Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-30 / 153. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 153. szám Ara: 80 fillér Szerda. 19*0. június 30. Megnyílt Berlinben az európai kommunista és munkáspártok konferenciája A magyar delegáció az európai koinmuiiisia cs munkáspártok berlini konferenciáján 'S Berlinben kedden reggel 9 órakor - 29 pártküldöttség részvételével megnyílt az európai kommunista és mun­káspártok értekezlete, ame­lyen a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára vezeti. A kétnapos, ifiagas szintű tanácskozást az Alexander- Platzon levő „Stadt-Berlin” szálló dísztermében Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egységpárt' KB első tit­kára nyitotta meg. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága, a Német Demokratikus Köztársaság kommunistái és népe nevé­ben üdvözölte a testvérpár­tok valamennyi küldöttségét. Ez a berlini értekezlet az európai kommunista és mun­káspártok reprezentatív kon­ferenciája. Huszonkilenc kommunista és munkáspártok küldöttségei több mint 29 millió kommunistát képvi­selnek. Teljes joggal elmond­hatjuk: pártjaink és ez a konferencia kontinensünk munkásosztályának, dolgozói­nak, népeinek alapvető cél­jait képviseli — mondotta Erich Honecker. — Ezután így folytatta: A nemzetközi porondon az utóbbi időkben jelentős pozitív változások történtek. Ezek nagymérték­ben a kommunista pártok, a Szovjetunió és más szocia­lista országok, valamint a haladó demokratikus erők sok éves állhatatos és áldo­zatkész harcának az ered­ménye. 1974 októberében a varsói konzultatív találkozón olyan feladatot állítottak maguk elé az európai kom­munista és munkáspártok, amely mélységesen hatolt nemcsak magukra a pártok­ra, hanem valamennyi béke- szerető és imperialistaelle­nes erőre. Arról van szó. hogy a munkásosztálynak, a népeknek javasolni kell, mi­lyen legyen a további irány és út az európai békéért, biztonságért és együttműkö­désért vívott harcban. A kommunistáktól, akikről már régen beigazolódott, hogy á béke és a haladás Európá­jának élharcosai, a népek várják a jövőbe mutató vá­laszt. hogy előbbre jussunk az enyhülésért és a társa­dalmi haladásért vívott harc­ban. Mi ezzel a konferen­ciával eleget teszünk nagy történelmi felelősségünknek, pártjaink evégett hasznos kollektív előkészítő munkát végeztek. Ennek az eredmé­nye a szerkesztő bizottság által beterjesztett dokumen­tumtervezet. A megnyitó beszéd után az értekezleten megkezdődött a vita. amelynek során a kül- döttségvezetök helyeslőén nyilatkoztak a szerkesztő bi­zottság által kidolgozott ok­mányról, annak az egyes pártok tevékenységét közvet­lenül érintő részleteiről. Az elnöklő Jean Terpfe. a Bel­ga KP elnökhelyettese a kedd délelőtti ülésen elsőnek a finn pártküldötíség veze­tőjének. Aarne Saarinennek, a Finn KP elnökének adta meg a szót. Saarinen rámu­tatott, hogy a közös konfe­rencia kidomborítja a mar­xista—leninista pártok össze­tartozását. a pártoknak azt az akaratát, hogy a békéért, a demokráciáért és a szo­cializmusért vívott közös harcukat tovább erősítik. A finn küldöttség vezetője mél­tatta a berlini értekezlet gondos előkészítését, majd utalt a Helsinkiben alig egy éve zárult európai bizton­sági és együttműködési érte­kezletre. amelynek sikeréhez a 'nemzetközi erőviszonyok­ban a szocializmus erői ja­vára történt kedvező válto­zás nagyban hozzájárul. A Finn KP elnöke a továb­biakban emlékeztetett arra, hogy a II. világháború után Finnországban is hatalmas ideológiai és politikai harc kezdődött az ország külpoli­tikai irányvonalának meg­határozásáért. A fejlődés egyik eredménye, hogy Finn­ország nagyon pozitívan já­rult hozzá az európai biz­tonsági értekezlet előkészíté­séhez és lebonyolításához. Végül az okmánytervezetről szólva pártja teljes támoga­tásáról biztosította annak a leszerelésre, a katonai töm­bök egyidejű felosztására vonatkozó részeit. A következő felszólaló Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke volt. Ö is kifejtette, hogy az Osztrák KP hozzájárulását adja az értekezlet elé ter­jesztett okmány tervezethez. Majd az osztrák belpolitikai helyzetet elemezte. Rámuta­tott, hogy Ausztria állandó semlegessége hozzájárulás az európai békés együttéléshez. Aláhúzta, hogy a Szovjet­unió, mint a szocializmus! legerősebb országa, az SZKP, mint a kommunista világ­mozgalom legerősebb pártja, különösen nagy cs pozitív szerepet játszik a nemzetkö­zi osztályharcban. Hrisztosz Petasz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja KB Politikai Bizottságának: tagja sötét színekkel ecse­telte felszólalásában a cip­rusi állam felszámolására, kettéosztására Irányuló im­perialista terveket. Elismer réssel adózott az okmányter­vezet ciprusi vonatkozású részeiről. Síkraszállt a' hel­sinki elvek maradéktalan betartása mellett, sürgette a Ciprusra vonatkozó ENSZ- liatározatok érvényesítését. A ciprusi pártküldöttség veze­tője köszönetét mondott a Görögországhoz, Törökor­szághoz és más országokhoz intézett legutóbbi szovjet jegyzékért, amely nemzetkö­zi konzultációt sürget az ENSZ keretében a ciprusi problémáról. A délelőtti ülés negyedik felszólalója Erich Ziegler, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárí elnökhelyettese volt. Pártja nevében teljes egyetértésről biztosította az okmány tervezetet. Aláhúzta az okmánynak azt a meg­állapítását, hogy a békés egymás mellett élés politi­kája kedvező feltételeket te- I remt annak a harcnak a to_ i vábbíejlesztéséhez, amelyet a munkásosztály, az összes de­mokratikus erők a békéért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért folytatnak. Ezután szünet következett, majd Todor Zsivkov. a Bol­gár KP KB első titkára vet­te át az elnöklést és Leovyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának adta meg a szót. (Folytatás a 2. oldalon) A Hotel Stadt-Berlin öniüetr az Alcxandcr-PIatzon, az eu­rópai kommunista és munkáspártok konferenciájának szín­helye Púja Frigyes külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson Kop­penhágában tartózkodik, megkezdte tárgyalásait dán kolle­gájával, Knud Borge Andersen Púja Frigyes kedden, dá­niai tartózkodásának máso­dik napján vidékre, a Fyn- szigetre látogatott. Útjára el­kísérte Oláh József, a Ma­gyar Népköztársaság koppen­hágai nagykövete és a dán külügyminisztérium több ma­gas rangú munkatársa, Púja Frigyes a dán királyi légi- ierő különgépén déltájban ér­kezett az ország második legnagyobb, 3400 négyzetki­lométer területű szigetének „fővárosába”, Odensebe, a el nagy dán író, Andersen szü­lőhelyére, K ül ügy mi n i szterü n k Odeh - seben ' megtekintette Dánia legnagyobb hajógyárát. Púja Frigyes külügymi­niszter délután érkezett visz- sza Koppenhágába. Az est folyamán Oláh József nagy­követ fogadást adott kül­ügyminiszterünk tiszteletere a nagykövetség épületében. A program .szerint a ma­gyar—dán hivatalos külügy­miniszteri tárgyalások szer­dán fejeződnek be. Miiiyes öl ével zártai Az elmúlf tervidőszak gazdálkodása a megyei tanácsülés előtt „Egyértelműen megállapít­ható, hogy a magunk mögött Hagyott öt év gazdag, termé­keny időszak volt. Ebben az időszakban megyénk eddigi leggazdagabb, legeredménye­sebb ötéves tervét valósítot­tuk meg.” A tegnapi, me­gyei tanácsülés elé terjesz­tett, részletes. írásos anyag­ból valók ezek a mondatok, jellemzésként arra a nagy­arányú, sikeres munkára, melyet az elmúlt tervidő­szakban végeztünk el. Teg­nap került ugyanis a me­gyei tanácsülés elé a múlt évi költségvetési és fejlesz­tési' alap gazdálkodásáról, a negyedik ötéves költségvetési és fejlesztési terv teljesítésé­ről szóló jelentés, dr. Ladá­nyi Józsefnek, Borsod-Aba- ű.j-Zeanplón megye tanácsel­nökének előterjesztésében. Részt vett a tanácsülésen dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja,' a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, dr. Zlehovszky József, a Leg­főbb Ügyészség osztályveze- tő-helyettese is. Az írásos anyaghoz Sánta László, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője tűzött szóbeli kiegészítést. Az elmúlt' tervidőszakban húszmilliárd forintnál na­gyobb összeggel gazdálkodott a tanács, ebből tíz és fél milliárd forintot, a lakosság ellátásának javítására fordí­tottak. Ennek következmé­nyeként mérséklődött a la­káshiány, javult az ivóvíz- ellátás, minden eddigit meg­haladóan növekedett a gyer­mekintézmények hálózata, korszerűbbé váltak az okta­tási és egészségügyi intézmé­nyek. javultak az élet- és munkakörülmények. nem utolsósorban pedig kedvező feltételeket sikerült megte- teremteni az ötödik ötéves terv megkezdéséhez, az előt­tünk levő. újabb nagy fel­adatok vég reh a j tásáh pz. Mindenki előtt köztudott, hogy egyik, legfontosabb lei­adat az elmúlt tervidőszak­ban is a lakások számának gyarapítása volt. A célcso­portos, valamint az egyéb állami és magánlakás-építé­seket is figyelembe véve a megyében 30 ezernél több. — Miskolcon 10 ezernél több — lakást sikerült megépíte­ni. Megyénk minden városa teljesítettel vágj’ túlteljesítet­te lakásépítési tervét. Az el­múlt öteves tervben mintegy’ százezer ember költözhetett új otthonba. A száz lakásra jutó családok száma a me­gyében az 1971. évi 119-ről a tervidőszak végére 111-re, Miskolcon pedig 131-ről 122- re csökkent. A terv 820 bölcsődei he1" kialakítását tűzte célul es 108(1 helyet sikerült megte­remteni. Az óvodákba csak­nem nyolcezerrel több gyer­mek járhat. Készül a mis­kolci gyermekkórház, mely­nek átadása ebben az évben várható. A szociális ottho­nok férőhelyeinek száma 130- nel gyarapodott. A vízellátásra, a csatorná­zás fejlesztésére 776 millió forintot fordítottak. Ebből Miskolcon 417 millió forin­tot. A községekben 39 viz- mütársulat folytatott beruhá­zói tevékenységet, ebből 28 befejezte az építést, 11 tár­sulatnál pedig a jövő évben várható a program megvaló­sítása. A tervidőszakban el­végzett munkák eredménye­ként a vezetékes ivóvízellá­tásba bekapcsolt népesség aránya megv -nkben az 1970. év végi 44.8 százalékról 53.2 százalékra növekedett. A csa­tornázott területen élő né­pesség aránya 22.9 százalék­ról 23.8 százalékra nőtt. E két utóbbi mutató egyéb­ként elmarad országos át­lagtól. Mint ahogyan az itt felsorolt, vagy más ágaza­tokban elért, szép sikerek, eredmények ellenére ugyan­csak számos vonatkozásban elmaradunk az országos szinttől. Az írásos anyagban és a napirend vitájában ezekről is sző esett. A váro­sok lakásellatol.bsága — pél­dául Miskolcon most is tíz­ezernél több ember vár la­kásra — a vezetékes ivóvíz, a csatorna, a kórházi agyak szánta, a bölcsödéi, az óvo­dai. az általános iskolai el­látás. a tömegközlekedés fej­lesztése — mind további, fon­tos tennivaló. A feladatok sokasága vár megoldásra az új ötéves tervben is. A siker záloga pedig a már nagy eredménnyel befejezett1 terv­időszak. Következő napirendi pont­ként dr. Deák András me­gyei főügyész tájékoztatta a tanácsülést a megye törvé­nyességének , helyzetéről, amely témánál felszólalt Zle­hovszky József is. A tanács­ülés szervezeti kérdések elő­terjesztésével zárult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom