Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-17 / 168. szám
1976. július 17., szombat ESZAK-MAOYARORbZAG 5 Beteg-e a beteg? .,.4 magas /táppénzes arány nem áll összhangban a lakosság egészségi állapotával. Ez részben a keresőképesség elbírálásában mutatkozó lazaságokra, valamint visszaélésekre vezethető vissza.” — Ezek a megállapítások vezetik be a táppénzes rendszer módosításáról márciusban megjelent minisztertanácsi határozatot. Valóban olyan betegek lennének a borsodi munkavállalók is, mint ahogyan ezt a statisztikai adatok szemléltetik? Ezek szerint ugyanis 100 emberből csak 93 indul munkába naponta. A megyét tekintve, ez a létszám 1 ti—19 ezer fő, ami megfelel például a Lenin Kohászati Művek dolgozói összlétszámúnak. — Az. átfogó egészségügyi vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy nem ilyen rossz a megyében a lakosság egészsége, mint ahogyan ezt a táppénzes százalék mutatja — mondja dr. Szabó József, a Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság ellenőrző főorvosa. — Igaz ugyan, hogy megyénkben is csakúgy, mint máshol, sokan mentek el a mezőgazdaságból az iparba dolgozni, baleselveszé- lyesebb és sokszór az előzőnél egészségtelenebb munkahelyet választva, gondoljunk néldául a bányákra. Ezenkívül egyre több nő vállal munkát, akik gyakran az otthoni családi munkamegoszlás hiányában a hazai plusz műszakkal sokszor olyan terhet vállalnak, amely egészségük romlásához vezet. De ezek figyelembevételével sem fogadhatjuk el a munkából kiesők magas arányszámát. Mégis mi lehet Borsodban az oka, hogy a betegek és a táppénzen levők száma nem azonos? Zárjuk ki a/.t az. esetet —• amely egyre ritkább —, amikor az orvost megvesztegetéssel veszik rá a tánpénzes papír kitöltésére. A kérdésre dr. Borosi László, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője válaszol. — A néha még tapasztalható liberális orvosi szemlélettel magyarázható ez, valamint azzal, hogy még mindig vannak szép számmal olyanok, akik szándékosan félrevezetik az orvost (ha tudják). Jellemző adat a „jótékony, emberbaráti” szemlélet pazarlóságára az, amelyet Miskolc harmadik, kerületéből gyűjtöttünk. A kerületben táppénzre vett lakókat az orvosok a szokottnál is alaposabban vizsgálták, kétszeresen is meggondolva, hogy a gyógyulásukhoz szükséges idő pontosan mennyi. Ha ez például nyolc-kilenc nap volt, nem írtak tízet, mint ahogyan az előtte gyakran előfordult. Ily módon rövid idő alatt 90 ezerrel csökkent a táppénzen töltött napok száma az előző időszakhoz mérten, ami nyolcmillió forint megtakarításnak felel meg. Borsodban is sok a vidékről bejáró gyá/'i munkás, aki otthon keresetkiegészitésül a háztájit műveli. Ehhez azonban a nagy mezőgazdasági munkák idején nem marad elég idő és energia sem. Ilyenkor ugrik a táppénzesek száma magasan az átlag fölé, Egyik nagyüzemünk statisztikai adatai szerint a legnagyobb influenzajárvány sem okoz olyan „pusztítást” a dolgozók közölt, mint például a betakarítás, vagy a szüret. Sokan élnek tehát ilyenkor a táppénz adta lehetőségekkel. Hogy meddig tehetik ezt, arról ismét az igazgatót idézzük: — A helytelen szemléletei mi csak radikális intézkedésekkel tudjuk formálni. Azzal, hogy még többször ellenőrizzük a táppénzeseket: valóban pihenéssel töl tik-e az időt mihamarabbi gyógyulásuk érdekében. Mert előfordulhat, hogy dolgoznak a ] ház körül, vagy máshol, sokszor nehéz fizikai munkát is végezve. Ellenük a jövőben eljárás megindítását kezdeményezzük, amely a táppénz megvonásával kezdődik. De javaslatot tehetünk az éppen illetékes szakszervezeti bizottságoknak a dolgozó fegyelmi felelősségre vonására is. A táppénzrendelet egy új lehetőséget is ad az orvosoknak, egyelőre csak kísérletképpen, néhány helyen az országban. A hosszadalmasait gyógyuló betegségek utolsó időszakában — akiknek az állapota már megengedi — úgynevezett résztáppénzre vehetők a teljes táppénz helyett. Ez azt jelenti, hogy törvényes munkaidejüknek csak egy bizonyos részét kell ledolgozniuk, a többit továbbra is pihenéssel tölthetik. Ez a megoldás, amellett, hogy fokozott orvosi ellenőrzést igényel, hasznos a gyógyuló beteg számára is, hiszen fokozatosan visszailleszkedhetnek a munkába. Az eddigiekhez képest új vonás a rendeletben az is, hogv a táppénz összegének megállapításánál nem az utolsó munkával töltött három hónapot, hanem az előző esztendő állagát veszik alapul. Erről az intézkedésről szólva dr. Rémiás Ferenc, a Lenin Kohászati Müvek társadalombiztosítási osztályának vezetője a következőket mondta: — Azt hiszem sok táppénzes lap marad üresen majd emiatt. Megszűnik ugyanis az a lehetőség, hogy néhány hét- rendszeres túlórázás és az átlagosnál jóval magasabb kereset Után a táppénz összege jóval magasabb vagy éppen olyan legyen, mint az alapkereset. Ennek ellenére nem lesz könnyebb a munkánk az új ügyviteli rendszer kidolgozásáig. Levelezés útján kell majd beszereznünk az előző naptári évben a más munkahelyeken járt dolgozók kereseti igazolásait és ebből kell átlagot számítani. Ha figyelembe vesszük, hogy a táppénzesek igen nagy hányadát teszik ki a „vándormadarak”, akkor nyilvánvaló, hogy milyen körülményes lesz egy-egy ilyen átlag kiszámítása. Ez csak átmenetileg gond, de nem kicsi. Ezért várjuk az erre vonatkozó rendelkezések mihamarabbi megjelenését. A tá’-'-'énzes kimutatásokat lapozva, szembetűnő, hogy a nők milyen gyakran esnek ki a munkából. Ennek megelőzésére hasznos lenne, ha a munkahelyek kialakításánál nemcsak arra ügyelnének, , hogy a nők ne emeljenek nagy súlyokat. Legalább ilyen fontos a nehéz fizikai munka elkerülésén kívül a megfelelő környezet kialakítása is. Ebben nagy segítségére lehet a szakembereknek a ma már könnyen hozzáférhető munkalélektani szak- könyvek egész sora. Így bizonyára csökkenteni lehetrie a megbetegedések nagy részét kitevő neurotikus panaszokat. A sok lehetőség közül ez csak egy. De sokat tehetnek a dolgozó nők, a családanyák kíméléséért a családok is, amelyek nem haev- ják magára az otthon új műszakot kezdő am'át. A tánnénzen levők száma csökkentésének csak egyik megoldása a rendeletek megszigorítása. Sokkal többet jelent ennél az a — főként a szocialista brigádokban formálódó — szemlélet, amelyben a munkának, a tisztességesen dolgozó embernek még nagyobb a becsülete, és amely mélységesen elítéli a táppénzzel visszaélőket. Tolnai Attila a Kácsi-patak Meeökereszlesi halár. A zöld gyepszónyegen 16 szórófej te- j rill hatalmas sugárban a vizel. A fűzfák alatt folydogál_ a Kácsi-patak. Most inkább ér, hiszen 1az iszapot megszűrő vesszőkosárnak is gödröt ástak a sekély mederben. A parton szivattyúk. Egy működik, a másik tartalék. A tizenöt hektáros legelőt. 15 szárnyvezeték egyenes vonala töri szét. Közöttük a szakaszokat hat órán ál áztatják. .4 hetek óta tartó rek- kenö melegben csak így lehet megakadályozni a gyep kisülését. Mindenütt gond kevés a takarmány. A lucerna első /lövedékét renden, tarlón fekve érte a májusi eső. A széna ki- lúgozódott. Az aszály viszont a zsendülö növényben károsított. A legelők nagy része kiégeti. Zöld gyepszönyeggel csak ott találkozunk, ahol napok óta öntöznek. Itt. a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz-ben a jövő héten az első — villanypásztorral elkerített — szakaszra kihajtják az állományt. Addig■ viszont sokszor áttelepítik a csöveket, ahogy képünkön Sepsi Mihály és Bakai László teszi. Sikeres fejlesztések Pénteken a szakszervezet Gorkij fasori székházéban ülést tartott az ÉDOSZ Központi Vezetősége, amely megvitatta az élelmiszeripari üzemek kulturális hely-» zetét. Megállapították, hogy az elmúlt években a vállalatok sikeres fejlesztést valósítottak meg. Az üzemekben 270 könyvtár működik, s mintegy 380 ezer kötet áll az olvasók rendelkezésére. Az iparágban 125 művészeti együttes tevékenykedik és igen sok képzőművészeti kör segíti főleg a fiatalok művelődését. Az élelmiszeripari üzemek 1976-ban, az elmúlt évhez képest, 8—10 százalékkal többet költenek kulturális célokra. Az üzemi szakszervezeti bizottságoknak azonban az eddiginél hatékonyabban kell ellenőrizniük, hogy a kulturális célra előirányzott összegeket a vállalatok végül is valóban rendeltetésszerűen hasznal- ják-e fel. 100 közül 20 jut tovább Bukott motorosok A motorkerékpár-vezetői vizsgára jelentkezők 80—35 százaléka már első fokon, a KRESZ-ismeretekből megbukik. Ez az arany rendkívül kedvezőtlen. Első hallásra többen visszakérdezték, helytálló-e ez az adat? A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségi ülésén az Autóközlekedési Tanintézet vezetői számot adva az intézet munkájáról, ugyanis ezt is az elnökség elé tárták. Ha 100 fiaiul közül csupán húszán hagyhat ák el ..győztesen” a vizsga színhelyét, a sikertelenül szereplők milyen esélyekkel, reményekkel indulnak legközelebb. Egyáltalán van-e valamiféle jobb felkészülést biztosító módszer. ami ilyenkor segíthet? Felvetődik sokakban az is, hogy a magas bukási százalék mögött talán szükségtelenül kemény szigor áll, hogy a mérce csaknem elérhetetlen. A legszélsőségesebb •vélemények szerint „jó a vizsgabiztosnak, ha a jelentkezők többségét megbuktatja." Tesztlapok Kezdjük az utóbbival. A vizsgára jelentkező motorosok tesztlapokon adnak számot közlekedési ismereteikről. Kétségtelen, előfordul olyan is, hogy a vizsgázó a részletes felvilágosítás ellenére is rosszul kezeli a lap rovatait, más szóval totónak nézi és csaknem egyes, x-es, kettes tippekkel válaszol, illetve több kockát is beikszel, holott csak egyet lehetne. A bukások oka azonban nem ez, hanem a közlekedési ismeretek hiánya. Gyakori az olyan jelentkező- aki a legalapvetőbb tudnivalóknak is híján van. Olyasmit sem tud egyértelműen megjelölni, amit idestova az általános iskola alsó tagozatosai sem tévesztenek el, még véletlenül sem. Hiányos felkészülés Szerencsére nem ez a jellemző. Mint ahogy a KBT elnökségi ülésén is elhangzott, durva túlzás lenne ezeknek a vizsgalapoknak az ismerelében megítélni, lekezelni fiataljaink felkészüli - ségét. Arról van inkább szó, hogy az eífele vizsgázásban még járatlan ifjak nem veszik elég komolyan az alapvető KRESZ-szabá- lyok elsajátítását. Csak amikor a rosszul kitöltött tesztlapra tekintenek, akkor láthatják, hogy a hiányos felkészülés kevés. Igazuk van a vizsgabiztosoknak, ha nem engednek a forgalomba olyan motorosokat, akik csak a gázt adják, bőgetve az acel- paripákat. A mai zsúfol: közlekedésben ennél sokkal többre van szükség. Megbukni nemcsak a vizsgán lehet. Sok motoros neve kerül a baleseti jegyzőkönyvekbe hétről hétre. Az esetek többségében a bale.se: okaként ez áll: gyorshajtás miatt egy éles, beláthatatlan kanyarban nem tudta követni járművével az út vonalvezetését és felborult. Súlyosabb, vagy könnyebb sérülésekkel, sajnos nem ritkán életével fizet az ilyen motoros. A nagy teljesítményű, gyors motorkerékpárok sebességét igaz, nem lehet kihasználni. a sebességhatárokat a motorosok és a többi közlekedő biztonsága érder kében határozták meg. I lapos felkészülés Néni adhatunk igazat azoknak az „öreg motorosoknak” sem, akik túlzottnak tartják a vizsgák követelményeit. mondván: majd a gyakorlatban ki-ki megtanulja, mihez tartsa magát a különböző, váratlan közlekedési helyzetekben. Csakhogy egy-egy bukásnak nagyobb lehet az ára, mintha valaki a vizsgán bukik meg. A vizsgabiztos akkor örül igazán, ha a tesztlapokon, majd a gyakorlati vezetés során magabiztos tudásról, vezetékről kap képet. Az ellenkezője semmiféle erkölcsi, anyagi előnyt nem jelent a vizsgáztatónak. Ami pedig a felkészülést illeti, jó ha a KRESZ-sza- bálvokat tartalmazó könyvet addig forgatja a vizsgára Jelentkező. amíg hibátlanul, té- vedhetetlenül. és azonnal választ nem tud adni a kérdésekre. mert a közlekedésben az utca forgatagában gyakran még ennyi idő sem marad a táblák leolvasására, az azt kevető döntésekre Nagy József Ül mond a paragrafus? Jogásxusí k rá/as&oI tés: öntvénytartály tisztítás A fiatalkorú dolgozók védelme Bisztrók Jánosné (3593. He- jőbába) olvasónk 17 éves Mária nevű leánya ügyében írt levelet, mert állítása szerint a helyi tsz-ben nem akarnak tudni , a pótszabadságról, egyik vezetőtől a másikhoz küldözgetik. Számos más olvasónk pedig a fiatalkorúak egészségvédelmével kapcsolatosan kért tanácsot, ezért ismertetjük a fiatalkorú dolgozók védelmével kapcsolatos áltálanos szabályokat. A Magyar Népköztársaság törvényei sokoldalúan biztosítják és védik . a dolgozók egészségét és testi épségét Az általános szabályokon kívül a nődolgozók és a fiatal- korúak egészségvédelmét külön meghatározott és kedvezőbb munkafeltételekkel kell biztosítani. Így Déldául a fiatalkorú dolgozót csak a jogszabály által megengedett munkakörben, illetve munkahelyen szabad foglalkoztatni; a fiatalkorú egészségét kötelező orvosi ellenőrzésekkel, és megfelelő munkaidő- beosztással kell védeni; a fiatalkorú dolgozó egészségének fokozottabb védelme érdekében a 14. .életévét be nem töltött fiatalkorúval munkaviszony nem létesíthető; az egészségre ártalmas, '•agy nagyobb fizikai erőkifejtést Igénylő munkakörben pedig csak a 18. életévét betöltőn dolgozó alkalmazható; a fiatalkorú dolgozónak pót- szabadság jár stb. Külön jogszabály írja elő. hogy a 18 éven aluli dolgozó milyen munkakörökben, illetve munkalielyeii nem foglalkoztatható. llvenek többek között az állványozás: az alumíniumkohászai: beton- és téglafal vésése: bontási munkák; dohányfermentálás: híd- szerelés; kútfúrás: szóróíesstb. A rendelet előírja a vállalatok (a munkáltatók) számára, hogy a foglalkoztatási tilalmon túlmenően figyelemmel kell lenni arra, hogy a fiúk 14 éves kortól 16 éves korig munkaidejüknek legfeljebb 50 százalékát tölthetik anyagmozgatással: a leányok pedig 14—16 éves korig anyagmozgatással rendszeresen nem foglalkoztathatók. A 14—16 év°- fiú dolgozó kézben 15 kg-ot. szállí- tóberendezíc A pedig 30—70 kg közötti terhel emelhet, illetve szállíthat, de síneken gördülő csillét nem gördíthet. A lapátolásnál és villázás- nál egyszerre legfeljebb öt kg összsúlvt emelhet. Általában ezek a szabályok vonatkoznak az azonos korú leányokra is, de anyagmozgatással csak időlegesen foglalkoztathatók. A 16 és 18 életév közöttiek számára az anyagmozgatási súlyhatár némileg növekszik, mert a kézben hordott teher 20 kg lehet, a szállítóberendezéssel mozgatott összsúly pedig 40 —100 kg közötti. A munkaviszony szempontjából fiatalkorú az a dolgozó, aki a 18. életévét még nem töltötte be. A jogszabály előírja, hogy a 18. éven aluli dolgozót a munkaviszony létrejötte, vagy más munkakörbe való helyezése előtt orvosi vizsgálatra kell küldeni, és annak eredményétől függően lehet alkalmazni. Ezen túlmenően a munkaviszony tartama alatt évenként legalább egyszer, éiszakai munkát végzőt pedig kéthavon- ként orvosi vizsgálatra keli küldeni. A 16 éven aluli fiatalt éiszakai munkára beosztani tilos. A fiatalkorú dolgozók egészségvédelmét szolgálja a pótszabadságuk magasabb méretű meeállaoítása is. A fiatalkorúnak 16 éves koráié évi 12 munkanap, azon túl évi 6 munkanap pótszabadság tár abban az évben is. amelvben a dolgozó a tizenhatodik. illetve a tizennyolcadik életévé: Dr. Sass Tibor
