Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

1976. június 10., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A kérdéses eső Már június van, de a ka­lászba szökkend búzamező­kön, a kukorica párhuzamos egyenesen zöldellö soraiban még a május érződik. A borús, felhős égboltú május, a szi­láid esők, a zivatarok hónap­ja volt. Á csapadék a száraz itt-ott cserepesedé talajt víz­zel telítette, a „furulyázó” .sárguló levelek visszanyerték eredeti alakjukat, színüket. Ahogy múltak a napok és a felhőzet nem szakadt lel, egyes szakemberek arca is kezdett „borússá”' válni. Má­sok továbbra is fenntartás nélkül szívesen fogadták az ismétlődő esőket. Mi ennek a bizonytalanságnak az oka? A kérdés feleleteként csak találgathatunk. Egyenetlenül oszlott meg a csapadék? Nem volt ilyen nagy mennyiségre szükség? Kilúgozódott a tar­lón száradó lucernaszéna? Pócza. István, a sujóvánio- si Aranykalász Termelőiszö­vetkezet föagronómusa min­den egyes feltevésre taga- dólag rázta a fejét: — Ilyen változó időjárás­sal, amelynek belelézöje volt a május, régen „találkoztam”. Télen mindössze 65 milli­méter csapadékot mértünk, a múlt hónapban pedig több mint 100 milliméter esett. Hozzáteszem, a legjobb idő­ben, mivel lucernát, sőt éve­lő pillangósokat sem ter­mesztünk, így az eső nem okozhatott kárt. Április szá­raz heteiben, amikor a kuko­ricát és napraforgót vetettük, erő- és munkagépeink min­den percet kihasználva dol­gozlak. Ebben az agrolech- nikailag szűk időszakaszban 750 hektárt készítettünk elő vetésre, s juttattuk a magot földbe, végeztük el a vegy­szerezést. Pár nappal utána szinte „megrendelésre” ér­kezett az eső. O Az „érem” egyik oldala, az eső, kifejezetten hasznos voltát mutatja. Megmentette a termést, met az őszi búzán és árpán már az aszály je­lei mutatkoztak. Vízhez jut­tatta a tavasa vetéseket, a vegyszerek kifejtették gyom- irtó hatásukat. Ha a másik oldalt is megvizsgáljuk, ak­kor nem kapunk ilyen egy­értelmű képet: — Felléptek a különböző növényi betegségek — tért rá a főagronómus —, első­sorban a lisztharmat. A bú­za fertőződött a legjobban, pedig olyan fajta összetételt alkalmaztunk — a Ranná- ját és az Aurórárt —, amely eddig a betegségnek ellen­állt. A Bezosztáját a vetés­tervből ezért hagytuk ki. Vi­szont tőlünk 20 kilométer­nyire a sorrend megfordul. Ott a Bezosztá.ia a nem fo­gékony, a többi pedig igen. Idén nem számoltunk arra, hogy a betegség felüti a fe­jét, hiszen a múltban ná­lunk csak napsütéses időben észleltük. Persze, azonnal vé­dekeztünk. O Az időjárás alaposan „fel­borította” az évek hosszú során kialakult, gazdálko­dást irányító tapasztalatokat. — A szántóföldön jobban el tudjuk kerülni az időjárás káros szeszélyeit, mint a gyümölcsösben. Ott a tavasz eleji, közepi fagy jelentős kárt okozott, hiszen a szőlő­ben sok vessző elpusztult, a körtét pedig pont virágzás közben érte a hűvös, hideg idő. O Egyelőre a kukorica felül- permetezését fejezték még csak be. a muhart is jól irtó Zeaposzttal. Az esőzések után .„életre kellek” a gyo­mok ós zöld foltként jelen­tek meg a kukorica sorai kö­zött. A csapadék kisebb-na- gyobb „kárt” okozott, a meg­ismételt. vegyszerezés, a fel­lépő növényi betegségek el­leni védekezés növelte a ter­mesztés költségeit. Viszont a telt kalászok jó terméssel kecsegtetnek, nagyobbal, mint amit az április ígért. — ki — (Tudósítónktól) Sikerrel zárta elmúlt ovi (ér­vét az fcPFU. Több mint hat cs fel millió tonna építési anyagot szállítottak cl, s a termelési ér­ték is elérté a 326 millió fo­rintot. Tevékenységükben ki­emelt feladatot jelentett a ház­gyáruk kiszolgálása. A debre­ceni és a miskolci házgyárhó! csaknem 7 ezer lakáshoz szük­séges elem került kiszállításra — 1579-ccl több, mint 1974-ben. A vállalatnál a munka termelé­kenysége több, mint 7 százalék­kal nőtt, cs az anyag- cs ener­giatakarékosságban is jelentős eredményt értek cl: év végéig 2,11 millió forintot takarítottak meg. Az egység — mint ahogyan az eredmények is bizonyítják — dinamikusan fejlődik. Munkáju­kat az ország határain túl is ismerik. Csehszlovákia után je­lenleg az orenburgi gázvezeték huszti területen segítik az épít­kezést. Az idén is nagy feladatok várnak a z £PFU kollektívájá­ra. 1976-os termelési ertekter- vük 399 millió forintban van meghatározva. l ó feladatúk to­vábbra is az. országosan kiemelt nagy beruházások szállítási igé­nyeinek kielégítése. Az olefin- programon kívül a bélapátfal- val cementgyár építése is meg­kezdődött, itt jelenleg nagy erő­ket köt le a különböző építő­anyagok szállítása. A házgyá­rakból idén 6800 lakáshoz szük­séges elemet kell kiszállítaniuk. A napokban kezdődött Uszja- tylnba és llogorodcsányba 140— 140 lakás kiszállítása az alsó- zsoleai házgyárból. Molnár Fajos Az ELZSTT Művek sátoraljaújhelyi gyárában nagy gondot fordítanak a szakmunkás utánpótlásra. Az ill felszabadult fiatalok, az üzem dolgozóinak törzstagjaivá válnak. Közéjük tartozik a képünkön látható Takács Gizella esztergályos, aki két éve szakmunkás. Most palástköszörün a munkadarabot „órázza’ ki. Fotó: Szabados György A népi ellenörök ügyfelei Az idős asszony zokogva érkezik. Galacsinná gyűrt zsebkendőjével folyton a szó­ja körül motoz, s hogy a „hangfogót” ellensúlyozza, két hüppögés között teljes hangerővel bizonygatja iga­zát. Csodálom Szovák Béla já­rási-városi NEB-elnök türel­mét, ahogy megpróbálja ki­hámozni a lényeget. Aineny- nyit megértek a sirámból: abból az derül ki, hogy nem nagy ügy, legalábbis az asz- szony tragikus előadásmódjá­hoz viszonyítva nem. Kinek-kinek a saját gondia — Nálunk nincsenek kis és nagy ügyek. Mindenkit meg kell hallgatni, minden­kivel foglalkozni kell, mert ki-ki a saját gondját-bajót érzi a legnagyobbnak és né­ha az ilyen kis panaszok mö­gött nagy mulasztásokra le­lünk. Nézzük a statisztikát! 1975- ben 165, az idén eddig 65 bejelentés érkezett a miskol­ci járási-városi NEB-hez. (E panaszok kivizsgálása mel­lett szép számmal végeznek úgynevezett téma-, illetve célvizsgálatokat is évről év­re a népi ellenőrök, de most ezekről nem lesz szó.) Az adatok összevetéséből mindjárt kiderül, hogy 1970- ban előreláthatólag többen fordulnak segítségért a NEB- hez, mint tavaly. Romlott a közmorál, több a kifogásolni való Miskolcon ós a miskolci járásban, mint tavaly? Becsapnánk magunkat, ha elhamarkodottan ezt a kö­vetkeztetést vonnánk le. Ügyes-bajos dolgára ott ke­res orvoslást az ember, ahol nemcsak türelmes meghall­gatást, hanem segítséget is remélhet. A panaszok szá­mának növekedése tehát a népi ellenőrzés iránti bizalom erősödését is jelzi, örvende­tes jelenség továbbá az is, hogy egyre többen emelnek szót a közvagyon védelmé­ben, ugyanakkor viszonylag kevesen nyújtanak be meg­alapozatlan vagy rosszindu­lattól táplált panaszt. — Az összes ügyek (10—85 százalé­kában a bejelentőnek van igaza — közli Szovák Béla. Egy jó példa a közérdekű bejelentésekre: lakossági pa­nasz alapján indult vizsgálat a TIGÁZ-nál, mely felfedte a gépi úton való számlázás számos problémáját. Az após bosszúja Azért még mindig előfor­dul, hogy a szomszédok vagy családtagok közötti viszály dönlnökéül próbálják meg­nyerni a népi ellenőröket. Mint az az apa is. aki lánya elvált férjének akart kelle­metlen perceket szerezni úgy, hogy fusizással, kontárkodás­sal vádolta. Am e vádakat nem igazolta a vizsgálat. — A törvény kötelez ben­nünket ró, hogy minden alá­írt panasszal foglalkozzunk. De csak előzetes tájékozódás után, tapintatosan szabad el­járnunk, mert így elejét ve­hetjük, hogy a később rá­galomnak bizonyuló bejelen­tés miatt meghurcoljanak bárkit .is munkatársai, isme­rősei előtt — hangsúlyozza az elnök. Érdekes, hogy bizonyos szezonjelleg is megfigyelhető a panaszoknál: tavasztól őszig sok a kifogás az ide­genforgalommal , tu ri zm us­sal, a vendégek ellátásával kapcsolatos panasz. A kü­lönböző vásárlási akciók sem múlnak el anélkül, hogy né­hány vásárló fel ne hívná a népi ellenőrök figyelmét a visszás jelenségekre. Veszteglő daru Az év minden szakában sajnálatosan sok bejelentés, kritika illeti viszont a vál­lalati belső ellenőrök tevé­kenységét, s a népvagyon ha­nyag kezelését. A Sajószentpéleri Üveggyár még 1971-ben 900 ezer fo­rintot kapott a Központi Szállítási Tanácstól a rako­dás gépesítésére, közelebbről daruvasárlasra. A daru azon­ban még mindig tétlenül vesztegel, és a vásárlástól el­telt évek alatt megóvásáról sem gondoskodtak kellően — a népi ellenőrök szerint. Mellesleg a szóbanforgó üzem súlyos milliókat fizetett, ki az elmúlt években kocsi­álláspénz címén. Sok munkát adnak a népi ellenőröknek a lakásszövet­kezetek működésével kapcso­latos panaszok is. Szovák Béla tapasztalatai szerint azonban gyakran csak azért kerül hozzájuk az ügy, mert nincs megfelelő kapcsolat a szövetkezet tagsága és veze­tősége között, s rosszul in­formált emberek vélt sérel­meiket panaszolják. Az egyik miskolci szövet­kezet beperelte a magas­építő vállalatot, kártérítést követelt a lakásokban fellel­hető hibákért. Megnye1 lék a pert. Ezután érkezett a NEB- hez a panasz: nem igazságo­san osztották szét a kártérí­tési összeget, a vezetőségi ta­gok többet kaptak, mint a többiek. A vizsgálat bebizo­nyította, hogy az lett volna igazságtalan, ha egyenlően osztották volna szét a pénzt, hiszen a térítés aszerint jár, kinek mennyi hibát 1 eltek a lakásában! Nem lett volna egyszerűbb, ha a bejelentés előtt tisztázzák a dolgot ma­guk között az érdekeltek? Kérdés, hogy van-e haszna a népi ellenőrök fáradozásá­nak. — Minden ügyet alapos el­lenőrzés után zárunk le es az intézkedésre jogosult szer­vet megkeressük. Sajnos még l nem minden vállalat, intéz­mény vezetője hasznosítja megállapításainkat úgy, hogy általános következtetéseket von le az egész területre. (bekes) ^ A megoldás: ipartelepítés Jegyzetek az Hazánk második legna­gyobb járása az encsi járás, valamivel nagyobb, mint az ország legkisebb megyéje. Lakosainak száma 60 ezer 698 fő. Gyönyörű vidék, ap­ró kis falvai feslöi környe­zetben épültek. Nyolcvankét községei foglal magában, eb­ből 62 falu olyan kicsi, hogy lélekszámú nem éri el az 500- at sem. E falvak lakosainak zöme a mezőgazdaságból él. ■Ipari munka alig-alig talál­ható a vidéken, jelentősebb ipari üzem csak Encsen van. Az encsi üzemek mellett a forrói építőipari szövetkezet, a szikszói asztalos és ve- vegyesipari szövetkezet, há­rom kis malom, négy kis sütőüzem, az abaújdevecseri kis „labdagyár” sorolható a járás iparához cs megemlít­hető még a hidasnémeti ha­tárállomás, amely munkál ad. Mindez sajnos kevés. Eljárók cs elköltözők A tavalyi adatok szerint 10 ezer 600 termelőszövetke­zeti tag ól a járásban, kö­zülük 5500-an nyugdíjasok, járadékosok. Ennek ellenére nincsenek munkaerőgondok a termelőszövetkezetben, mert egyrészt dolgoznak még a nyugdíjasok, járadékosok is, másrészt besegítenek a csa­ládtagok és betölthető az al­kalmazotti létszámkeret is. A termelőszövetkezetek telente mintegy kétezer embernek nem is tudnak munkát ad­ni. Vannak szövetkezetek, ahol a nyári foglalkoztatás sem mindig megoldott. Az alsógagyi termelöszövetkezet- ben például olyan nagy volt a numkaerökínálat. hogy — bár itt nem gazdaságos — el kellett vetni 30 hektárnyi cukorrépát, hogy legyen mit dolgozniuk az asszonyoknak. Ehhez a termelőszövetkezet­hez tartoznak Csenyéte föld­jei, Csenyétét pedig a világ végének emlegetik és ez el­len még a csenyéteiek sem nagyon tiltakoznak. Innen nagyon nehezen közelíthető meg minden, az ingázás ret­tentő erő- és idöpocséklással jár. Aid teheti, mégiscsak el­jár'. Középkorú férfiak és fiatal fiúk, lányok ezrei ke­resnek munkát a járás, sok­szor a megye határain kí­vül. Vannak, akik naponta szállnak buszra, vonatra, vannak akik csak hetente, kéthetente térnek haza. Szá­muk évről évre nő. Példá­ul a járás két gimnáziumá­ban érettségizett fiatalokkal. Évente szózan-százhúszán fe­jezik be a gimnáziumot, s ha nem sikerül a felvételi, vagy nem adódik a környé­ken munka, az ingázást vá­lasztják, aztán — valahol — az albérletet es a végén el­költöznek a járásból. Kz a gyakorlat ma. és egyelőre nincs is mivel visszatartani őket, az ipari munkahelyek száma korlátozott. De nem­csak a fiatalok, hanem a középkorúak is szívesen fog­lalkoznak az elköltözés gon­dolatával. Többnyire azért vágynak el, mert belefárad­tak -az örökös utazásba. Tízezerrel kér csehben Ügy hírlik, Szirmabese- nyön. Felsőasolcán vannak már olyan utcák, amelyeket az encsi járásból elköltözött ipari munkások építettek. Van, aki magának épített, encsi járásból van aki például nászaján­dékba kapta a családi házat. Az emberek ugyanis mérle­gelnek, látják a mezögazda- sag fejlődésének következ­ményeit: a gépesítés, a ke- mizulás fokozásával egyenes arányban csökken az emberi munka iránti igény Többek között ezért építenek csalá­di házat a kertvárosokban gyermekeiknek a tehetősebb szülök. Éz a folyamat évekkel ez­előtt, megkezdődött. Tíz év alatt 10 ezer fővel csökkent a járás lakossága. Bizonyos mértékig egészséges is ez a folyamat, hiszen az abau.ii aprófalvak lakossága a mű­velődés, az egészségügyi el­látás, a kereskedelem vonat­kozásában jóval kevesebbet kap, mint egy nagyobb tele­pülés. Ámbár a fogyatkozás jelenlegi üteme túlságosan gyors, mondhatni egészségte­len. A megoldást az ipar­telepítés adná. „Kis- es kö­zépüzemek — kellő profil­lal” — ez a járás vezetői­nek törekvése. Tervek, ftáh ázatok Csokorba szedhetők az ipartelepítés szükségessége - nek indokai. A legfontosabb: mintegy két és fél ezer nő szeretne munkát vállalni la­kóhelyén, vágj’ annak kör­nyékén. Továbbá kétszáz- húsz férfi sem talált megfe­lelő munkát ez ideig. A fel­mérések szerint 1980-ig évente 100—110 ember mun­kaereje szabadul fel a mező- gazdaságból. A technológia fejlődésével a későbbiekben ez a szám tovább növeked­het. A földrajzi adottságok úgy kívánnák, hogy a Hal- majon túl lakóknak ne kell­jen Miskolcra vagy még tá­volabb járniuk: a rossz köz­lekedés és a nagy távolság sürgeti hazajövetelüket. En­nél szélsőségesebb indokok is vannak. Politikai, társa­dalmi, kulturális szempont­ból is nagyon fontos, hogy munkába álljanak a pár száz lelkes falvak asszonyai. A leggyorsabb segítség a Budapesti Bútoripari Válla­lattól várható. Enr.es encsi gyáregysége jelenleg 310 főt foglalkoztat. Mód van a má­sodik és harmadik műszak beindítására. A közgazdasá­gi viszonyok kedveznek a gyáregység nagyobb mérvű fejlesztésének is. Egyelőre csak a bútorok összeszerelését végzik Encsen, a vállalat most egy komplex gyár épí­tésére nyújtotta be pályá­zatát, Az encsi munkalehe­tőség jó hatással lenne a já­rás m u nkáeröh ely zet ere. Gönc—Telkibánya térségé a másik, feltétlen -ipám a szoruló terület. Nagy kár volna, ha elnéptelenedne e nagy múltú — még ipari múlttal is rendelkező — kor­nyék. A Hazai Pamut- és Szövőipari Vállalat egy 200 fős, de 400 fősre növelhető szövöüzem létesítéséi, tervezi — valahol az . országban. Aranybánya helyett aranybá­nya: a telkibányai körzet no- lakosságának éleiét gyökere­sen megváltoztatná ez az üzem. Más, iparilag szegény vidékek is pályáznak a szö- vöüzemre, a siklósi tanács a legnagyobb vetélytárs. Re­méljük, a közgazdasági adott­ságok — például az alap­anyagot adó Miskolci Pamut- fonó közelsége — a? encsi járás javára billentik a mér­leget. Lcvaj Györgyi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom