Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

ÉSZAK-MAGYAROR 5ZÁG2 1976. június 27., vasárnap Ujdiplomás pedagógusok (Folytatás az 1. oldalról) vitett intézeti tanácsaiéi; ke­retében a diplomaátadó ün­nepélyre. Az elnökségben he­lyet foglalt Molnár András, az MSZMP Sárospatak városi Bizottságának első titkára. Varga Gáborné, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Tóti i József, a városi tanács elnö­ke, valamint az Oktatási Mi­nisztérium és a Pedagógus Szakszervezet képviselői. A Himnusz elhangzása után Kö- döböcz József, intézeti igaz­gatóhelyettes üdvözölte a megjelenteket. Ünnepi beszé. det dr. Károly István intéze­ti igazgató mondott, melyben — többek között — hangsú­lyozta, hogy az elmúlt tanév­ben a kommunista szakem­berképzés az intézetben jó eredménj'eket hozott. Az is­kola hallgatói számos megyei és országos versenyen értékes helyezéseket értek el, díjakat nyertek meg. Az oktató, ne­velő testület ésszerűen hasz­nálta fel a meglevő adottsá­gokat. Többek között ennek, köszönhető, hogy mind a 154 államvizsgára jelentkezett ta_ nító- és óvónőjelölt megfelelt. Jó eredményeket hozott a speciál-kollégiumok beveze­tése is, amelyek révén, a hall­gatók egy része oklevélkiege- szítést nyert. Az ünnepi beszéd után az intézet igazgatója okleveles tanítókká és óvónőkké nyil­vánította, fogadta az ifjú szakembereket, majd átadta a diplomákat. Külön gratulált a négy vörösdiplomás, illetve 12 jeles diplomával végzett tanítónak, illetve óvónőnek A sárospataki öregdiákok baráti köre nevében dr. Har- sányi István köszöntötte az újdiplomásokat, majd átad­ta a baráti kör jutalmait. Kedves színfoltja volt az ün­nepségnek, amikor az óvodá­sok és kisdobosok köszöntöt­ték az új pedagógusokat. Az ünnepi kibővített intézeti ta­nácsülés keretében megtartott diplomaátadó ünnepély az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Immár hagyományként, zártkörű rendezvényen került sor a Comenius-gyűrű avató. ra. Az új pedagógusok a gyű­rűt kehelybe helyezték, bort töltöttek rá, majd felhangzott a pataki diáknóta; „Bodrog partján van egy város.. Előtérben a szolgáltatás A Sajószentpéteri Vegyes­ipari Szövetkezet tagsága jú­nius 25-én, Tőzsér János szö­vetkezeti elnök előterjesztése alapján rendkívüli közgyűlé­sen vitatta meg és hagyta jó­vá a szövetkezet ötödik öt­eves gazdálkodási és fejlesz­tési tervét. A terv kimunkálása során messzemenően figyelembe vették az ipari szövetkezetek alapvető rendeltetését, ennek megfelelően előtérbe helyez­ték a szolgáltatások erőteljes növelését, ezen belül is a ha­gyományos személyi szolgál­tatások kulturáltságának és színvonalénak emelését. Min­denütt a növekvő követelmé­nyek korszerű kielégítésére törekednek. A szövetkezet tervei dina­mikus fejlődést irányoznak elő valamennyi ágazatban. Az árbevételt például öt év alatt 10 millió forinttal kívánják növelni, ez azt jelenti, hogy 1980-ig elérik az 50 millió fo­rintos árbevételt. A termelés növekedését szinte kizárólag a termelékenység fokozásával akarják növelni, mert öt év alatt lényeges létszámnöveke­déssel nem számolnak. A bérszínvonal-növelésre is nagy gondot fordítanak. Ügy tervezik, hogy öt év alatt át­lagosan 20 százalékkal növe­lik a kereseteket. Ez azt jelen­ti, hogy a jelenlegi 28 762 fo­rintos évi átlagot a tervidő­szak végéig 33 350 forintra növelik. Az egy főre eső ter­melési érték az 1976-os 164 556 forintról, az ötödik ötéves terv végéig, 201 646 .forintra növekszik. A terv szerint a beruházásokra is je­lentős összeget fordítanak, több mint 6 millió forintot, összfejlesztésre öt év alatt közel 8 millió forintot irá­nyoztak elő. A beruházási ke­retből elsősorban a termelő­berendezéseket korszerűsítik, gépeket vásárolnak, és javít­ják a munkakörülményeket, bővítik az üzemeket. A szövetkezet tagsága ezen a közgyűlésen kiegészítette a szövetkezet alapszabályát és módosította a szövetkezet több más szabályzatát. Halalmi karc Kínában „Felkészülés a Mao utáni Kínára” címmel a kormány­hoz közei álló Japan Times szombati vezércikkében a következőket írja; az a hi­vatalos kínai bejelentés, amely szerint Mao Ce-lung nem fogad többé külföldi ál­lamférfiakat, spekulációk egész garmadáját idézte elő a kínai vezető egészségi ál­lapotát, politikai befogásá­nak szintjét és a Mao utáni korszak kilátásait illetően. Felvetődik a kérdés; hitelt lehet-e adni a bejelentés ama állításának, hogy Mao Ce-tung aktívan folytatja munkáját. Szembetűnő tény, hogy a döntést, amely szerint az el­nök nem fogad többé kül­földi vendégeket, a párt köz­ponti bizottsága hozta Mao Ce-tung korábban megszo­kott hozzájárulása nélkül Ez azt jelentheti, hogv nem egy­szerűen a pártelnök romló egészségi állapotáról van szó. hanem politikai befolyásá­nak csökkenéséről is. Mint ismeretes — a Csou En-laj halálát követő ha­talmi harc jelenleg is folyta­tódik. Várható, hogy Mao Ce-tung halála után még éle­sebb küzdelem indul meg a pragmatikus mérsékeltek és a radikális kulturális forra­dalmi szárny képviselő' kö­zött. Ebben az összefüggés­ben nyilvánvaló, hogv mind­két szárny felkészül az el­nök halálára. S a központi bizottság Mao Ce-tung el­szigetelésére irányuló dönté­se a mérsékeltek ellenlépé­se lehet a radikálisokkal szemben. A Mao utáni Kína közele­désének kérdése élénk figyel­met kelt a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Japánban is. Az új éra fel­veti a szovjet—kínai viszony fokozatos normalizálásának lehetőségét. Nyilván ez a magyarázata annak, hogv az Egyesült Államok hirtelen nagyfokú érdeklődést tanúsít a kínai—amerikai kapcsola­tok rendezése iránt — mu­tat rá egyebek között a Ja­pan Times vezércikke. Véne! lel! vili a népek elleni Isiiét leknek! A Magyar Szolidaritási Bizottság elnökségének nyilatkozata A Magyar' Szolidaritási Bizottság elnöksége mély felháborodását fejezi ki a Dél-afrikai Köztársaság faj­üldöző kormányának újabb terrorakciói miatt, amellyel meg akarja félemlíteni az ország többségét alkoto szí­nesbőrű tömegeket, s le akar­ja törni az emberi jogokért, a nemzeti felszabadulásért folytatott igazságos küzdel­meket. A Johannesburgban és Sowetoban elkövetett terror- cselekmények során a népel­lenes hatalom erőszakszervei több száz afrikait gyilkoltak meg, s mintegy ezer tünte­tőt tartóztattak le. Ez a vé­res terror újra nyilvánvaló­vá teszi a fajüldöző rezsim agresszivitását, de ugyanak­kor félelmét is a társadalmi és nemzeti felszabadulásért küzdő néptől. Az elnökség a leghatározottabban elítéli a fajüldöző kormányzat terror­politikáját, s követeli a nép­irtás azonnali megszünteté­sét. A világ haladó erőiv’ együtt követeljük, hogy min­denütt szerezzenek érvényt az Egyesült Nemzetek Szer­vezete korábbi döntéseinek a Dél-afrikai Köztársaság nem­zetközi elszigetelésérpl. a dél-afrikai nép jogainak biz­tosításáról, s a törvényelle­nesen megszállt Namíbia függetlenségének helyreállí­tásáról. A Magyar Szocialista Mun. késpárt Központi Bizottságá­nak meghívására június 18— 26. között hazánkban tartóz­kodott a Svéd Baloldali Párt —Kommunisták pártmunkás- küldöttsége, Lars Pettersen- nek, a Központi Bizottság ap­parátusa szervező titkárának vezetésével. A küldöttség ta­nulmányozta a szocialista épí­tés és pártmunka tapasztala­tait az építőiparban, megbe­széléseket folytatott a KB ipa­ri. mezőgazdasági és közieke. dési osztályán, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. A S^éd Baloldali Párt—Kommunis­ták küldöttsége szombaton elutazott hazánkból. Zalaegerszegen szombaton befejeződött a Magyar Közgaz. dasógi Társaság XV. országos vándorgyűlése. Vezető köz­gazdászaink a háromnapos tanácskozáson a hazai gazdá­sági élet, a gazdasági és mű­szaki előrehaladás alapkérdé­seivel foglalkoztak. A ván­nászok tanácskozása dorgyűlés fő témája „A gaz­dasági növekedés forrásai” volt. A szombati záróülésen, a szekcióülések tapasztalata­it összegezték. A tanácskozá­son több döntésre érett ja­vaslatot is kidolgoztak, ame­lyek gyorsíthatják gazdasági életünk előrehaladását. Számvetés A z országgyűlés nyári ülésszakának első témája az 1975. évi költségvetésről szóló számadás volt. Az ország gazdasági mérlegének alakulá­sához áttételesen kapcsolódik az ülésszak má­sik két kérdése is; az élelmiszerekről szőlő törvény, valamint a munkaerő-gazdálkodásról, a szakmunkásképzésről szóló, immár hétéves törvény végrehajtása is. Hiszen nyilván befolyásolja a gazdasági egyensúlyt az élelmiszerek) termelésének aránya, forgal­mazásának módja, és kedvező, vagy kedvezőtlen irányban hat a munkaerővel történő jó. vagv helytelen gazdálko­dás. A múlt év gazdálkodásának három különösen fontos tényezőjét emelte ki expozéjában a pénzügyminiszter. El­sőként a legfontosabbat: hazánk gazdaságának fejlődése és gazdálkodó szervezeteink tevékenysége az országgyű­lés által a tervben és a költségvetésben meghatározott fő irányokat követte. A gazdasági kérdésekben valamelyest is járatos olvasó a megállapításhoz mindjárt kommentárt is fűzhet: a terv megvalósítása, a költségvetés megtar­tása meglehetősen nehéz körülmények között sikerült. Is­meretes, hogy a negyedik ötéves terv jelentős eredmé­nyei ellenére — részben külső, kedvezőtlen változások hatására —. a népgazdaság egyensúlya a korábbinál bi­zonytalanabbá vált. A külső változások, a tőkés világot megrázó energia- és nyersanyag válság óhatatlanul rontot­ta külkereskedelmi mérlegünket. De különböző belső problémák is 'a korábbinál világosabban mutatkoztak meg. Így a munkaszervezés fogyatékosságai, a beruházási fe­gyelem lazaságai, az anyag- és energiagazdálkodás hiá­nyosságai, a munkaerő indokolatlan mozgásai, az admi­nisztrációs létszám túlméretezettsége stb. A külkereskedelmi árak a múlt évben sem alakultak számunkra kedvezően, de a múlt évi tervben már figye­lembe vették azokat, több intézkedés már az ellensúlyo­zást szolgálta. Vállalati szinten érezhető volt az a törek­vés, hogy mind nagyobb arányban készüljenek a világ­piaci igényeknek megfelelő minőségű áruk, hogy a ter­mékek valóban versenyképesek legyenek, hogy a szá­munkra szükséges importáruk ellenében a hazai ipar és mezőgazdaság termékeivel tudjunk fizetni, ne romolják tovább fizetési mérlegünk. A múlt évi költségvetést alakító tényezők közüL harma­dikként a miniszter azt említette, hogy 1975, a negyedik öléves terv záróesztendeje, az ötödik ötéves terv megala­pozását szolgáló időszak volt, amelynek munkáihoz az MSZMP XI. kongresszusa, a kongresszus tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny, a kongresszuson elfogadott távlati célok adtak a szokásosnál nagyobb lendületet. Sorolhatnánk tovább az expozé és a vita megállapításait. A figyelmes olvasó néhány példából is kiolvashatja, hogy az idei év különböző intézkedései mennyire a múlt évi tapasztalatok figyelembevételével készültek. A háztáji gaz­daságok állatállományát növelő rendelkezés, a gépkihasz­nálást szorgalmazó vállalati intézkedések, az adminisztrá­ciós létszám növekedését megakadályozó rendelet és a többi, éppen a fejlődést akadályozó ellentmondásokat hi­vatott megszüntetni. LÁGHIRADO Ma tartják a portugál elnökválasztást. A kampány egész héten át lankadatlanul folyt. Ebből a hangszórós kocsiból Eanes tábornok, a legnagyobb esélyes kortesei árasztják cl röplapokkal a lisszaboni utcákat Az olaszok hívek marad­tak déli vérmérsékletükhöz: a rekord részvételt hozó két­napos választások után haj­nalig lengtek a zászlók a római kommunista pártköz­pont előtt, zúgott-zengett a hagyományos munkásmoz­galmi, induló, a Bandiéra Itossa, a Vörös zászló. Volt ok az önfeledt ünneplésre, hiszen az Olasz' Kommunis­ta Párt három és fél mil­lióval növelte szavazóinak számát és Itália parlamenti- politikai képe alaposan át­rajzolódott. A hét második felével már a nyílt és kulisszák mögötti tárgyalások sorozata kezdő­dött. a hogyan tovább jegyé­ben. A helyzetet kétségkívül bonyolítja, hogy a keresz­ténydemokraták — főként a szélsőjobboldal és a kis pár­tok rovására — lényegében megőrizték állásaikat, de a kommunisták előretörése, va­lamint a szocialisták „szin­ten maradása” mégis kedve­zőbb arányokat alakított ki a baloldal javára. Tulajdon­képpen minden azt sugall­ná. hogy egy széles, nemzeti egységkormány alakuljon, különös tekintettel a kriti­kus olasz gazdasági állapo­tokra. s a késlekedő refor­mokra. Olyan kormány, amelyben a kommunisták is részt vesznek, vagy legalább olyan, amely nem a kommu­nisták éllen kormányoz. A kereszténydemokraták azon­ban mind ez ideig nem mu­tattak hajlandóságot a vál­tozásra, s inkább tovább folytatnák Róma kormányoz­hatatlan korszakát. Eszerint semmi sem módosulna Itá­liában? Ezt a júniusi két na­pot nehéz lenne kitörölni az olasz történelemből. Az olasz választások egy­úttal újabb példáját szolgál­tatták annak, hogy konti­nensünkön felívelőben van a haladásért folytatott társa­dalmi harc, a kommunista pártok küzdelme. Ezért lesz olyan kiemelkedő esemény a testVérpártok keddre, Berlin­be összehívott értekezlete, amely a legmagasabb szin­ten tanácskozik majd az erő­feszítések egybehangolásáról, a cselekvő szolidaritásról. Az értekezletet hosszú előkészí­tő szakasz előzte meg, amely­nek során a huszonnyolc párt képviselőiből alakult szerkesztő bizottság kidol­gozta a konferencia elé ke­rülő dokumentum javaslatot. Libanonban sajnos az az újság, hogy nincs újság. Az arabközi békefenntartó erők megérkezése egyelőre nem hozott sok változást, már a hét első napja egy újabb tűzszünet, s annak öt órán belül történt felborulásának jegyében telt el. A szaúd- arábiai „semleges pályán” zajló egyiptomi—szíriai mi­niszterelnöki értekezlet, Kú­ráit politikai nyilatkozata, a jordániai király és az iraki elnöki különmegbízott moszk­vai tárgyalásai a diplomáciai erőfeszítésekről tanúskodnak. Természetesen a kérdőjelek változatlanul ott Sorakoznak: vajon Damaszkusz és Kairó hirtelen közeledése, együttes katonai és politikai bizott­ságaik felállítása mennyiben ’«•hét tartós, miiven alánon jöhet létre, amikor röviddel ezelőtt még főként az ellen­tétek uralkodtak. Az utóbbi hetekben mind gyakoribbak lettek a jelen­tős, Afrikával kapcsolatos híx’ek. A most záruló héten tovább tartott ez a folyamat — különböző előjelekkel. „Valahol Nyugat-Németor- szágban”, a korábbi hambur­gi terv helyett a bajor er­dőben találkozott Kissinger amerikai külügyminiszter Vorster dél-afrikai kormány­fővel. Azzal a Vorsterrel, akinek börtönországában im­már két hete véres esemé­nyek zajlanak, ahol az alig ismert Soweto város a feke­te többség tiltakozásának új jelképe lett. Az amerikai dip­lomácia azonban nemcsak a fajgyűlölő rezsimmel ápolta kapcsolatait, hanem a Biz­tonsági Tanácsban megaka­dályozta Angola ENSZ-tag- ságát. A tanácsban tizenhá­rom ország, beleértve Nagy- Britanniát és Franciaorszá­got is, Angola felvétele mel­lett adta le voksát, Kína nem vett részt a szavazás­ban, ami ugyancsak sajátos állásfoglalás volt, s a tizen­ötödik, Egyesült Államok leadta a tagságot megakadá­lyozó vétót. ' Egy nagyszerű és áldoza­tos küzdelem beteljesülésé­nek vagyunk tanúi: az egy­séges Vietnam nemzetgyűlé­se hivatalosan, államjogilag is kimondta a két ország­résznek a Vietnami Szocia­lista Köztársaság keretében történő újraegyesülését. Az eseményt szeretettel köszön­ti a szocialista közösség, s a haladó nemzetközi közvéle­mény. Ott voltunk a viet­nami nép mellett a nehéz háborús időszakban, s ott állunk mellette a helyreállí­tás, újjáépítés, az új gazda­sági alapok és társadalmi viszonyok kiformálásának következő évtizedeiben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom