Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

*v ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 l 1976. június 19., szombat Kilenc tanulmány Borsod történetéhez Böngészés a Borsodi Történelmi Évkönyv V. kötetében A Magyar Történelmi Társulat Borsod megyei csoportja kiadásában megjelenő Borsodi Történelmi Évkönyvnek im­máron V. kötetét veheti kezébe az érdeklődő olvasó. Sajnos — mint ez már lassan szokásos — a kötet elég nagy késéssel készült el. Azt olvashatjuk a könyvben, hogy a kézirat 1974. ben érkezett a. nyomdába; a dr. Pusztai Béla megyei tanácsel­nök-helyettes írta előszó dátuma 1974. január 22. Most pedig 1976 júniusa van. Tény, hogy a történelmi évkönyv nem új­ság, még csak nem is folyóirat, amelynek közleményei fris­sen kell, hogy eljussanak az olvasóhoz, a hosszas átfutási idő azonban az évkönyv jelleget is megkérdőjelezi és a további kötetek elkészültét is késlelteti. Mint a korábbi kötetekről beszámoltunk, s mint ahogy dr. Pusztai Béla előszava is emlékeztet rá, az évkönyv 1-es és Il-es kötetei a hely- történeti kutatás minden részterületéről összegyűjtött, tanulmányokat közöltek. A tartalmilag a felszabadulás évfordulójához kapcsolódó III. kötet szerkesztésében már egységes szempont ér­vényesült, a IV. kötet pedig agrártörténeti, illetve terme­lőszövetkezeti, mozgalmi pro­liin volt. A most megjelent V. kötet/a megye egész te­rületéről gyűjtött és külön­böző helységeket érintő hely­történeti, helvségtörténeti részmonográfiákat tartalmaz. © Az évkönyv V. kötete ki­lenc tanulmányt tartalmaz. Elsőként Komárom y József posztumusz tanulmányát ol­vashatjuk A történelmi te­lepülés szerkezeti és forma­változásai Miskolc belváro­sának helyrajzi térképén címmel. Az elhunyt szerző a téma tudós kutatója mú­zeumigazgatóként, majd nyugdíjasként is igen sokat foglalkozott Miskolc belvá­rosa, illetve e városrész tör­ténetének kutatásával. Most megjelent tanulmánya, amely az általános ismertetésen kí­vül 16 miskolci belvárosi te­lek történetét, annak válto­zásait tárja fel, sok új érté­kes adalékkal gazdagítja Miskolcra vonatkozó ismere­teinket. Monok, Szikszó és Tokaj történetéhez is olvashatunk érdekes történeti adalékokat. Zsuffa Tibor, a monoki Kos­suth Múzeum vezetője Ada­lékok Monok község ipartör­ténetéhez címmel összegezi kutatómunkájának eredmé­nyeit, amelyben a mezőgaz­dasági jellegűnek ismert, ma 2740 lakost számláló község hajdani és mai ipari életét mutatja be rendkívül . rész­letesen, szinte napjainkig követve a nagy hírű telepü­lés fejlődését. Adóm István munkájának címe Adatok Szikszó község helytörténeté­hez. Szikszó gazdag múltja, a legújabb időszakokban pe­dig közigazgatási rangjának többszöri változása különle­ges figyelmet érdemel, s alighanem sok újdonsággal szolgál Ádám István írása. Tokaj legújabb kori történe­téhez Papp Miklós közöl adálékokat, nagyszabású ta­nulmányban mutatva be a település XX. századi törté­netének legfontosabb csomó­pontjait és összefoglalva a felszabadulást követő életét. Itt említjük még meg Nagy Géza roppant érdekes írását — Karosa község kulturális életének történetéből —, amelyben az ismert helytör­ténész-kutató pedagógus a XVIII. század végétől napja­inkig követi nyomon a köz­ség iskolai, majd a későbbi­ekben közművelődési életé­nek fejlődését. Nemesik Pál A népii demokratikus rend­szer első hónapjai Özdon és az ózdi járásban címmel az 1944. decembere és 1945. jú­niusa közötti időszak ózdi járási legfontosabb mozza­natait dolgozza fel. Megta­láljuk még a kötetben Zádor Tibor írását Senger H. Gusz­táv egykori diósgyőri kar­nagy életéről és diósgyőri munkásságáról. Szándékosan hagytuk a végére a kötet két rendkívül értékes tanulmányát; Tóth Pál írását A köztisztvise­lők társadalmi életének és politikai arculatának jellem­ző vonásai Miskolcon az 191!)—1939. években címűt, valamint Beránné, . Nemes Éva Az 1939. évi országgyű­lési választások Borsodban című tanulmányát. Végére, de nem utolsónak hagyjuk eze­ket. Közös jellemzőjük, hogy olyan időszakot és olyan tör­ténéseket mutatnak be, ame­lyeknek a mai felnőtt társa­dalom tagjai nemcsak kor­társai, nemcsak passzív ta­núi, hanem sok tekintetben aktív részeiéi is voltak. Kü­lönösen áll ez a második ta­nulmányban említett válasz­tásokra. Ebben • Tóth Pál nagyszabású ' tanulmánya igen részletesen, s elemző módon mutatja be a miskol­ci köztisztviselői réteg ki­alakulását, a közszolgálatban és magánalkalmazásban álló értelmiségieket, azok felké­szültségét, iskolázottságát, társadalmi helyzetét, befo­lyását. Nagy figyelmet szen­tel a köztisztviselők kü­lönböző rétegei egzisztenciá­lis érdekeltségének, és az eb­ből adódó politikai érdeklő­désének, esetleges aktivizá­lódásának. A nagyon is rész­letező és a felnőtt olvasónak sok személyes ismerőst is reflektorfénybe állító tanul­mány igen éles megvilágí­tásba helyezi a vezető köz­tisztviselői rétegek összefo­nódását, különböző elkötele­zettségét, a hivatalok örök­lődését és a többféle politi­kai árnyalat szerinti tagozó­dását. Nagy figyelmet szen­tel a közigazgatási tisztvise­lőkön kívül a vasúti tiszti­karnak, a pedagógusoknak, különösen a jogakadémiá­nak, a bírósági tisztikarnak. Nem az akadékoskodás, pusz­tán a pontosság kedvéért je­gyezzük meg, hogy a tanul­mányban említett hat közép­iskolán kívül még volt két középiskola — az érseki nő­nevelő intézet és az izraelita lanítónőképző —, amelyekről nem esik szó, holott az utóbbinak igen nagy volt a szerepe és jelentősége. Ezzel együtt úgy érezzük, Tóth Pál tanulmánya szélesebb körű közléét is megérdemelne, mert nagyobb érdeklődésre tarthat számot. Szinte elválaszthatatlan tőle Beránné Nemes Éva ta­nulmánya az 1939. évi or­szággyűlési választások bor­sodi eseményeiről, amely tudvalévőén az első titkos vá­lasztás volt a magyar vidé­ken. Hogy ez a választás úgy folyhatott le, ahogy lefolyt, és ahogyan azt részleteiben és összefüggéseiben is meg­ismerhetjük a tanulmányból, részben abból is következett, hogy olyan volt Borsod vár­megye tisztikara, mint ami­lyennek Tóth Pál tanulmá­nya bemutatta. Ma már so­kak előtt ismert, egyébként a felnőtt társadalom előtt részben korábban is tudott volt a sok visszaélés, mani­puláció, az akkori törvé­nyeknek is folyamatos meg­sértése, amellyel Borbély Maczky Emil főispán veze­tésével az egész állami és megyei apparátus azon mun­kálkodott, hogy az ellenzéki jelölteket szóhoz se engedje jutni, és az akkoriban egye­sült jobboldali Magyar Élet Pártja győzelmét biztosítsa. A fiatalabb generációnak ér­dekes történelmi adalék, a felnőttnek az élményeket és összefüggéseket megvilágító írás Beránné Nemes Éva ta­nulmánya. . © Átalakulóban levő korunk nem nélkülözheti a helytör­téneti kutatásokat, ismerete­ket. A Borsodi Történelmi Évkönyv újabb kötete ehhez ad nagy értékű segítséget. (benedek) LÉNYEGÉBEN eldőlt már, hogy az általános iskolát si­kerrel befejező fiatalok szep­temberben hol, milyen kö­zépfokú intézményben foly­tatják majd tanulmányaikat. Az első és másodfokú je­lentkezések — és szükség esetén a felvételi elbeszélge­tések — befejeződtek, sőt az értesítéseket is megkapták a gyerekek és szüleik. Igaz, jó néhány esetben a negativ válasz idegeskedésre is okot ad — néhány továbbtanulási jelentkezési lap „gazdájá­nak” még bizonytalan a sor­sa, kimaradtak mind a két megjelölt oktatási intéz­ményből. Róluk ezekben a napokban történik meg a döntés —s ez korántsem lesz könnyű feladat. Nem mintha nem lenné­nek még olyan oktatási in­tézmények, ahol akad írvég üres hely. Az idei jelentke­zések és felvételek után is elmondhatjuk, hogy vannak divatos és enyhén szólva is kevésbé divatos szakmák és iskolák. Második „nekifutás­ra” sem sikerült még min­den helyet betölteni a me­legüzemi szakmákra felké­szítő szakmunkásképző inté­zetekben, s jó néhány szak­mát tanulni kívánó fiatalt tudnának fogadni a kisebb, vidéki mezőgazdasági jellegű szakiskolák is. A szikszói, hernádvéesei és abaújszán- tói mezőgazdasági szakmun­kásképző iskolákban nem tel­jes még a létszám. S igazán csak az érdekesség kedvéért jegyeznénk meg, hogy ugyan­akkor az abaújszántói anya- iskola miskolci kihelyezett ta­gozatán, a dísznövénykerté­szeknél első nekifutásra feltöl- tötték a felvételi létszámot. Akárcsak a sátoraljaújhelyi élelmiszeripari szakmunkás- képzőben. S miként az már szokásos, a kozmetikusok, fodrászok nem nélkülözték a jelentkezőket. Ami viszont meglepő volt, első jelentke­zésre megteltek a kereske­delmi szakmunkásképzőben a felvételi keretszámok. Sőt, az igények jóval nagyobbak a meglevő lehetőségeknél is. A tanulói létszámok növelését szorgalmazzák a szakemberek is. Valószínűnek látszik, ha nem is a szeptemberben kéz. Százéves Százéves pú ncé 1 szekrón;nyél gazdagodott a decsi múze­um, Az értékes tárgyat a sárközi Egyetértés Tsz aján­dékozta a hplylörléneti mú­zeumnak. A valódi malom­kőre rögzített páncélszek­rény érdekessége, hogy zár­ja — ha avatatlan kéz pró­bálkozott a kinyitással — duplán zárt. Kis- és nagyüzemekben egyaránt használható a \ i A Borsodi V egy ikombi nát CSD1AL 50 L felvesz \ gyakorlattal ( rendelkező líföMImKpíti fiUVallllll ptíilIGIlíZIS^Lbr üzemszervezöt. Felhasználása: a Cidial 50 L felhasználható cukorrépa, cékla, ajma Fizetés a kollektív szerződés szerinti és körte szívó- és rágókártevői ellen, 0,075—0,1%-os töménységben. megállapodással. Jelentkezni lehet Forgalomba kerül: 1,5 és 9 literes csomagolásban.’} a vállalat személyzeti és oktatási főosztályán Forgalomba hozza: B.-A.-Z. MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÁLLALAT MISKOLC, Kazincbarcikán, munkanapokon — szombat kivételével. Besenyői út 14. Telefon; 37-141 Bolyai tér I. dődő tanévben, de 1977—78. ban mindenképpen megkísér­lik a kihelyezett osztályok szervezését két szocialista vá­rosunkban, Leninvárosbaaés Kazincbarcikán. Hasonló helyzet alakult ki az egészségügy területén is, ahol hét osztályt indítanak az egészségügyi szakközépis­kolákban, de indokoltnak tűnik a létszámok növelése — legalábbis a jövőben. JÖLLEIÍET a pontos sta­tisztikai adatok még nem ké­szültek el, bízvást megálla­píthatjuk, hogy az általános iskolát elvégző fiatalok kö­rében növekszik a tovább­tanulási kedv: kilencven szá­zalékuk jelentkezett közép­fokú intézetbe. A legtöbben szakmunkásképzőbe jelent­keztek, de a középiskolákba, a gimnáziumokba és a szak­középiskolákba is sokan kér­ték felvételüket. A jelentke­zések megoszlása azt mutat­ja, hogy a középiskolák kö­zött is kezd kialakulni a he­lyes arány, valamivel több, mint 50 százaléka a fiata­loknak a szakközépiskola fe­lé orientálódik. (Az optimá­lis egyébként az lenne, ha a középiskolás fiatalok 60 szá­zaléka szakközépiskolába, 40 százaléka pedig gimnázium­ba jelentkezne.) Leginkább a miskolci középiskolákban — gimnáziumokban — sikerült biztosítani a helyes arányok kialakulását e téren, aminek viszont áttételesen köszön­hető az is, hogy a megyei kisebb gimnáziumokban is sikerült megfelelő számban felvenni diákokat az elsős osztályokba. A korábban kis létszámú edelényi, putnoki és encsi gimnáziumban is telt ház van. Ebben az évben is óriási érdeklődés mutatkozott meg az óvónői szakközépiskola iránt, amelynek első évfo­lyama épp ebben az évben végzett, általánosan jó .ta­pasztalatokká!. Szeptember­ben az eddigi két osztály he­lyett négyet szerveznek. To­kajban egy, Miskolcon a Kossuth Gimnáziumban kettő és Kazincbarcikán egy osz­tály indul. Az idei tanév jó tapasztalatokat hozott a fa­kultatív oktatás bevezetésé­ben is. A szerencsi Bocskai István Gimnáziumban — normál tagozatos osztályok­ban — gépkocsivezetői és szerelői, valamint gyors- és gépírói tanfolyamokat szer­veztek, sikeres vizsgát tettek a fiatalok. Egyébként a nor­mál és, tagozatos osztályok arányának helyes kialakítá­sára a jövőben nagyobb fi­gyelmet kíván fordítani a megyei művelődésügyi osz­tály — amint azt Merényi József, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője is elmondta —, mert különösen a mis­kolci középiskolákban alig- aiig indítanak normál tan­tervű osztályokat. A tapasz­talatok pedig azt mutatják, hogy a tagozatos osztályok tanulói közül csak igen ke­vesen ' hasznosítják későbbi továbbtanulásuknál a tago­zatok előnyeit. Viszont az ál­talános tantervű osztályok szűkös volta nehezíti a beis­kolázást. AZ IDEI tapasztalatok is arra mutatnak, hogy az ál­talános iskolát befejező fia­talok pályaválasztására, pá­lyaválasztásuk segítésére és irányítására a jövőben még inkább oda kell figyelni. Szükségesnek látszik az is­kolai pályaválasztási felelő­sök továbbképzésének jobb megszervezése, aminek páro­sulnia kell az egyéni tanács­adás lehetőségének bővítésé­vel is. A Borsod megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézőt munkatársainak töre­kedniük kell a feltáró mun­ka erősítésén túl arra, hogy l mind, több „problémás” fia­talnak segítsenek a döntés­ben. Egyes vélemények sze­rint megyénkben évfolya­monként legalább 1000—1200 fiatal szorulna konkrét ta­nácsadásra a megfelelő pá­lyaválasztáshoz, de ennek csak egy töredékével foglal­koznak ma még. A pályavá­lasztási tanácsadás további javítása viszont csökkenthet­né a második helyről is ki­szoruló, s átmenetileg sehol felvételt nem nyert tanulók számát is. Csutorás Annamária Szlovák-magyar árulsázi tietek a Mezőkövesd és Vidéke Afész rendezésében 1976. június 21-től harmadik alkalommal Mezőkövesden a Matyót öld Áruházban a szlovák ipar kiváló termékeiből gazdag áruválaszték Vqspó kézikocsi, különböző méretű fahordók — Olajradiátorok, kályhák, tűzhelyek. — Norton-kutak, körfűrészJengelyek, gumitömlők — Férfi-, női, gyermek- és sportcipők. — Plédek, törülközők, ágyneműk. — Bébi kötöttáruk, frottír méteráruk. 2 — Édesipari termékek, sörkülönlegességek. Mezőkövesd és Vidéke Alesz Igazgatósága ____ __________________ /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom