. szeptember 2. BELFÖLDI TARSASUTAK Balatoni körút 3 napos tórsasút Indul: 1976. aug. 20. Részvételi díj: kb, 700 Ft Pannonhalma—Jók 5 napos tórsasút Indul: 1976. aug. 19. Részvételi díj: kb, 1150 Ft Zempléni körút 1 napos társasát Indul: 1976. aug. 29. Részvételi díj: kb. 152 Ft Szovjet 3 napos, Kárpát-ukrajnai társasutakre vállalatok, intézmények, szocia'ista brigádok, termelőszövetkezetek jelentkezését korlátozott számban elfogadjuk. Visszaigazolás a jelentkezés sorrendjében. rársasutaink autóbusszal Miskolcról Indulnak. SÍJEMELYGEPKOCSI-KÖLCSÖNZÉS RENT A CAR szolgálatunk ZSIGULI típusú gépkocsikkal áll rendelkezésére. Az igényeket a jelentkezés sorrendjében elégítjük ki. VOLÁN UTAZÁSI IRODA 3527 Miskolc, Zsolccii kapu 18 Telefon: 33-572 Tele*: 62-26* Benku Karolj-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom