Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

1976. június 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Termelőszövetkezetek figyelmébe! 1 Sarcai Dózsa Tsz ¥é!eméiiyek az üzemi taokráciáról » • • a Miskolci liveggyárüan lasisi versenyfelhívása A korcsai Dózsa Mg. Ter-, melőszö vet kezet í elhívással lordul a megye mezőgazda­sági termelőszövetkezeteihez, hogy az ország kenyerének és a népgazdaság export-áru­alapjának biztosítása1 érdeké­ben az aratási munkákat idő. ben és jó minőségben, a szo­cialista versenymozgalom szellemében Végezzék. Három kategóriában A gyors, veszteségmentes aratás érdekében a karosai Dózsa Tsz — a megyei TE- SZÖV útján — aratási ver­senyfelhívást juttatott el me­gyénk valamennyi termelő­szövetkezetéhez. Versenyfel­hívásuk 02 V. ötéves terv egész időszakára vonatkozik, s a részvételt minden év jú­lius 10-ig kell írásban a me­gyei l]ESZÖV-höz eljuttatni. Az aratási munkaversenyt három kategóriában, 1000 hektárig, 1000-töl 2000 hektá­rig és 2000 hektár leletti ka­lászos területtel rendelkező tsz-ek kategóriájában hirde­tik meg. Az értékelésnél a 300 hektár alatti kalászos te­rülettel rendelkező tsz-eket is figyelembe veszi a verseny- bizottság. Az aratási verseny győztese a kategóriagyőztesek közül kerül ki. Az esetleges holtversenyt a 10 órára eső teljesítmény dönti el. Ä (clariaí A verseny célja, hogy a ter­melőszövetkezetek jó iizem- és munkaszervezésükkel biz­tosítsák a gabonabetakaritás gyors ütemét, kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a napi betakarított ter­mények mennyisége növeked­jen, az aratás ideje minél rö- videbb időre lecsökkenjen. Az értékelési szempontok: a 10 órára eső összes kom- bájnteljesítmény és a bclaka_ vitáshoz igénybe vett naptá­ri napok száma. Kizáró okok közé tartozik az, ha a kombájnolásra 25 naptári napnál többet vesz igénybe az üzem, ha a tarló- hántást és a nyári mélyszán­tást a kombájnolást követően 10 napon belül nem fejezi be, ha a gépesítésben, illetve az aratásban résztvevők között szocialista címért küzdő bri­gád nem található és ha az idegen gazdaság által végzett kombájnolás az összterület 30 százalékát meghaladja. Krcdmcin liinlclcs augusztus 20-án A versenyértékelő bizottság tagjai közölt ott lesz az MSZMP Borsod meeyei Bi­zottságának, a Borsod megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyúnak és a Borsod megyei TESZÖV-nek a képviselője. A; aratási versennyel kap­csolatos adatszolgáltatást min­den évben s így ez évben is augusztus 10-ig kell bekülde­ni a megyei TESZÖV-nek. A verseny eredményhirdetésére minden esztendőben augusz­tus 20-án kerül sor. Az aratási versenyre a TE- SZÖV. « Borsod megyei Ta. nács mezőgazdasági osztálya és a karosai Dózsa Tsz veze­tősége ajánlott fel díjakat. A Dózsa Tsz által alapított vált. dorserlcget a tervciklus alatt többszörösen győztes gazda­ság fogja véglegesen elnyer­ni. Szorít a határidő, sok a munka KiErávóEs Sielyett, megoldást Tanulságos tanácskozás a Tiszai Lrőwíí építkezésen Az új erőmű első gépegy­A Tiszai Erőmű I. ütemé­nek beruházása olyan ké­szültségi fokot ért el, hogy a beruházó szükségesnek látta egy igazgatói szintű tanács­kozás összehívását a további munkák koordinálására. Az Erőmű Beruházási Vállalat szervezésében megtartóit egyeztető tárgyaláson a Ko­hó- és Gépipari, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselőin kí­vül részt vettek a kivitelező vállalatok gazdasági veze­tői is. Halasi Zoltán, az Erőmű Beruházási Vállalat igazga­tója elmondta: a Lenin vá­rosban épülő 860 megawattos erőmű első gépegységét még ebben az évben üzembe kell helyezni. Ez azt jelenti, hogy decemberben, a párhuzamos kapcsolás létrejöttével már villamos energiát kell termel­ni. Az igazgató kitért rá, hogy a külföldi partner a tervezettnél később tudta a kazánokat és tartozékait le­gyártani. illetve leszállítani. Emiatt kissé eltolódott a be­rendezések szerelése. A ha­táridőcsúszás természetesen kihatott a hazai építő- és szerelőipari vállalatok mun­kájára is, jóllehet korábban a beruházási program sze­rint végezték feladatukat. A beruházás jelenlegi hely­zetéről es a főbb feladatok­ról Tápai József, az ERBE létesítményi főmérnöke adott áttekintést. A főmérnök szólt róla, hogy a közelmúltban miniszterhelyettesi szinten rögzítették az egyes gépegy­ségek építésének, szerelésé­nek határidejét. így, az I-es blokk, illetve gépegység üzembe helyezésének határ­ideje 1076. december 15. A már épülő II-és számú gép­nek ’ 377. május 15-re kell elkészülnie. A harmadik blokkot a jövő év októberé­ben. a negyediket 1078. már-, -vjs i-én kell átadni rendel­tetésének. ségének üzembe helyezéséig bő öt hónap van hátra. Ad­dig azonban még temérdek munkát kell a kivitelezők­nek elvégezniük. "A 22-es számú Állami Építőipari Vál­lalatnak többek között a víz­lágyító, az üzemi főépület, s a vízmű építésében van még tennivalója. Az üzemi fő­épület mielőbbi teljes befe­jezését indokolja, hogy itt kap helyet az erőmű külön­böző üzemrészeit, munkahe­lyeit összekötő telefonköz­pont és a hővezénylő klíma­berendezése. Ugyancsak eb­ben az épületben helyezik el az üzemeltetéshez nélkülöz­hetetlen számítógépet és az adatgyűjtő berendezést. A tájékoztató szerint a hű­tővízrendszer főbb létesítmé­nyei elkészültek. Július kö­zepére itt is olyan készült­ségi fokot kell a kivitelezők­nek biztosítani, hogy a pró­bákat elvégezhessék. A víz­lágyítónál ugyancsak feszített munkára van szükség, mert a sótalanilott víz termelését néhány héten belül meg kell kezdeni. A beruházó nem tartja ki­elégítőnek a különböző cső­vezetékek szerelésének üte­mét. A 22-es számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója ezzel kapcsolatban megje-' gyezte, hogy jobb összhangra lenne szükség a Csőszerelő- ipari Vállalat és az építők között, hogy ne akadályozzák egymást a munkavégzésben. Az Építésügyi- és Város- fejlesztési Minisztérium kép­viselője a vita során nagyon határozottan leszögezte: úgy kell a munkát megszervezni, hogy a feladatokat határidő­re teljesítsék. A jogi kibúvók helyett a problémák megol­dásának lehetőségeit kell minden vállalatnak keresni, mert csak ez vezethet ered­ményre. A Csőszerelőipari Vállalat vezetői úgy nyilatkoztak, hogy van elegendő kapacitá­suk a hátralévő munkák végzésére. A Hőtechnika Vál­lalat részéről viszont aján­latos volna a nagyobb lét­szám biztosítása és a több műszakos munkarend beve­zetése. Ez annál is inkább indokolt, mert legalább tíz­ezer méter hosszúságú cső­szigetelést kell elvégezniük, amihez még csak ezután fognak hozzá. Ezenkívül, hát­ra van még a kazán szige­telése is, amely legalább 80 ezer mun kaőra-ráfordítást igényel. Az Országos Szakipari Vál­lalat képviselői a tanácsko­záson bejelentettek, hogy in­tézkednek a munkált meg­gyorsítása érdekében. Így például újabb festő- és má­zoló szakmunkásokat irányí­tanak az. erőműhöz es külön műszaki vezetőt bíznak meg á munkák koordinálásával. A szerelőipari vállalatok közül az Április 4. Gépipari Mű­vek tevékenységével a beru­házó összességében elégedett. Mindössze néhány import berendezés időben történő beszel zése jelent gondot, amit a KGM-mel közösen igye­keznek megoldani. A Ganz- MÁVAG szakemberei ugyan­csak betartják a határidőket, ugyanez vonatkozik a Láng Gépgyár tevékenységére is. A villamos berendezések sze­relésénél, melyet a VER­TESE végez, a legnagyobb problémát a 6 kilovoltos ká­belhiány jelenti. Ha nem si­kerül a szükséges mennyisé­get időben beszerezni, köny- nyen batáridőeltolódást okoz­hat. Enélkül u^.unis nincs üzembe helyezés. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy egy hónap múlva ismét ta­lálkoznak és számot adnak a végzett munkáról. L. B. Az Üvegipari Művek Mis- i kolci Gyárában keresik, ku­tatják .azokat a módszere­ket, amelyek 'legmegfelelőb­bek az üzemi demokrácia hatékony érvényesítésére. Kardos Imre, a gyár igaz­gatója elmondotta: az üzemi demokrácia megvalósítására újlf-ita fórumrendszert ala­kítottak ki ez év tavaszán. Erre annál is inkább szük­ség volt, mivel korábban csupán a negyedévenként megtartott termelési tanács­kozások és a szakszervezeti taggyűlések nyújtottak lehe­tőséget a dolgozók tájékozta­tására, illetve a javaslatok, problémák felvetésére. Most hetente összeül az üzemi négyszög, havonta egy alka­lommal pedig a középveze­tőknek tartanak műszaki el­igazítást — a munkások kép­viselői természetesen itt is jelen vannak. A műszaki kon lierenciák megrendezésére — a brigádvezetők bevoná­sával — negyedévenként ke­rül sor. A brigádok vezetői évente kél ízben értekeznek, cserélik ki tapasztalataikat. Ezenkívül továbbra is jó le­hetőséget jelentenek a prob­lémák megvitatására az üzemrészenként rendszeresen megtartott termelési tanács­kozások. Követésre méltó kezdeményezés a lvISZ-fóru- mok rendezése is — a leg­több kérdés, javaslat a fia­taloktól érkezik. — A lehetőségek tehát adottak az üzemi demokrácia érvényesítésére — mondja az igazgató, s hozzáteszi: a gyár vezetői azonban a dolgozók, sokkal nagyobb aktivitására számítanak. Az a helyzet ugyanis, hogy az értekezlet­re, tanácskozásokra az érin­tettek közül sokan nem men­nek el, s nem kielégítő a részvevők aktivitása sem. Az is igaz, hogy közvetlenül a munkával, a termeléssel kap­csolatos észrevétel, javaslat meglehetősen kevés érkezik az üzemrészekből. A dolgo­zók érdekeit szolgálja példá­ul a kisgépesítés megoldása, s a munkásvédelem javítása is. Érthetetlen, hogy ezzel kapcsolatban nem tesznek ja­\ vasiatokat, még azok sem, akik az adott munkaterüle­teket a legjobban ismerik. Hasonló a helyzet az újítá­sokkal is: az év első felében mindössze öt újítást nyújtot­tak be. A passzivitás, a közömbös­ség okait kutatják, s igye­keznek meg is indokolni az üzem vezetői. De mi a véle­ményük minderről a legille­tékesebbeknek, a dolgozók­nak. Kerekes György, lakatos: — Tettünk mi szép szám­mal javaslatot: például az anyagellátással kapcsolatosan —, hogy csak egyet említsek. Három éve már, hogy gon­dot okoz a szögvas hiánya, s nem kielégítő a szerszám- ellátás sem. Hiába tettük szóvá ezeket többször is. még mindig nem történt kielégítő intézkedés. Ami íredig az új fórumrendszert illeti — még nem hallottam róla. Ügy tu­dom, a brigádvezetőket is csak egy alkalommal hívták össze eddig ... Mátyás Antal, marós: — Meglehet, hogy az üzem vezetői úgy vélik: közömbö­sek vagyunk az üzemi prob­lémák iránt, Higgyék el: el­megy a kedvünk a javaslat- tételtől. ha látjuk, hogy még a korábban közölt problé­máinkat sem oldották meg. S hogy sokan nem akarják befejezni általános iskolai tanulmányaikat, az üzemi is­kolában?! Azt hiszem, ez csak a „vándormadarakkal” kapcsolatban mondható cl. Farkas József, hegesztő: — A termelési tanácsko­zásokon általában mindenki részt vesz. hiszen az itt meg­beszélt feladatok, gondok minden egyes embert közel­ről érintenek. A feltett: kér­désekre mindig a következő tanácskozáson kapunk vá­laszt. A válaszokat pedig senki nem akarja elmulasz­tani. Az értekezletekről leg­inkább a vidékiek hiányoz­nak: nem szívesen döntenek a később induló vonat mel­lett . Kereskényi Pál, szállító: •— Ismerem az újfajta fó- rumredszert — jó volna, ha a gyakorlatban is érvénye­sülne. Az üzemrészünkben megtartott termelési tanács­kozásokon számos jó, hasz­nosítható javaslat hangzik cl. Sajnos, ezek legnagyobb része nem kerül be a jegy­zőkönyvbe, nem jut tovább a felső vezetőkhöz. Egy hó­nappal a termelési tanács­kozás után — természetesen — már elég nehéz lehet visszaemlékezni az ott el­hangzottakra és összeállítani a jegyzőkönyvei. Több alka­lommal előfordult ugyanis, hogy a csoportvezetőnk csak három-négy héttel a tanács­kozás után készítette el a jegyzőkönyvet. Az sem he­lyes. hogy az értekezlet idő­pontját csak aznap reggel tudatják a csoporttal. Érthe­tő, hogy akkor "mán nemigen tudnak ittmaradni a vidék­ről bejárók. Többször kértük már, hogy ezeken a megbe­széléseken esetenként vegyen reszt a gyár egyik gazdasági vezetője is. A tanácskozások­ra valahogy mindig akkor kerül sor. amikor egyik fel­sőbb vezető sincs itthon. A jegyzőkönyvbe nem került kérdésekre így aztán soha nem kapunk választ... A véleményeken érdemes elgondolkozni — mitöbb: el kell gondolkodni —! Nem biztos, hogy passzivitásról van szó. ha kevés, vagy sem­mitmondó javaslatok, kérdé­sek kerülnek a jegyzőköny­vekbe. a felsőbb vezetők asztalára. Bizonyára megol­dást jelentene, ha a gyár gazdasági vezetői esetenként részt vennének az üzemré­szek termelési tanácskozása­in. ahol a felvetődött kérdé­sekre azonnal válaszolhat­nának tis. Akkor sem a laka­tos. sem a marós nem erezné úgy. hogy három éve nem figyelnek oda a problémák­ra. A vidéki dolgozó is szí­vesebben ott maradna egy-két órával tovább, ha látja: az ő gondja a vezetőnek is megér néhány órát. S a szál­lító sem kedvetlenedne el amiatt, hogy kérdései nem kerülnek be a jegyzőkönyv­be... Déváid Hedvig Pártbizottság a Szerencsi rnm SazÉasÉÉan A Szerencsi Állami Gaz­daságban működő pártalap- szervezeíek munkáját eddig a gazdaság párt vezet őségé irányította ós hangolta egy­be. A párttagság létszámá­nak alakulása és a hatéko­nyabb pártmunka követel­ményei azonban indokolttá tették, hogy a páríalapszer- vezelek munkájának közvet­len irányítását, egybehango­lását és ellenőrzését a jövő­ben a pártbizottság végezze. Az új pártbizottság meg­választására szerdán délután került sor a gazdaság párt- értekezletén, ahol az állami gazdaság kommunistáit 85 küldött képviselte. Az eddigi pártvezetőség munkájáról Eperjesi István, a pártveze­tésig titkára számolt be. majd a hozzászólások után a küldöttek 25 tagú pártbizott­ságot választottak. A pártbi­zottság alakuló ülésén meg­választották a héttagú végre­hajtó bizottságot és a külön­böző munkabizottságokat. Az MSZMP Szerencsi Állami Gazdasági Bizottságának tit­kárává Eperjesi Istvánt vá­lasztották. Jelen volt és felszólalt a párt értekezleten Eles Gábor, a járási pártbizottság titká­ra is. Kazalrakó gépek könnyítik meg a betakarítást Perkupán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom