Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

1976. június 5^ szombat-ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 3 c ! Ma Mia ilttértekezletét a megyei astral A megyei kül d ötlérlekez- let elé kerülő írásos beszá­^ ! Építőm un kas A HAZAFIAS NÉPFRONT megyei bizottsága ma dél­előtt tartja küldöttértekezle­tét Miskolcon, a Nehézipari Műszála Egyetemen. A me­gye minden részéből össze­jött küldöttek előzetesen írásban megkapták a me­gyei népfrontbizottság beszá­molóját. Ez az írásos anyag tartalmazza mindazt, amit. a bizottságok a Hazafias Nép­front V. kongresszusa óta végeztek: A beszámoló felvázolja azt a fejlődést, amely megyénk politikai, gazdasági és moz­galmi életében az elmúlt •négy esztendő alatt bekövet­kezett. Népi ront bizottságaink1 testületi munkája az elmúlt ciklusban továbbfejlődött, jobban érvényesül a testüle­ti demokratizmus. A pártbi­zottságok és pártszervek nagy segítséget nyújtottak, s ma­guk is igényelték a nép­frontéi zol tságok tevékenysé­gét. Érvényesült az az elv, hogy a népfrontnál végzett tevékenység egyben megtisz­telő pártmegbízatás is. A mozgalomban dolgozó párt­tagokat rendszeresen beszá­moltatták. A megyei népfronlbizotl- ság és elnökség a„ felsőbb szervek ajánlásai és saját kezdeményezései alapján löbbek között megtárgyalta a népfront feladatait a vá­rospolitikai munkában, a környezetvédelemben. Meg­vitatták az MSZMP XI. kongresszusa határozataiból adódó mozgalmi feladatokat. Fontos munkájuk volt az 1975. év.i országgyűlési kép­viselői választások előkészí­tése. A népfrontelnökségek mel­lett működő munkabizottsá­gok, munkacsoportok tanul­mányokat állítottak össze tevékenységük egy-egy rész­területéről. A gazdaságpoli­tikai munkaközösség például termeléspolitikával és a kert­barátmozgalommal, — a tele­püléspolitikai munkaközösség a környezetvédelemmel, az idegenforgalom kérdéseivel, — a művelődéspolitikai mun­kaközösség, a közművelődés­sel és a cigány lakosság helyzetével, a felnőttoktatás­sal és a szakmunkásképzés­sel, — a honismereti bizott­ság. a felszabadulás 30. év­fordulójára. a krónikairás kiszélesítésével foglalkozott. A nőbizottság anyagot állí­tott össze a népfront orszá­gos nőbizottsága számára a munkásnők népfrontbeli te­vékenységéről. A városok­ban a városi pártbizottságok intézkedési terve alapján 1974—75-ben várospolitikai népfront fórumot szerveztek. A nagyközségi tanácselnökök és népfrontelnökök együttes tanácskozásán a városiasodó nagyközség státuszáról, a szo­cialista községpolitikáról ta­nácskoztak. móló részletesen foglalkozik a városokban tevékenykedő népfrontbizottságokkal. Meg­állapítja a beszámoló, hogy Miskolcon a 111. kerületben működő bizottság jól dolgo­zik. Igyekeztek betölteni an­nak a fórumnak a szerepét is, amely a megszűnt kerü­leti tanácsokat pótolja. Óz- don a békemozgalmi, műve­lődési és nőbizottsági tevé­kenységet dicséri a beszámo­ló. Kazincbarcikán a kör­zeti népfrontfórumok a vá­ros vezetői és az üzemek vezetői részére is sok hasz­nos észrevétellel, javaslattal szolgálnak. Leninvárosban a várossá válás — a Lenin ne­vének viselésével járó fele­lősségtudatra nevelés — és a szocialista közösség alakítása képezte a népfrontmunka ja­vát. Sátoraljaújhelyen, Sá­rospatakon és Mezőkövesden az iparosodással járó felada­tok — a munkások aktivi­zálása — a művelődéspoliti­kai feladatok, a hagyomány- ápolás és a várossá válás időszerű feladatai adtak teen­dőt/ a népfrontbizottságok­nak. A községi népfrontbi­zottságok, a községpolitikával és a területfejlesztő társa­dalmi munkával foglalkoztak leginkább. Több helyen sze­repel visszatérően a napi­renden a művelődéspolitika és a honismeret. A SZOCIALISTA nemzeti egység kibontakoztatása ér­dekében a népfrontmozga­lom az állampolgárok leg­szélesebb körének összefogá­sával szolgálja a köz javát. A munkásosztály részvétele tovább erősödött a mozga­lomban. Fokozódott aktivitá­suk a város- és községpoliti­kában és a művelődéspoli­tikában. Arra törekedtek a népfrontbizottságok, hogy az ipari munkások és a terme­lőszövetkezeti tagok minél többet, tudjanak egymás mun­kájáról és életkörülméhyei- ről, A mezőgazdasági dolgo­zók körében a falu megvál­tozott viszonyaihoz igazodott a népfrontmunka. Folyamatosan növekszik a mozgalomban az értelmiség száma, szerepe és felelőssé­ge, összhangban a tudomány, a technika és a kultúra tár­sadalmi jelentőségével. A pe­dagógusok és az agrárértel­miségiek mellett egyre több feladatot vállal a műszaki értelmiség is. Népfrontbizottságaink terv­szerűbben vállaltak részt a nő- és ifjúságpolitikai hala­imat végrehajtásából. Jobb lett a nők és a fiatalok ará­nya, a népfrontbizottságok­ban, A nőpolitikái feladatok mindinkább szerves részét képezik a népfront munká­nak. Megyénkben — bár nem jelentős számban — élnek szlovák és német nyelvű nemzetiségiek. Különösen a nemzetiségi kongresszusok időszakában színvonalas és sokrétű munkál végzett kö- _ rükben a népfront. Sátoral­jaújhelyen például több al­kalommal szerveztek megyei jellegű nemzetiségi tanácsko­zást. Javaslatot tettek az anyanyelvi ismeretek ápolá­sára, a nemzetiségi folklór megmentésére. Az állam és az egyház rendezett viszonyának ered­ményeként a vallásos embe­rek is részt vesznek a szo­cializmus építésében. A bé­kemozgalmi munka mellett a honismereti munkában is te­vékenykednek lelkészek. A Katolikus Püspöki Kar kör­levelének megjelenéséj va­lamint a római katolikus papi békemozgalom 25 éves évfordulójának megrendezése tovább erősítette az együtt­működést. Szó esik a beszá­molóban azokról a megyénk­ben élő kisiparosokról, kis­kereskedőkről is, akik hoz­zájárulnak a jobb szolgálta­tás megvalósulásához. Tevé­kenyen kivették részüket a településfejlesztő társadalmi munkából, részt vettek a gyűjtési, szolidaritási akciók­ban, a béke—barátsági mun­kában. A cigányság élet- és mun­kakörülményeinek j a v i tása, művelődésük elősegítése a népfrontbizottságok rétegpo- lítákai munkájának szerves részét képezte. A legjobb módszereket $z encsi, az edelényi és a szerencsi já­rásban alkalmazták. A^ megyei küldöttértekez­let elé került írásos beszá­moló részlegesen foglalkozik a továbbiakban a népfront­bizottságok közjogi alkot­mányos tevékenységével, a közoktatás, a közművelődés, a honismeret, területén vég­zett munkával, a mozgalom gazdaságpolitikai, település­politikai tevékenységével, va­lamint azzal a széles skálá­jú munkával, amit a nem­zetközi békemozgalmi és ba­rátsági, szolidaritási akciók eredményessége érdekében tettek. A MAI KÜLDÖTTÉRTE­KEZLETEN Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára szóbeli kiegészítést fűz majd a beszámolóhoz, amelyet megvitatnak. A me­gyei küldöttértekezleten meg­választják a megyei nép- fronlbizotlságot, a pénzügyi ellenőrző bizottságot és azo­kat a küldötteket, akik a Hazafias Népfront VI. kong­resszusán képviselik majd megyénket. A tanácskozó testületnek ‘eredményes, jó munkát kívánunk. A sok száz ismert, és a sok ezer ismeretlen arc Közül, most egy bukkan fel emlé­kezetemből. Egy munkás, egy keménykötésű. 32 éves férfi, akivel a miskolci Sem­melweis Kórház felújításá­nak munkálatainál találkoz­tam. Egy arc. amely épp­úgy, mint a többieké, az épí- tőmunkásoké, egészséges, bar­napiros szint viselt és apró köporpettyek keretezték. Guba József ennyiben ta­lán olyan, mint a többi is­mert és ismeretlen százak. De sok mindenben különbö­zik is tőlük, még a közvet­len szaktársaitól is. hiszen egyazon kéz ujjai sem egy­formák. Az azonos szakma, az alig eltérő munkakörül­mények sem alakítják ha­sonlóvá az embereket. Ami közös bennünk, a munka szeretete, becsülése és a ..külsőségek". A kék svájci­sapka. a sötétkék munkaru­ha. a fiatalabbaknál far­mernadrág — mind kőporos és mészfoltos — és a kabát­zsebben a colstok. Ez a „szerelés” nem olyan, mipt amit a színes képesla­pok hasábjain lehet látni. Nem olyan, mint amit pati­katisztaságú gyárak szerelő­szalagjai mellett hordanak. De azokban a világoskék overálokban az építkezések állványain, vagy a létrákon falán még dolgozni sem le­hetne ... Suis! ekoz A szervizekben a kereske­delmi felügyelőségek orszá­gosan kedvezőnek értékelték a folyamatos alkatrészellá­tás javulását, bár változatla­nul ez a komplex jótállás legérzékenyebb területe. Idő­szakos alkatrészhiány miatta javításra szoruló készülékek, berendezések tíz százalékát csak hosszú átfutási idővel tudják rendbehozrü. Válto­zatlanul gondot okoz, hogy a szervizek, mert csak kevés készülék áll i’endelkezésük- IX?, nem tudnak a hosszabb javítási .időre cserekészülé­ket adni. A javíthatatlan, vagy az ötszöri javítás után is elromh| készülékeket a rendelet alapján a vevő kí­vánságára ki kell cserélni. A tapasztalatok szerint a ko­rábbi időhöz képest már ke­vesebb a vita a cserejogo- sultság elbírálásánál. Nem lehetne bontani a, megöregedett épületet, átala­kítani. ha változtatást aka­runk létrehozni, felmenőfa­lat húzni, válaszfalazni, va­kolni. burkolni vagy követ faragni. Itt. meg az ilyen munkahelyeken, a megye sok száz építkezésein erre van szükség. Ismerni kell a szakmát, a különböző mes­terfogásokat: a téglakötések szabályait, a falszerkezete- ket. a fehérmunkák sokféle­ségét és mindazt, ami a kő­műves szakmát, az egyszerű izzasztó cselekvést, egy ki­csit a művészet rangjára emeli. Guba József a Borsod me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat kőművese és brigádvc- zető-helyettese, már 15 éve dolgozik a szakmában. En­nél a vállalatnál 11 ével töl­tött el. — Kisiparosnál tanultam, otthon Mezőkövesden. Már gyermekkoromban ott. sün­dörögtem a mester körül, aki, egy, idő után a kezembe ad­ta a kalapácsot, és nagy öröm volt, amikor első íz­ben faraghattam követ. Ké­sőbb nála is tanultam ki a szakmái; az ácsszerkezetek készítésétől a műköves mun­kákig. Megszerettem a sok mozgást, a friss, szabad le­vegőt. a napfényt, a munka örömét. De úgy, van ez min­denhol, mindenkinél — úgy gondolom —, hogy meg kell szeretni a szakmát, mert — Aratásról? De hiszen csak most virágzott el a rep­ce. — Szilágyi János, a Hejö- menti Állami Gazdaság fő- agronómusa egy pillanatra meglepődött, amikor a beta­karítási előkészületekről ér­deklődtünk, de aztán így vá­laszolt: — Az aratási ütemtervet már elkészítettük, a négy meglevő kombájnunkra „épí­tünk”. Közel 2 ezer hektá­ros terület várja a betaka­rítást, s ennek több mint fe­le búza. Persze a kevés kombájn nem azt jelenti, hogy szegény a gazdaság, mert Claas dominátorokkal rendelkezünk. Mivel tagjai vagyunk a Bábolnán IKR- nek, igyekeztünk a terme­lést a rendszer nagy telje­sítményű gépeitx? alapozni. Naponta 150 hektáron vág­ják le és csépelik ki a gabo­nái. Az ütemterv sokrétűségét a rubrikák és a számok „er­deje” jelzi. Pedig a gazda­ság tényleg könnyű hely­zetben van. A négy kombájn kevesebb adminisztratív és gyakorlati munkát igényel. A kiterített papíron már le­olvasható a táblaszélre kivitt üzemanyag • mennyisége, a kombájnokat kiszolgáló te­hergépkocsik száma is. — A termésbecslést már elvégeztük. A napokig hulló eső megmentette a gabonát. Sajnos, a homokos talajain­kon tavasszal az aszály jelei mutatkoztak. A búza vissza­maradt a fejlődésben, leve­lei megsárgultak. A csapadék későn jött. Húszszázalékos veszteséggel számolunk, de a tervben előírt átlagok meg­lesznek. Viszont a repce „vi­rágkötése” annyira jól sike­rült. hogy nagy termésre számolhatunk. Hagyományos növénnyé vált a Hejö-menli földeken a repce. Évről évre biztos termésátlagain kívül előnye, hogy a búzának kitűnő elö- veteménye. Mivel a legko­rábban aratható, a szabad gépigény szempontjából a termelésbe jól beiktatható. Három hét múlva a Claas dominátorok négy nap alati levágják a 420 hektáros te­rületét. — Ahogy lekerül a repce megjelennek a táblán a mű­trágyaszórók, majd utánuk a tarlóhántást elvégző trakto­rnak azt csinálja szívesen, es nem kedvetlenül az ember, amit szeret. Egy egyszerű szobának a vakolása után .is — ha jól csinálja —. örömmel néz vissza az ajtóból a2 ember, hogy milyen szépek az élek. mert reméli, hogy annak, aki majd benne lakik, épp így fog tetszeni, épp így fog örülni neki. • S ahogy mindezt mondja, úgy tűnik, melegebb lesz a tekintete és lágyabbak az arcvonásai. Ám nemcsak ezek az apró jelek és a sza­vai igazolják, hogy hivatása a kőműves szakma. Még az sem. hogy négy es fél, öt­ezer forintot visz haza ha­vonta. Épp annyit, amennyit a munkájával kiérdemel. Az talán már inkább, hogy a keze alatt felnövő négy ta­nuló közül Lörincz József már mint tanuló Kiváló Il'.iú Szakmunkás lett. Olyan, aki­ről a művezető lelkiismere­tes, türelmes, alapos munká­ja alapján így nyilatkozik: — Sok szakmunkás a har­madéves tanulót komoly ve- télytársnak tekintheti... Guba József és táreai mondják: — Az ember szíve örül. ha jól sikerül az épület és tudja, hogy ebben a gyakran oly nehéz es sokféle munka árán megvalósuló létesít­ményben az ö kezemunkája is benne van. Bucherl Miklós rok — sorolja tovább a nyá­ri ütemtervet a föagronó- mus. — A búza őszi vésésé­ig gyommentesen tartjuk a táblát. A kombájnok eköz­ben átgördülnek . a tavaszi- árpa- és a búzaföldekre. Az aratási időt igyekeztünk még- nyújtani, olyan fajtákkal, amelyek tenyészideje hosz- szabb a Bezosztájáénál. így kerültek a vetésszerkeze­tünkbe az intenzív szovjet búzák, a Jubilejnaja, a Kav- káz. A betakarítás idejét tíz nappal sikerült „segítségük­kel” meghosszabbítanunk. Nálunk ez különösen indo­kolt, mert kettős műszako­kat nem tudunk szervezni. A közeli nyéki tavakból fel­szálló pára harmatos hajna­lokat teremt. A szürkületben a növény ismét nedvet szív magába. Kedvezőtlen idő esetén „biztonsági szelepként” már évek óta működik a ter­ményszárító. Igaz. nincs olyan termény, amely ne ha­ladna át rajta, hogy táro­lásra alkalmas 14 százalékos víztartalommal kerüljön a gazdaság ezer vagon befo­gadóképességű magtáraiba. A szárító kapacitása össz­hangban van a kombájnok teljesítményével, a betakari- togépek pedig az őket ki­szolgáló gépkocsikkal, — Jó kombájnosaink van­nak, amelyek menet közben tudnak a gépkocsikba üríte­ni. Ez nagyon nagy szó. mert az elvesztegetett percek ilyen nagy teljesítményű gépek esetén betakarítatlan hektá­rokba kerülnek. A tiég^ kombájn kétezer hektár ter­mésének „felelőse”. Ezért dolgozunk többszörös bizto­sítással: feltöltött alkatrész- raktárral, a táblaszélen vá­rakozó műhelykocsival, tar­talék kétpótkocsis vontatók­kal. A dolgozókat a teljesít­ménybér serkenti mennyisé­gi és minőségi munkára s mi is igyekszünk számukra mindent megadni. A holt idő elkerüléséért az ebédet a gépekhez visszük és még so­rolhatnám a kedvezménye­ket. Egy a lényeg: a kom­éi inok állandóan menjenek. Igriciben a teleohelven már a negyedik geoet javít­ják. A szerelők igyekszenek, közeleg a júniusi gépszemle. Három hét múlva pedig kez­dődik az aratás. — ki —------ ________ - , , ............. ■ -■ ■■■— l m írét isia aratás

Next

/
Oldalképek
Tartalom