Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

1976. június 1., kecTd ■■■■■■■■■■■MM ESZAK-MAGYARQRSZAGf3 r­m i Feljegyzések a Diósgyőri Papírgyárban ' A DIÓSGYŐRI PAPÍR­GYÁRBAN az öreg épületek előtt kotrógépek dübörögtek, a Szinva medrénél élénk nyüzsgés, nagy munka jelei mutatkoztak. A sok ember a Szinva medrének tavaly el­kezdett rendezésén, a csator­na épitésén dolgozott. — Az Észak-magy arorszá- gi Vízügyi Igazgatóság dol­gozói jó ütemben haladnak a munkával — mondta Szömbalhy Gyula, a gyár fő­mérnöke. — Május közepéig már elkészüllek a munkák 50 százalékával, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a rendelkezésre álló munkate­rületnek megfelelő számú géppel és munkással vonul­tak fel és 'ól meg is szervez­ték a munkát. Ha minden így megy tovább, szeptember­re — jó negyedévvel az ere­deti befejezési határidő elölt — elkészülnek g mintegy másfél kilométeres mederren­dezéssel é« csatornaépítéssel. Ez a beruházás számunkra jelentős, hiszen az áryíz ide­jén — mint például 1974-ben is, a termeléssel, ha nem is hosszú időre, de le kell eset­leg állnunk. Május végére befejeződik az 50(1 négyzetméteres kész. árucsamok építése, ami a munkakörülményekben, de a készáru kiszerelésében és a csomagolásban egyaránt lé­nyeges javulást. nagyobb szervezettséget jelent. Június 20-tól 30-ig, tehát mindössze' tíz nap alatt el­végezzük az építési, felújítási munkák mellett — az éves nagyjavítást. S nem akárhogy, hiszen a szükséges anyagok már rak­táron vannak és az üzem­fenn tartási, karbantart ási munkákra hálótervet készí­tettek. Ennek alapjan másfél nappal előbb fejezik be a be­rendezések ■ nagyjavítását, aminek költségvonzata forint­ban sem jelentéktelen, hiszen a napi termelés 25—-30 tonna és a papír kilogrammonként 50 forintba kerül. A gyár kollektívájának, de talán a többi papíripari gyárnak sem közömbös, ha ez a pénz a közös kasszában marad. A KÖZÖS KASSZA bőví­tését szolgálja a gyár ener­giatakarékossági terve is. En. nek megvalósítása érdekében az egyes témákat, gondokat legjobban ismerő szakembe­rekből nyolctagú energiabi­zottságot alakítottak. Nem­hiába! Már az első négy hó­nap eredményei is biztató, ak. Ügy tűnik, hogy a terve­zett 2 százalékos energia.- megtakaríiást minden, ener­giafajtából elérik. S mindezt úgy, hogy ez idő alatt 371 tonnával több papírt termel­tek és 247 tonnával több pa­pírt dolgoztak fel •— a sajt­doboztól a cukrásztálcáig — a tervezettnél. Sasvári Béla energetikus, energiafajtánként, havonkénti bontásban mulatja és ma­gyarázza a ■ különböző fel- használások mértékét és a megtakarítások módjait. Ivó. vízből, ipari vízből, de még szénből is kevesebbet hasz­náltak fel a tervezettnél, míg a vili a mosenerg i a - fog)' asz tás a tervezéssel arányosan vál­tozott. A jó gazdálkodást, jel­zi, hogy a gyár például az áramszámlából meg visszaté­rítést is kapott. A termeléshez folyamato­san szükség van megfelelő mennyiségű gőz előállítására. Tehát a szénfelhasználás sem korlátozódik csupán a fűtés időtartamára. Áz év elején a kazán rossz hatásfoka a fajlagos mutatók romlását okozta, de a segédberendezé­sek felújítása után a íelhasz. nalásban lényeges javulás mutatkozott. Az energiával való takarékosság lényeges eleme a gyár költséggazdál­kodásának, hiszen a termelési költségnek 30—35 százalékát teszi ki a felhasznált ener­gia. A takarékosság más forrá­sát jelenti a tervezett egyszá­zalékos rostmegtakaritás. Összegben ez sem jelentékte­len, hiszen az ötezer tonnát meghaladó éves termelésnél már közel 3 millió forintot tesz ki. Nincs tehát veszteség, gyártási hulladék, a levágott szélek újra visszakerülnek a termelő folyamatba. A MŰSZAKI FEJLESZTÉ­SI intézkedések, az építkezé­sek — mint a készáruraktár építése, és az 1200 négyzet- méteres csarnok bauxitbeton födémének' átépítése — a m ü n kakö r ü 1 mé nyék ben és ezen keresztül minden bi­zonnyal a termelékenységben is kedvező változást eredmé­nyeznek! Ezt szolgálja a Szel­lemi kapacitások egyre na­gyobb mértékű kihasználását bizonyító anyag- és energia­takarékossági intézkedési terv, valamint a gyártó be­rendezések nagy j avitásának átgondolt hálóterve« progra­mozása. De ebben az irány­ban vezet a ' Szinva patak mederrendezése, a szennyvíz- tisztító berendezések rendbe­hozatala, amelyek közvetetten a termelési költségek csökke­néséhez járulnak hozzá. A nyereség tömegének növeke­dése pedig végső soron az ergonómiai és szervezési szempontokat 'jobban kielégí. lő munkahelyek kialakításá­hoz, az idős gyanták mint a környező természetnek megfiatalodásához — és a dolgozók jövedelmének növe­kedéséhez járul hozzá. Biichert Miklós A tavaszi BNV-n láttuk Ma már a korszerű mező- gazdaság nem nélkülözheti az ipar -termékeit. Műtrágyára, növényvédő szerre, fóliára, traktorra, növényvédő repü­lőgépre egyaránt szüksége van. Ezért nem meglepő, hogy az idei tavaszi BNV-n a mezőgazdasági üzemeket is nagyon érdeklő, a termelést jelentős mértékben befolyá­soló termékeket láttunk. Különösen a vegyipar pa­vilonja volt rendkívül gaz­dag. Vegyi üzemeink számos üj növényvédő szerrel és mű­trágya különlegességgel jelent­keztek. A tápanyagok visszapótlá­sának korszerű módja a mű­trágyázás! — hirdette a fel­irat a Péti Nitrogénművek kiállításánál. A 4ü százalék nitrogént tartalmazó karba, mid, a vizoldható, nyomele­mes műtrágya a Mikramid, vagy az NPK—211 komplex műtrágya hatását az üzem a helyszínen bemutatott élő növényekkel is szemléltette. A Budapesti Vegyiművek több. eddig kevésbé ismeri készítménnyel jelentkezett. A CÍBA—GE1GY hatóanya. gából készült Patoran—50 gyomirtó elsősorban a bur­gonya védőszere A por ala­kú permetezőszer a gyom­növények gyökerén és leve­lén át felszívódva fejti ki hatását. A budapestiek másik készítménye a Plantosan—4 D. a kertészeti kultúrák leg­hatásosabb műtrágyája. A hagyományos és tápkockás 'palántanevelésnél egyaránt kiemelkedő eredményt' lehet vele elérni. Hatására erőtel­jes, és egyenletesen fejlett palántákat kapunk. A vásá­ron — főleg a kistermelők közül — sokan keresték fel a vegyiművek szaktanácsadó részlegét, ahol az egyes nö­vényvédő szerek és műtrá­gyák felhasználásáról kaptak tájékoztatót. A fűzfőgyártelepi Nitroké- mia Ipartelepek kiállítóhe­lyén elsősorban az Aniten —DS elnevezésű, széles ha. lásspektrumú folyékony ga- bonagyomirtó-szer kombiná­ció, felől érdeklődtek a szak­emberek. Ez a szer kizárólag nagyüzemekben őszi árpa és őszi búza gyomtalanítására al­kalmas. Elsősorban levéleu al felszívódva hat, ennek követ, keztében a könnyen elpusz­títható gyomnövények elhal­nak. a nehezen leküzdhetők a fejlődésben visszamarad­nak. s így nem tudnak ki­fejlődni. A mezőgazdaság kemizálá. sáliak érdekében már a tervben 300 százalékkal nő. vekszik a hazai előállítású nöirenyvédő szerek gyártása. A választékbővülést már' a mostani vásáron is jól szem­léltette termékeivel a Chino, in. Talajfertőtlenítők- gyom­irtó szerek széles választékát vonultatták fel. Neiii új. de hazánkban még kevésbé elterjedt eljárást propagált a Répcelaki Szén­savtermelő Vállalat. A szén- dioxidgáz-trágy ázásról van szó. A Kertészeti Egyetem zöl dségtermesztési tanszékén évek óta folyó vizsgálatok be­bizonyították, hogy a zárt tér­ben történő zöldségpalánta- nevelés és hajtatás idején végrehajtott széndioxid-trá­gyázás hazai körülmények között is gazdaságos eljárás. A levegő széndioxid tartalma 0.03 térfogatszázalékú, s a zöld növények szervezetük felépítéséhez szükséges szenei ebből veszik fel. és építik be asszimiláció útján, fény se­gítségével sejtjeikbe. Zárt térben (üvegház. fóliasátor) történő termesztés esetén a levegő természetes széndi­oxid tartalma annyira csök­kenhet. hogy az asszimiláció lelassul, majd le is áll. A széndioxid adagolásával tehát már akkor is megfelelő ered. menyekre számíthatunk, ha csak a szabad levegőhöz vi­szonyított hiányt igyekszünk pótolni. Minden bizonnyal nagy ér. deklődésre tarthat számot a Taurus Vállalat vizs/,igetelő fóliája is. A kis önsúlyú fő. fiák könnyén szállíthatók, gyorsan telepíthetők és kis helyen tárolhatók. Vegyi­anyagoknak, szennyvíznek, az időjárásnak és mechanikai kopásoknak jó! ellenállnak. Alkalmas tárolók, silók, víz­tározók. medencék borításá­ra. belvízlevezető csatornák földgátak szivárgás véd cl má re. fémvázas folyadéklároló'- burkolására. (Hajdú) Vájárfeladaí A Borsodi Szénbányák szclesaknai M 3 L .jelű Dobson ön­járó berendezéssel biztosított frontján Boros Miklós vájár egység'Iéplctést készít elő Fotó: Kozák Péter Az SZMT elnöksége a kö­zelmúltban kétszer tartott ülést. Ezeken a fontosabb témák közül többek között az elmúlt év baleseti hely­zetéről, a mun kaverseny ta­pasztalatairól, a munkásle- velek és panaszügyek intézé­séről, az V. ötéves terv nép- gazdasági, szakszervezeti fel­adatairól, a megyei újilóver- seny helyzetéről tanácskoz­tak. Az elnökség megállapítot­ta, hogy a vállalatok gazda­sági és szakszervezeti szer­veinek munkavédelmi tevé­kenysége javulást mulat. Nagy többségük aktívan ol­dotta meg „a munkavédel­mi negyedév” idejére meg­határozott; feladatokat. A munkavédelmi verseny­ben részt vevő 120 vállalat­ival javultak a munkakörül­mények, a munkavédelmi őrök tevékenysége eredmé - nyesebb lett és a sérültek kártalanítása sem hagyott kívánnivalót maga után. A balesetek utáni intézkedések azonban még mindig nem tükrözik az okok teljes fel­számolására való törekvést. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a vállalatoknak a súlyos és halálos balesetek megelőzésére. A IV. ötéves tervidőszak­ban a fellendülő munkáver- seny nagy erőforrása volt a vállalati tervek teljesítésé­nek. Megyénkben a foglal­koztatottak (i8 százaléka dol­gozik brigádban, ami a szo­cialista munkaversen)-, a ter­melés fokozásának, gazdasá­gosságának alapvető bázisát képezi. A munkaverseny jel­lemző vonása még a „kerí­tésen” kívüli társadalmi munkaórák számának növe­kedése is. Az 197(i. évi ter­vek következetes végrehaj­tásában a szakszervezeti bi­zottságokra. aktivistákra es minden dolgozóra növekvő feladat hárul. A belső tarta­lékok feltárásával is biztosí­tani kell az export növelé­sei. Az üzem- és munkaszer­vezés fokozásával, a folva - matos munkavégzés feltétele­it lehet biztosítani. Ez ked­vező hatással van a gyárt­mányok minőségére és a m un kaf egyelem megszilárdí­tása ra. Az ifjúsági verseny- mozga Imák ki bo n la k o zta tá ­savai, a fiatalok szélesebb körű bevonásával a terme­lés. a hatékonyság' újabb tar­talékai mozgósíthatók. A szakszervezeti tisztségvi­selők a benyújtott panasz­ügyek elintézését túlnyomó­/ — Árvízzel minden évben számolunk, de nem ritka az évenkénti két-három elöntés sem — kezdte a beszélge­tést Szaniszló Sándor, a sá­rospataki Kossuth Termelő- szövetkezet termelési elnök- helyettese. — Szántóterüle - tünk tíz százaléka mintegy négyszáz hektár terület a Bodrog hullámterében van. Ezeket a területeket még nyári gát sem védi... De nemcsak ezt a négy­száz hektárt fenyegeti even- te az aradás. A szövetkezet legelő- es célterületének 40 százaléka ugyancsak a hul­lámtérben van, és körülbe­lül 2809 hektár az a mező- gazdasági » terület, amelyet minden áradás alkalmával belvíz borit. Az áré és belvízveszély ténye evek óta fennáll a sárospataki tsz-ben, és egye­lőre még jó ideig számolni kell vele. Hogyan védekezik a gaz­daság a természeti csapás ellen? Milyen gondokul, ne­hézségekéi ró ez n termelő- szövetkezetre? Ezekre a kér­désekre kerestük a választ a Szaniszló Sándorral folyta­tott beszélgetésünk kapcsán. — Azzal kezdem, hogy miért rendszeres nálunk az árvíz. A Bodrog csehszlovák szakaszát és mellékfolyóit az utóbbi evekben szabályozták. Megszüntették az árterülete­ket és a mederszabályoza- sokkal felgyorsították a víz­folyásokat. A Bodrogon az első hullámtér lényegében a nu körzetünkben íaiálhato. Ezért van az, hogy tavasz- szal, hóolvadás idején a ha­talmas víztömeg ezeket a te­rületeket önti el. Persze, felvetődhet a kérdés, miért nem mondunk le a hullám­térben található földekről? Nos, azért, mert ezek a föl­dek kiváló öntéstalajok. Ter­vezéskor az árvizet tényként vesszük számításba, s a hul­lámtérbe késő tavaszi veté­sű, rövid tenyészidejű növé­nyeket, például silókukori­cái, egynyári szálas takarmá­nyokat vetünk.' Mivel legelöterületeink negyven százaléka is az ár­térben van, a megnövekedett szarvasmarha-állományunk megkövetelte, hogy árvízve­szélytől mentes területeken gyepet telepítsünk. A gyep­telepítések 153 hektár terület művelési ágának megváltoz­tatásával tatalv kezdődtek meg. Idén száz hektárt tele­pítünk es 1980-ig még újabb kétszáz hektárt. A Bodrog lói lése mintegy 10—11 kilométeres szakaszon átszeli a gazdaság területét. A folyó áradásakor a töl­téstől számítva 500—800 me­ülést tart a KGST 0 állandó bizottsága Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével hétfőn Belgrád­ija utazott a KGST építés­ügyi állandó bizottságának 41. ülésén résztvevő magyar delegáció. Az ülésen meg­tárgyalják a bizottság 1971— 75. évi munkájáról szóló beszámolót, valamint a KGST-tagországok által 1971 —75-ben végzett építésügyi, tudományos-műszaki kutatá­sokról elhangzó jelentést Megvitatják a bizottság 1977. évi munkatervét, valamint az ÁB munkaszervei által előkészített egyéb anyagokat és ajánlásokat. részt fontos politikai fel­adatnak tekintették. Az en­nek hatásaként megmutatko­zó javulás jelentkezik, a pa - naszügyek átfutási idejének rövidülésében is. A panasz­ügyek intézésénél további fő feladat, hogy minden mun­kahelyen következetesebben használják fel a munkahelyi demokrácia fórumait. A kü­lönböző rendezvényeken, tan­folyamékor a dolgozók szé­les rétegeivel ismertessék meg a szakszervezeti tiszt­ségviselők a törvényeket, rendeleteket, a munkahelyi szabályzatokat, egyszóval a kötelességeket és a jogokat. Az újító verseny eredményei kedvezőek voltak. A tervidő­szak elejéhez képest, az újí­tást benyújtók száma 9 ezer­ről 23 ezerre nőtt. Javult az ügyintézés is. Az újítomoz- galom erősítését szolgálja az Országos Találmányi Hiva­tallal való együttműködés tis. Ezt a kapcsolatot továbbra is fenn kell tartani es az űjitómozgalomban elért ered­ményeket évenként, illetve a versenyeik)us végén megfe­lelő anyagi- és erkölcsi elis­meréssel kell jutalmazni. (Buciiért) teres savban felszíni vizek keletkeznek. — A nagyobb problémánk ezzel a 2800 hektár terület­tel van. Ezek a tőiden struktúrájukat tekintve, szer­kezetnélküli. réti agyagtala­jok. Ha csak égy kicsit bő­ségesebb a csapadék, máris megjelennek a felszíni vi­zek. Sajnos, a jelenlegi bel­vízelvezető hálózatunk sem megfelelő. Ezért például az elmúlt évben nyolcmillió fo­rint kárt okozott nekünk a víz. A területen, ha intenzív gazdálkodást akarunk foly­tatni, jóval nagyobb ener­giái kell befektetni. Ezeket a földeket én „pillanat-tala­joknak” nevezem, mert na­gyon rövid idő áll rendelke­zésre a megfelelő magágy előkészítéséhez. Ha nedves az idő, kenődik a talaj. Ha szárazság van, csak kínlódik benne az eke. Például, ha a mélyszántást nem tudjuk ősszel elvégezni, az súlyo­sabb következményekkel jár, mint jó szerkezetű földek esetében. Jelenleg ezeken a területeken csak nagyobb mennyiségű műtrágya és vegyszer felhasználásával, valamint jóval több gépi munkával tudunk eredmé­nyesen gazdálkodni. (ha)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom