Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-18 / 143. szám

ESZAK-MAGYAROR5ZAG 4 1976. június 18., péntek Jogszabály a könyvtárakról A napokban adta közre a Magyar Közlöny a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának a könyvtárakról szóló új. törvényerejű ren­deletét. Húsz esztendő lelt el azóta, hogy megszületett az 1956. évi 5. számú törvény- erejű rendelet, a szocialista magyar könyvtárügy első nagy összegezése. A rohamos fejlődés szükségessé tette az új könyvtári alapjogszabá­lyok kidolgozását, illetve az új törvényerejű rendelet elkészítését. A kormány már korábban elfogadta a tör- ■ vényerejű rendelet végrehaj­tásáról intézkedő miniszter- tanácsi rendelet tervezetét. Mindkét jogszabály azt a követelményt támasztja a könyvtárakkal szemben, hogy a közművelődési, szakmai és tudományos értékű kiadvá­nyok fokozott gyűjtésével és rendelkezésre bocsátásával, ezenkívül a könyvtári szol­gáltatások körének bővíté­sével és korszerűsítésével mozdítsák elő a lakosság általános és szakmai műve­lődését, támogassál-: a kuta­tó, fejlesztő tevékenységet, valamint a hazai könyvtárak egyetlen, egységes könyvtári rendszert alkossanak. Az új jogszabályok előse­gítik a könyvtári rendszer demokratikusa bbá válását, bővítik a nyilvános könyv­tárak körét, gondoskodnak a nemzetiségi lakosság anya­nyelvű könyvtári ellátásáról. Az új törvényerejű rende­let a könyvtárak feladata­ként írja elő: működjenek közre az általános művelő­dési igények állandó fej­lesztésében és kielégítésé­ben, a szocialista tartalmú általános művelődés terjesz­tésében és gyarapításában, a szocialista világnézet, élet­mód és ízlés fejlesztésében, az általános, a szakmai, a !X>litikai és a világnézeti tá­jékozódásban, valamint a szabad idő hasznos eltölté­sének megszervezésében. Ve­gyenek részt a termelési, kutatási, fejlesztési, tervezé­si, közművelődési, oktató- nevelő, valamint az igazga­tási tevékenység szakirodal­mi igényeinek kielégítésé­ben. Megszabja a törvény- erejű rendélet: a könyvtári szolgáltatásokat is: a könyv­tári anyagok helybeni hasz­nálatát, a könyvtárközi köl­csönzést, a bibliográfiai, szakirodalmi tájékoztatást. A törvény erejű rendelet értel­mében a könyvtári szolgál­tatások biztosítására a könyvtár tervszerűen tájéko­zódik az igények iránt, együttműködik más könyvtá­rakkal, nyilvántartja és fel­dolgozza a könyvtári állo­mányt, részt vesz a kiadvá­nyok nemzetközi cseréjében. A könyvtár állományát védelemben kell részesíteni. A tanács hatáskörébe utalja a törvényerejű rendelet la­kóhelyeken a közművelődési és iskolai könyvtár fenntar­tását. A munkahelyeken -a közművelődési, könyvtári szolgáltatások feltételeit a szakszervezet, a szövetkezet, a helyi tanács, vagy az ok­tatási intézmény biztosítja. Az új törvényerejű rénde- let igen precízen megfogal­mazza a könyvtári feladato­kat, amelyeket könyvtáraink java már eddig is híven tel­jesített. Mégis jó, hogy a közművelődésben oly fontos szerepet betöltő könyvtári hálózat jelentőségét lés fel­adatait most már törvény- erejű rendelet is ilyen mó­don szabályozza, illetve ha­tározza meg. Szerepel a jogszabályban az is, hogy a hazai könyv­tárak egyetlen, egységes könyvtári rendszert alkossa­nak, később pedig a fenn­tartásról intézkedik a tör­vényerejű rendelet. Hazánk­ban egymással párhuzamo­san létezik tanácsi és szak- szervezeti könyvtárhálózat, több helyen átfedésekkel, megint más helyeken össze­fonódással, ritkább esetben jó területi megoszlással. Az említett végrehajtási utasítás még nem ismeretes a megyei könyvtári irányító szervek előtt, márpedig éppen az egységes rendszerbe való be­kapcsolódás. a fenntartás szempontjából nem érdekte­len mielőbb tudni, milyen változások várhatók, vagy szükségesek Borsod megye jó néhány településének könyvtári életében. Ezért volna szükséges, hogy a hasznos állásfoglalást tartal­mazó törvényerejű rendele­tét mielőbb kövesse a gya­korlati teendőket megszabó, azokhoz irányi; mutató vég­rehajtási utasítás, (hm) Az AGROKONZUM SZKV. Miskolci Kirendelíscge izonnali belépéssel felvesz most érettségiző', vagy mező­gazdasági szakközépiskolát végző, vagy végzett fiatalo­kat 3 műszakos inunkaidöheosztással SEGÉDRAKTAROS munkakörbe Jelentkezni lehet a vállalat miskolci kirendeltségének munkaügyi csoportjánál. (Fonoda út 8-as autóbusz). FÉLELEM Mezey István munkája Nézőtéri meditáció aramyra: Ülök a mozi nézőterén, né­zem a Vagyiin Kosztromen- ko rendezte szovjet filmet. Már a címe meghökkentő: Ellenintézkedés. Azt mond­hatnánk erre: nem-hangzik filmcímnek. De a tartalmát ugyancsak kifejezi. Törté­nelmi eseményeket idéző já­tékfilm. Egy magas beosztá­sú szovjet gyárigazgató, meg egy nyugatnémet gazdasági’ szakember idézi fel 1972-ben tíz év előtti közös történetü­ket. Akkoriban a német gyáros gázvezeték építéséhez több tonna csövet akart szállítani a szovjet építke­zésekhez, de az akkori nyu­gatnémet kormányzat keresz­tülvitte a Bundestagban, hogy törvényerejű embargót léptessenek életbe, ne lehes­sen a /éjiéit nyugatnémet ipar termékeivel a szovjet népet segíteni. Ennek az épí­tésnek, a két állam közötti akkori kapcsolatoknak a története elevenedik meg visszaemlékezésben, benne egy nagyon tiszta emberi kapcsolat, a hajdani tárgya­lások főszereplője, Pavlova és3*a szovjet igazgató Pere- szada között. Az asszonyt munka közben halálos autó­baleset érte, s most, amikor a két állam közötti gazda­sági kapcsolatok tisztább és egészségesebb légkörében az embargóról, mint múltról beszélgetnek a szovjet és nyugatnémet emberek, egy kedves asszony oktalan ha­lála árnyékolja be az emlé­kezést. A kor volt. a hibás, nem az emberek — mondja a német partner. Ez az ál­lítása persze vitatható, s Pereszadának van igaza, ami­kor a film végén ágról be­szél, hogy oktalanul milyen sok évet mulasztottak el a jobb gazdasági kapcsolatok­ban. Merőben másfajta élményt kínál az amerikai krimi, a Bizalmi állásban, amelyet Robert Michael Lewis ren­dezett és amelynek főszere­pét, egy nyugdíjba küldött rendőr hivatalnokot, Henry Fonda alakítja. Nézem a filmet, amelyben az öreg rendőrhivatalnok — mintegy főnökei elleni bosszúból — felcsap egy kisebb rablóban­da vezetőjének, előkészít és lebonyolít — profikat meg­szégyenítő zsenialitással. — egy négy és fél milliós aranyrablást, aztán egy vé­letlenen elcsúszik. Nézem és töprengek. Nemcsak azon, milyen technikai felszerelt­séggel dolgoznak a rablók, milyen módon készíti elő a rendőrség a szállítás biztosí­tását, s teszi mind könnyeb­bé a rablók dolgát. Inkább azon töprengek, miért kell ■a nézőnek rokonszenveznie egy rablóvezérrel, s azon iz­gulnia, hogy a bűntett sike­rüljön. Ugyanis a film egé­sze ezt sugalmazza: rokon­szenves színész játsza a saj­nálatra méltó öreget, akit nyugdíjaznak; a bűncselek­mény előkészítésének szédítő tempója imponáló, a rendőri előkészületeket lesajnáló mó­don megmosolyogjuk. A ren­dező úgy tálalja a cselek­ményt, hogy a rablás sike­réért kell izgulnunk. Ez pe­dig erkölcstelen, mert a rab­lás minden körülmények között becstelenség, azt ro­konszenvessé lenni ellen­szenves alkotói tett. Nem menti ezt Henry Fonda sze­repeltetése sem. Öt sajnál­juk a film végén, hogy le­bukott, s ez nem jó. Meg azon is meditálok, milyen szokássá lett: a har­madik új film — a csehszlo­vák Narancsszínű tüzek éj­szakája — ismét elkerülte a találkozást a miskolci pre­miermozik vásznával. (benedek) Érettségi, 1976 n a úszónkét lány és fiú rj tett érettségi vizsgát a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium és Szak- középiskola IV. C. osztályá­ban. Többségükben lányok, hiszen mindössze öt fiút számlálhattunk meg a név­sorban. A négy esztendő, amit együtt töltöttek el, sok változást is hozott életükben, az osztályfőin ölen ő véleménye szerint mindenesetre egysé­gesebbekké, közösséggé vál­tak. Tanulmányi eredmé­nyük ugyan a közepes szint­nél sohasem volt jobb, de a munkában az elsők közé tallózlak. Ha szüretről, tár­sadalmi munkáról volt szó — biztos, hogy rájuk lehe­tett számítani. Ez egyébként többé-kevésfoé jellemzője is további terveiknek. Meglehe­tősen kevesen szerelnének felsőfokú intézetekbe bejut­ni, a lányok terveiben a munkavállalás szerepel. Érdekes tapasztalat volt, hogy az érettségi vizsgán na­gyon szép teljesítményt nyúj­tó fiatalok többsége a gimná­ziumi évek elején még ko­rántsem tartozott a jó ta­nulók közé. Legalábbis a bi­zonyítvány minősítései sze­rint, nem. Az egyik legéret­tebb gondolkodásról tanúbi­zonyságot tett fiú az első évben — kivétel kedvenc tárgya a történelem — elég­séges és közepes minősíté­seket kapott. Később érett be, vagy kapott kedvet a ta- . nuláshoz, nehéz eldönteni. Az viszont tény, hogy logikus gondolkodásban, határozott világnézetben irányította is társait. Az osztály tanulói szinte kivétel, nélkül, valamennyi­en munkásszüiők gyermekei voltak. Az úgynevezett hát­rányos helyzet — hiszen ta­nulmányaikban a szülők ért­hetően kevesebb segítséget tudtak adni számukra — a tanárokra igen nagy felelős­séget „rakott”. A' gimnázium igazgatójának véleménye sze­rint ezzel a felelősséggel jól éltek — s ezért is jutottak el ilyen szép számban az osztály tanulói közül az érettségi vizsgáig, amelynek végül valamennyien ered­ményesen tettek eleget. A z érettségi vizsga érté­ke körül — még ma­napság is — igen sok a vita, a véleményeltérések meglehetősen nagyok. Ezek a véleménykülönbségek, azt hisszük, érthetően befolyá­solják is a fiatalokat. Hiszen a felvételire készülődő fiata­lok hajlamosak arra, hogy úgy vélekedjenek: minek „hajtani”, ha úgyis ötös az adott tantárgyból az utolsó két esztendő átlaga. Persze — s bizonyára hasonló tapaszta­latra jutottak mások is —, ahogy közeledik a vizsga napja, úgy hő a feszültség a gyerekekben. A megméret­tetés izgalma ez, ami az ese­tek többségében a tényleges teljesítményt nem befolyásol­ja, a korábbi években gyö­kerező tanár—diák viszony feloldhatja ugyanis a drukk, az izgalom okozta feszültsé­geket. A IV. C. osztály érettségi vizsgáján legalább­is sikerült feloldania, s en­nek tudható be, hogy a ko­rábbi eredményeikhez képest számottevő teljesítménykü­lönbség nem volt. 1 Az idei évben a már „ha­gyományos” matematika és fizika közös érettségi és fel­vételi írásbeli mellé a bio­lógia .is társult. Az osztály­ból mindössze egyetlen ta­nuló vett részt ezen — jeles eredménnyel. Orvosnak ké­szül. A nagyon magas köve­telménynek — mert a véle­mények szerint ennek a kö­zös írásbeli érettségi-felvételi vizsgának igen magas kö­vetelményei voltak — elöi’el- készültsége révén tudott ele­get tenni. Az osztály érettségi vizs­gája sokkal inkább általá­nos, mintsem egyedi problé­mát vetett fel. A nyelvi ki­fejezés szűkös volta okozta a legtöbb gondot, ami ré­szint nem elégséges irodal­mi ismereteikkel magyaráz­ható — bár a gimnáziumi évek alatt ezen a téren .na­gyot léptek előre —, részint egy, véleményünk szerint ál­talánosabb jelenséggel: az írásbeli feleltetések túlten- gésével. A megfelelő számú érdemjegyek eléréséhez — tudjuk — a tanároknak szük­ségszerűen sokszor kell dol­gozatot íratniuk, tesztlapok­kal feleltetniük. De a he­lyes arányok megtalálására nagyobb figyelmet kellene fordítani. Az ember kom­munikáció — beszéd — út­ján érteti meg magát, s épp a nyelvi közlés fejlesztése szorul háttérbe. Ez viszont általános jelenség — nem barcikai probléma. Csak­úgy, mint az az egyébként biztosított lehetőség, hogy idegen nyelvből írásban is lehet érettségi vizsgát tenni. Közismert, hogy a középfo­kú nyelvoktatás célja első­sorban éppen a megélhetés fokára eljuttatni a tanulót, az, hogy praktikusan hasz­nosíthassa nyelvi ismereteit. Ez is a beszélt nyelvre épít — az aktív szókincsre. S éppen a szóbeli vizsgák ta­nulságai bizonyítják: a be­szédkészség alacsonyabb szintű, mint az adott nyelv­ből elsajátított nyelvtani is­meret. Mindez persze már egy egészen más problémát is felvet, hiszen a jelenlegi érettségi rendszerben az idő­vel való „takarékoskodás” is szerepet játszik. A jelenlegi érettségi szisz­téma — problémáival, gondjaival együtt is — elfogadható. Meggyőződé­sünk azonban, hogy az elkö­vetkező években az anya­nyelvi nevelésre — általá­nosan! — az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell for­dítanunk. Ez kötelességünk is. Csuíorás Annamária A VOLÁN 3. SZ. VALLALAT (Miskolc, József A. u. 70. szóm, bejárót a Szondi utcai személykapunál) az Autóközlekedési Tanintézetnél hivatásos gépjárművezetőket képestet ki J A költségeket a vállalat téríti és a tanfolyam idejére munkabért biztosit. Jelentkezési feltétel:- legalább 8 általános iskolai végzettség,- büntetlen előélet,- nőknél legalább 18, férfiaknál 20 éves életkor és letöltött katonai szolgálat. Jelentkezés: 1976, július 22-én de. 9 órakor az ebédlöfielyiségben. MEDICOR MÜVEK Orvosi Elektronikai Készülékek Gyára 'felvesz betanított könnyű fizikai munkára: 8 általános iskolai végzettséggel nőket. érettségizett fiúkat — lányokat (3 év bet. munka után szakmaszerzési lehetőség valamint villamosipari technikumot, vagy szakközépiskola: végzetteket műszaki munkakörbe, továbbá elektroműszerészeket, általános műszerészeket, mechanikai műszerészeket, szerszámkészítő lakatosokat. Jelentkezés: Miskolc 111., I-íerczeg Ferenc u. 1. üzemgazdasági osztály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom