Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

1976. június 26., szombat ÉSZAK-MAGYAROR5>ZAG 5 Szülőföld, a művész szemével Sokszor hallottam idős, munkában-rolckanl, öreg bá­nyászoktól a mondást, misze­rint az időnek az a dolga, hogy teljék, a távolságnak, hogy növekedjek, az ember­ileg, hogy szülessék, mun­kálkodjék, megöregedjék, de mindig emlékezzek. Emlé­kezzek, emlékezzen őseire, szüleire, akik felnevelték, társaira, cimboráira, akik se­gítették, a házra, amely ie- delet, az ágyra, amely nyug­helyei, a szerszamaira, amely kenyeret adott, a hű barát­ként szolgáló éles pengéjű bicskára, a löld alatti sötét­séget megszakító karbidlám­pára, hajdanvolt nótákra, keresztelőkre, lakodalmakra, halotti torokra, magukiarag- ta bölcsőkre, a kenyér és az alma izére, a bundapálinka tüzére, a föld mélyének sza­gára, besüppedt sirhantokra, szóval a világra, amelyben leéltük életünk javát. Több mint négy évtized lavoiubói jarjuiv azt a vi­déket, ahoi a KuüiueleU, szobrászművész ei töltötte gyerekkorát. Banszuaus, mélynek egyik munkasnolo- niájában szüléiéit, munkától pezsgő cs nyomortól' idstüs- sí.agu bányatelep volt. itt mar meghalt a bánya es a név nélküli utcák egyforma bany ászkolónia i hol átalakí­tott kislakásokat többnyire idós emberen, nyugdíjasok lakják. Az első világháborús emlékmű körüli liget, egyre hízó akácfái mar emuba., un­ták virágszirmaikat, de illa­tuk olt lépég a termeszeuol visszahódított egykori med­dőhányók fölött. Vékony, szemüveges, kalapos, lakó múnkaruhás idős emberrel találkozunk, Stefan bácsi, a művész 84 éves nagybátyja. Úgy jön az úton, mint a förj, pedig 52 esztendőt dol­gozott a föld alatt. A talál­kozás nem látványos, hanem inkább természetesen hét­köznapi, ahogy két egykori bányász találkozik. Szigorú arccal sorolja az öreg, ki mindenki ment el örökre. A kis temető, ahol a ke­zünkig ér a fű, díszes dupla sírral kezdődik. Két Oravecz fekszik itt, akiket fiatal ko­rukban ragadott el a bánya. Boriskn néni, a galambősz hajú rokon azt suttogja, azóta nem szabad a löld alatt a testvéreknek együtt dolgozni ... Az alacsony ha­rangláb eresze alatt két kis harang fészkel némán, moz­dulatlanul. A kolóniából átalakított lakás szobájában kellemesen bűvös a levegő és a szódás- boy. Az emlékezés, az em­bernek ez a csodálatos adod - sága ebben a kis szobában éppen olyan szigorú, mint a rend és a tisztaság. A mű­vész ilt nem több és keve­sebb, mint közülük egy, aki becsülettel dolgozik és ' él. Az ««vasból gyúrt állatfi­A művész egykori mestere szobránál, Özdon Strohmayer László felv. guruira — u kutyának bá­rány feje. a lónak ökör feje volt, már senki sem emlék­szik. — Huncut gyerek volt — mondja Stefan bácsi. — Nem baj, kisfiam, mert jó gyerek is voltál — vi­gasztalja Boriska néni. — Hát másolni soha nem tudtam — mondja a művész, de ez most itt senkit sem érdéltől. Az emlékezés azután kö­veti a kenyér után vándorló csalód útját. Bánszállásról Egerese hl be költöznek. A családfő ott is bányász. A már iskolás gyerekember azonban sokszor visszugya- logol mezítláb Özdon ke­resztül Bánszállásra. — Nem ismerek a városra — mondja a művész. És so­rolja a régi neveket, ahol kis vándorlásai során a vá­rosban megfordult. Velence. Gyújtó. Nagy-Amerika, Kis- Amerika, Hosszú-sor. Cipó. Indián-telep, a Falu. a Tábla és az Újtelep, ahová „földi halandónak” belépnie sem voll szabad, a gyári tisztvi­selők lakták, sorompó zárta le kei oldalról is. — Ezen a vidéken is nagy voJt a szegénység — foly­tatta —, de az emberek ren­desen jártak, igaz durva ba­kancsban. munkásruhában, rajta köténnyel, kezükben a j kis fatáska, amiben az cn- j ntvs lói vitték, És a lakások is. ha szegényesek, de tisz­ták voltak Most meg, mintha egy teljesen új városban jár­nék modern házak, jól öl­tözött emberek és szobrok között. Pátzay. akinek fel- szabadulási emlékműve dí­szíti a gyár előtti főteret, va­lamiké'- mesterem volt a tő- iskolán . Be a ío.sivo.dig, meg nosz- szu volt az üt. A család to­vább vándorolt a kenyér után Pilisszentivánra, azta'.i a üjrogi sztnmedeneeoc Az elemi Iskola padjából a lóid ala. u bányaoa vezeteti az i uija. Az agyagot, a Lat leg-| előszűr non mint szooras«.- nóvenue.v, nauem mini oa- i nyusz lanonc ismerte meg. ' Iuégnozza elsősorban úgy, mim az ellenséget, tenyeret feltörő, testéből izzacusagot kisajtoló keserves eroieszi- tést. Közben azonoan nagyot lorduit a világ. A liatal oa- nyasznak megadatott, hogy az agyaggal, a kövei, a iá­val, mint a szobrászát anya­gaival is megismerkedhes­sek. Es na akarta, ha nem — különösen kezdetben — azokat az embereket min­tázta meg, ai-tik elölte járták, akiket ismeri, akiket becsült, es akik példaképei az em bersegben, a munkában, a hűségben meg ma is. A kolóniából átalakított lakás hűvös szobájában, a hűvös szódósbor mellett egy pillanatra elakad a beszélge. tés-emlekczcs. — Én úgy gondolom — kezdi el lassan Slefán bácsi —. hogy szobrásznak lenni, művésznek lenni valami nagy dolog. De csak akkor, ha ép­pen olyan becsülettel tesz- szük, mint munkánkat a töld alatt, a bányában .. . A rezzenéstelen csendben tisztán hallani a falra akasz­tott ingaóra ketyegését, me­lyet doboza oly nemesre erő- síi. mint egy fából készült hangszer. Leng az inga, egészségesen ketyeg az óra. Szigorúan szeleteli az időt. * Kues Béla Munkacsy-diias szobrászművész süttöi mész­kőből készült életnagyságú szobrát július 2-án avatják Sárospatakon. Az alkotást a művész ajándékozza a vá­rosnak. Az alaszkai arany­bányászok. a pionírok jel­mondata szerint: „Amit akartok azért, hogv az em­berek ti veletek cselekedje­nek. mindazt ti is úgy cse­lekedjetek azokkal.” Oravec János Látogatóban A közelmúltban a megyénk­ben dolgozó újságírók egy csoportja látogatást tett nép­hadseregünk egyik lokátoros alegységénél. A meghívás egy teljes munkanapra szólt, be­szélgetésekkel. bemutatóval és közérdekű előadásokkal szívélyes légkörben. — Néphadseregünk tevé­kenysége. és a néphez kötődő szoros egysége lehetővé teszi — természetesen a fegyelem és titoktartás megőrzése mel. lett —. hogv honvédelnk tiszthelyetteseink és lisztje­ink beszéljenek munkájukról gondjaikról — mondta a ven dégló ló alegység parancsnoka. — A honi légvédelmi rend szerben dolgozók békében is ...éles” harcfeladatokat látnak el — folytatta. — Adatok fel­dolgozása és továbbítása, va­lamint Intézkedések az eset­leges „rendbontókkal” szem­ben. Röviden ez a felelősség­teljes feladatunk. A lokátor már nem isme-' retten fogalom nyelvhaszná­latunkban, beszélgetéseink­ben. Viszont annak ismerete, kezelése már nem képzelhető el egyszerű átképzéssel, tan­folyammal. hanem komoly, egyetemi, főiskolai felkészü­lési és elkötelezeti! hivatás- izeretetet igényel. Ennek a hivatásnak és szolgálatnak a társadalomban elfoglalt helye igen becses, és elismert ran­got jelent. Gondoljunk csak arra. hogy a katonailag ieen fontos szakképzettség a pol­gári életben is üzemmérnöki szaktechnikusi és általános lanítói szakképzet)séget je­lent. Ez az összehasonlító iem „toborzás” akar lenni r hivatásos katonai nálvárr hanem a képzés magas színi iénck illusztrálósóra szolé»’ itt. Ugvunis aki már legalább egv évtizede áll a szocialista haza fegyveres szolgálatában — ilyen képzési fokon —, az tudja, hogy milyen fegyelem, kitartás és állhatatosság szűk. .séges ma a hivatásos katonai pályához. • A délutáni program „házi­gazdája” Ignócz Bála alezre­des volt. aki a sor- és hiva­tásos állomány körében vég­zett sokrétű nevelőmunkáról, és a szabad idő értelmes fel- használásáról tartott előadást Az alegység otthonosan be­rendezett ifjúsági klubjában még tartott a vetítettképes Mménybeszúmoló. amikor a vendégek egv csoportja mái i könvvtar munkájával is- nerkedett. A könyvtáros fia alasszony. akinek a férje ■'intőn katona (iesyz. nem en ■léi az alegységnél) MoHtor fellőné közel húszezer könyv felelős gazdája, és jó néhánv letéti könyvtár szellemi és szakmai irányítója. Az új A szolgáltatás ma már a laKossag minuennapos ige uyei közé tartozik. Eletszin vonal-poíilliviink szcives re szőve vall; a szolg.tilaUsoK icjiesztciSc; lantos teU'.dat a nőpolitikái határozatok váj rehajlásában is Borsod megyében egyre emelkedik a dolgozó nők sza ina. Az elmúlt évoen az ak­tív keresők -12 százaléka voh no; a munkaképes korú nők tiö százaléka dolgozik. A nő munka vállalásával mindin kúbb csikken a háztartás munkára fordítható idő. A „második műszak” megkönv nyitisében egyre több szere púk van a személyi és a csa­ládén áló szolgáltat fisoknak. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa mellett mű­ködő nöbizottsüg a közelmúlt ban foglalkozott a szövetke­zeti szolgáltatás lehetőségei­vel, fejlődésével cs korsze­rűbbe válásával. Vizsgálták a szövetkezetek és a .szakszer­vezeti szervek együttműkö­dési formáit — az életszín­vonal-politikai célok megva­lósításának tükrében. A IV. ötéves terv időszaká­ban iel'y’t'v; fn-1 -'íu,■ t Sj-i pl a háztartási szolgáltatás leien a szóVétke éti ipar. A KI sójv szolgálta, .isai nagy­iilJt Ictvüdii ilOiz.-t Jax i* nos oiuiom munkajana» .....inj itsseuzz. .Az eiektromo... nazíariási gépek javítása két szeresére, a laiuiskarbantar- .mástélszeresere nőtt. a j.ivito es nsztilo szolgalattal ellátatlan községekben a Put- noki Vegyesipari Szövetkezet eredményesén szervezte meg a hozom-viszem szolgalatot. Jelenleg 195 községben meg­oldott e szolgáltatás: a jövö- oen az encsi és a sátoralja­újhelyi járás ellátása szorul fejlesztésre. Az V. öteves terv időszakában a javitas-szolgál- tatóst 40 százalékkal tervezik fejleszteni. A szövetkezeti tagság és a muiiKussag ellátásának javí­tása érdekében az elmúlt években a MÉSZÖV az ellá­tatlan területek kereskedelmi hálózatát fejlesztette. Külö­nösen jelentős feladata volt az. átészeknék az t—2 ezer la­kosú községek hálózati fel­szereltségének javítása. A hűtőgéppark bővítésével hoz­zájárultak a t itermékek. a mirelitáru es a vágott barom. fi forgalmának emeléséhez. A zöldség- és gyümölcsellátás ma már mindössze 3(j kis te '.épülésén nem megoldott. A szövetkezetek fontos feladat­nak tekintették az üzemi és a kihordásos étkezés szél: - tését: a forgalom negyven százalékkal emelkedett. Az X. ötéves terv során tovább fej­lesztik az étkeztetést, s javít­ják a boltok technikai felsze­reltségét. Az. otthoni barká­csoló munkát s a ház.táji tér. melést elősegítve bővítik a kölcsönzőből tok felszerelését is. Az üzemek, intézmények szakszervezeti nöbizottságai megfelelő propagandával se­gíthetik a nődolgozók otthoni munkáját. Előadások, tanács, adások, bemutatók rendezésé­vel a korszerű életforma, életmód érdekében végezhet­nek hasznos nevelő tevékeny­séget. A közeljövő fontos fel­adata a szövetkezetek s az üzemi szakszervezetek együtt­működésének további széle­sítése s az igények egyezte­tése. ■ PIHENŐBEN könyvek vásárlására évi het­venezer forintot fordíthat. (Ez az összeg megközelíti némely nagyobb könyvtárunk költsé­gét.) — Rendszeresen tartunk könyvkiállítást — mondja a könyvtárosnő —. amit mindig egy-egy nagyobb történelmi évfordulóhoz, vagy nagy író­ink ünnepléséhez kapcsolunk. Például a napokban ért véget ! a Magyarország történetéröl I szóló TIT-előadássorozatunk. Ebben az időszakban az ifjú­sági klubban kiállítottunk minden olyan könyvet, amely ezzel a gazdag témával fog. lalkozik. A munkájáról szólva el­mondta még. hogy van ideje az olvasókkal foglalkozni, akik gyakran kérik tanácsát. Sokun olvassák Végit Antalt. Moldova Györgyöt és az orosz 1 klasszikusokat is. elsők kö­zölt Dosztolovszkijt. Az al­egységnek van irodalmi szín­pada, több színházbérletet i« vásároltak, gyakran kilóval 'iák múzeumokba, é.s a terü­leti könyvtárral közösen szoktak rendezni író—olvasó találkozókat. L'try Attila P 'es&élyben •S « teíkesedés? Volt mar jobb is a han­gulat az Aiunniiiumgyár 2. sz. üzemiről Gyáregységében. Bzép tervekről, hatalmas lej- lödesról, jo bemutatkozásról, nyugodt üzemi légkörről be­szélgettünk legutóbbi talál­kozásunkkor a gyáregység vezetőjével. Tulajdonkeppen ma is elmondhatók mind­ezek, az akkori tervek né­melyikéből azóta már való­ság lett. A másfél éves gyár­egység ilt) millió forint érie­ket termelt a múlt évben. 4 millióval többet, mint ameny- nyit terveztek. Munkájuk minőségével elégedett a megrendelő, az igényes Ika­rus gyár. Alinak már a kor­szerű festőcsarnok vázai, no­vemberben már meg is kezdik a próbaüzemelést. Épül az üzemi öltöző-fürdő. Nem rosszak a keresetek, n munkások átlagórabére má­jusban 12 forint Volt. Meg kell jegyezni, hogy többség­ben nők dolgoznak itt, beta­nított munkásként. „Él" a nagy terv is, miszerint 1980- ig felépül a hatalmas, kor­szerű üzemcsarnok, amely­nek jóvoltából a ma még 180 fős kis üzent 800 mun­kást foglalkoztató gyárrá fejlődik. Megvan a jókedély is. de valami vibrál a leve­gőben. Talán még nem is fo­galmazódott meg tisztán, a gyáregység műszaki vezető helyettese sem panaszkodik, csupán megmutat, elmond néhány dolgot. Megmutatja például a csarnokot, ahol egymásra halmozva látható jóegytté- hánv berendezés, az Ikarus- autóbuszokban használatos páramentesítő. Már-már ké­szek, „csupán" egy kis ajtó hiányzik róluk A gyár­egység két gépkocsija mindig úton van. de ezeket az al­katrészeket már — ló ideje — hiába keresik a rakomány között. — Jövőre már kevesebn ilyen gondunk lesz — mond­ja a műszaki vezető — szé­lesedik a termékvertikum Vásároltunk ugyanis két ki ■ünő présgépei amelynek se Hűségével úh’bb termékévé 'udunk előállítani Ezen fe lül újabb alkat része vári szerszámokat veszünk át - ■rosti gyáregységtől Tehát • Hipgőségi viszony oevre In kább megszűnik nem keil várnunk ennyi idegen al­kat részre Például ezek miatt a kis ajtók miatt van most vi­szonylagos csönd az üzem­ben. — Szabadságon vannak jó néhányan — halljuk. — El­mondtuk dolgozóinknak, hogy alkatrészhiánnyal küsz­ködünk. bár nem is kellett ezt túlságosan magyarázni, látják ók maguk is ... Szó­val, akinek mindegy volt. hogy mikor megy szabadság­ra. az most ment el A jövő hónapban már megszűnnek ezek az átmeneti nehézsé­gek, új félévet kezdünk. Az. üzem a műit évi jó zárás után nagyobb tervei határozott meg. A tavalyinál 1-1 millióval többet, 90 mil­lió forint értéket szerelne előállítani. Forint értékben teljesítettek is az időarányos terveket. De ennél többre is képes lett volna az a kollek- tíva. amely megfelelő alkat­részellátás idején rendszere­sen. folyamatosan 100 száza­lék fölötti teljesítményt nyúj­tott. — Rugalmas munkaszer­vezés — ez most a legfon­tosabb — mondja a gyáreg.v- ségvezető helyettese — Ha itt nincs munka, amott akad. a műszakok előtt átcsoporto­sítjuk az embereket. Ennek az a veszélye, hogy kisebo a teljesítmény, hiszen *ey másfajta. begyakorlatlan munkánál nagyobb a hiba­lehetőség. Nem tartozik szorosan e témához — történetesen az Ikarus-kooperóciós anyagel­látáshoz —. de gondjaik van­nak a szendrőieknek a fes­tékellátással is Másfél hó­napja nem kapnak hígítót a már megszokott festékhez S mivel festeni mir.denkeoa muszáj, majdnem háromszor olyan drága f »«féket hasz­nálnak Az Aluininiumgyur Köz­ponti vezetősége verseny; hirdet három gyáregysége között Még nem késéül t el a versenyfelhívás de a szendrői kollektíva máns lelkesedik. Bíznak ereiükber, szorgalmukban. múlt évi eredményeik sikeré'mén ve még nem sikkadt »I Remél- ■ ü k. valóban >i»1»n ettek vek a júniusi aondok « a gyáregység 'p/c-őinek Ikarus svat •ll<‘!el;e«pivi-l való — a napokban esedékes — tiirp.vnlásai e'fiét veszik • lassított terme'ési ;1’ ‘-m meg­ismétlődésének L. Gy. I A „másodIk műszak"’ könnyítéséért

Next

/
Oldalképek
Tartalom