Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-04 / 157. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. július 4., vasárnap a Elutazóit Montrealira maiyar esEimpikonolc első csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) Üdvözlöm önöket, akik tár­sadalmunk segítségével és bi­zalmától övezve, kiváló ed­zők vezetésével és a sportve­zetők támogatásával szorgal­masan készülhettek a világ legrangosabb sportvetélkedő­jére. A felkészülés sokoldalú, fá­radságos munkája után most a nemes vetélkedés és bizo­nyítás következik. A világ legjobb sportolói között helytállni erős akara­tot és megtisztelő feladatot jelenít. Azt várjuk önöktől, hogy — legjobb tudásuk sze­rint — becsülettel bizonyít- saaiak a nagy világversenyen, szerepeljenek eredményesen, vigyék sikerre a magyar szí­neket. Teljes bizalom hatja át azt a meggyőződésünket, hogy j— a korábbi olimpiai játékok­hoz hasonlóan — sporttelje­sítményeik és sportszerűségük mellett általános emberi ma­gatartásukkal is méltóan kép­viselik hazánkat, szocializ­must építő dolgozó népünket, híven szolgálják a béke, a népele közötti barátság ügyét, az olimpiai eszmét, amelyre esküt is tettek. Mindezzel a magyar spoil legszebb ha­gyományait folytatják. Kedves barátaink! Tudjuk, hogy nehéz sport- küzdelmek előtt állnak, s éppen ezért elvárjuk, hogy mindannyian tudásuk legja­vát nyújtsa*.. teljes szívvel, akarattal küzdjenek a sike­rért, a magyar színekért. Ér­jék el, hogy i magyar sport- küldöttséget megbecsülés és tisztelet övezze. Bizonyosak vagyunk ab­ban,' hogy az itthoni milliók — beleértve az önök család­jait és egyesületeiket is — nagy szeretettel és bizalom­mal kísérik szereplésüket az indulástól kezdve. Együtt vagyunk - önökkel a verse­nyek izgalmai közepette, együtt örülünk majd a sike­reknek. Bizalommal és bizakodás­sal engedi önöket útjukra a sportszerető magyar társa­dalom, amely sokat tett azért, hogy iől felkészülje­nek és minél eredménye­sebb legyen a montreali szereplésük. A párt, a kormány és sok millió honfitársunk nevében azt kérem önöktől, hogy be­csülettel, eredményesén kép­viseljék hazánkat, a Magyar Népköztársaságot, a mont­reali olimpiai játékokon. Kívánok önöknek jó utat, élményekben gazdag sport­sikereket, eredményes sze­replést, becsületes helyt­állást és örömteli viszontlá­tást. A nagy tapssal fogadott szavalt után dr. Beckl Sán­dor köszönte meg a magyar sportküldöttség nevében az Útra való üdvözlést, majd ezeket mondotta: — ígérjük pártunknak és kormányunknak, hogy min­denki mindent megtesz azért, hogy montrealban eredmé­nyesen helytálljon. Az üdvözlő beszédek el­hangzása után a versenyzők és sportvezetők beszálltak a repülőgépbe, amely 10.30 órakor élstartolt Ferihegy­ről. Irány Montreal... A DPA nyugatnémet hír- ügynökség szombat este rövid hírben jelentette, hogy meg­érkezett Montrealba a magyar sportküldöttség első csoport­ja.'. ) VILÁG HÍRADÓ Közlemény a lis és isíélék árinak emeléséi! (Folytatás az 1. oldalról.) álló dolgozójának, szakmun­kásbérrel foglalkoztatott szakmunkástanulóknak, vala­mint a fegyveres erők és testületek hivatásos tagjai­nak 1976. júliusától havi 60 Ft fizetéskiegészítést köteles folyósítani. A mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek is fizethetnek dolgozóik részé­re kiegészítést. Ennek mér­tékét — legfeljebb 60 Ft-ot — a közgyűlés határozza meg. A bérkiegészítés mentes a munkabért terhelő levoná­soktól és nem képezi illet­ményadó, járulék, nyugdíj, táppénz és terhességi-gyer­mekágyi segély alapját. Nem vehető továbbá figyelembe a munkaviszony alapján jaró juttatásoknál, nem lehet be­számítani az átlagkeresetbe és a termelőszövetkezetek jövedelemszínvonalába. 60 Ft-tal emelkedik ,-a nyugellátás és az egyéb, nyugellátások keretébe tarto­zó rendszeres havi juttatások összege. Egyidejűleg havi 60 Ft-tal kiegészül a nyugdíja­sok részére folyósított házas­társi pótlék is. A családi pót­lék összege gyermekenként 60 Ft-tal nőt kszik. A gyer­mekgondozási segélyen levő anyák pedig — a gyermekek számától függetlenül — há­tú 60 Ft kiegészítést kapnak. A katonai szolgálatot teljesí­tők hozzátartozóinak családi segélyét, illetve a hozzátar­tozók után járó jövedelem- pótló segélvt havi 60 Ft-ta’ kell emelni. Intézkedés történt a szak munkás- és az egészségügyi szakiskolai tanulók ösztöndí­jának kiegészítéséről is. A 60 Ft-os pótlék megilleti a főiskolai, egyetemi hallgató­kat is, ha ösztöndíjban ré­szesülnek. A jövedelemkiegészítés egy személynek csak egy jogcí­men és havonként egyszer jár. A kiegészítéseket első al­kalommal 1976 júliusában fi­zetik ki. A nyugellátással és az egyéb rendszeres ellátás­sal járó kiegészítéseket az ér­dekeltek már június végén megkapták. Az intézkedésekkel egyide­jűleg átlagosan 15 százalék­kal megemelik az i étkezési normákat a költségvetési in­tézményekben, a SZOT- és vállalati üdültetésben, vala­mint a vállalatok által fenn­tartott gyermeki ntézmények- ben. Ezért emelkednek a fel­nőtt üdültetési díjak, vala- . mint a költségvetési intéz­mények alkalmazottainak — beleértve a SZOT- és válla­lati üdültetés, valamint a vállalati gyermekintézmé­nyek alkalmozabtai/t is — az élelmezésért fizetett térítési díjai. Az új üdülési térítési díjak 1977. január 1-től lép­nek életbe. Addig az áreme­lés terheit a költségvetés vi­seli. Nem emelkednek vi­szont az ellátási díjak a költ­ségvetési, vállalati gyermek-, diákjóléti és egyéb szociális intézményeknél, valamint a gyermekek után fizetett ösz- szegek a SZOT, a költségve­tési és a vállalati üdültetés­ben. Az áremelésre és a jöve- ■Jelemnövelő intézkedésekre vonatkozó részletes szabályo­kat. a hús és húsfélék árá­nak változását a hivatalos la- ook közük Huszonöt halálos áldozata van az argentin szövetségi rend­őrség Buenos Aires-i központja ellen elköveted bombame­rényletnek. A képen: szigorú igazoltatás az argentin főváros egyik utcáján. Pedagógus továbbképzés Szombaton Budapesten a Fáklya-klubban befejeződött a Pedagógus Szakszervezet egyhetes országos tovább­képző tanfolyama. A tovább­képzésen mintegy 300 tiszt­ségviselő, megyei, járási, vá­rosi, kerületi és önállóan gazdálkodó nagyközségi bi­zottsági titkár vett részt. Be­vezetőül ,az MSZMP XI. kongresszusának jelentőségé­ről. valamint a fejlett szo­cialista társadalom politikai és társadalmi feladatairól Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja,, a Központi Bizottság titkára tartott előadást. A program során az okta­táspolitikai párthatározat végrehajtásának tapasztala­tairól és az oktatásügy táv­lati terveiről dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP tudomá­nyos, közoktatási és kulturá­lis osztályának vezetője, szo­cialista építőmunkánk nem­zetközi feltételeiről Timmer József, a SZOT titkára szólt részletesen. Dr. Voksán Jó­zsef, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára a szakszervezet időszerű fel­adatairól beszélt. A résztve­vők előadásokkal kombinált konzultációk kefelében ele­mezték a többi között a szakszervezetek érdekvédel­mi, művelődésügyi, üdüléssel kapcsolatos - feladatait, tájé­koztatót hallgattak meg a főváros jövőjéről, fejlődésé­ről. ezen belül az oktatás­ügy terveiről is. Az Egyesült Államok jubileuma (1.) Bicentenáríum és- elnökválasztás Zészlódíszbe öltözik az amerikai főváros, hatalmas dísztribünt emelnek a Lin- coln-emlékmű lépcsőjén és óriási szabadtéri színházzá varázsolják a Washington- emlékmű környékét. Tíz- és százezrek özönlenek a ha­talmas ország minden részé­ből Washingtonba. Kiállítá­sok és történelmi élőképek várják őket. Megtekinthetik a „vöröskabátosok” — az an­gol királyi hadsereg — fö­lött győzedelmeskedő ameri­kai forradalmi egységek döntő összecsapásainak hite­les (természetesen korabeli kosztümökben előadott) új­rajátszását. Meghallgathatják a tömeggyűlések magas ran­gú szónokait és gyönyörköd­hetnek a csodálatosan gaz­dag. színpomnás tűzijátékok­ban. Július 4., az. angol koro­nától elszakadt 13 amerikai gyarmat önállóságát, az Ame­rikai Egyesült Államok meg­alakulását deklaráló Függet­lenségi Nyilatkozat aláírásá­nak évfordulója — a legna­gyobb nemzeti ünnep. Nem­csak a főváros, hanem az egész orezág túláradó haza­fias lelkesedéssel ünnepel ezen a napon. Ünnepli Ame­rikát — önmagát. * A „hazafias pikniket” — amint cinikus amerikai új­ságírók az előző években fémjelezték a kormányzat napi politikai szükségleteivel önkényesen átszőtt július 4-i központi ünnepségeket — minden esztendőben megren­dezik. De az idei bicentenáriumí év — más. Nem csupán azért, mert az amerikai füg­getlenség kikiáltásának 200. évfordulója számvetésre, a forradalmi" múlt humanista, demokratikus történelmi ha­gyományainak és a jelen va­lóságának összevetésére kész­teti Amerikát, hanem azért is, mert a két évszázados al­kotmány értelmében —, amely szerint az Unió négy évig hivatalban maradó minden­kori elnökét minden szökő­év novemberének első hét-' tőjét követő első kedden kell megválasztani —. ez a bicén- tenáriumi év történetesen el­nökválasztási év is az Egye­sült Államokban. Méghozzá az amerikai tör-' lénelemben példa nélkül álló ■ elnökválasztási év. Hiszen a függetlenség 19(1. évfordulója után alig 36 nappal „szé­gyenben és gyalázatban” le­mondani kényszerült az Eeve. sülit Államok 37. elnöke, Richard Nixon és helyét a magas posztra soha meg nem választott Gerald Fprd fog­lalta el, 30. elnökként. Így a 200. évforduló ünnepsége­in — a szinte vallásosan tisztelt Alapító Atyák szán­dékaival ellentétben — ki­nevezés útján hatalomra ke­rült államfő elnököl. És küzd azért, hogy a bicentenáriu- mot követő 4 évben immár a választók többségének aka­ratából gyakorolhassa a fe­hér házi főhatalmat. Ügy tűnik, hogy ez a kí­nos-keserves alkotmányjogit történelmi precedens és ál­talában mindaz, ami az utóbbi 10—15 év során Ame­rikával történt, kitörölhetet­lenül rányomta bélyegét a .csillagos-sávos lobogót len­gető minden rendű és rangú amerikai életére és gondol­kodására. önmagáról és ha­zájáról alkotott elképzelései­re. Ha csupán a Fehér Ház legutóbbi lakóinak névsorát tekintjük, ez már önmagá. ban, is elgondolkoztató: John F. Kennedyt 1903-ban meggyilkolták, utóda, Lyndon B. Johnson az amerikai tár­sadalom mély meghásonlásá- val kísért öldöklő vietnami háborúja miatt meg sem kí­sérelhette, hogy újra jelöl­tesse magát, az ö utódát, Richard Nixont pedig a Wa- tergate-ügy politikai-korrup­ciós szennyáradata kénysze­rítette lemondásra. A political gyilkosságok sorozata, a vietnami háború, a Watergate-botrány, a kor­mányzati és üzleti világban mindenre és mindenkire ki­terjedő megvesztegetés és megvesztegethetőség íeltá ru- lása, a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA, a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI és az adóhivatal hazai és külföldi „piszkos trükkjeinek” lelep­leződése, a nagyvárosok er­kölcsi és anyagi csődje, a lékezhetetlen bűnözési hul­lám — mindez hozzájárult a romantikusan hazafias ame­rikaiak legszebb, legféltet­tebb illúzióinak megrendülé­séhez. A legfájdalmasabb ta­lán az, amire az utóbbi négy- évtized legsúlyosabb inflá­ciójával párosuló gazdasági hanyatlás döbbentette rá őket: Amerika többé már nem .a korlátlan lehetőségek ha­zája”. A lelkes, felsőfokú jelzők, amelyekkel a választási had­járatát vívó hivatalos Wa­shington a 20U éve elindított Amerikai Vállalkozást illeti, sok amerikai fiilében egyre üresebben konganak. S a világ szá mid vetettjeit és sza­badgondolkodói l valaha az Üj Világba von.-.ó Amerika! Alom mindinkább önmaga lidérces ellentétébe csap át az Unió harmadik évszáza­dának küszöbén. Kovc> Judit (Folytatjuk) Képünk a berlini konferencián készült, amikor június 30-án Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára baráti megbeszélést folytatott. Az eseménynaptár mutat­ja: a héten minden vonat­kozásban mozgásba lendült a csúcsdiplomácia gépezete. A figyelem mindenekelőtt Berlin felé fordult, jóllehet az NDK fővárosában nem hagyományos államközi dip­lomáciai rendezvény zajlott, hanem huszonkilenc európai ^kommunista és munkáspárt vezetői tanácskoztak konti­nensünk huszonkilenc millió kommunistájának nevében. A kétesztendős munkával elő­készített dokumentum egy­részt hangsúlyozza, hogs' va­lamennyi párt maga alakítja stratégiáját és taktikáját, másrészt a közös harc, a szo­lidaritás, az együttműködés kérdéseit állítja középpont­ba. Az európai kommunisták egész Európához szóltak — a földrész jövőjének érdeké­ben síkraszálltak Helsinki szellemének és az EBK zá­róokmányának maradéktalan megvalósításáért, földrészünk kedvező folyamatainak erő­sítéséért. Mennyire szükséges ez, megértéséhez nem kell mész. szíré visszanyúlnunk az idő­ben. Eanes tábornok elnök­ké választásával kapcsolat­ban egyes nyugati lapok már az „utolsó szegfű” hervadá­sarol írnak, az 1974. április 25-i, piros szegfűs lisszabo­ni fordulat óta bekövetkezett változásokra utalva. Minden­képpen perdöntő lesz, hogy az elnök milyen kormány­nak ad megbízatást, s a ka­binet, milyen program alap­ján kezd munkájához. Tisz­tázatlan a kép az Ibériai­félsziget másik országában is, ahol lemondásra kénysze­rült Navarro, akit még Fran­co nevezett ki a miniszter- elnöki posztra. A spanyol helyzet változatlanul feszült és ellentmondásos: Franco utolsó kormánya után nem var tehát könnyű feladat János Károly első kormányá­ra sem. A válságjelentések után jó hír — Délkelét-Ázsiából. Hi­vatalosan is kimondták a Vietnami Szocialista Köztár­saság létrejöttét, megválasz­tották állami éleiének leg­főbb vezetőit, kijelölték az alkotmányt megszövegező bi­zottságot. Az ötvenmilliós, szocialista útra lépő, egysé­ges Vietnam megszületése és megjelenése Ázsia térképén további, kedvező irányban módosítja az erőarányokat a világ legnagyobb és legné­pesebb földrészén, s általában a nemzetközi politikában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom