Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1976. június 19., szombat * A nyékládházi MEZÖPANEL terveiből KITŰNŐ gazdasági evet zárt 1975-ben a nyékládházi Mezőgazdasági Épületelem- gyár. Termelési tervüket túl­teljesítették, 120 millió ló­rin! értéket termeltek. Ez körülbelül a duplája annak, amelyet az első években si­került elérnie a kollektívá­nak. A tavalyi év — mint azt Bertalan László, a vál­lalkozási osztály vezetője el­mondta — minden szempont­ból szerencsés volt. A IV. ötéves terv utolsó esztende­jében megnőtt az építési kedv, .özönlöttek a megren­delések a MEZÖPANEL-hez. Sokat dolgoztak a Hajdú- Bihar megyei mezőgazdasági üzemeknek, Kábán és Nád­udvaron pédlául hatalmas pulykatelepek épültek gyárt­mányaikból. Az alapanyag-ellátás egész évben jó volt, időben és jó minőségben érkezett a ce­ment, pedig az év nagy ré­szében még Bélapátfalváról kellett beszerezni, mivel a Hejőcsabai Cementgyár ak­kor még nem üzemelt, illet­ve próbaüzemeltetés alat t állt. Hasonlóan csak elisme­réssel lehet szólni á többi partnerről, így a betonacélt gyártó Özdi Kohászati Üze­mekről, és a nikecelt gyártó Nitrokémiai Müvekről is. A gyári létszám js majdhogy­nem teljes volt ebben az év­ben. létszámhiány nem oko­zott gondot és ez építőipari jellegű üzemben már-már garancia a tervteljesítésre és a határidők pontos betartá­sára. 1975-ben sikerült vissza­szerezni a gyár jó hírét, amelynek egy kissé ártott az 1974-es év. A gyáriak kötbé- res évnek emlegetik 1974-et, amikor sorozatosán „csúsz­tak" a határidők. Tavaly de­cember 31-ig minden meg­rendelésüknek eleget tettek, a MEZÖPANEL hibájából egyetlen építkezés sem nyúlt át az új evbe, illetve az új ötéves tervbe. És ez különö­sen szép eredmény akkor, amikor sok a munka. AZ ÖTÉVES gyár fejlődé­se egyébként töretlen. Első­sorban mezőgazdasági épü­letelemeket gyárt; állattané telepeket, gépszíneket, szere­lőműhelyeket, magtárakat es az ezekhez tartozó szociális épületeket. Öl évvel ezelőtt mindössze tízféle elem gyár­tására volt képes a gyár, ma 150 léle elemből áll gyártmányskálájuk, A ter­mékbővülés saját fejlesztési részlegük munkájának ered­ménye. A nyékládházi ME­ZÖPANEL termékei ma már — Györ-Sopron megye ki­vételével — az egész ország­ban megtalálhatók. Az első két évben kizárólag mező- gazdasági épületelemeket gyártottak, aztán mind több ÁBC-áruházhoz gyártanak vázszerkezeteket. Olyan mi­nőségűre fejlesztették ezeket a szerkezeteket, hogy ma már nemcsak falusi, hanem nagy, városi áruházak épí­tésénél is használatosak. Mis­kolcon négy „MEZÖPANEL- es” ABC-áruház áll. A tavalyi eredmények alapján 1976-ra 127 és fél millió forint értékű termelé­si értéket tervezett a Mező­gazdasági Épüle telemgy ár. Féléves tervüket minden va­lószínűség szerint teljesíteni tudják. Az évet egy nagy megrendelés teljesítésével kezdték; a Borsodi Vegyi­kombinát egy 320 négyzet- méter alapterületű csarnok elemeinek gyártását rendel­te meg a gyártól. A Héjú­mén ti Állami Gazdaság, va­lamint a Berettyóújfalui es a Hidasháti Állami Gazdaság egy-egy tehenészeti telep ele­meit rendelte meg. Ezeknek a megrendeléseknek a telje­sítése módot ad a gyárnak az időarányos tervteljesités- re. Gondok azonban vannak, egy-két megrendelő késleke­dik a szállítással Ebből adó­dóan tárolási nehézségekkel küzd a gyár és — mivel csak akkor fizet a vásárló, ha már szállít — átmeneti zavarok támadnak a pénz­ügyi terveknél. Ä vállalkozási osztály ve­zetője elmondta, hogy nyug­talankodnak a második fél­éves tervek miatt. Vannak, akik sötétebben látják a dol­got, vannak, akik remény­kednek. egy biztos: a má­sodik félévre kevés megren­delés érkezett. Tavaly ilyen­kor már lekötötték az. éves kapacitást, s júniustól augusztusig hajrázni is kel­lett. hogy elkészüljenek a megrendelt panelek. Ma az éves tervben előirt panel­mennyiségnek mindössze kétharmadára van értékesí­tési szerződésük. A remény­nek is vannak reális alap­jai, hiszen sok igénybejelen­tés érkezett a gyárhoz. Ha ezek a bejelentések szerző­déssé válnak, akkor biztosí­tott lesz a gyári terv. PILLANATNYILAG úgy áll a dolog, hogy a MEZÖ- PANEL-nek jól jönne bár­milyen megrendelés, de jól járnának mindazok, akik a közeljövőben, vagy,akár ma tennék le megrendelésüket. Mégpedig azért, mert a gyár meglevő készletei módot ad­nak az azonnali szállításra. 1. RT. Kismama-találkozó Kismama-találkozóra hív­ták tegnap délután a gyer­mekgondozási segélyen le­vő nőket a Miskolci Mű- án.vagfeldolgozó Vállalatnál. Az üzem 380 nődolgozója közül jelenleg 85-en nevelik otthon gyermekeiket. Sokan közülük már hat-nyolc éve is távol vannak az üzemtől. Érthető örömmel készültek tehát a régi munkatársakkal való találkozásra, a munka­hely viszontlátására. A bensőséges hangulatú összejövetelen először a vál­lalat igazgatója köszöntötte a kismamákat, majd tájékoz­tatta őket az üzem fejlődé­séről. Ezt követően megláto­gatták az üzemet, s elbe­szélgettek a régi munkatár­sakkal, akik a vállalat új termékeiből összeállított kis- ma mackóm aggal és édesség­gel kedveskedtek az édes­anyáknak és gyermekeiknek. A hernádcécei sertéstelep példája... Még Vizsoly előtt, de a hernádcécei elágazást mór elhagyva, az országút bal ol­dalán — az úttól néhány száz méterrel beljebb — nyárfaerdő húzódik, és mint a gyermekek építőkockái, szabályos alakú épületek. Kevesen gondolnák, hogy ezekben a világos színű épü­letekben sertéseket nevelnek. Pedig hót sertéstelepet lát az erre utazó. A MEZÓPANEL- rendszerü épületsor a Her- nádvidéki Sertéstenyésztő és Hizlaló Társulás hernádcé­cei telepe. Három mezőgaz­dasági üzem, a Szerencsi Ál- lgmi Gazdaság, a szerencsi Lenin, és a monoki Kossuth Termelőszövetkezet közös „sertésgyára” ez. A felsoro­lás sorrendje egyben a gaz­daságok tőkerészesedését is jelenti, hiszen az . állami gazdaság 50, a Lenin Tsz 30, míg a monokiak 20 százalék­kal részesei a társulásnak. A sertéstelep — amelyet nemrégen a Magyar Mező­gazdaság című hetilap is részletesen bemutatott — 1972-ben létesült és az első évei bizony gondokkal vol­tak terhesek. 1972-ben ko­cánként 1900 forint, 1973- ra 1300 forint volt a vesz­teség. Gondot jelentett töb­bek között a szűk fiaztató­lér, amelyet feltétlen meg kellett nagyobbitani ahhoz. hogy a tervezett évi 9 ezer hízott sertést produkálhassa a telep. Kévék volt a koca- férőhely, 1973-ban viszony­lag magas, 11,5 százalék volt a malacelhullás, és abban a; évben mindössze 2990 serif--' hizlaltak. Két esztendeje Hernódcc- cén változott a kép. Szűntek a gondok, javullak az ered­mények. S hogy ezt elérték azt néhány apró technológiai módosításnak köszönhették, amelyeknek kedvező hatása hamar megmutatkozott. A telepen 1974-ben meg­kezdték a fajtaeserét, A ki­alakult tenyészállat-populá­cióra a Hungahib 39-es és 50-es vonalából vittek te­nyészkanokat. Ugyancsak 1974-től takarmányváltásra is sor került, A Phytaxia .ta­karmánysor helyett angol BOCM premixek etetésére tértek ál. Ezt salát keverő­üzemükben adják hozzá a gazdasági abrakhoz. A fialás után a 12. napon eltávolítják a kocaleszoritó rácsot, így az anyaállat ki­járhat a , fiaztatókutrica elő­terébe, ahol többet tud inni, minek következménye a jobb tejtermelés. Az elölnzlaló- ban a padlóetetés helyett há- ' zi készítésű önetetőket sze­reltek * be. Előnyei súlyban mérhetők. Míg 1973-ban és 1974-ben a havi súlygyara­podás malaconként. 8,5 kilo­gramm volt. addig ez 1973- ben 19,2(1, 1976 első negyed­évében 11.63 kilogrammra nőtt. Ugyanakkor a fajlagos abraji felhasználás az 1973. évi 2.38 kilogrammból 2,30 kilogrammra csökkent. A te­lepen szigorú állategészség­ügyi szabályzatot dolgoztak ki. A higéniai előírások mel­lett az állomány rendszeres állategészségügyi megelőző kezelésben részesül. A módosítások kedvező eredményeként csökkent a hizlalási idő. 1974-ben 96.6 kilogrammos átlagsúlyl 238 nap alatt. 1975-ben 911,8 ki­logrammos átlagsúlyl 228— 230 nap alatt érték el a hí­zók. Az idei eredmények még biztatóbbak. A hernádcécei telep pél­dája azt bizonyítja, hogy a sertéshústermelést a nagy­üzemi iparszerű telepeken jövedelmezővé lehet tenni. Ehhez a kapacitások teljes kihasználása, a gyakorlat kö­vetelte ésszerű módosítások és gondos tenyésztői munka szükséges, Fajtabemutató Gödöllőn A holnsip bűzéi A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egye lem Tangazdasá­ga ban megrendezett búzafaj­ta-bemutatóra megyénkből 120 szakember érkezett. A nagy érdeklődés az újonnan kinemesített, köztermésben még nem látott fajták iránt nyilvánult meg. Sokan ke­restek os a látottak alapján megtalálni vélték a jövő ke­nyérgabonáit. Akaratlanul felvetődik a kérdés: a jelenlegi fajták­kal, vagy a termesztéssel vannak a gondok? A választ keresve előbb a kedvező feltételeket sorakoztatjuk. A búza munkafolyamatai telje­sen gépesítettek. Magas fel- vásárlási óra és viszonylag alacsony önköltsége nagy nyereséget biztosit. Fontos exportcikk és ezért népgaz­dasági kívánalom. Megyénk éghajlati adottságai között — mivel a szélsőséges viszo­nyokat tűri — fejlődik, biz­tosan terem. Termesztésének mértékére jellemző, hogy ét ­ről évre megyénk szántóte­rületeinek több mint 30 szá­zalékán vetik üzemeink. Nem titok: a műtrágyák, növényvédő szerek és a me­zőgazdasági gépek ára emel­kedett, így a termesztés ön­költsége nőtt. de ezt maga­sabb átlagokkal ellensúlyoz­ni lebet. A*z V. ötéves terv megyei célkitűzése a 49 má­zsás hektáronkénti szemter­més elérése, megint csak az eddigi termésszint ugrássze­rű javításával képzelhető el. Mivel a búza agrotechniká­ja, technológiája és táp­anyag-utánpótlási rendszei e korszerű, az előbbrelépés fő feltétele: új, bőven termő, be­tegségekkel szemben ellen­álló fajták termelésbe állítá­sa. Az. ország építőipari 'ter­mékeket gyártó üzemei, gyá­rai felkészültek az állami és magánépítkezések nyári— őszi igényeinek kielégítésére. A cementmalmok, kavicsbá­nyák. téglagyárak bővítik, korszerűsítik berendezései­ket, hogy több és jobb mi­nőségű termékekkel járulja­nak hozzá az építők munká­jához. Ahogy haladunk előre- a nyárban, úgy nő az építkező kedv megyénkben is. Leg­jobban ezt a borsodi építő­ipari termékeket gyártó vál­lalatok, üzemek érzik, ahol a termelés már-már meghalad­ja a maximumot. Api ennek ellenére valamennyien azt ígérik: rajtuk nem fog múl­ni az építkezési kedv megfe­lelő feltételeinek megterem­tése. A Cement- és Mészművek hejőcsabai új gyárában az indulás okozta kisebb-na- gvobb zökkenők után már ütemszerű a termelés. Ápri­lisban és májusban a ce­Ezzel a megállapítással el­érkeztünk ahhoz a témahoz, amelyet már évek óla sür­getnek a szakemberek. A lajlaváltáshoz. És választ tu­dunk adni. hogy miért Gö­döllőn rendezték a bemuta­tót annak ellenére, hogy me­gyénkben sok üzemben vol­tak biztató fajtakísérletek. Az egyetem tangazdaságában 22 fajtát , láthatlak a részt­vevők. Egy helyen találko­zott a múlt, a jelen és a jö­vendő. A Bezosztá.ia. a leg­régebben termesztett inten­zív búzánk, amelyet a köz- termesztésből kiszorítani a mai napig nem sikerült. A „miértre" könnyű a válasz. Optimális agrotechnikával a Bezosztája 40—50 mázsa kö­zötti hektáronkénti termésre képes. A termény minőségi­leg kifogástalan és a ma­lomipar bármikor szívesen átveszi. A később kinemesi- tett. nagyüzemileg termesz­tett szovjet fajtákat, a Kav- kázt. a Jubilejnaját, ' az Aurórát a szélsőséges éghaj­lat jobban .megviseli". így a termésnagyságuk az időjárás­tól függően változó. Sajnos, lisztharmatra érzékenyek és ez bizony „nem termő" má­zsákba kerül. A Kannája—12 a tapasztalatok alapján a Bezosztájával egyező tulaj­donságú, de előnye, hogy ko­rábban terem. Az olasz Li- belulla fajta az utóbbi évek alatt „magyar búzává" vált. Bő termőképességű, mélyre vetve a fagynak ellenáll, termésátlaga megközelíti a hektáronkénti 60 mázsát. Vi­szont étkezési gabonának — rossz lisztminősége miatt —> ugyan felhasználható, de nem a legalkalmasabb. Kilenc olyan fajlát is vizs­gálhatlak" szakembereink. mentmalmok csaknem 76 ezer tonna cementet Őröltek, s a szállítások is meghaladták a 68 ezer tonnát. A gyár ve­zetői júniusra 86 ezer, júli­usra és augusztusra 83 ezer tonna kitűnő minőségű ce­ment gyártását, illetve ki­szállítását ígérik. Ha pedig az elképzeléseket valóra is váltják, úgy az idei nyáron — hosszú évek óta először — nem lesz cementhiány az, északi iparvidéken. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Válla­latnál is javában tart a fő­szezon. A termelésben min­dig erősebb nyári hónapok­ban elsősorban a kisméretű, a B—30-as téglákat, a 6-os és 10-es válaszfalakat, va­lamint a tetőcserepet keresik. A gyár az idén 246 millió kisméretű egységben mért termék előállítását tervezi, s ennek döntő többsége az őszig elkészül. A Kazincbarcikai Könnyű-- betongyár terméke, a gáz- szilikát kézi falazóblokk egy­amelyekkel a megye határai közölt eddig még nem talál­kozhattak. A jugoszláv Szá­va. Novoradszka és Parti- zónka — amelyeket ugyan kenyérgabonának nemesítet­tek —. hálunk csak takar­mánybúzaként jöhetnek szó­ba. Kór. mert .bőven termők. Közülük is kiemelkedik a 60 mázsás hektáronkénti ter­mésre képes alacsony szal- májú, lisztharmattal szemben ellenálló Száva. A négy olasz fajta, az Adria, az Aqileja, a Granaroló és a Trcbbó közül — mivel elő­ször kerültek kisparcellás kísérletbe — étkezési gabo­nának. kalászalakja alapjan egyedül a Granaroló tűnik. A Martonvásári Kutató Inté­zet búzafajtái viszont első benyomásra is kitűnő képet mutattak. A már nagyüze­mileg is termesztett, MV—4- es. — amely magas szalmá­jával bánkúti búzánkra emr lékeztet — 60 mázsa körüli, minőségileg kiváló termésre képes. Az MV—5-ös, a ké­sőbbi érésű, de hasonló tu­lajdonságú változat. Jövőre az itt látott fajták közül megyénkbe pár vagon MV—4-es és Száva kerül, s most folynak a tárgyalások az MV—5-ös kipróbálásáról. A szakemberek szerint a jö­vő kenyérgabonái várhatóan a martonvásári fajták lesz­nek. ha az ott látott kiváló tulajdonságaikat a megye adottságai között is megtart­ják. Persze addig még' hát­ra van néhány év nagyüze­mi termesztés. Kármán István Serseta re népszerűbb az építkezők körében. Az elmúlt években már alig győzték kielégíteni az ilyen irányú igényeket. A várhatóan tovább növekvő kereslet miatt tavaly kapa­citásbővítő rekonstrukciót hajtottak végre a gyárban, amelynek eredményeként évente mintegy 320 ezer köb­méter termék hagyja majd el a gyár területét. Ez megkö­zelítőleg 6000 lakás felépíté­séhez elegendő. Az építkezések fontos kel­léke a sódéi-. A Kavicsbánya Vállalat nyékládházi üzemé­ben mostanában már na­ponta átlag 7 ezer köbméter sódert adnak át a megrende­lőknek. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyébként szokásos havi 170 ezer köbméteres termeléssel szemben a nyá­ri hónapokban 200—210 ezer köbméter sódert termelnek ki és szállítanak el a nvék- lád háziak. T. Z. Több építőanyag leni iesz cemeirthiaiiv

Next

/
Oldalképek
Tartalom